Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-14 / 87. szám

KERESZTREJTVÉNY Vízszintes: it Háromszázötven éve, — április 1-én született francia író és filozófus, a felvilágo­sodás előfutára. (Zárt betűk: S, R, R, D.) 11. Apó felesége. 12. Felvidéki város. 14. Száz­tizenöt éve, április 8-án el­hunyt olasz zeneszerző. 18. Előidéző. 20. Menni magán­hangzói. 21. Portugál rab­ságból felszabadult gyarmat. 22. Igekötő. 23. Gyulladás. 25. Nyújts. 27. Nem ez. 28. Összejövetel. 30. P .. .a: női név. 31. Nép. 32. Madár. 33. Nép. 34. Szégyenít. 30. Férfi­név. 38. Keresmény távirat­ban. 40. Elégelt. 41. Kábító­szer. 43. Fogadás tárgya. 44. Mássalhangzó fon. 45. Het­venöt éve, április 15-én el- húnyt német materialista fi­lozófus. 47. Azonos magán­hangzók. 48. Női név. 49. Gondolkodó szerve. 51. Ru­hadarab. 53. Évi adó magán­hangzói. 55. Nyolcvan éve, április 1-én született szovjet zeneszerző, a Szovjet Had­sereg Művészegyüttesének vezetője. (Utolsó négyzet üres. Zárt betűk: A, Z, N.) Függőleges: 2. Alak magánhangzói. 3. • >. la: ázsiai ország. 4. De­tektív útbaigazítója. 5. Súly­mérték. 6. Folyadék. 7. El­mert idegen szóval, 17, Két­százhúsz éve, április 15-én elhúnyt francia állatfestő. (Zárt betűk: D, O, S.) 19, Toklyó vőlegénye. 22. Ingo- vány. 24. Százhetven éve, április 12-én született orvos, a Természettudományi Tár­sulat megalapítója (Pál). 26. Nyolcvan éve, április 4-én született költő (Gyula). 27. Nyolcvan éve, április 30-án elhúnyt francia festőművész. 29. Fém. 31. Testrész. 35. Lenni mássalhangzói. 36. Ló­láb vége. 37. Egyesülés. 39. Erényes magánhangzói. 41. Közismert. 42. Levizsgázott tanuló. 45. Hajóépítő telep. 46. Fafajta. 48. Ede neve megkeverve. 50. Arató ma­gánhangzói. 51. Z. L. 52. Áp­rilis 7. 54. Véd. Megfejtésül beküldendő: vízszintes 1, 14, 45, 55, füg­gőleges 13, 17, 24, 26, 27. Be­küldési határidő: április 19. Múlt heti keresztrejtvényünk helyes megfejtése: Malinov- szkij, Markovits, Alpár, Ben- zoni, Trojanovszkij, Bugyon- aij, Kulahmetov, Supka. A sorsoláson könyvet nyert: 7. SZATIRIKUS OLDAL 1968 Zord tavasz 1 * 4 r q q □ 1 9 ü it SB s iT~ \4~ 1« ü~ a ö~ Üli Br ■ 21 a 22” :.S~ 24 ü 24~ u 27 29 SÍ ÜT* m Cl 33 m a 33 B 5T~ a H u m 34 2« ■* m M 42 43 ű~ lg 44 44 a 47~ 41 □ 49 » a sa ót m 11 a M­r I 5“ □ □ L ront, elterjedt, de nem he­lyes szóval. 8. Nagyapáink sportjátéka. 9. Babaklub. 10. A nátrium vegyjele. 13. Száz- nyolcvan éve, április 7-én elhúnyt német zeneszerző. (Zárt betűk: H, S, R.) 15. Növényszár, 16. Egyenlő is Vargha Sándorné, Jászbe­rény. — (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1963. április 14. — Nem valami nagy a forgalom, az idei munkatervvel... még lemaradok Az első túrán n'f**» Körbe-körbe Guzmicsek Ede. az önki- szolgáló bolt egyébként nyugodt vezetője vadul rugdosta az autóbusz ajta­ját, majd amikor elfáradt toporzékolt egy kicsit. Az egyébként nyugodt boltve­zető ugyanis a zsúfolt jár­mű hátsó peronján állt, de leszálláskor nem tudott a tömegen áttörni és a ka­lauz „nincs fölszálló, rend­nek kell lenni” kiáltással nem nyitotta ki a hátsóaj­tót előtte. Guzmicsek tehát toporzékolt, amit a kalauz, név szerint Gém Gusztáv bölcs derűvel szemlélt, s időnként elégedett torok­hangokat hallatott. Két megállóval később nyílott ki az ajtó, így Guzmicsek kissé véres szemekkel, fúj­tatva érkezett a munkahe­lyére. Ügy tíz óra körül vezet­ték elé Epeda Fülöpöt, akit az egyik dolgozó tolvajlás- sal gyanúsított. Az illető dolgozó ugyanis megfigyel­te, hogy Epeda mialatt az áruk közt válogat, gyanú­san emelgeti a lábát. Guz­micsek kartárs még a reg­geli sérelemből kifolyólag vérfertőző tolvajnak, disz­nó kutyának és büdös gö­rénynek nevezte. E rövid bevezető után Epedát ud­variasan megmotozták, el­szakították a cipőfűzőjét, a nadrágtartóját és felvág­ták a kabátbélését, de nem találtak nála semmit. Ki­derült, hogy Epeda Fülöp pincér, s a lábát azért — Stopp, Gyuri! Nincs benne benzin!... (Toncz Tibor rajza) uiiiiniiiiiiiuiuinHiiiiiuiiiiuiiiiiiBiiiiiiiiiiiiiiuiuiiiiniiiiiiHiinmiiiiiiiniiuuMiiiiiiiiiHiminuiiutmiiiniiiiutmiiiniiiimmiiinininimumm: <»iiiiiiiiiiHmiitiii»iiiuiiiiiitiiii»ttii>iii«iiiiiiiiiiiu emelgeti, mert néha elzsib­i bad. A megyei tanács elnöke elégedetten távozott az évi terveket végleges formába öltöztető tárgyalásról. Tit­kára meg is kérdezte e jó­kedv okáról. — Régi vágyam teljesült — mondotta az elnök —, az idén bevezetik a villanyt abba a hatvan faltiszéli házba Ótvarcsirkésen, ahon­nan annyiszor jöttek pa­naszkodni a sötétség miatt. Az ember ilyenkor érzi, hogy nem eszi a nép pén­zét hiába... — Pénzt nem eszik az ember — szólt a titkár tisz­telettudóan. Valaha magyar tanárnak készült, de nem vizsgázott le, így került ta- nácsvonalra. — A nép ke­nyerét nem eszi az ember hiába, a nép pénzét nem költi hiába. A megyei elnök maga vitte el másnap a jó hirt a járási tanácshoz. Szukup Gerhard, a járási tanács tit­kára örömmel nyugtázta a dolgot. O is foglalkozott már az ótvarcsirkédi sze­génysoron lakók panaszá­val, de pénz híján nem tu- c7 eddig rajtuk segíteni. — De ne mechanikusan csinálják — mondotta bú­csúzóul —, oldják meg szel­lemesen, tegyék bele az én­jüket. — Benne lesz — mondta Szukup, aki egyébként sem szokott feljebbvalóival vi­tázni —, már rakom is. Alighogy a megyei elnök kitette a lábát, összeült a járási kupaktanács, amelyre ugyan Szukup egyénisége erősen rányomta a bélyegét de éppen ezért eléggé dön­tésre képes intézmény volt. Megbeszélték hát, hogy nem egyszerűen csak bevezetik a villanót az ótvarcsirkédi alvégre; ebben nincs semmi ünnepélyes, semmi, ami Szukup énjére utalna. Min­den házba vezetékes rádiót és kávéfőzőt is adnak. A költségvetési csoport rövid számítás után, kimutatta, hogy ez esetben csak 45 ház kaphatna villanyt, de érde­mes, mert így igazi korsze­rű dolog lesz, nem mara­dunk el a világszínvonaltól. Másnap Szukup már így adta fel a rendelést a Me­gyei Vülanybe szerelő Vál­lalatnak. Egyidejűleg Szi­geti igazgató lelkére kötöt­te. hogy ne a szokványos rutinmunkát végezze a so­ká vakoslcodott faluvégen. Tegye bele a szivét, érvé­nyesítse egyéniségét. Szigeti ezt meg is ígérte, ígéretét be is tartotta. eladatlan maradt volna, ha most Szigeti nem ragadja üstökön az alkalmat. Ügy döntött. felszerel minden olyan ótvarcsirkédi házba, amelyben újonnan gyullad fel majd a villany, egy sajátépítésű vezetékes tv-készüléket is. Igaz, ez lé­nyegesen leszűkíti a lehető­ségeket. így csak 15 épület villamosítására lesz elég a keret, de az aztán modem lesz. És mindenek felett, benne lesz az ö énje is. A helyi Villanyszerelési, Ktsz, amelynél Csüdi elnök prémiumfeltételei a besze­relt háztartási gépek szá­mához votak kötve, azonnal megvizsgálták a lehetősége­ket. Miután Csüdi lelkére kötötték, hogy ne gépiesen dolgozzon, de az énjét is ér­Sötét egyéniség Szigetit az ég is villany- szerelővezetőnek teremtette. Szenvedélye volt az elekt­romosság; ifjúkora óta kí­sérletezett és minden sza­bad idejét ezzel töltötte. Maga épített magának tele­víziós készüléket is, amely ugyan nem közvetített sem hangot, sem képet, de nagy volt és azok, akiknek mű­ködő televíziójuk volt, bizo­nyos irigységgel figyelték a Szigeti házat. Volt egy sza­badalma, amelyet ugyan még nem fogadtak el, de a rábízott vállalat már gyár­totta, ha kisüzemi módsze­rekkel is; a vezetékes tele­vízió. A nagyképernyős Al­ba Regia egyelőre még 800 forinttal volt olcsóbb ennél; unt a vezetékes tv-soroeat vényesítse, úgy döntött, hogy az érintett házakba mosógépet és centrifugát is szerel. Igaz, így a keret csak 3 házra lesz elég, dehát a többiek várjanak még. Ha kibírták ezer évig sötétben, most már legyenek türelem­mel néhány ötéves terven át. Ki is jelölte a három érintett házat: egyik az ipá­ja, másik a napája, harma­dik a babája tulajdonát ké­pezte. Amikor a határidő letelt. Nagy Túrós Gergely, a me­gyei tanácselnök úgy hatá­rozott, elmegy Ötvarcsir- kédre megnézni, mennyiben hajtották végre a korábbi döntést és főleg, beletet­ték-e, jobbik énjüket a köz­bülső szervek a nagyjelen­tőségű munkába. Szándéka- | — Ismerjük már az ilyen sen este hajtott a faluba, | trükköket — mondták neki, hogy szemét kedvére legel- | majd lelkére kötötték, hogy tethesse a régen elképzelt»? többé ez elő ne forduljon csillogó látványon. Csak j§ nem jött közbe valami? ? ——1--------------------­Csak n em bürokratizáltak § el valamit a közbülső szer- - vek7 Nem. Mind a hatvan ház § ablakából barátságos vü- = lanyfény szűrődött ki. Roncz § Ottó, a ktsz dolgozója, akit \ a villany és az elektromos | készülékek beszerelésével | bíztak meg, kijelentette, § hogy nem ért sem a vezet é- f kés rádióhoz, sem a telem- | zióhoz, sem a különféle § mosógépekhez. Nem is haj- 5 tóttá végre Csüdi utasító- | sát és fogott sok drótot és ? mind a hatvan épületbe te- § ketória nélkül bekötötte a | villanyvezetéket. Semmi § mást. i — Végtelenül örülök — | szólt Nagy Túrós —, hogy - ez a kérdés végre megoldó- ~ dott. Elismerés illeti ezért a § járási tanácsot és a szere- ~ lővállalatokat, amelyek | nemcsak áldozatkészségből, | de tervfegyelemből is ötös- | re vizsgáztak. f — Csak a kötelességünket 1 teljesítettük — szólt Szu- - kúp, a járási tanácstól. f — Végeredményben ez a s munkánk — mondotta CSU- I dí s a ktsz elnöke, aki köz- * ben fenyegető mozdulatokat - tett Roncz felé. — Ha ~ Roncz el nem rontja, jobban - benne lenne az énünk is, s — Az enyém így is benne | van — mondotta a villany- f szerelő. — Ugyanis az <tn 5 házam az utolsó a faluvá- = gén. Ha mindenki énje tar- § tósan érvényesülne, száz = évig sem gyulladna fel ná- | lam a villany. | Máté György és kidobták a pinceablakon keresztül. Délben Epeda kissé ború­san szolgálta fel az előfize­téses menüt. Az egyik sa­rokasztalnál egy idősebb hölgy szelíd megjegyzést tett az abrosz tisztasági fo­kára és sót kért Epedának betelt a pohár: a hölgyet hisztériás vén kakadunak nevezte, hozzávágta a már­tás á la Rossinit, majd rá- öltötte a nyelvét A hölgy arca püspöklila színt vett fel, három oldalt írt a pa- naszkönyvbe és aláírta: dr. Pozdorja Éva, körzeti or­vos. Dr. Pozdorja Éva öt ára­kor kezdte meg a rendelést és az asszisztens csodálkoz­va vette észre, hogy az or­vosnő keze már az első be­tegnél remeg, holott eddig csak a száznegyvenötödik betegnél kezdett remegni. A százhet venötödik beteg Gém Gusztáv autóbusz kalauz volt, aki előadta panaszait, miszerinit egy szédülést érez a fejében, amely éles fáj­dalom formájában átmegy a hasába, onnan a ballábá­ba, megfordul és visszajön á jobb mellkasába, ott meg­csavarja a .., Idáig folytatta, amikor az orvosnő felpattant és né­hány tagolatlan indulatszó után táppénzcsalónak, majd lótetűnek nevezte Gém Gusztávot, s hajlott korát meghazudtoló fürgeséggel egészen a lépcsőházig ker­gette. Gém Gusztáv itt kifújta magát, szelíden megcsóvál­ta a fejét, s mintegy magá­nak motyogta. — Milyen idegesek az emberek a mai világban. Vajon mitől idegesek? — kefe — — Nem elég, hogy nekem jön, de még azt Is mondta, hogy a tavaszj fordulóban két pont lemara­dása lesz au MTE-nek! Ha elromlik a motor.

Next

/
Thumbnails
Contents