Szolnok Megyei Néplap, 1963. május (14. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-21 / 116. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! SZOLNOK megye ví/éftiuét A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIV. évfolyam, 116. szám. Ára 50 fillér 1963. május 21., kedd. Kodály Zoltán Karcagon Huszonegyen a satupad mellett Három gázoló közül kettő már megvan A VASÁRNAP SPORTJA Korszerű baromfiólak, istállók, palántanevelők, épülnek Terv- és anyaghiány gátolja a tozmek építkezésen A kultúrház előtt fehér­­inges úttörők állnak sorfa­lat, virágcsokorral a ke­zükben. Várják világhírű zeneszerzőnket. A szemközti épület is annyira zsúfolt gyerekekkel, hogy az abla­kon kihajlók úgy tűnnek, mintha kiszorultak volna. A gimnazisták énekkara az udvari szárnyban várako­zik. A lányok sokat gya­koroltak, de soha nem érezték tehernek a nagy igénybevételt. Ők már kö­rülbelül felmérik a vendég becáét, a kisebbek azonban csak a különleges feladat izgalmát érzik. — Neves zeneszerző — fogalmaznak váratlan szó­val az úttörők. Igen »eves, nagyon híres alkotóművészünk Kodály Zoltán, fellépése korszakot — a népzene mentésének és nemesítésének idejét — jelenti a világművészetiben, mégsem az, ha ennek a jelzőnek kellemetlen mel­­lékórtelmére gondolunk. Amint feltűnik a méltóság­­teljes gépkocsi első ülésén ingre vetkezetten, a hivata­los fogadtatások minden ki­mértsége eltűnik. A gyere­kek énekéből, a kürtök diszhangj álból éppen olyan őszinte lelkesedés árad, mint a zeneszerző vala­mennyi megnyilvánulásából. Nem egv híresség udva­riassága, hanem a testi­­lelki frissességét megőrző alkotóember sokodalú ér­deklődése irányítja a könyv­tári fogadás beszélgetését. Kodály mondataiban az egyszerű parasztember ter­mészetessége érződik. Hogy mát jelent a V. betű a ze­neiskola igazgatójának ne­ve előtt, mennyire érdemli kti a Kossuth-díjat a szö­vetkezeti elnök, termelnek-e errefelé szőlőt? Persze egy­re inkább a „szakmára” te­relődik a beszélgetés. Elé­gedetten hallgatja a népi zenekultúra nagy pártfogó^ ja a zenei általános isko­láról bontakozó terveket. De a vonósok nagy száma a zeneiskolában is elmé­lyült helyeslésre készteti. Csakúgy, mint az a hang­verseny, amelyre majd fél­éve készülnek a karcagiak. Még a télen szerették vol­na vendégül látni, de csak most kerülhetett sor a tisz­telgő bemutatkozásra. Az ütött-kopott nézőtéren gon­dozott karosszékek fogadják a zeneszerzőt és feleségét, aki mintha a Kodály-mű­vek szellemét testesítené meg keresetlen és finom egyéniségével. Az üdvözlő beszéd színes szavai nem­csak választékosak, de a városi zeneoktatás figye­lemre méltó vívmányairól is azó esik nyomukban. Majd egymást követi az őt iskolai énekkar változa­tos műsora, Kodály mellett Gulyás György, a legköze­lebbi házigazda ül, innen a debreceni zeneszakiskolába visz majd az útja. A zene­szerző nem mindig tapsol igaz, másszor meg csak ép­­penhogy összeveri a tenye­rét, de néha felvillanyo­­zódva érdeklődik az immár Európa-hírű karnagytól. Így a nagy sikert aratott Arany János úti iskola énekkarának vezetőjéről vagy egy szépen éneklő gimnazista lányról. Az énekkarok hangver­senye közönségsikert is aratott. Különösen a Mo­zart-művek előadása sike­rült, viszont a népdalösz­­szeáilításokat nem éreztük eléggé jellegzeteseknek. A zeneszerző programja azon­ban nem ért még ezzel vé­gét: magától értetődő tar­tózkodással vette át a város ajándékait, amikor a virág­csokrot nyomban az aján­dékul kapott hatalmas cse­répvázába helyezte. Az au­togramkérés szokásos egy­hangúságát meg rögtönzött vizsgáztatássá alakította át. Az a lámpalázas kislány teliát, akinek tizedszerre sem sikerült megbirkóznia a szolmizálással ilyen alá­írást kapott: Keservesen, Kodály Zoltán. De a vendégkönyvbe be­került, féloldalas aláírás a város megpezsdülő kultúr­­óietériek büszkesége. Tompa László A saját erőből történő be­ruházásokat nem számítva — állami segítséggel — 134 millió forintot költenek megyénk termelőszövetke­zetei épületeik és beruházá­saik gyarapítására. Dr. Salló Ferenccel, a Tsz Beru­házási Iroda igazgatójával beszélgettünk erről. — Hol tartanak jelenleg a kivitelezésben, és milyen gondjaik vannak az épít­kezéseknél? — A beruházások két részre oszthatók. Az egyik: a tavalyról áthúzódó építke­zések befejezése, a másik: az idei új létesítmények. — Tavalyról 141 magas­építkezés mintegy 20 millió forint értékben húzódott át. Ezek zöme sertésfiáz­tató és hizlalda — összesen 22 000 férőhely. A terv sze­rint ez év első felében kel­lett volna átadni. Azonban a tél elhúzódása és az anyaghiány gátolta és jelen­leg is akadályozza a befe­jezést. Hiányzott a sóder, a szigetelő lemez, a hullám­pala, a vízvezeték-szerelők­nek pedig a varratnélküli cső. Ha az erőfeszítéseket fokozzuk, a tavalyról áthú­zódó épületeknek 90 száza­lékát tudjuk átadni június 30-ig. Az anyagkészletet is úgy ütemeztük, hogy a meg­kezdett építkezések mielőbb befejeződhessenek. — Az idei erőforrásokat milyen épületek építésére összpontosítják? — A termelőszövetkeze­tek 87 új létesítményt ter­veztek. Ennek zöme járulé­kos beruházás, vagyis a ko­rábban készült létesítmé­nyek bővítése. Az istállókat villannyal és vízvezetékkel látjuk el. Ezek közt szere­pel 42 törpevízmű építése és 34 major villamosítása. — A magasépítésre szánt összeg nagy részéből ba­romfiólak — kisebb részé­ből szarvasmarha-istállók létesülnek. Az idén nagy­arányban gyarapodik a me­gyében a baromfi törzsállo­mány. Elhelyezésükre ki­lenc nagyüzemi ólat, össze­sen 75 000 férőhellyel épí­tünk. Három, — egyenként 15 ezres — csdrkenevelő lé­tesül. — Hol építik a baromfi­­ólakat? — Tízezres tojóház épül á tószegi Dózsában, a zagy­­varékasi Békében, a fegy­­verneki Vörös Csillagban,- a törökszentmiklósi Aranyka­lászban, a nagykörűi Szebb Életben, továbbá a karcagi tsz-ek közös vállalkozásá­ban, a meglévő 20 ezres tojó­ház mellé. — ötezres tojóház léte­sül a kunhegyes! Vörös Csillagban, a jászboldog­­házi Aranykalászban és a jászdózsai Petőfiben: A 15 000 férőhelyes csirkene­velőket pedig a jászboldog­­házi Aranykalász Tsa-ben, a jászladányi Aranykalász Tsz-ben, valamint a karcagi tsz-ek közös vállalkozásá­ban építjük. — Elkészülnek-e ezek a létesítmények az idén? — A tízezres tojóházakat kivéve — nehezen. A leg­nagyobb gondot az ötezres tojóházak okozzák. Ezek tervét januártól ígérgeti az FM AGROTEBV vállalat«. Ha a közeljövőben meg is kapjuk, még adaptálni kell azokat. A csibenevelőkmél a technológiai berendezések felszerelése szintién a jövő évre húzódik át. Az önete­tők és önitatók prototípusa már kész, de a sorozatgyár­tásaikat csak az év végére ígérte az ipar, — Hol tartanak az egyéb létesítmények kivitelezé­sével? — Az említett 87 létesít­ményből tizenhetet már átadtunk rendeltetésének, Főként azokat, melyek ki­sebb anyagigényűek. Így például 34 major villamo­sításából 13 elkészült, 7 pe­dig befejezéshez közeledik. — Jó ütemben halad a törpevízművek építése is. Negyvenkettőből jelenleg 15 helyen dolgoznak. Beruhá­zási irodánk nagy erőfeszí­téseket tett, hogy ezek év végéig elkészüljenek — megerősítettük a tervező részlegünket Korábban ugyanis a 400 ezer forint költséggel fúrt kutak csak a következő évben haszno­sultak. Most az év elején készültek már az idén vizet adnak — felépülnek a törpe vízművek. Sajnos nem mondhatom el ugyanezt a szerfás épületekről. — Mi akadályozza ezek felépülését és milyen intéz­kedéseket tesznek az épít­kezések meggyorsítására? — A legfőbb akadály a széria garnitúrák késői szál­lítása. Az erdőgazdaságok csak április végén, május elején kezdték meg a szál­lítást. Az építkezések azonban még ott sem kez­dődhettek meg, ahova a szerfák már megérkeztek, mert a vasanyagot csak május 30-ra ígérték. Tegnap tartotta ülését az ünnepi könyvhetet előkészí­tő bizottság a megyei könyvtár kölcsönzőtermé­ben. Dr. Nagy János könyv­tárigazgató, a bizottság ve­zetője beszámolt az eddigi munkáról és ismertette a programot. E szerint az ünnepi könyvhét megnyitójára őt író érkezik hozzánk. Veres Péter Kossuth-díjas, Ger­gely Mihály József Attila­­díjas író, Túli József író, Vihar Béla és Vasvári Ist­ván költő. Neves íróink é3 költőink több helyen talál­koznak az olvasókkal. Május 25-én, szombaton Veres Péter Mezőhékre lá­togat az ottani Táncsics Tsz vendégeként. Megtekinti a közös gazdaságot, majd este találkozik olvasóival a mű­velődési otthonban. Ugyan­csak szombaton este Jász­­alsószentgyörgyön is talál­kozó lesz, ezen Túli József és Vihar Béla vesznek részt, okkor mutatják be az újon­nan elkészült könyvtárat is. Vasárnap délelőtt Veres Péter a törökszentmiklósi Dózsába -látogat. Délben Gergely, Túli, Vihar és Vas­vári a szolnoki ÁKV könyvesboltban rendezendő kis ünnepségen vesz részt és műveiket dedikálják. Ezután megtekintik a — Az építkezéseket az érdekelt szervek bevonásá­val e hó végéig felülvizsgál­juk. Ellenőrizzük a pénz­ügyi- és anyagi eszközök felhasználását, s ha szüksé­ges átcsoportosítást hajtunk végre azokra a helyekre, ahol a gyorsabb kivitelezés biztosítottnak látszik. — Az öntöző-telepeknél a következő a helyzet: Az idén 76 permetező beren­dezés a megye terve. Eddig negyvenötöt már leszállítot­tak, zöme már üzemel is. A felületi öntözésnél 5453 hold a terv. Itt ezer hold húzódik át a jövő évre, de nem a kivitelezők miatt. Az építkezések megkezdését az ár- és belvizek késői le­­húzódása gátolta. Öt tsz nem várhatta meg a terep­­rendezést — bevetették a földeket; — Végül néhány szót a zöldségtermelés eJöserí­­téséről. — A megyi párt- és ta­nács szervek nagy erőfeszí­téseket tesznek a zöldség­termelés érdekében. Ekért a jászfényszarui Zöldmező, a jászszentamdrási Petőfi és a kőtelki Ezüstkalász Tsz-) ben — egyenként több mint 3 millió forintos költséggel korszerű, nagyüzemi palán­tanevelők épülnek. — Ezeket villamosítjuk, fűtésük istállói trágyával történik. Hatezer négyzet­­méter alapterületen épül­nek, négyezer melegágyi ablakot pótolnak és 100— 150 kát. hold kertészethez elegendő palánta nevelésére alkalmasak. Az építkezések műszaki előkészítését már megkezdtük — fejezte be nyilatkozatát dr. Salló Fe­renc. könyvtárat, a múzeumot és a művésztelepet. Délután Martfű és Jászszentandrás üdvözöl két-két írót. A köz­ponti ünnepséget Karcagon vasárnap este tartják a művelődési házban. A könyvhét ünnepi megnyitó­ját Elek Lajos, a megyei ta­nács vb népművelési cso­port vezetője tartja, majd Veres Péter szól a megje­lentekhez. A reprezentatív találko­zókon kívül egész sor ren­dezvénnyel készülnek a városok, községek. A jász­berényi járásba meghívták Tersánszky J. Jenőt, a ne­ves írót és Mátyás Feren­cet. Sok helyen rendeznek ifjúsági könyvünnepsége­ket, amelynek keretében kiosztják az olvasómozga­lom jelvényeit. Számos községben ren­deznek könyvbálakat, tom­bolákat. Szinte a megye minden helységében kiállí­tásokon mutatják be a könyvheti kiadványokat. A megyében negyven könyvsátorban, a megye­­székhelyeken egy könyvsá­torban és tíz árusítóaszta­lon is megtalálható a könyvhét termése. ízléses plakátok, exlibrisek, könyv­jelzők propagálják v nagy kulturális eseményt. — bt — — m. 1. — Írók, kiállítások, fejtörők a megye könyvhét-műsorában

Next

/
Thumbnails
Contents