Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-12 / 85. szám

IWS. április 12.

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

s

Szocialista erkölcs, társadalmi tulajdon

\ M

AZ A KÁRÖSSZEG, mely tavaly megyénk föld- művasszövetkezeteit a társadalmi tulajdon megsértése folytán szegényítette, egymillió forint körül jár. Tudva, hogy fnisz-eink ki- 1 cm csgázh armi nckilen c kiskereskedelmi boltot üzemeltetnek, könnyű elképzelni, hogy az említett összeg megmaradása esetén valamennyi egységet ezerforintos ráfordítással lehetett volna szépíteni, korszerűsíteni; vagy legalább ötven új egységet lehetett volna — társadalmi hozzájárulással — megnyitni. A bíróság majdnem két tucat föld- mű vessző vetkezeti alkalmazottat ítélt el a Aliban forgó bűncselekmények miatt.

A sikkasztások, csalások körülményeit vizsgálva úgy találjuk, hogy az fmsz-, fjk-, MÉSZÖV ellenőri hálózat 1962-ben sem létszámában, sem szakképzettségében nem érte el a kívánt szintet, összesen hetvenegy ellenőrnek kellett volna ki. fogástalanul dolgoznia majdnem ezer kiskereskedelmi boltban, hizlaldákban, bambi- és • szikvízüzemek ben, felvásárló kirendeltségeken. Olyan szakember, ki ekkora terület valamennyi parcelláján azonos otthonossággal mozog — elképzelhetetlen. Sokat nyomó tény a latban* hogy a földművesszövetke- zetéknek anyagi okok miatt nem könnyű kellően képzett. nagytapasztalatú szakembereket alkalmazniok. Az állami kereskedelemben az ellenőri fizetés a nagyforgalmú boltok vezetőinek javadalmazását erősen megközelíti; a földművesszövet, kezeiben azonban — SZÖ- VOSZ rendelkezések folytán — az ellenőri illetmények az előbbieknek csak hetven—hetvenöt százalékát tehetik ki

Megfontolandó, nem volna helyes, ha a SZÖVOSZ ez áldatlan kettősség megszüntetésére felülvizsgálná, s magasabban állapítaná meg az ellenőri fizetéseket.

Noha nem elsődleges fontosságú, mégsem közömbös, hogy az fmsz boltvezetőknek azokkal az alkalmazottakkal kell együtt dolgozniok, akiket erre az igazgatóság kijelöl. Az állami kereskedelem boltvezetőinek e vonatkozásban — némi megszorítással vétójoguk van. A személyi kiválasztásra helyes gyakorlat alakult ld Karcagon és Túrkevén. Mindkét város fmsz igazgatósága mesz- szemenően figyelembe veszi új dolgozó munkába állításánál a boltvezetők javaslatait- Meggyőződésünk, hogy az ilyenfajta szoros kapcsolat minden fmsz vagyonvédelmének Javára szolgálna.

ELLENŐRZÉSNÉL, megelőzésre törekvő óvatosságnál többet érő a becsületes, szocialista szellem kialakítása. Tény, nem könnyű máról holnapra megértetni az emberekkel, hogy a szocialista erkölcs fogalma nem merül ki az anyagi és szexuális tisztességben. Igenis hozzátartozik ahhoz a mértékletesség, s a feddhetetlenség megkövetelése. Sok eset példázhatná ezt.

A törökszentmiklósi fmsz könyvesbolt azóta elítélt vezetőnőjétől több felelős állású személy fogadott el ajándékot. Tiszafüreden az fmsz egyik boltjában az apa nappal itta a szövetkezet borát; éjjelenként pedig fia rendezett ugyanott dá- ridót barátaival. A társadalmi tulajdonban törvénytelenül dúskáló apa és fiú így vált bűntárssá. S noha tettükqt a járási székhelyen HkM elítélték

Néhány gondolat a földművesszövetkezeti vagyonvédelemről

suk mégsem váltotta ki azt a felháborodást, mely várható lett volna- Sőt; volt feletteseik egyike-másika még mentegette őket.

Á BŰNÖS CSELEKMÉNYÉNEK hasonló lebecsülésével az egyik Szolnok járási fmsz-nél találkoztunk. ' A majdnem százezer forintos sikkasztásért becsukott pálinkafőzdésről így • emlékezett meg a főkönyvelő: „Most éppen nincs itthon, mert hiánya lett.” A könnyedén kiejtett „most éppen” időtartamát a bíróság jogerősen négy évben szabta meg.

Az említett két esethez hasonlóak hallatán az ember úgy érzi, némelyek a lopásért, sikkasztásért, csalásért járó büntetést nem természetes és törvényes ' következménynek, hanem egyszerűen balszerencsének, a tettes ügyetlensége, nem pedig- gazembersége folyamának tekinti. Az ilyen nézet elharapózása legalább annyira veszélyes, mint az ellenőrzés felületessége.

Való. hogy mind a felelőtlen nézetek felszámolása,

mind az ellenőrzés megjavítása érdekében az utóbbi • esztendők során nem kevés történt az fmsz hálózatban- Hozzájárult ehhez a szocialista erkölcs szilár- dulása, az emberek tudatának fejlődése, de az anyagi ösztönzés-is. Tavaly például a boltvezetők mintegy hetven százaléka kapott prémiumot hiánymentes leltárérti Mindezeknek köszönhetően megyénk fmsz-eit a társadalmi tulajdon megkárosítása miatt 1962-ben ötvenkét százalékkal kevesebb kár érte, mint 1958- ban.

EZZEL AZ EREDMÉNYNYEL hazánk MESZÖV-jei között a hetedik helyen állnak. S ha a törökszentmiklósi könyvesbolt vezetője — s mellette vagy féltucat ellenőr — megmarad a becsület útján, felelősséggel végzi munkáját, úgy a harmadik hellyel büszkélkedhetnének. A fejlődés egészséges irányba indult; s nem lehet kétséges, hogy az eddigieknél szebb eredményekhez vezet.

— berváró —

Akinek tál sok « vére

Az amerikai Hartford városban (Connecticut) él a 44 éves Hector Bedard, akinek az a különös betegsége, hogy szervezete a szükségesnél több vért termel. Amikor két évvel ezelőtt diagnosztizálták a baját, kéthavonként véradásra jelentkezett a hartfordi kórházban.A kórház azonban csakhamar arra az álláspontra helyezkedett, — hogy Hector Bedard nem tekinthető „önkéntes véradónak”, mivel a vérvételre saját egészsége szempontjából van szüksége. — Ezért minden alkalommal 7.5 dollárt számítottak fel neki, amiért megszabadították a felesleges vértől.

ASSZONYVIRTUS

— Tudtuk mi azt előre, hogy nem lesz könnyű dolgunk, amikor elvállaltuk: ketten felneveljük a csaknem hatezer csibét. Ez a kemény tál nagyon próbára tett bennünket. Naponta kellett trágyázni, cserélni az almot, hogy mindig tiszta és száraz legyen, hiszen a falaikról így is gyöngyözött a víz. Több helyen a meny- nyezet is leszakadozott a nedvességtől, párától. Vagy hívván szép kis csibét agyonütött a vakolat. Bánkódtunk :s emiatt eleget, de semmit nem tehettünk. Pedig köztük voltunk mi éjjel-nappal, s mégis megesett a baj — sorolja Etus, a beszédes barna asszony.

iBgy kicsit elgondolkozik, aztán, ismét a nehéz napokat idézi szavaival:

— December 14-én érkezett meg a kisújszállási keltetőből az 5900 naposcsibe. Egyhetes korukig langyos kamillateával itattuk őket, aztán is mindig langyos vizet öntögettünk az itatóktoa. Baromfi tápot etettünk, meg baromfisilót, télen ezzel pótoljuk a zöldtakarmányt Sok munkánk volt, de ez nem lett volna baj, csak az a nagy hideg. Ez bizony úgy meg- csigázott bennünket, hogy egyszer azt mondtam a társamnak, Papp Sándorné- nak: — Te, Juli, én már úgy kivagyok, mozogni is alig bírok.

— Nehéz volt, de azért kitartottunk — mondja csendes mosolygással Csík La- josmé. Pillantása ide-oda röppen a piciny, de csinos, tiszta pihenőszoba megszokott tárgyaira: a kicsi, fehér zománccá tűzhelyre, a rádió polcát díszítő csipkére, az üvegajtó fehér függönyére. Derűsebben folytatja:

— Látja, nincs villanyunk, mégis rádiózhatunk, ha futja az időnkből. Tavaly kaptuk ezt a telepes rádiót, hogy tegyem valami szórakozásunk, hiszen jóformán itt töltjük az egész évet. A decemberben kapott csibéket március 21-én vitte el a baromfifeldolgozó vállalat, s 29-én már újabb ötezer naposcsibét fogadtunk?

— Ebből válogatjuk ki majd a törzsnek valót — magyarázza Csfkné, s még hozzá teszi. — Eddig még az egy százalékot sem érte el az elhullás.

Arról pedig, hogy mit eredményezett a kőtelki Ezüstkalász Tsz-ben az asz- szonyvirtus, Vana Imre főáOlattenyésztő tájékoztat:

— A decemberben hozott 5909 csibéből mindössze 172 volt az elhullás. Az értékesítéskor 1,14 kilogramm volt az át- .lagsúly, de már februárban árultuk a szolnoki standunkon a rántanivaló csirkét. S ugyanekkor 10 mázsa csirkét adtunk a vállalatnak, majdnem egy kilogrammosakat. Igen jó’ volt a takarmány- értékesítés is. Egy kilogramm húst négy kiló takarmányból állítattunk elő. Ez ugyan több a tavalyi 3,78 kilogrammnál, de a hideg miatt bőségesebben kellett takarmányozni.

— Ez évben 104 mázsa baromfihúst adunk az államnak. Tervünkben tízezer árucsibe felnevelése szerepel, ezt még tízezerrel megtoldj uk. így a bevételünk is csaknem megduplázódik, számításunk szerint 400 ezer forintot hoz a csdbeneve- lés a tsz-neki Természetesen a gondozókon is múlik, hogy sikerül-e ez a terv. Nem féltjük őket. A hosszú, hideg télen is megállták helyüket, s most joggal üti markukat prémiumként 2000—2000 forint.

Nagy Katalin

Péntekeken temetik dr. Hadnagy Lászlót

A Művelődésügyi Minisztérium közli, hogy dr. Hadnagy László miniszterhelyettes temetése ma, pénteken, április 12-én délután fél 2 órakor lesz a Farkasréti temetőben. (MTI).

Kopott propaganda

Karcagon a főtéren található a Déryné Művelődési Ház mozijának üveg- szekrénye. Ez lenne hivatva arra, hogy az emberekben felkeltse a kedvet a moziba menésre. A táblát nézegetve az a gyanúnk, hogy ez' inkább az ellenkezőjét kelti fel a jámbor nézőkben. A szekrény bélése napszívott, piszkos papír, a képek gyűrötten árválkodnak. A „Válás olasz módra” című film főszereplője előtt külön üveglap, azon pedig papírfecnik lógnak, — mintha szegény Mastroianni arcából nőttek volna ki.

A szekrény kopott keretének rendbehozatala, megfestése, a hátsó fal betapé- tázása vagy műanyaglappal való bevonása, néhány belső keret készítése, — amelyben a képek símán maradnak, fillérekbe kerül. Ráadásul hasznára válik a főtérnek éppen úgy, mint a műsorpropagandának.

Szolnok megye földosztásának története

Rákóczi oklevéltár — Beszélgetés a Szolnok megyei Áilami levéltár igazgatójával

— Milyen tudományod tervek megvalósításán dolgoznak jelenleg? — tettük fel az első kérdést Antal Árpád igazgatónak.

— Most készítjük Szolnak

ténetét • Rákóczi oklevéltárat és Szolnok megye történetének olvasókönyvét. E három feladat határozza meg ezévi munkánkat.

— Szeretnénk, ha ezeket ismerteivé részleteiben í*.

— A földosztás történetével kapcsolaton kutatások

Emlékszik, elnök elvtárs?

K

eserű szájízzel ébredt

A feje úgy zúgott, mint valami felbolydult méhkas, amibe még külön egy kis zakatoló motort is beépítettek. Először azt sem tudta, hol van. Felült, de a mozdulatra éles fájdalom nyilallt a fejébe.

— Berúgtam — állapította meg bambán. Aztán arra is emlékezett, hogy vett egy üveg rumot, mikor kijött a közgyűlésről.

— Még jó, hogy nincs itt az asszony, — gondolta, amint körülnézett a rendetlen szobában. Ruhái szétdobálva, sáros csizmája az ágy mellett feküdt, a szőnyegen. Egy felborult szék négy lába vádlón meredt felé. Az asztalon egy csikkel és féligszívott cigarettákkal telt hamutartó mellett ott állt a rumos üveg. Az alján még egy ujjnyi szesz.

Lassan csitult fejében a fájás, csak a lüktető zakatolás maradt. Megint a közgyűlésre gondolt.

— Betették nekem a kaput, — mondta Rákönyökőtt felhúzott

déré és nézte a szemközti falon függő, bekeretezett Koszta reprodukciót.

— Pánem! Kenyeret!, — mondta a szürke alakok fenyegető némasága. Ahogy nézte sokáig, egyszer csak megszólaltak a kép paraszt- alakjai. Aztán kiabálni kezdtek:

— Nem kell nekünk ilyen elnök! Váltsuk le az elnököt! Móndjon le!

Fekete szájak nyíltak, amelyekből ömlött a szemrehányás, panasz. Zúgtak a kép parasztfigurái és az elnök, a leváltott elnök már a tegnapi közgyűlést látta. Azt a pillanatot, amikor felállt Lajos bácsi, az öreg brigádvezető. Ahogy lassan körülfordult és szemét rávillantotta a hangos- kodókra, úgy csitult el a zúgás. Nagy tekintélye volt az öregnek, pedig soha egy hangos szót nem hallottal: tőle. Most az elnök tisztán hallotta a hangját:

— Mi azért hívtuk ide Sárosi Bélát elnöknek, mert úgy gondoltuk, előbbre viszi a szövetkezetei. Néhá»iin«itfl|'k megnézni

azt az állami gazdaságot, ahol igazgató volt Mondhatom, rendben volt ott minden. Ügy hallottuk, Sáros! Béla nemcsak agrármérnök, hanem jó vezető is. A tanács is ajánlotta, hát megválasztottuk. Dehát csalódtunk. A mi elnökünk nem ismert más hangot, csak a szidást, káromkodást. Lehet, hogy jót akart, bele nem láthatunk. De rosszul csinálta, nagyon rosszul. Sűrű vendége volt a kocsmának is. Akik vele ittak, azok lettek a jó emberek. Mi többiek meg rosszak.

— Emlékszik-e elnök elvtárs, — fordult felé gyorsan az öreg, — mit mondott egyszer a kocsmában? Mert én emlékszem, és még néhányan emlékszünk. Azt mondta: „Nem létérdekem nekem a tsz. Hiányzik nekem, hogy itt magukkal kínlódjak?”

— Hát ne kínlódjon! Nekünk se hiányzik egy ilyen ember. Én is amellett vagyok, tagtársak, — fordult úrja az emberek felé, — váltsuk le az elnököt

— Ügy van! Helyes! Szavazzunk! — zúdult fel a közgyűlés.

És az elnök most nem is az ellene szavazó 120 ember miatt szégyenkezett, hanem amiatt, hogy hárman mellette szavaztak. Az egyik kupec volt valamikor, a másik egy csalásért eibocsájtott kereskedő, a harmadik meg a kántor, egy reszelős hangú, potyaleső pálinkásbutykos. Mindezt csak később tudta meg. Egyszer, mindjárt az elején, a kocsmában sodródtak mellé ezek az emberek. Kérkedtek szegényparaszt múltjukkal, dicsérték a tsz-t, és hozatták a féldeciket. A kupecet eztán megbízta: vásároljon malacokat a vásárban. A kereskedő a zöldségárusítást kapta, és az elszámolásukat az elnök jóváhagyta. A kántornak meg elnézte, ha egy-egy temetés miatt nem jött dolgozni.

És ezek szavaztak mellette!

így gyötrődött sokáig,

* aztán ledőlt a párnára. Egyszer csak elaludt. Később, álmában látta magát, újra az állami gazdaságban. Egy kétezer holdas üzemegységet bíztak rá és az igazgató elismeréssel beszélt Sárosi Béla üzemegységvezető munkájáról.- patkós

eredményei a felszabadulás huszadik évfordulójára készülő — többkötetes — műben jelennek meg, amelyek közül az egyik lesz a mi munkánk. A feladatot országosan jelölték ki. így a többi megyei levéltár is ■ foglalkozik ezzel. A Szolnok megyei anyag valamennyi városunk és községünk földosztási adatait tartalmazza. Jelentős lesz ez a könyv az újabbkori történeti kutatók számára, hiszen a felszabadulás utáni időszak egyik- legfontosabb mozzanata a földosztás volt. a kutatás alapját az 1947-ben feloszlatott földigénylő bizottságok hiteles iratai képezik. A terv szerint 1965- ben kerül sor a publikációra;

— Mit tartalmaz a Rákóczi oklevéltár?

— Olyan leveleket, dokumentumokat, amelyek Szolnok megyével kapcsolatosak, s a birtokunkban is vannak. Köztük néhány eredeti Rákóczi, Bercsényi, Vak Bottyán kézirat is található, amelyeket még soha nem hoztak nyilvánosságra. Érdekességként elmondhatom, hogy 1964-ben elkészítjük a labanc oklevéltárat is.

— Ügy tudjuk, Ont különösen érdeklik a Jászkun kerületekben lefolytatott boszorkányperek.

— Igen. Intenzíven foglalkoztat Szolnok megye jogelődje, a Jászkun kerületek törvényszékén tárgyalt boszofleány-ügyek története. Meglepő, de ma már adatokkal bizonyítható, hogy az 1740—50-es években Jászberényben még hoztak ítéletet boszorkány, perekben.