Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-21 / 92. szám

A hozzáértő vezető A Vin. pártkongresszus nagy figyelmet szentelt a vezetés színvonala emelésé­nek. A Központi Bizottság beszámolója a többi között megállapította: „Ha igaz az — márpedig igaz —, hogy a jelenlegi szakaszban a szocialista társadalom to­vábbi fejlődése és megszi­lárdulása igen nagy mér­tékben attól függ, jól old­juk-e meg gazdasági és kul­turális életünk vezetését, akkor igaz az is, hogy min­den vezető hely betöltésé­nél előírás kell, hogy legyen a hozzáértés, a szaktudás is.'’ Közvéleményünket és nem utolsósorban a vezető­ket élénken foglalkoztatják ezek a kérdések. Különbö­ző nézetek és érvek csap­nak össze. Találkoztam olyan igazgatóval, aki ba­ráti lag közölte „magánvéle­ményét”: „Nem értem ezt a nagy felhajtást a vezetés körül. Szerintem — ezt gyakorlatból tudom —• hat vagy tizenkét évvel ezelőtt, a kiélezett politikai harcok közepette sokkal nehezebb volt vezetni, mint most. Ma a dolgok szinte maguktól is mennek, mint a karikacsa­pás.” Szétvertük az ellenséges osztályokat, leraktuk a szo­cializmus alapjait városon és falun — ez valóban új helyzetet teremtett. De ab­ból, hogy jelenleg a társa­dalom minden dolgozó osz­tályának és rétegének érde­ke a szocializmus teljes fel­építése — ez az alapja egyébként a szocialista nemzeti egység politikájá­nak — egyáltalán nem kö­vetkezik, hogy a feladatok és a követelmények egysze­rűsödtek. Ellenkezőleg: a politikai harc döntő sikerei után a kapitalizmust sokkal bonyolultabb területen kell most legyőzni, a munká­ban. A szocializmus alapjai­nak lerakásával az osztály- harc nem szűnt meg, csak a frontvonalak változtak. A fő front jelenleg a mun­ka termelékenységének emelése. A kapitalizmusé­nál nagyobb termelékeny­ségi színvonalat kell elér­nünk, hogy megteremthes­sük a javak nagyobb bősé­gét. S annak a politikai energiának nagyobb részét, amit eddig a volt kizsák­mányoló osztályok felszá­molása, majd a mezőgazda­ság átszervezése kötött le, a gazdasági építő munka szolgálatába állíthatjuk. S ki merné állítani, hogy a szövetkezeti nagyüzemi for­mák tartalommal telítése: a szervezett, korszerű nagy­üzemi módszerek kialakí­tása, a gyenge szövetkeze­tek megerősítése, a közös­ségi tudat formálása, egy­szerűbb, mint maga az át­szervezés. Hasonlóképpen az iparban is növekedtek a feladatok azzal, hogy mind a gyártás szervezésében, és módszereiben, mind a ter­mék korszerűségében nem a régi tőkés üzemeink, s a már általunk is elért ered­mények, hanem a világszín­vonal a mérce. De ugyan­így az ipar szerkezeti át­alakítása, a nemzetközi mé­retű munkamegosztás meg­szervezése elsősorban a ve­zetéssel szemben támaszt új, eddig ismeretlen köve­telményeket. A Vili. kongresszusnak a vezetés színvonalára utaló megállapításai időszerűek és rendkívül figyelemre­méltóak. Azt ma már senki nem vitatja, hogy minden területen, hozzáértő, szak­avatott vezetőkre van szük­ség. Előfordul viszont, hogy különbözőképpen értelme­zik e nélkülözhetetlen kö­vetelményt. Van, aki azt hangsúlyozza, hogy ma a tudományos és technikai forradalom időszakában ko­runk vezető egyénisége a mérnök, a tudományos kép­zettségű szakember. Mások viszont az évtizedes moz­galmi és gyakorlati tapasz­talatokra, a politikai ráter­mettségre esküsznek. A párt politikája egyértelmű a vezetéssel szembeni köve­telményekben: nem a poli­tikai hűséget cseréli fel a szakmai hozzáértéssel, ha­nem a szocializmus ügyé­hez való feltétlen odaadás követelménye mellett hang­súlyozza, kiemeli a szakis­meretek létfontosságú sze­repét. E kettős követelmény kö­zött nincs semmiféle el­lentmondás. A rendszerhez való hűség nem szavakban, politikai deklarációkban tükröződik, hanem köznapi tettekben. A vezetőket sem feljegyzések és jelentések, hanem munkájuk szerint értékelik. Nem az számít tehát, ki, hogyan „mozog” és értékeli önönmagát, ha­nem hogyan dolgozik. Hazánkban a pártfunk­ciók kivételével bármely vezető tisztséget betölthet- nek a pártonkívüliek is. A párt ezt 1957 óta többször is leszögezte. A közfunk­ciók betöltésénél tehát nem lehet az szempont, hogy párttag-e az illető, vagy sem, kizárólagos mérce a szakmai és politikai ráter­mettség. A párt vezető sze­repe sem akkor érvényesül egyik, vagy másik poszton — legyen az miniszteri, igazgatói vagy művezetői állás — ha oda feltétlénül párttag kerül, hanem ha olyan ember, aki erre a legalkalmasabb, mert legin­kább képes megérteni és hozzáértően segíteni a párt politikáját. Ilyen módon a rendszerünkhöz hű párton- kívüli szakemberek vezető funkcióba állítása nem csökkenti, hanem erősítheti a párt vezetőszerepét. A vezetés lényeges köve­telménye — az értelmiségi munika természetéből is kö­vetkezik — az előrelátás, a tudatosság. Ez különösen fontos a mi rendszerünk­ben, amely a dolgozók szé­les tömegeinek támogatásá­val társadalmi' méretekben is tudatosan fejlődik. Ez a tudatosság a vezetéstől egy­részt konkrét szakismere­teket, másrészt viszont a társadalmi törvények isme­retét igényli. Bármennyire is hangsúlyozzuk ma a szakértelem szerepét, még­sem ideálunk a „nem poli­tizáló”, csak a szakterüle­tének élő szakember. Mert jobb mérnök és jobb ku­tató az, akinek munkájára a magasfokú társadalmi tudatosság is jellemző. A vezető beosztások jó ellá­tása pedig elképzelhetetlen olyan eszmei, világnézeti kérdések tisztázása nélkül, mint hogy milyen az egyén szerepe és kapcsolata a társadalommal, a szőkébb közösségekkel. íme csupán egyetlen pél­da. „Hossz a modora” — mondják gyakran arra a vezetőre, áld türelmetlen beosztottaival, vagy félté­keny munkatársaira és nem segíti azokat. Pedig többről van szó, helytelen szemlé­letről, Idejét múlt gondol­kozásról. S az illető mind­addig aligha változtathat modorán, amíg életfelfogá­sán nem változtat. Egy ve­zető, aki nemcsak saját, hanem beosztottad fejlődé­séért, kezdeményező kész­ségéért, alkotó munkájáért és szocialista neveléséért is felelős, aligha birkózhat meg sokrétű feladataival anélkül, hogy ne töreked­ne a tudományos világné­zet, a marxizmus—len in iz­mus elsajátítására. A vezetés színvonalának emelése távolról sem olyan egyszerű feladat, ahogy ez az első pillanatban tűnik. Egyeseknél a szakismeret gyarapítása, másaknál a kommunista világnézet el­sajátítása a soronlevő fel­adat. S mindezen túl nél­külözhetetlen a gyakorlati tapasztalatok és módszerek megszerzése és fejlesztése. Aligha lehet jó vezető az, aki például mind amellett, hogy meggondolt, körülte­kintő és emberséges, nem tud adott esetekben határo­íFolytatás a 2. oldalon) Ünnepély Lenin születése 93. évfordulója alkalmából Az MSZMP Szolnok Városi Bizottsága és a vá­rosi tanács végrehajtó bizottsága ma délelőtt II órai kezdettel a tanács­háza nagytermében Le­nin születése 93. évfordu­lója alkalmából ünne­pélyt rendez. Az ünnepség program­jában a város 1919-es kommunista mártírjai szobrainak átadása is sze­repel. Ünnepi beszédet mond: Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei bizott­ság első titkára. A műsorban közremű­ködik a Ságvári Endre Művelődési Ház vegyes­kara. V.-UW .. ' 11 » 1 Szombat ig csaknem 100 000 holdat vetettek be Az elmúlt hét is a tava­szi. mezei munka dandár­jában telt el. A termelő- szövetkezeteik több tízezer tagja, sok ezer gép és több száz fogat szorgoskodott a határban. A közös gazdasá­gok földjein eddig közel 100 ezer holdon kerültek földbe a tavasziak- Az árpa, borsó, mák vetése befejező­dött. A cukorrépa vetése befejezéshez közeledik. A tsz-ek minden erőt most a kukorica vetésére összpon- .tosítanak, ugyanis nagy te­rületen — mintegy 158 ezer holdon — termelik ezt az értékes takarmányt. A ter­vek szerint a kemény télben és a tavaszi ár, valamint belvíz következtében ki­pusztult ősziek helyére is zömmel kukoricát vetnek, így újabb húszezer holddal SÜRÜ FEHÉR FÜST SZÁLL — (Riport az új szolnoki kénsavgyárról lapunk 3­oldalán.) emelkedik a kukoricatermő terület Tanácsrendelet a gázszolgáltatásról Vállalat átadások — Tájékoztató az ár- és belvíz­károkról Az országgyűlés március 25-j és 26-1 ülésén jóvá­hagyta az 1963. évi költségvetést Ennek alapján a Pénzügyminisztérium közölte megyénk ez évi költség- vetésének végleges mutatóit. Ennek alapján szüksé­gessé vált Szolnok megye Tanácsának összehívása, amely szombaton délelőtt 9 órakor kezdte meg mun­káját. Az ülést Oláh György, a végrehajtó bizottság elnöke nyitotta meg, majd a jelen­léti ívek alapján megálla­pította, hogy a tanácstör­vény értelmében a megye tanácsa határozatképes. Ja­vaslatára megválasztották az elnökséget, amelyben többek között Csáki István a megyei pártbizottság első titkára. Ragó Antal és Z- Nagy Ferenc országgyűlési képviselők is helyet foglal­tak. Ezek után a végrehajtó bizottság tagjainak ünnepé­lyes eskütétele következett, majd megkezdte munkáját a tanácsülés, amelynek le­vezető elnöke Varga Illés lett. A végrehajtó bizottság írásban számolt be a ta­nácstagoknak 1962. novem­ber 3-a óta folytatott tevé­kenységéről. Kérdés, meg­jegyzés nem hangzott el. A jelentést a tanácsülés tudo­másul vette. Az ügyrend szerinti má­sodik napirendi pont elő­adója Fodor Mihály vb el­nökhelyettes volt, aki is­mertette az országgyűlés által jóváhagyott 1963. évi megyei költségvetést. El­mondotta, hogy az ország- gyűlés mérlegelte a végre­hajtó bizottság előterjeszté­sét, s a Pénzügyminiszté­rium által megállapított 529 294 000 forint összegű kerettel szemben 15 681 000 forint többletigényt foga­dott el- így a megye 1963. évi bevétel—kiadás egyen­lege 541 594 000 forint lett. A továbbiakban az elmúlt év gazdasági eredményeit ismertette, majd megjegy­zéseket tett az írásban ki­adott határozati javaslat­hoz. amely szerint a költ­ségvetés 70 százaléka a kul­turális és egészségügyi vi­szonyok fejlesztését hívatott szolgálni. A vitában egy­séges álláspont alakult ki, s így végezetül Szolnok megye Tanácsa határozatra emelte az 1963. évi költség- vetés tervét. A szünet után Szolnok megye földgázszolgáltatási tervezete került megtárgya-„ lásra. Az előterjesztéshez dr. Polónyi Szűcs Lajos vb elnökhelyettes fűzött ref­lexiókat. Ismertette a Kőolajipari Tröszt megyed kutatásainak eredményeit. Eddig 758 millió köbméter felhasznál­ható földgázt találtak, amelynek 8—9 ezer kalória fűtőértéke van köbméteren­ként. A feltárt mennyiség­ből Szolnok város környé­kére 200 millió köbméter földgáz jut. Az energia- igény szükségszerűvé tette a gáz felhasználását, a szolgáltatás rendezését. Szolnokon ma 541 lakás­ban van gázvezeték. A má­sodik ötéves terv során háromezer, a harmadik öt­éves terv befejezésekor ösz- szesen 10 00Ö lakásban lesz gázszolgáltatás. Ez évben még 800 laifcást kapcsolnak be a gázellátó hálózatba. A palackos gázszolgálta­tás perspektívájáról is szólt az elnökhelyettes. Az ada­tok szerint pillanatnyilag 6500 palák van magánhasz­nálatban 160 pedig közüle­tet szolgál. Az 1963. évi terv: újabb ötszáz palack forgalomba hozatala. A perspektíva: 1970-ben me­gyénk összlakosságának egyötöde részesül gázszol­gáltatásban, ezen belül a palacfcellátottság 20—25 000 háztartást érint Dr. Polómyi-Szűcs Lajos elfogadásra javasolta a földgázszolgáltatást szabá­lyozó rendelet-tervezetet, és a Szolnok megyei föld­gázszolgáltató vállalat ala­pítása tárgyában hozott 471/1963. vb számú határo­zatot. A tanácsülés mindkét előterjesztést elfogadta, s azt határozatra emelte, ha­sonlóan helyeselte az ér­és belvízkárokról & a ká­rosultak megsegítése érde­kében tett intézkedéseket. Ezek után még egy dön­tés született — a Gazda­sági Bizottság határozata alapján — a tárca irányítás alá kerülő Megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalat és a Szolnak megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat áp­rilis 1-i átadása ügyében. Mindkét vállalatot a továb­biakban az Illetékes szak­minisztérium irányítja. A szombati ülésen inter­pellációkra is sor került, így Pallai Sándomé Java­solta, hogy a megyei ta­nácstagi beszámolókat má­jus végéig tartsák meg. Az elhangzott interpellá­ciókra Varga Illés válaszolt, majd ezzel véget ért a ta­nácsülés. VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XIV. évfolyam, 92. szám. Ara 60 fillér 1963. április 21-, vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents