Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-22 / 117. szám
1W3. május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A NADRÁG ASzicglicgeti Színház bemutatója Nem az első vígjáték Dunai Ferenc műve, amely a mai élet fonákságaival, a régi erkölcs és az új társadalmi morál összeütközéseivel foglalkozik. Amiben különbözik az eddig látottaktól, az a humor mögötti keserűség, az emberek kisszerűségének fanyarul mulatságos módon való ábrázolása. Dunai világában nincs kimondottan pozitív hős és nincs megnyugtató igazság sem. Ha csak az nem, hogy a színpadi szituációt, az emberi aljasságoknak és gyengeségeknek e díszes tárházát nem lehet sokáig fenntartani, mert az egészséges erkölcsi érzék előbbutóbb kiveti magából az effajta torzulásokat. A darab egy délelőtt és egy koradélután története. Ez alatt az idő alatt nemcsak a kiskirályoskodó vállalati igazgató lepleződik le. hanem az egész környezete, amely kitenyészti a talpnyalókat, letöri a lázadást, amely szép emberi érzéseket torzít el, tiszta szándékokat zúz szét. Ebből a történetből drámát is lehetett volna írni a javából. Dunai Ferenc a vígjátékot választotta és nem tapadhatjuk, jóízűen tud nevettetni. „A nevetségesség öl” — tartja a régi francia mondás, és Dunai jól számít, a nevetségesség nemcsak öl, hanem megutáltatja is az emberrel azt a magatartást, amelyet kinevetnek. A vígjátéki szituáció a nagyhatalmú, nagyképű, zsugori és kéjsóvár igazgató nadrágja körül bonyolódik. A szerető lakásán tartózkodó vállalatvezető öszszevész barátnőjével, aki természetesen beosztottja. A veszekedés következményeként a felháborodott nő az igazgató nadrágját belevágja a fürdőkádba. A férfinek fél háromra vállalati ünnepségen kellene lennie, ezért megpróbálja a nadrágot megszárítani gázláng fölött. Sikertelenül, mert az inkriminált ruhadarab elég. Hogyan szerezzen most az igazgató úr nadrágot? Ekörül bonyolódik a darab cselekménye, s közben sorra-rendre megismerjük a kotnyeles szomszédasszonyt, a szerelmes technikust, akitől az igazgató ellopja a nadrágját, miután leütötte. Azt is megtudjuk, hogy féltékeny és vetélytársát fegyelmivel, koholt vádakkal akarja eltávolítani az üzemből. Megjelenik a feleség, aki leleplezi a régóta tehetségtelenül titkolt viszonyt, a szakszervezeti bizottság titkára, aki nem akar foglalkozni a fiatal technikus dolgával, mert hiszen kezdődik az ünnepség. A fiatalember hiába próbálja leleplezni az igazgatót, ez a nyilvánvaló tényállás ellenére sem sikerül neki. Az szb-titkárnak van egy sötét ügye, és így az igazgató meg tudja félemlíteni. Szeretője a fiú ellen fordul, s a feleség visszatér, magával hozva az igazgató ünneplőruháját. Nagy kibékülés, aztán minden megy tovább. Az ifjú szerelmes pedig megundorodva az egész társaságtól, távozik a városból. Feladja a küzdelmet, hiszen akiért küzdene, az méltatlan arra, hogy harcoljon érte. A Dunai-darab határozottan szellemes. A cselekményszálat biztosan vezeti és az alapmondanivaló kedvéért még a sok alsónadrágos jelenetet is hajlandók vagyunk megbocsájtani, bár véleményünk szerint ez a régi színpadi fogás nem túlságosan rokonszenves. A jó dramaturgiai felépítés azonban egy ponton nem megfelelő, hosszú ideig időz el bizonyos helyzeteknél, visszatartja a tempót. Amit mond, lényegesen rövidebben, célratörőbben is megmondhatná. Magyarán: húzni kellene és lehetne is. Berényi Gábor rendezése mértéktartó, nem igyekszik a helyzetkomikum irányába elvinni a darabot, hanem annak belső mondanivalóját kívánja érvényesíteni a vígjáték eszközeivel. Ez igen rokonszenves vonása a rendezésnek, úgyszintén az összefogottság, az egységes koncepció. Linka György személyesíti meg az igazgatót és a fiatal tehetséges művész fejlődésének újabb jelentős állomása ez a szerep. Sikerült nagyigényű módon megformálnia a karrierista, mások érzésein kíméletlenül taposó, ugyanakkor gyengéiben, emberi gyarlóságaiban hihetetlenül nevetséges figurát. Hisztérikus kitöréseit azonban nem ártana egy kicsit visszafogni. Hegedős Györgyi nagyon tetszett. Sikerült neki húsvér asszonyt alakítani, akinek nemcsak az a tragédiája, hogy egy méltatlan emberbe beleszeretett, hanem az is, hogy teljes élességében látja saját megalázó és fonák helyzetét, ugyanakkor nincs ereje a bűvös körből kiszakítania magát, pedig a lehetősége meglenne rá. Közben kitűnően komédiázik, gesztusai, egy-egy arcrándulása szinte oldalakat mesél el a ^mellékutcában” élő nő helyzetéről. Nem lehetett könnyű munka, amíg a szerep ilyen megformálásáig eljutott, de megérte az alakítással való viaskodást. Molnár Miklós a technikus szerepében nyújtotta a tőle várt megbízható, jó alakítást. A figura jellemét az író nem körvonalazta elég élesen, ez csak emeli Molnár alakításának értékét. Lényegében ő az egyetlen pozitív jellemű szereplő, kár, hogy a pozitív vonások megfogalmazásával Dunai Ferenc adósunk maradt. Az az érzésünk, hogy Molnár Miklós adott még ehhez az alakításhoz annyit, amennyi a darab mondanivalójának markáns megfogalmazásához szükséges volt. Egervári Klára a feleség rövidre fogott szerepét alakította. A modern gondolkozásé, hűvös, látszólag nagyvonalú asszonyt jól formálta, s különösen abban a részben jó, amelyikben éppen kisszerűségét bizonyítja be. Benyovszky Béla a nem jelleméhez és egyéniségéhez szabott szerepben kedvesen, elhihetően játszott, hozzájárult ahhoz, hogy a közönség szeretettel fogadja a darabot. Fehér Györgyi rövid epizódszerepét, a kotnyeles szomszédasszonyt megnyerőén hozta színre. Hernádi Tibor A LAKTANYAKAPU MÖQÖTT Különös vüág ez, a 659- esek, a 692-esek, a 676-osok világa. Itt mindegy az embernek, miikor van nappal vagy éjszaka, mert épp oly jói tud aludni délután négykor is mi.it hajnali négykor. Ebben a konyhában a férfiak épp oly jól főznek, mint a nőik — maguknak készítve el a krumpliistarhonyát, a paprikáskrumplit, vagy éppen a rántotthúst. Négy évvel ezelőtt készült el Szolnokon a vonatkísérő laktanya. Modem, háromemeletes épület központi fűtéses szobákkal, étteremmel, villany tűzihely es konyhával, állandó hidegmelegvizes fürdővel. Dombi Eszter jegyvizsgáló éjszaka megy szolgálatba. A vonat indulásáig még több mint hat órája van. Tíszaföldvári lány. Szolnokon nincs hova mennie, itt tölti hát az időt a laktanyában. S kellemesen? — Ö igen — válaszolt. — Amíg megy a vonatom, addig alszom egyet vagy olvasok egy kicsit. — Régóta dolgozik a vasútnál? — Tizenegy éve. De hét esztendeig tehervonaton jártam, mint fékező... Most persze kényelmesebb. — Mennyi időt tölt otthon? — Hát több órát úton és a laktanyáiban, mint anyáméknái. De tizenegy év nagy idő és most már el sem tudnám képzelni az életem a vasúti szolgálat nélkül. Balogh József és Batki István viszont csak most kóstolgatja a vonatfékező munkát. Ök ezen az estén Szegedről érkeztek egy tehervonatiak A szakasz többi tagja kint van a városban, főznivalót vásárolnak vacsorára. Reggel ötkor indultak. Hajnali négykor lesz az ébresztő. Utasellátó kombinát nyílt Szolnok állomáson Hűtővitrinek, szikvízkészítőgép az új pavilonokban — Külön cukrászda, fagylaltozó, presszó a peronon A régi korszerűtlen söntéseket lebontották és négy eladási helyen új, modem, minden igényt kielégítő büfékombinátot építettek a szolnoki MÁV állomáson. A teljes befejezés előtt álló helyeken részben már meg is kezdték az árusítást. Az állomás főperonján egy étel-ital büfé nyílt, — amelyben saját szikvízkészítő berendezés biztosítja, hogy ne legyen hiánycikk a friss szódavíz. Ugyancsak a főperonon külön cukrászkészítményeket árusító pavilont építettek. Ebben két nagyméretű hűtővitrin áll. A fagylalt pavilonban új, modem géppel készítik a keverékeket és a téli Időttt meleg Melókét — kakaót, tejet, teát árusítanak. Az állomás szajoli részén az új pavilonban palackos italokat, süteményeket, cukrászkészítményeket, fagylaltot kínálnak. Itt is bűtővitrinben és hűtőszekrényben tartják az árukat. Presszó és étel pavilon áll egymás mellett az állomás város felőli oldalán. Az előbbiben a kávé mellett fagylaltot, cukrászkészítményeket és palackos italokat is adnak, míg az utóbbiban főtt virsli, lángos és csomagolt szendvicsek kaphatók. Bemáth elvtárs, az Utasellátó helyi vezetője elmondotta, hogy Szolnok állomása az ország egyik legfcor—erfltafc— zett utasellátó apparátusával rendelkezik. Ez a bevételen is meglátszik, hiszen havonta több mint egy millió forintos forgalmat bonyolítanak le. Ebből egyharmada a saját készítésű áruk ellenértéke. A legnépszerűbb étel a friss lángos és a túrós bukta. Ezekből naponta 1500—2000-et is eladnak. A vállalat önálló cukrász üzeme még vidéki árusítóhelyekre is szállít készítményeiből. Jászberény, Mezőtúr, Ojszász, Szajol a szolnoki üzemből kapja a különböző süteményeket, hideg ételeket. A Tiszán közlekedő Csongrád és Délibáb hajókon is az Utasellátó gondoskodik a büíészolgálatróL A második emelet egyik szobájában útra készülődött Szűcs Imre vonatvezető. Amikor kísérőm, Horváth István főintéző megkérdezte tőle, honnan jött, katonásan jelentette: — Lemondták az 53 B-t. Helyette önköltségben jöttem a 6613-mal a 676-os részére. Azaz „magyarul”. Az 53 B-s tehervonattai kellett volna jönnie Békéscsabáról Szolnokra. Azonban lemondták ezt a vonatot, így kénytelen volt a 6613-as személyvonattal utazni, hogy visszavigye Békéscsabára a 676-os teher szerelvényt. Később lent, a laktanyaügyeletes szobájában figyelem kik érkeznek, kik hagyják él az épületet. Az ügyeletesek is most váltanak. Grenyóné hazaindul, Varga József II. pedig átveszi a szolgálatot. — Most aránylag csend van — magyarázza. — De hét végefelé egy-egy éjszaka több mint száz férfi és közel harminc nő száll meg itt nálunk. — Mennyi időt töltenek itt általában a vasutasok? — A leghosszabb idő tizenkét óra. Valóban, ez a vasutasszálló minden igényt kielégít. De ahogyan a szobákat jártam, felfigyeltem egykét apróságra, amit véleményen szerint meg kellene még oldani. Itt elsősorban arra gondolok, hogy helyes lenne, ha végre felszerelnék a szálló mosodáját. így akkor minden vendég után tudnának tiszta ágyneműt adni, mert jelenleg csak négy naponként cserélik a huzatokat. Aztán barátságosabbá lehetne tenni a szobákat egy kartonfüggönnyél, egy-két képpel. Igaz, a vonatkísérők nem töltenek sok időt a laktanyában. Az itt eltöltött órák azonban életüknek jelentős részét képezik. Éppen ezért ezek az órák teljenek kellemesen a nehéz szolgálat után. Megérdemlik Varga Viktória Öt évesek a népi ellenőrzési csoportok Demokratizmus — és népi ellenőrzés — A MIND SZÉLESEBB szocialista demokratizmus mellett —, mélyerható, minden formalizmustól mentes társadajpú ellenőrzés van nálunk kialakulóban — hallottam egy tisztviselők körében folytatott beszélgetésen. A mindennapi élet, a gyakorlat példáit hozták fel e szavak igazolására. A jelenlévő revizorok, belső ellenőrök pénzügyi szakemberek, akik hivatásuknál fogva is jól ismerj^ állami életünk mechanizmusát, az állami munka ellenőrzésének kiszélesítésében meghatározóként említették a népi ellenőrzés intézményét. Miért fontos ez? A népi ellenőrzés rendszerének továbbfej lesz. tése nemcsak azért igen jelentős időszerű kérdés, mert ezzel nagymértékben emelhetjük az állami munka színvonalát, hanem azért is, mert e legszélesebb alapokon nyugvó társadalmi ellenőrzés rendszere a lakosság mind nagyobb tömegeit kapcsolja be az állami ügyek intézésébe — növeli felelősségérzetüket, alkotó-, kezdeményező készségüket. A népi ellenőrzés napról napra szélesedő, mind több szocialista tartalommal gazdagodó rendszerének új, fontos formái a népi ellenőrzési csoportok. E csoportok — egy-egy üzemben dolgozó, vagy faluban élő — népj ellenőrök soraiból, felsőbb kezdeményezés nélkül látszatra spontán alakultak ki.- A valóságban azonban a mindennapi élet követelményei hozták létre őket. Az első ilyen népi ellenőri csoportok az 1958—59-es években alakultak meg. Ma már országosan több, mint 2000 népi ellenőrzési csoport működik, ebből több mint 1700 a falvakban. A csoportok tevékenységét, szerepét a lakosság elismerésén túl az állami és pártszervek is nagyra értékelik. Igen jó kezdeményezés volt, hogy a csoportok megszervezését, vezetőjük megválasztását a községi párt és tanácsszervek végezték. Nagymértékben növelte ez a helyi népi ellenőrzési csoportok tekintélyét, s munkájuk hatékonyságát is. A legtöbb községben ma is az történik, hogy a helyi népi ellenőri csoportok a tanácsüléstől kapnak megbízatásokat, neki számolnak be a tapasztalatokról. egy-egy vizsgálat eredményeiről. MIVEL FOGLALKOZIK a lakosság e legszélesebb rétegeit egyesítő, a helyi viszonyokat mindenkinél jobban isimerő ellenőrzési szervezet? A csoportok tagjai napi munkájuk során figyelemmel kísérik a gazdasági élet alakulását, az állami és állampolgári fegyelem megtartását, a társadalmi tulajdon védelmét. Fontos feladatuk a területükön tapasztalt hiányosságokról tájékoztató adása a helyi párt, tanácsi és gazdasági vezetés számára; Ez a munka mentes a hosszadalmas, körülményes vizsgálatoktól, adatok hosszadalmas tanulmányozásától, észrevételeiket közvetlenül, a személyes tapasztalatok alapján teszik meg. Szükség esetén a helyi vezetők a legrövidebb úton. bürökrá,cia nélkül tudnak intézkedni a hibák kijavításáról. Mint látjuk az élet azokat a kisebb nagyobb hiányosságokat, fogyatékosságokat „utalta” a népi ellenőri csoportok hatáskörébe, melyek jórésze különösebb felsőbb beavatkozás nélkül, helyileg kiküszöbölhető. Ma már nem ritka, hogy a népi ellenőri csoportot közvetlenül felkéri a tanács egy-egy napirenden lévő kérdés ellenőrzésére, egyes bejelentések kivizsgálására, stb. Mindez az operatív eredményességen túl nagymértékben megkönynyití a népi ellenőrzés rendszere és a tanácsok közötti nélkülözhetetlen, konkrét együttműködést is. BŐSÉGESEN SZOLGÁLTÁT a gyakorlat a helyi népi ellenőri csoportok tevékenységéről másféle példákat is. Az egyik Győr megyei faluban a népi ellenőrzési csoport — amelynek tagjai, hasonlóképpen, mint másutt szövetkezeti gazdák, traktorosok, tanítók, helyi kisiparosok — több esetben tapasztalta, hogy nem megfelelő időben szállítják a kenyeret a község boltjaiba, ami a lakosság körében elégedetlenséget váltott ki; A népi ellenőri csoport tagjai — a község vezetőivel egyetértésben kapcsolatba léptek a szállítás irányítóval, melynek következtében rövid időn belül megjavult a kenyérellátás. Ugyancsak ebben a községben fordult elő az is. hogy a helyi daráló kezelője a 6 százalékos vám helyett 10— 12 százalékos vámot szedett. A helyi népi ellenőrzés közbelépésére a helyzet megváltozott. Másutt a helyi húsbolt munkájának megjavításában, a mezőgazdasági gépek kihasználásának fokozásában intézkedtek bürokráciamentesen, rövid úton a népi ellenőri csoportok; Felvetődik a gondolat, a helyi népi ellenőri csoportok tevékenysége nem jelent-e a falvakban túlszervezettséget, nem veszi-e el földművesszövetkezeti, illetve termelőszövetkezeti ellenőrző bizottságok „kenyerét”. Az elmúlt évek gyakorlata azt bizonyítja, hogy nem! Sőt, nem egy esetben jelentős segítséget ad az ő munkájukhoz is. Ugyanis arról van szó, hogy amíg az egyes gazdasági egységek ellenőrzési szervei csak a saját szakterületüket ellenőrzik, addig a népi ellenőri csoportok munkája az élet minden területére kiterjed. Olyan összefüggéseket tár fel, a dolgozókat azokról az oldaláról világítja meg, melyekre egyébként — a szakmunka természetéből következően — nem volna lehetőség. MI AZ ALAPJA — a párt és állami szervek bátorításán, irányításán, túlmenően a helyi népi ellenőrzési szervek mind eredményesebb, hatékonyabb munkájának? Az, hogy a csoportok tagjai közvetlen közelről, mint saját ügyüket ismerik a területükön levő legfőbb problémákat. Közvetlen érintkezésben vannak az összes érdekeltekkel, folyamatos, termékeny kapcsolatot tudnak kiépíteni az ellenőrzés tárgyát képező szervek, intézmények dolgozóival. Mindez megsokszorozza a munka hatékonyságát, eredményességét, s egyre magasabb szintre emeli állami életünk demokratizmusát. A. L. Mezítlábasok rekordja Két spanyol fiatalember Angel Aloubierre és Jos< Romere felállították a me zítlábas futás rekordját huszonnégy óra alatt 87! kilométert futottak cipí nélkül Saragossából Sevil lába. A célhoz érve Sevil Iában mindkettőt azonna kórházba kellett szállítani mert a lábuk erősen megdagadt és tele volt mélj sebekkel és hólyagokkal. Az első fémhidak Az első fémhidakat Kína hegyvidékein építették. A hidak vastag vasláncokból épültek, amelyekre fapadozatot raktak. A láncokat horgokkal erősítették a sziklákhoz.
