Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-13 / 86. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK*. V A SZOLNOK megyei '/VéfttMfi A MEGYEIPÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XIV. évfolyam, 86. szám. Ara 50 fillér 1663. április 13., szombat. AVILÁQKÉP ÉS A TIT Az emberek tudatának formálása a szocializmus építésének előrehaladtával egyre nagyobb jelentőségű­vé válik. Elérkeztünk ahhoz a fejlődési szakaszhoz, amelyben koncentrált tüzet indíthatunk a kispolgári né­zeteik, ízlés az emberek fe­jében még meglévő bizony­talanságok, téves nézetek ellen. Az eszmei offenzíva azonban nemcsak ezt jelen­ti, hanem az elmaradottság, a tudatlanságba világ dol­gaiban való tájékozatlanság elleni harcot is. Széles front ez, ahol a pártszervezetektől a tömeg- BzervezeteOdg. s ezen belül a harc tisztjeiig és katonái­ig rengetegen végzik a rá­juk eső feladatokat. Az egyik fontos szakaszon a Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat tevékenyke­dik. Mind a társadalom, mind a természettudományok ha­talmas változásokon men­nek keresztül. Űj felfede­zések születtek, amelyek könnyebbé teszik életünket, gyorsabbá és eredménye­sebbé munkánkat Megvál­tozott társadalmunk szer­kezete és ezzel együtt át kellett értékelnünk politi­kai, irodalmi, történelmi, jogi fogalmainkat. Az em­ber előtt megnyílt a világ­mindenség. S a TIT tagjai ezeket az új felfedezéseket, megváltozott világunk ké­pét igyekeznek minél telje­sebben megismertetni azok­kal, akikkel ég akikért e sok változás történt. A TIT megyei értelmi­ségünk egyre nagyobb ré­szét tömöríti magában. Tíz év alatt százhetvenről ezer- egyszáznál is többre nőtt azoknak a lelkes pedagógu­soknak, orvosoknak, mér­nököknek, mezőgazdasági szakembereknek a száma, akik részt kémek — és kapnak — a tudatformálás fontos munkájából. Százhetvenhatezer felnőtt hallgatta meg 1962-ben a több mint háromezer elő­adást, amellyel a TIT az egyes emberek fejlődését kívánta szolgálni. Ez a szám igen tekintélyes’ Szer­vezetileg nagy erőfeszítést követelt meg, gondos előké­szítő munkát. amelyben nem is igen volt hiány. Az eszmei offenzíva so­ron következő feladatai azonban az eddiginél több és főleg elmélyültebb mun­kát kívánnak meg a TIT-tŐl, illetve tagjaitól. A szilárd marxista világnézetű poli­tikailag, szakmailag tájéko­zott, kielégítő általános mű­veltségű embertípus kiala­kításában a TIT-nek is van szerepe. Az ismeretterjesztés ha­tékonysága növelésének két sarkpontja van: az előadá­sok színvonalának emelése és a társulat belső szerve­zeti életének megerősítése a tudományos ismeretter­jesztés elméleti, módszer­tani munkájának kibonta­koztatására. Ez a két fel­adat a legszorosabb köl­csönhatásban van. A jövőben nem elsődle­gesen az előadások, akadé­miák számának növelésére lesz szükség, sokkal inkább arra, hogy — különösen az akadémiáknál — a hall­gatóság száma emelkedjék és az előadások színvonala legyen egyre magasabb. A hallgatóság létszámának nö velése nem a TIT. hanem a mozgósító tömegszerveze­tek feladata. Viszont teljes mértékben az ismeretter­jesztés a társaség felelős azért, hogy az előadás szín­vonalas legyen, azaz foglal­ja magában a kérdéses tu­dományág — az adott témá­ba vágó — legújabb ered­ményeit, világos, tömör, közérthető legyen, legtelje­sebb mértékben alkalmaz­kodjék ahhoz a réteghez, amelyhez szól, sokoldalú és változatos szemléltetés­sel legyen egybekötve­Az elmúlt éveikben a ro­hamos számszerű emelke­dés közepette a színvonal kérdése sok esetben háttér­be szorult. Az erőfeszíté­seknek most arra kell irá­nyulnia. hogy tartalmi vo­natkozásban javítsunk a TIT munkáján. Mivel lehet elősegíteni a fentebb körvonalazott szín­vonal elérését? A kérdés itt torkollik bele a TIT munka belső, tartalmi problémájába. A megyei szervezet elvi­módszertani tevékenységét az utóbbi Időben egyre jobban gátolta a megsza­porodott adminisztrációs munka, az előadások köz­vetítése, jelentések készí­tése, anyagi problémák el­intézése. A járási titkárok legtöbbje is ilyesmivel baj­lódott, így kevés idő és le­hetőség jutott a tagság ön­képzésére, tapasztalatcse­rék, szakosztályi tovább­képzések, viták szervezésé­re. Különösen hiányzanak az ideológiai és pedagógiai jellegű viták, előadások. Pedig a színvonal emelke­dése csak akkor képzelhe­tő el ha az előadók rend­szeresen megismerkednek szakterületük — legújabb eredményeivel, munkájuk világnézeti vonatkozásai­val és az előadások mód­szertanával. Nyilvánvaló, hogy ezen a területen kell a leggyorsabb, leghatéko­nyabb változást elérni, ha a TIT tagjai maradéktala­nul eleget akarnak tenni fontos feladatuknak. Ennek érdekében a TIT megyei szervezete egész sor fontos, a mai tudományos és művészeti élethez kap­csolódó előadást és vitaté­mát állított be klubjának programjába, már a követ­kező másfél hónapban is. Súlyt helyeznek a tagság politikai-ideológiai tájékoz­tatására, és éhhez a jövő­ben a pártbizottságok se­gítségét is kérik. Természetesen szakterü­letükön is továbbképzik a járási-városi, községi elő­adókat nem utolsósorban azzal, hogy az egyes szak­osztályokon, illetve szak­csoportokon belül a leg­főbb témákat megvitatják. Csak a leglényegesebb kérdéseket ragadtuk meg ezúttal. Sok szó eshetne még az elmélyült tervezés­ről, a párt- és tömegszer­vezetekkel való jó együtt­működésről, a TIT tagság növeléséről és más napi­renden levő problémákról. A TIT-re a párt eszmei­ideológiai offenzivájában megtisztelő szerep jut: ter­jeszteni a szakmai-, gaz­dasági-, tudást, a modem, szocialista tartalmú általá­nos műveltséget, hogy a dolgozók mind a termelés­ben, mind saját egyéni éle­tükben hasznosítható isme­retekre tegyenek szert; — hogy országépítő tevékeny­ségük még tudatosabbá. — még határ ozottabbá vál­jék. Irodából szolgálati lakás Előreláthatólag májúé végére készül el a kun he­gy esi Vízgépészeti Vállalat új irodaháza. Az egyeme­letes utcai rész mögött L-alakú földszintes épület van, amely már teljesen elkészült. Az irodaházait, mely a gyárteleppel szemben áll, az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat .építi. Az épület egymillió hétszáz­ezer forintba kerül, A gyárteleptől távodeeő régi irodáikból most szo­gálatl lakások készülnek, ahol a vállalat további fej­lődésénél nélkülözhetetlen műszaki és közgazdasági szakemberek részére biztosítanak letelepedési lehető­séget. TAVASZI SÉTA A PRIMŐR TELEPEN Ládákkal rakott lovas­kocsi indul a kunmadaras! vasútállomásra. Mindegyik­ben gondosan csomagolt, vitamindús melegházi salá­ta. Feladója a tiszaörsi Rá­kóczi Tsz, a címzett a buda­pesti Csemege Kereskedel­mi Vállalat, — Jelenleg csak ezer fejet szállítunk — mondja Korzim Gyula, a szövetke­zet tapasztalt főkertésze. — Eddig 15 000 ment el, 25 000 fej vár még elszállításra, — Mennyiért adják most a salátát? — Pontosan nem is tu­dom. Mindig a napi ár az irányadó- Március elején kezdtük a szállítást, akkor 4.80 forint volt az ára. A megállapodás szerint a kiskereskedelmi ár 75 szá­zalékát kapjuk a küldemé­nyekért. Jó minőségű árut szállítunk, s ezt a vállalat is értékeli. Sohasem csap­nak be bennünket. — Hol tartanak a bevételi tervükkeL — Negyvenkilencezer fo­rintot terveztünk salátából és jelenleg negyvenezer forintnál tartunk. Magyarázatként még hoz- záfűzi: — Az idén későn tavaszo- dott, és magasabbak az árak. Két évvel ezelőtt a hajtatóházi salátát már ki­szorította a szabadföldi- Az idén nem lesz őszi saláta. Mind kifagyott. Majd a sóskaágyakra mu­tat. — Nézze meg itt-ott lát­szik benne egy-egy tő. Negyvenhárom éves prak- szisom alatt először fordult elő, hogy a sóska kifagyjon. Mindig birta a hideget. Gyula bácsi végigvezet a birodalmán. A hatalmas hajtatóházakban szépen bokrosodnak a saláták. Az üvegházaik oldalán az abla­kok alatt szintén saláta­Tohbezer külföldi tölti a húsvéti ünnepeket Magyarországon — Ezeket két hét múlva szállítjuk. Addigra kifogy a melegházi. Az idős kerétsz állandó­an kutatja az újabb mód­szereket, s újabb fajtákat termel. — Nálunk csak angol ere­detű — Blackpool-salátát termelünk. A hagyományos hazai fajtákkal szembeni előnye, hogy azonos körül­mények között 5 helyett 15 dekára növekszik. Ráadásul nem rozsdafoltos és nem rothad, mint a hazai. A hajtatóházakban szé­pen fejlődő paprikatöveket pillantok meg. Ráismerek a méregerős fehér, hegyes fajtára. Tavaly csak néhány száz, most 20 000 tövet gon­doznak itt­— Három évvel ezelőtt a hatvani Petőfi Tsz-től kap­tam néhány szem magot Azóta szaporodott el. Ta­valy még félve vette át a Csemege Kereskedelmi Vál­lalat az ereje miatt. De megkedvelték a pestiek. Minden mennyiséget átvesz nek belőle. Néhány nap múlva ezeket is szedjük Az egyik hajóbán szépen díszük a holland fajtájú paradicsom. Május elsején jelentkeznek vele a piacon­A főkertész megjegyzi: — Csak a tanulók kedvé­ért termeljük. Nem kifize­tődő. Ugyanis az 56 négy­zetméter területen a para­dicsom 5, a paprika 15—16 ezer forint hasznot hoz. A hidegágy! ablakok mel­lett két csalód serénykedik. Horti dinnyekertészek. Apró kockákra vágott gyeptéglá­kat a zölddel lefelé helye­zik el az ablakok alá. — A gyeptéglában te­nyésztjük ki a palántákat — tájékoztat Mariták József dinnyekertész. — Ha az idő kedvez, május közepén már kiültetjük. Az egyik hajtatóházban páradús, nehéz trópusi le­vegő csápja meg az orrun­kat- Gyula bácsi mintegy 30 fajta trópusi virágot és dísz­növényt szaporít itt. — Szeretek velük foglal­kozni — tájékoztat a fő- kertész. — Egyébként kifi­zetődő a nevelésük. Kere­sett cikkek az üzletekben. A tiszaörsi primőrtelep jő jövedelmi forrása a tsz- nek. Tavaly 375 000 forint bevételük volt belőle. Har­mincezerrel több a terve­zettnél. Pedig csak tízen dolgoznak benne. — m. 1. A húsvéti ünnepek alkal­mából több ezer külföldi érkezik Magyarországra. A legtöbben a több mint két­ezren — Nyugat-Németor- szágból és Ausztriából ér­keznek. Rajtuk kívül szov­jet, román, csehszlovák, keletnémet, lengyel, angol, olasz és svéd turistacsopor­tok tartózkodnak ezekben a napokban hazánk terü­letén. A külföldi vendégek legnagyobb része Budapes­tet keresi fel, de sokan látogatnak el a Balatonhoz is. (MTI) Száztíz napos szünet után újból közlekednek a tiszai vízi járművek Az idei kemény tél miatt már december első napjai­ban telelőbe kényszerültek | A karcagi .Hajul 1 iaz ím uv/0 ituuueiyci kísérleti csibeaevelejét május 1-eu ataujak a tiszai hajósok- A szokásos, nál hosszabb — több mint száztíz napos — téli pihenő után, jelenleg már telje* üzemben közlekednek a személy és teher járatok. Szolnok—Tiszabura, vala­mint Szolnok—Szeged kö­zötti szakaszon a vízállás jelentős csökkenése követ­keztében valamennyi meg. állóhelyet érintenek a 57A- mélyjáratok. Három motoros vontató és kilenc uszály a Vízügyi Igazgatóság partbiztosításá­hoz szállítja olcsó víziúton a követ. Alig több mint két héP alatt kétszázötven vagon követ úsztattak le a folyó középső szakaszára. Április második felében újabb öt uszály és egy mo­torosvontató érkezik a szol­noki hajóállomásra. Ebben az évben együtte­sen mintegy tízezer vagon cukorrépát, építőanyagot továbbítanak a folyón. Tel­jes üzemben közlekednek a Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság motoros jármü­vei is, amelyekkel az öntö­zőműveket, úszó-szivattyú­telepeket szállítják a kije. lölt pontokra,

Next

/
Thumbnails
Contents