Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)
1963-05-22 / 117. szám
3 963. május 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A napokban, tizenhárom esztendeje, hogy véglegesen eldöntötték, a Tiszamentá Vegyiműveket Szolnokra telepítik. Nem egészen két hónap múlva, 1950. július 7-ón megkezdték a gyár építését. Az első üzemegységben tizenegy évvel ezelőtt, 1952. június 8-án indult meg a termelő munka. Az üzem építése során igen sok olyan akadállyal kellett megküzdeni, melyek ma sokszor elképesztően, vagy humorosan hatnának. A felszarvazott embargó A berendezések jelentős részét francia cég szállította, melyekre a hirhedt „embargó” vonatkozott. Ennek kijátszására a gépeiket a lengyel Gdynia kikötőbe szállították, ahol a magyar külkereskedelmi szervek átvették és az árát kiegyenlítették. Innen vasúton jutott Szolnokra. A beérkező gépeket, szerelési anyagokat a csupasz szántóföldön, a szabad ég alatt tárolták. Az építkezési és a szerelési munkálatokhoz helyben nagyon nehezen lehetett munkásokat találni. Teherautókkal és 40 kilométeres körzetből külön munkásvonattal szállították az embereket az építkezéshez. Ezek nagy részét mezőgazdasági munkásokból képezték áf. A szállítási költségek havonta százezreket emésztettek fel. A közigazgatási szervek a kisajátított területek tet elcköny vezésekor követtek el mulaszást, amelyből nagyon humoros, de sok boszszúságot okozó következmények származtak. Irodaház a csereingatlanon Például 1956<ban három fiatalember jelentkezett azzal, hogy a rájuk kirótt örökösödési illetéket a vállalat ffizesse meg, mert édesapjuk halála után a rendezetlen telekkönyvi viszonyok következtében azt a területet „örökölték” papíron, melyen a kónsavgyár épülete áH. Igen sok utánjárás után sikerült csak az örökösödési illeték törlését elintézni. A cukorgyár célgazdaságának tagosítása során megjelent egy ember hivatalos irattal, mely szerint csereingatlanként azt a területet kapta meg, melyen az irodaépület áü. Véglegesen a telekkönyvi hibákat csak 1958-ban rendezték. Vállalati profil a szalmakazalbontás A gyárépületek berendezéseinek felszerelését a Vegyiműveket Szerelő Vállalat végezte. Mivel egyéb jellegű feladatok elvégzésére igen nehéz volt vállalkozókat találná és nagyon sok vita forrása volt, hogy valamelyik vállalat feladatai között bizonyos munka elvégzése szerepel-e, a főhatóságok utasítására a Vegyiműveket Szerelő Vállalatnak olyan szerződést kellett kötni, mely szerint kötelesek minden olyan munkát elvégezni, amit más vállalat nem vall profiljának. Így aztán előfordult, hogy egy alkalommal a hegesztők és a lakatosok napokon keresztül egy szalmakazal elhordásával foglalkoztak, mely a szerelések útjában állt. Ivásra, mosdásra alkalmas víz hat kilométeres körzeten belül nem volt, a vizet ezért laj tokban hordták oda. Utánunk özönvíz Ennyi nehézség mellett, melyekből csak egy-két jellemzőt említettünk meg, nem csoda, hogy a beruházás a tervezett összegnél körülbelül 140 százalékkal többe került, dacára annak, hogy az átadások során sok mennyiségi és minőségi hiányt állapítottak meg, melyek jelentős részét a kivetelezök már nem pótolták. Annak a gárdának kellett a hibát kijavítani, aki az üzemet használatra átvette. A vegyiművek a második ötéves terv során hatalmas gyárórüássá fejlődik, ha nem is megy minden olyan simán, mint kellene, azért az építés tíz évvel ezelőtti gondjainak jelentős része ma már teljesen ismeretlen. A második ötéves terv során a vegyiművek nagyságrendileg ötszörösére növekedik. Ez a gyors növekedés a ma már sokkal kedvezőbb politikai és gazdasági körülményeknek köszönhető. Bohuczky János Tiszamenti Vegyiművek Magyar „borválogatott“ A Boripari Tröszt, az Állami Gazdaságok Főigazgatósága, a Szőlészeti Kutató Intézet és a MONIMPEX az ország legjobb tíz borával nevezett be a július 17-án Ljubljanában kezdődő nagyszabású nemzetközi borversenyre. A magyar „borválogatott” tagjai: az Egri Leányka, az Egri Bikavér és az egri Medoc Noir, a Somlód Tramini, a Villányi Vörös és a Pécsi Cirfandli, a Debrői Hárslevelű, a Tolcsvai édes szamorodni, a tolcsvai háromputtonyos aszú és a tokaji öttputtonyos aszú. £ kanásztáne A zenekar csak neki húzta: Búzába ment a disznó, Csak a füle látszik ... S a zászlóátadási ünnepség utáni ebéden a szövetkezeti közösség szívesen adta át részére a táncteret. A gazdák félkörbe állták és elismeréssel nézték a harcsabaj uszú ör«» fiatalos mozgását. Idősb Nagy György rendületlenül ropta a kanásztáncot. A zene ütemét bámulói tenyércsattogással egészítették ki. Gyuri bácsi fáradhatatlanul mozgott, jó félórán át, megszakítás nélkül. Pedig már a 62. évét tapossa. Kocsi álláspénz helyett üres kocsikat kér a vasúi Nagy gondban van a vasút. A rendkívüli tél, a fűtőanyaghiány alapos elmaradást okozott a teherszállításban. Most, hogy végre beköszöntött a jó idő és elhárultak az akadályok, őszi csúcsforgalomnak megfelelő tempóval folyik a szállítás, a lemaradás pótlása; Persze probléma így is bőven van. A legnagyobb gondot az okozza, hogy kevés a vasúti kocsi. Ezért a KPM a Minisztertanács jóváhagyásával rendeletet bocsájtott ki, melyben felszólítja a vállalatokat, hogy éjjel-nappal és ünnepnapokon is végezzék a vasúti kocsik ki, illetve berakását A felmerülő költségtöbbletek (túlórák) nem tér-IJj magyar találmány Nagy érdeklődést keltett a második optikai konferencia magyar és külföldi részvevői körében dr. Dékány Sándor nyugalmazott egyetemi tanár beszámolója arról az új térhatású — sztereó-röntgen — fényképezési eljárásról és a hozzá tartozó műszerekről, amelyeket dr. Ditrói Sándor főorvossal, Barsai János villamosmérnökkel és Magyarosi Béla mérnökkel együtt talált fel. Ezen a konferencián láthatták meg először a szakemberek a berendezés első kísérleti példányát is. Magyarország a Vili. nemzetközi könyvvásáron Varsó, (MTI). Magyarország a Varsói Nemzetközi Könyvvásár hagyományos kiállítója. Évről évre felvonultatjuk könyvkiadásunk termékeit, amelyek minden látogató számára bizonyítják: a magyar könyvkiadás tartalomban gazdag, formában művészi. A Kultúra Könyvkereskedelmi Vállalat első kiállítása a magyar könyvkiállítás keresztmetszetét adja. Csaknem 500 magyar és idegennyelvű könyv sorakozik egymás mellett, amelyek szinte valamennyi magyar kiadóvállalatot képviselik. A Kultúra Könyvkereskedelmi Vállalat másik kiállítása a vásár zened részlegén található. Ott a Zeneműkiadó majd 200 kottával és zenei könyvvel, a hanglemezgyár pedig csaknem 300 komoly és könynyűzenei hanglemezzel vonult fel. Az idén külön kiállítási részt kapott a Medicina egjészségügyi könyvkiadó, amely mintegy 150 könyvet tár az érdeklődők elé. Hasonlóképpen önálló könyvbemutatót rendezett az Akadémia Kiadó is a vásár tudományos részlegén. Vizsgáznak a gépkocsi vezető jelölt sorkötelesek Az előadóteremben vagy harminc izgatott fiatalember foglalt helyet. Az első padban Baranyi István rekedt hangon válaszolgat a vizsgáztató kérdéseire. Nehezen is megy a dolog. A tíz előadásban leadott politikai ismeretek szerepelnek a „cédulákon”. Sidó Béla százados, az MHS motoros körének vezetője halkan tájékoztat a mai nap eseményeiről. — Hatvannégyen vizsgáznak a mai napon. Három tantárgyból kell bizonyítani: politikai ismeretekből, szerelésből és vezetésből. A hallgatók KRESZ és műszaki vizsgája már megvolt, vezetésből május 26-án ülnek a volán mellé. — Sikeresnek tartja-e ezt a tanfolyamot? — Igen. A tanfolyam szocialista versenyben van. Tizenegyen a „kiváló hallgató” cím elnyeréséért versenyeznek. Ha sikerül az egész kollektívának elérni 4,1 átlagos tanulmányi eredményt, akkor teljes a siker. — A jövő tervei? — Természetesen az előképzés fontosságára való tekintettel újabb tanfolyamok lesznek. Az 1943-ban született sorkötelesek még, az 1944-beliek már jelentkezhetnek. Kimegyünk az udvarra. A Diesel-Csepel tehergépkocsin az egyik hallgató a légtelenítés gyakorlatát mutatja be. Egy másik csoport már ott ül a platón. Berreg a motor. Az első delikvens „kettesbe” kapcsol, aztán szép lassan kigördül velük a kocsi a kapun. helik a vállalati béralapot. külön nyilvántartva elszámolhatók és ezek a kiadások nem érintik a nyereségrészesedési alapot sem. Mégis, a kedvezményes lehetőségek ellenére a kevés kocsival is rosszul gazdálkodnak a szállíttatok, a gyárak, üzemek; Lauer István Szolnok állomásfőnökének kereskedelmi helyettese statisztikák, jegyzőkönyvek sokaságával bizonyítja, mennyire nem törődnek egyes vállalatok saját érdekeikkel, milyen hanyagul mellőzik a közös célt. Érdemes belelapozni ezekbe az okmányokba. AZ ÉRDÉRT Vállalathoz naponta négyszer visznek vagonokat kirakásra. Ezek közül az egyik szállítmány délután ötkor, a másik este tízkor érkezik. Áprilisban délutáni, illetve esti kirakásra összesen 168 vagon érkezett, ezek közül mindössze huszonhetet raktak ki a beérkezés utáni reggelig. Száznegyvenegy kocsi Után pedig megfizették a kocsiálláspénz bírságot. Vasárnapi kirakásra áprilisban 118 kocsi érkezett. Ebből nyolcvannégyet nem raktak ki aznap. Bírság lett ezekből is. A vállalat 1962-ben 183 000 forint kocsiálláspénzt fizetett, ez év első négy hónapjában már több mint 230 000 forinttal rövidítették meg magokat. hiszen a bírság összege a gazdasági eredményt befolyásolja és csökkenti a felosztható igazgatói alapot is. A vállalat azzal védekezik, hogy munkásainak 90 százaléka vidékről jár dolgozni, akiket nem lehet este és éjszaka bent tartani. Nem hisszük, hogy nem találtak volna lehetőséget a megoldásra, hiszen két hat fős rakodóbrigád megoldhatná a problémát. Sok vállalat szerepel a kimutatásokon, egyikük sem dicsekedhet; 1962-be11 csaknem 55 000 áj otthon került tető alá A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai összeállították a múlt évi lakásépítkezések részletes „eredménylistáját”. Az összegezésből kitűnik, hogy hazánk lakásállománya egy esztendő alatt 54 281 új otthonnal gyarapodott. A községekben 25 770, Budapesten 10 881, a többi városokban pedig 17 630 lakást adtak át rendeltetésének. A legtöbb új otthon — 28 852: — kétszobás. A statisztikai beszámoló bői kitűnik, hogy a megyei jogú városok közül tavaly — Budapest után — Miskolcon volt a legnagyobb arányú a lakásépítkezés: itt 1856 lakás készült el. Pécsett 1025, Debrecenben 884, Szegeden pedig 833 otthonba költözhettek be a lakók. Nagy erőfeszítéseket tettek a lakáshelyzet javítására a megyékben is. Első helyen Pest megye áll, ahol 4842- vel bővült a lakásállomány. Borsod-Abauj-Zemplén megyében 3595, Szabolcs-Szatmár megyében 2592, Veszprém megyében 2560, Győr- Sopron megyében 2493, Komárom megyében 2289, Fejér megyében ped'g 2252 új lakás épült. (MTI) A Szolnoki Állami Gazdaság áprilisban tíz beérkezett kocsi után hat késedelmes kirakásért álláspénzt fizetett. A Cukorgyár 47 kocsiból mindössze tizenhármat rakott ki az előírt időn belül. Az éjszakai rakodás itt teljesen szervezetlen. A Budapesti Fűrészek szolnoki telepére érkező kocsik késedelmes kirakásáért csupán áprilisban 184 000 forint bírságot fizettek. A Tiszar mepti Vegyiművek május első tíz napjában végzett késedelmes rakodásért több mint két millió forint bírságot fizetett; A kocsiállásokért kifizetett összegek veszteséget jelentenek a vállalatnak, amellett lassítják a szállítást, hátráltatják más gyárak, üzemek tervszerű anyagellátását. A MÁV sincs kisegítve a bírságolással, neki vasúti kocsi kell, mégpedig úgy, hogy a megra kottán küldötteket mielőbb visszakapja üresen. Túlfeszített szállítási tervét csak úgy teljesítheti. És végső soron az említett vállalatok ezirányú tevékenysége jelentősen befolyásolhatja megyénk iparának tervteljesítését, az elmaradt tonnák és milliónyi forintok pótlását. E. Gy. Nem vallott szégyent a táncban épp úgy, mint munkahelyén, a tiszaderzsi Kossuth Tsz hizlaldájában sem. Neve még egyszer sem került le a dicsőségtábláról. Harmadmagával 1200 sertést hizlal meg évente, 110—120 kilós átlagsúllyal. Méghozzá a malacozás után, kilenc hónappal. S ez nem kis dolog. A kép érdekes és megkapó látvány. Báró Schilling egykori kanásza, a hajdúsági főispán, Szilassy László szövetkezeti tulajdonná lett kastélyában táncol. Ott, ahova a volt mezítlábasok csak szolgaként, hajbókolva léphettek be. De a kanász még így sem. Ö a cselédek között is utolsónak számított. Talán elcsépelt a gondolat, de ilyenkor önkéntelenül is az ember emlékezetébe tolakszik. Gyuri bácsi sokat dolgozott, küszk' lőtt életében. Hétéves korában kezdte a hortobágyi tanyavilágban. Öt gyereket nevelt fel, akik már mindannyian felnőtt sorban vannak. Gyuri fia vele dolgozott a hizlaldában, aztán a közösség traktoros tanfolyamra küldte. Két év óta a szövetkezet legjobb belorusszosa. A többi fia, s vője szintén szövetkezeti gazda. A legkisebbik, a 19 éves László, Budapesten ipari munkás és gimnáziumba jár. László már tanulhat. Könny szökik az öreg szemébe, amikor róla beszél. Annak idején ő nem járhatott iskolába, írástudatlan maradt. Kicsit szégyelűi is. A szövetkezeti évek Gyuri bácsinál sem múltak el nyomtalanul. Sokat változott, s együtt fejlődött a szövetkezettel. Megtanulta a korszerű hizlalást, tápokkal eteti a jószágait. Csupán a lelkiismerete maradt a régi. Még vasárnap sem tud meglenni hízói nélkül. Késő este is ellenőrzi: van-e víz előttük. Magáénak tartja az állatokat és úgy is gondoskodik róluk. Igaz, megfizetnek érte. A havonkénti 45 munkaegységért tavaly 24 397 forintot vihetett haza. Gyuri bácsi otthonra talált a szövetkezetben. Az pedig embert lát benne, megbecsüli a munkáját, amire gyerek kora óta vágyott. Máthé László Mit kelt tudni a burgonyabogárról ? Ez a kártevő a burgonya egyik legveszedelmesebb ellensége. A bogár és a lárva egyaránt pusztítja a növényt, lerágják a leveleket, a fiatal hajtásokat, úgy, hogy csak a vastag szárak maradnak meg. A paradicsomot is pusztítja, de tápnövényéül szolgálhatnak a burgonyafélék családjába tartozó gyomnövények is, például a beléndek, a piros és fekete ebszőlő és a maszlag. A bogár domború hátú, egy centiméter nagyságú, szárnyfedője sárga, tíz hosszanti fekete csíkkal, tojásai narancssárgák. A kikelő lárvák vérpirosak, később vedlésük után narancssárgává válnak. A báb narancssárga színű, kizárólag a talajban található. A kártevő bogár alakban telel át, a talajban tíz-húsz centiméter mélységben. Az április végén, május elején előjövő bogarak szétvándorolnak, s május második felében kezdik meg a tojásrakást. Tojásaikat húsz-harmincas csomókba a levél fonákára rakják. Egy nőstény átlag ötszáz-hatszáz tojást rak le egy nyáron. A lárvák 8—12 napra kikelnek, s a fiatal leveleken kezdik meg a táplálkozást. . Három-négy hét múlva kifejlődnek, bebábozódásra a talajba vonulnak. A bábállapot öt-tíz napig tart, s a fiatal bogár három-négy nap múlva a talaj felszínére jön. Nálunk a búrgonyabogárnak két nemzedéke fejlődik ki. A védekezést már tavaszszal, az áttelelt bogarak Összeszedésével és elpusztításával kell megkezdeni. A vegyszeres kezelést a fiatal lárvák tömeges megjelenésekor ajánlatos alkalmazni, mert a növényvédőszerek az idősebb bogárra kevésbé hatnak. A nyár folyamán szükség szerint meg kell ismételni a vegyszeres védekezést. Többféle szer között lehet választani: 15—20 kilogramm 10 százalékos DDT porozószer, 5,8 kilogramm 20 százalékos DDT porozószer Nikerollal, 1—■ 1,2 kilogramm 50 százalékos DDT permetezőszer, 1,5—1,7 kilogramm DDT tartalmú szer Pernittel, 5— u kilogramm Holló 10 DDT olajos emulzió kipermetezése szükséges egy holdra. HCH növényvédőszert alkalmazni tilos, mert a burgonya dohos ízt kap tőle. Csizmadia László Szolnok megyei Növényvédő Állomás-TVM_:_____ A I I születési bizonyítványa
