Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-18 / 89. szám
1W3. április 16, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s RAKETAKISMÉTELT ŰRUTAZÁSHOZ A „felhőkarcoló” ormán — Mit tud a villamosmotor? — A rakéta visszatér Mindeddig csak egyes füldkörüli repülésekről volt szó, s a távolabbi perspektívákban is csupán egy-egy, a Hold felé felbocsátott utasmélfcüli űrrakéta vagy holdkörüli pályára, esetleg a Vénusz irányában kilőtt automata bolygóközi állomás terve szerepel. S lám, most mégis az ismételt űrutazásra alkalmas űrhajókról és rakétákról fogunk beszélni. Vajon nem lesz-e túl sok ,itt a fantasztikus elem? FELKÉSZÜLNI! KILÖVÉS! Az ismételt űrutazásra alkalmas űrhajók megépítése ma még természetesen ábránd, de néhány velük kapcsolatos kérdés máris foglalkoztatja az új tudományág művelőit. Hogy jobban fogalmat alkothassunk magunknak arról, mik is ezek a kérdések, képzeljük magunkat egy pillanatra az űrrepülőtér parancsnoki fülkéjébe. A figyelőnyíláson keresztül (amelyet egyébként adott esetben a televízió képernyője vagy éppen egy periszkóp is helyettesíthet), egv kilövésre kész űrrakétát látunk a távolban. A rakéta mellől már odébb tolták sínéin az indítás előkészítéséhez odavitt torony- szerkezetet. A fényesen csillogó rakéta méretei impozánsak, mintha egy kisebb fajta felhőkarcoló állna előttünk. Am ez az egész hatalmas építmény csupán a csúcsán elhelyezett orr-rész kedvéért készült, ahol az úgynevezett hasznos teher található. Ez a bizonyos hasznos teher lehet éppenséggel egy mesterséges hold, űrhajó, vagy bolygóközi állomás is. S az egész óriási rakéta azt a célt szolgálja, hogy a rakétatesthez viszonyítva kicsiny hasznos terhet feljuttassa a világmindenségben előre kijelölt célpontba. A hordozórakéta ilyenformán, mint neve is mutatja, fontos, .de- mégis alárendelt szerepet játszik. De térjünk csak vissza megint az űrrepülőtér parancsnoki posztjára, ahol a számláló katonásan közűi: — öt... Négy... Három... Kettő... Egy... Kilövés! Amint az utolsó szó elhangzik, irtózatos dübörgés reszketteti meg a levegőt. Aztán a rakéta szinte íáng- baborul. majd méltóságteljesen elszakad a Földtől, hogy mindörökre elhagyja ezt a mi bolygónkat. De vajon valóban mind- örökre-e? CSAK A HASZNOS TEHER HASZNOS? Az úgynevezett hasznos teher tehát feljutott a világűrbe. De mi lesz magával • hordozórakétával? A hordozórakéta roppant méretű alkatrészei, fokozatai a levegőben széthullana k, majd visszaesnek a főidre, ahol aztán vagy valamelyik tenger mélyén alaktalan tömegként alusz- szák majd örök álmukat. S ez az alaktalan tömeg, ez a holt anyag néhány perccel vagy órával ezelőtt még technikai csoda, impozáns építmény volt. Most azonban már ftei sem ismerni az imént még működő értékes műszereket, gépezeteket, a drága és bonyolult rakétaberendezést. Micsoda pazarlás! Mennyi munka es energia enyészik ej egyetlen rajtban! Ma még ritkák a kozmikus rajtok, de idővel egyre gyakoribbak lesznek. S a távolabbi jövőben elképzelhető olyasmi is, hogy például a Föld „partjainál.'’ a világűr tengerében,, lakott, Fold körül keringő bolygóközi állomást rendezzenek be. Ehhez azonban az szükséges, hogy rendszeres közlekedés legyen a Földdel (ez kéU magához az építkezésihez, majd az ellátáshoz), egész sereg teher- és személyszállító űrrakétára is szükség van. Nyilvánvaló, hogy előbb- utóbb olyan hordozórakétákat kell építeni, amelyek ismételt űrutazásokra is alkalmasak lesznek. Enélkül aligha haladhat jó ütemben a világűr meghódítása. Sajnos azonban a hordozórakéták megmentése, illetve ismételt felhasználása nem egykönnyen megoldható feladat. Mindenesetre valószínű, hogy a hordozórakéta megmentésre szánt fokozatain fékezőrakétákat helyeznek majd el (ismeretes, hogy az eddigi űrrepüléseknél a visszatéréshez ilyen fékezőrakétákat is felhasználtak). Elképzelhető az is, hogy a visszatérítendő rakétákat szárnyakkal szerelik fel, mert a szárnyak maguk is fékező hatást fejtenek ki és biztosítják azt, hogy a rakéta úgy landoljon, mint valami repülőgép. Nem lehetetlen azonban, hogy a visszatérítendő rakétafokozatokon mégsem lesznek szárnyak: ehelyett ÉRDEKESSÉGEK Ibolyántúli sugarak adagolva NDK tudósok olyan újszerű műszert dolgoztak ki, amely első ízben teszi lehetővé, hogy pontosan lehessen adagolni a Nap ibolyántúli sugarait. — Az úgynevezett „ibolyántúli doziméter” alkalmazásának különösen az orvostudományban van nagy jelentősége. Karóraszerű vérnyomásmérő Az orvosok és az elektronikus szakemberek együttműködésével rövidesen sikerül olyan karóraszerű elektronikus műszert konstruálni, amely folyamatosan méri az ember vérnyomását és jelzi azoknak a tüneteknek a fellépését, amelyek egy szívroham esetleges bekövetkezésére utalnak. „Utazás a múltba” New Yorkban újfajta takarékossági programot vezettek be, amellyel utazások finanszírozhatók a „múltba”. Aki kellő időben kezdi és havonta néhány dollárt félre tesz, idősebb korában a megtakarított pénzből ellátogathat gyermekkorának kedves helyeire, felkeresheti távoli, ifjúkori szerelmét, — vagy múltjának szentimentális emlékeket őrző egyéb pont- jait. Mesterséges vért állítottak elő Japánban Seiki Kimoto, a tokiói egyetem tanára egy orvos- tudományi konferecián bejelentette, hogy sikerült a Hemoglobin tulajdonságaival rendelkező vér-szerű anyagot szintetikusan előállítaná, s ez az anyag képes az oxigén továbbítására. Kimoto professzor a szintetikus Hemoglobint úgy állította elő, hogy po- lisztirén amidazolból nyert mesterséges „globint” ökör- vérből kiválasztott „hema- tinnal” egyesített. például külön e célra készült felfújható, : illetve automatikusan felfúvódó, vitorlaalakú szárnyakra függesztenék fel a rakétát, illetve egyes fokozatait. nem térne vissza a Földre, nem kénytelen a légkörben repülni, nincs gondja a feles a leszállásra, ezért egészen másmilyen lehet, mint A MARSRÓL — VISSZA IS KELL JÖNNI ... Amikor az űrhajók és a hordozórakéták ismételt felhasználásáról beszélünk, gondolnunk kell arra is, hogy eljön az idő, amikor mindennapos dolog lesz a Föld—Hold—Föld vagy a Föld'—Mars—Föld utazás. Nyilvánvaló azonban, hogy ekkor már egyáltalán nem lesz szükség arra, hogy minden alkalommal a Föld legyen az utazás kiindulópontja. Hiszen, hogy egy földi példát hozzunk fel: ha valaki TU—104-es repülőgépen utazik, a gép az illetőt nem a lakása ajtajánál teszi le, hanem a repülőtéren, ahonnan buszon vagy taxin jut haza. Miért ne lehetne így a világűrben is? Ez egyébként nemcsalt a legjobb, hanem valószínűleg az egyedül lehetséges megoldás is egyben. Ez pedig azt jelenti, hogy amikor eljön az ideje, a Földről rakétataxin utazik majd az utas a világűrben, a Földtől több száz kilométer távolságban elhelyezett kozmikus űrrepülőiéire. ahonnan immár nagyobbfajta „távolsági” űrhajón mehet tovább. Ez elsősorban annyiban előnyös, hogy az ilyen „távolsági'“ űrhajó, amely maga a meglévő űrhajók és űrrakéták. HÁZTÓL-HAZIG A VILÁGŰRBEN A legnagyobb különbség valószínűleg a hajtóművekben lesz, amelyek nem a szokásos folyékony vagy szilárd üzemanyaggal működő rakéta hajtóművek lesznek. A nem földig hanem egyes egyedül világűrbeli kiindulópontra visszatérő űrhajók hajtóműve valószínűleg villamosmotor lesz. Persze nem közönséges, hanem olyan, amelyben a sugár hajtóerőt — elektromágneses hatásra a roppant erővel mozgó elektromos töltésű részecskék kilövelése szolgáltatja majd. A számítások szerint csupán az ilyen hajtóművek biztosíthatják' hogy maga á repülés viszonylag kis energia-felhasználással járjon, márpedig enélkül elképzelhetetlen, hogy növelni lehessen az űrhajó hasznos terhét, súlyát- Sajnos az ilyen elektromos rakéta- hajtóművek hajtóereje azonban csupán ezreléke a szokásos rakéta-hajtóművekének, ezért a kilövésnél és a leszállásnál nem alkalmazhatók. Felhasználási területük tehát csupán a világűr lehet, ahol földi hasonlattal élve, háztól-házig bolygóközi űrrepülőiéitől bolygóközi űrrepülőtérig hajtják majd a rakétákat Szülők nevetők fóruma Gondolatok a közös nevelésről Sokszor kérdezik a szülők, a nevelők: Jó-e,' ha együtt tanulnak lányok és fiúk, jó hatással van-e a nevelés a gyermekre? Ilyenkor minden pedagógus — aki nemcsak tanít, hanem nevel is — feltétlenül igenlő választ ad. Együtt tanuljanak-e lányok és fiúk? Ezzel a ma igen időszerű kérdéssel érdemes foglalkozni. A probléma megvilágításakor akkor járunk el helyesen, ha egész a kiindulópontig, vagyis a családi közösségig nyúlunk vissza. Ugyanis — az átlagos képet tekintve — a legtöbb családban lányok és fiúk is vannak. Tehát már az átlagos helyzetet véve koedukált környezetben kezdődik a nevelés. A ma emberének gyermekei a nap egy szakaszát bölcsődékben, óvodákban töltik. A környezet itt is koedukációs jellegű, mert a lámyok-fiúk itt sem különülnek el egymástól. Az iskola első osztálya bizonyos szempontból már döntő jelentőségű a gyermek életében. A közösség, a társadalom megkezdi az öntudatos polgárrá való nevelést. Fegyelmi korlátok közé szortíják az eddig csapongó emberkét, és ekkor kezdődik meg a kötelesség és a munka megismerése. Statisztikailag kimutatható, hogy az ország általános iskoláinak legnagyobb részében közös osztályban tanulnak a gyermekek. A nevelésben itt jelentkezik először komoly pedagógiai tényezőként a kölcsönhatás. Rendszerint a felső tagozatban kezdődik először a nemek szerinti elkülönítés. Ez azután folytatódik sok középiskolában. A főiskoláikra és egyetemekre kivétel nélkül a koedukált oktatás jellemző. A nevelők egy része — szerencsére igen kis százaléka — ellenzi csak a közös nevelést. Ellenzésük részben tradíciókon alapul. Ugyanis a felszabadulás előtt az egyházi iskolákra volt különösen jellemző a nemek szerinti elkülönítés. Ez ugyanis megkönnyítette a vallási jellegű propagandát — különösen a leányiskolákban. Ugyanakkor azonban az egyházi iskolákban a nevelésnek kevés köze volt a gyakorlati élethez. A koedukálás ellenzői negatívumként emlegetik még azt a tényt, hogy az ilyen iskolákban sokkal több lehetőség van az úgynevezett „fiús” lányok kifejlődésére. Nem említik meg azonban azt a tényt, hogy a felszabadulás előtt a zárdái iskolákban volt az ilyen irányú hiba, sőt a szigorú elkülönítés sokszor különböző aberrációknak vált melegágyává! Mi tehát röviden az, ami a koedukálás mellett szól? Egyszerűen és röviden felelek: „Minden!” Tizenkét év óta tanítok koedukált gi mn áziumbar.. A leányok és fiúk viszonyát a közvetlen, pajtáeias- ság jellemzi. Igen sokszor jóhatással voltak egymásra. Beszélj ünk nyíltan a di ékszerei emről. Az a serdülő kor egyik jellegzetes sajátsága, mint a fák tavaszi rügyezése. A jó pedagógus igyekszik az ilyen érzést helyes irányba terein;, és akkor annak nem lesz negatív hatása neveltjeink szellemi fejlődése szempontjából. A munkás hétköznapok óráiban pedig a közös osztályok lehetőségeit jól kihasználó pedagógus komoly segítséget kap munkájához. Befejezésül még a következőkkel szeretnék bizonyítani: A gyárakban, a földeken, hivatalokban és tudományos intézetekben együtt dolgoznak a nők és a férfiak. Az iskola az „Élet”-re készíti elő a tanítványokat Miért akarunk akkor elkülöníteni, ha az életben egyformán kell mindkét nembeli fiatalnak megállnia a helyét, ezt pedig csak közös neveléssel lehet elérni. Rankai Jenő Eddi» 40000 forint az ördögé „Ssilvessteritisa“ és egyéb bajok Tiszafüreden A közgazdasági humor „szilveszteritisz” néven emlegeti gazdasági életünknek ’ azt a betegségét, mely egy bosszantó tünetben jut kifejezésre: a vállalat az építés, a gyár a szállítás határidejét pont december 31- re vállalja- E bajt megkapta az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat is, mely tavaly december 31-re ígérte Tiszafüreden 2 100 000 forint beépítését a fürdőbe. Hosszas tárgyalások után az Építésügyi Minisztérium jóvoltából a terminust december 10-ben állapították meg. Emlékezzünk, e napig nem volt olyan hideg, hogy az építömunkások fagyszabadságra kényszerültek volna. A vállalat addig nyolc- százezer forint beépítésével maradt adós. Nem meglepő ez, há tudjuk, hogy a fürdőépítésnél olykor csak néhány ember csellengett, másszor — rövid időre — seregnyi tolongott. A nagymedencének 1961-ben készen kellett volna állnia, ám csak tavaly nyáron készült el — rossz minőségben. A késedelmeskedés nem egyedül azért bosszantja a tiszafüredieket, mert immár a május elsejei fürdőavatást is kétesnek látják. De bosszantja azért, mert az építkezésre felvett egymillió forintos OTP kölcsönből csak kétszázezer forintot használhattak fel; — így nyolcszázezer forint után hiába fizettek egy évre negyvenezer forintot kamatként. (Nem beszélve arról, hogy más község is igényelt OTP kölcsönt. Az azonban — keret hiányában — nem kaphatta meg-) A községi vezetők mellett már a járási vezetők is sürgetik az építkezés meggyorsítását. Szeretnénk mielőbb arról beszámolni, hogy az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat hallgatott a jogos követelésre, s üzemelésre kész állapotban átadta a tiszafüredi fürdőt. Arról, hogy mennyire remélhetjük ezt. Búzás Károlynál, az ÉM. Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat 2. sz. főépítésvezetősé. gének technikusánál érdeklődtünk. — Az építkezés ütemét lassító okokat közelebbről nem ismerem, — felelte. — A bejárati rész nem készül el május elsejére, a kabinsor és a nagymedence azonban igen. Meglátjuk!
