Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-27 / 97. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. április 27. II szovjet ipar hatalmas tartalékairól, a minőség javításáról, Castro szovjet- unióbeli látogatásáról beszélt Hruscsov Moszkva, (MTI) A péntek reggeli szovjet lapokban közzétették azt a beszédet, amelyet Nyifcita Hruscsov írumisztereinök, az SZKP Központi Bizott­ságénak első titkára, szer­dán mondott az OSZSZSZR ipari és építőipari vezetői­nek értekezletén. A csak­nem háromórás beszéd ele­jén Hruscsov szólt az SZKP Központi Bizottságá­nak tavaly novemberi tel­jes ülésén hozott határoza­tokról, s elmondotta, hogy az azóta eltelt néhány hó­nap alatt befejeződött a pártszervek ágazati rend­szerű átszervezése, hozzá­fogtak a munkához a párt- és állami ellenőrzési háló­zat szervei, amelyek immár két és fél miUáó ember munkájára támaszikodhait- nak. A további feladatok­ról szólva bejelentette, hogy a nagyobb gazdasági körzetekben, az állami terv- bizottság vezetése alatt, helyi tervezési munkabi­zottságokat hoznak létre, további hivatali apparátus nélkül működő koordiná­ciós tanácsok létesülnék a központi és helyi szem­pontok jobb egybehango­lására. Ezután részletesen ele­mezte a szovjet népgazda­ság kiaknázására váró ha­talmas tartalékait. Mint mondotta, a gépgyártásban a több műszakos munka jobb megszervezése, a za­vartalan anyagellátás bizto­sítása, az elavult gépék ki­cserélése, a szakosítás és a szabványosítás évente sok milliárd rubellel növelné az iparág termelését, fo­kozná a munka termelé­kenységét. Ugyancsak hatalmas rej­tett tartalékok vannak a honvédelmi iparban, ahol a mai termelési költ­ségek csökkentésére kínál­kozik lehetőség. Ezzel kap­csolatban Hruscsov meg­jegyezte: — Amikor Usztyinov élv­társ lett a népgazdasági fő­tanács elnöke, a burasoá sajtó, amely tudta, hogy Usztyinov azelőtt hadiipari kérdéseikkel foglalkozott, arra következtetett, hogy a Szovjetunió az ország militarizálására készül. Ez ostobaság! Azért neveztük ki Usztyinov elvtársat erre a tisztségre, mert ő méltó ró. Hruscsov ezután foglal­kozott a szovjet ipari ter­mékek minőségével és meg­állapította, hogy a rossz minőség ellen nem mindig harcolnak a kellő politikai kérlélhetetlenséggél, pedig a minőség romlása belföl­dön rengeteg nehézséget teremt, külföldön pedig politikai kárt okozhat, a Szovjetunió nemzetközi te­kintélyének. Megállapította, hogy a hétéves terv első négy éve alatt az ipari termelékeny­ség 25 százalékkal, az épí­tőipari munkatermelékeny­ség pedig 30 százlékkal emelkedett, holott ugyanez idő alatt áttérték a hét-» illetve hatórás munkanap­ra. A hétéves terv azonban még ennél is valamivel gyorsabb növekedést irány­zott elő. A termelékenység további növelése érdekében Hruscsov felvetette, nem lenne-e helyes az anyagi ösztönzés elvét kiterjeszteni a szabadsá­golásra is, hiszen jelenleg a kiváló munkások ugyanolyan idő­tartamú fizetett szabadságot élveznek, mint a hanyag, lelkiismeretlen emberek. Ezt a kérdést — mondotta — először minden szak- szervezetben, minden üzem­ben meg kellene vitatni, s csak azután kell eldön­teni — tette hozzá. Ugyan­csak a termelékenység eme­lésének jobb segítését kér­te számon a tudományos munka szervezőitől, s azt javasolta, hogy a konkrét műszaki problémák kidol­gozására ne csak az ipar­ági kutatóintézetek személy­zetét, hanem az egyetemek, ■ főiskolák kiváló képzettsé­gű tudósait is kérjék fel. Hangoztatta a munkaszer­vezés nagy fontosságát és bírálta azokat a vállalati vezetőket, akik a gépek, gépcsoportok mellé több munkást állítanak, mint amennyire a tervek sze­rint szükség van. Ugyan­csak bírálta azt az állapo­tot, hogy korszerű nagy­üzemekben elavult mód­szerekkel, nagy létszámmal, lassan és drágán működ­nek a kisegítő részlegek, műhelyek, s ezek ma az egész országban kilencmil­lió embert foglalkoztatnak. A beruházásokról szólva követelte, hogy vessenek véget az állami beruházási keretek szétforgácsolásának és a legfontosabb üzemek építésére koncentrálják az eszközöket Elmondotta, hogy a beruházási keretek „kialakulásánál” különösen tűrhetetlen fegyelmezetlen­ség tapasztalható; a helyi ve­zetők gyakran fittyet hány­nak az országos érdekek­nek, csakhogy minél több új építkezésre kapjanak pénzt- Ezzel kapcsolatban Hruscsov kijelentette, hogy akinél a jó szó nem használ, több szigorúságra, radikáli­sabb fegyelmező eszközökre van szükség. Beszédének további ré­szében az ideológiai nevelő munka kérdéseiről szólt; A gazdasági vezetők egyik legfontosabb feladata; az újítók, a kommunista munka-brigádmozgalom legjobbjai tapasztalatainak felhasználása, meghonosí­tása a termelésben — mon­dotta. majd dicsérettel em_ lékezett meg a szovjet ifjú­ság lelkes, önfeláldozó mun­kájáról. Annál helytelenebb az a mód, ahogyan egyes filmművészek és írók mu­tatják be a mai szovjet fia­talokat. Itt ismét birálta az Iljics lakótelep című filmet, amely az iránytvesztett, do­logtalanul ténfergő városi ifjoncok „problémáit’’ fon­tosnak és tipikusnak igye­kezett beállítani; Helytelen, ha az írók a szeméttelepen előkapart jelenségekkel töl­tik meg műveiket. Termé­szetesen bírálatra szükség van. de nem szabad megfeledkez­ni arról, hogy milyen álláspontról, milyen cél érdekében bírálunk, hogy a kommunizmus erősítése, vagy annak tagadása-e a kritika célja. Egyes értelmiségiek azt hitték — folytatta Hrus­csov —, hogy a Sztálin- kultusz következményeinek felszámolása minden tekin­télyt, minden vezetést fe­leslegessé tett. A szovjet társadalom azonban nem valamiféle alaktalan tömeg, hanem az új világ építőinek jól szervezett közössége. A szervező munka a párt fel­adata, s a párt vezetőinek tekintélyére feltétlenül szükség van. — A párt a marxizmus—- leninizmus tanítása alap­ján azt mondotta és azt mondja, hogy mi a tekin­télyek hívei vagyunk. A munkásosztálynak, a kom­munizmust építő népnek szüksége van olyan embe­rekre, aMk megérdemelt tekintélyt élveznek, szüksé­ge van vezérkarra. A szov­jet nép kipróbált vezére a mi kommunista pártunk, annak lenini Központi Bi­zottsága, amelynek válasz­tott tagjai a pártban és az országban a legtekinté­lyesebb emberek. — Azt hiszem senki nem gyanúsít azzal, hogy ami­kor erről szólok, saját ma­gamnak a pártban betöl­tött valamiféle különleges helyzetére gondolok Hat­vanki lene esztendős va­gyok miár, és jogom van ahhoz, hogy ezt etknond- jam. Mindenki belátja, hogy nem foglalhatom él örökre azt a tisztséget, amelyet most töltök be a pártban és az államban. Ezért mikor arról beszélek, LOUIS SAILLANT FELSZÓLALÁSA A KOMMUNISTA MÜNKABRIGÁDOK LEGJOBBJAINAK Értekezleten Moszkva (TASZSZ). Louis Saillant, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára pénteken felszó­lalt a kommunista munka­brigádok legjobbjainak a Kremlben rendezett érte­kezletén Felszólalásában a a Szakszervezeti Világszö­vetség 120 millió tagja ne­vében üdvözölte az érte­kezletet. Majd hangsúlyoz­ta. hogy a világ népei mély tisztelettel viseltetnek a Szovjetunió, mint a béke legfőbb pillére iránt. KEKKONEN JUGOSZLÁVIÁBAN B e 1 g r á d (Tanjug). A Borba péntek reggeli jelen­tése szerint dr. Kekkonen finn elnök, Tito elnök ven­dégeként rövidesen Jugosz­láviába érkezik. HÍREK AZ ARAB VILÁGBÓL Amman (AFP). Jordániában csütörtökön viszonylagos nyugalom ho­nolt. Délelőtt kétezer diák tüntetett Amman utcáin. — nem magamra gondolok, hanem lenini pártunkra, a szovjet népre, a kommu­nizmus nagy ügyére. Hruscsov elmondotta, hogy a kommunizmus el­lenséged nem ok nélkül ál­lítják előtérbe a kommu­nista ts a burzsoá ideoló- giá békés együttélésének kérdését. „E követelés leple alatt akarnak bomlasztó munkát folytatni hazánk­ban és a többi szocialista országban. Erről, urak, azó sem lehet!” Befejezésül a következő­ket mondotta Fidel Castro küszöbönálló moszkvai láto­gatásáról: — Különös megelégedés­sel szeretnék szólni arról, hogy az idén hazánkba lá­togat Fidel Castro elvtárs, a szocializmus építésének útjára lépett és ezen az úton rendületlenül haladó, testvéri kubai nép vezére. Nagy örömünkre szolgál, hogy Castro elvtárs első hivatalos külföldi látogatá­sára a mi országunkban kerlü sor. Meggyőződésem, hogy minden szovjet em­ber nagy lelkesedéssel várja azt a napot, amikor Fidel Castro elvtara ha­zánk földjére lép. „Husszein; egységet aka­runk!” — kiáltották a tün­tető fiatalok. Az arab légió katonái feloszlatták a tö­meget. A város központjában acélsisak® őrjáratok cir­kálnak. A középületek, hi­vatalok előtt, a nagyobb közlekedési csomópontokon tankok állnak a járdákon, beavatkozásra készen. Bagdad Aref marsall, az Iraki Köztársaság elnöke csütör­tökön fogadta a „Szabad szaudarábiaiak küldöttségét. A küldöttséget Tálán Ibn Abdel Aziz, szaud király emigrációban élő testvére vezette. Aziz Emir hosszabb ideje harcol Szaud király uralmának megdöntéséért. Damaszkusz Hausszuna, az Arab Liga főtitkára csütörtökön láto­gatást tett Szalah Bital Szí­riái miniszterelnöknél. FILMFELVEVŐ BERENDEZÉSEKKEL KUTATTAK AZ ÓCEÁN MÉLYÉN A THRESERT Vashington (MTI). Az amerikai haditengeré­szet vizsgáló bizottsága hozzálátott azoknak a ren­delkezésre bocsátott ada­toknak a kivizsgálásához, amelyek fényt deríthetnek az elsüllyedt Threser ten­geralattjáró katasztrófájá­ra és sorsára. Az Atlantic II. kutatóhajóról 2500 mé­ter mélységben filmfelvevő berendezéseket bocsátottak le a tengerbe, abban a re­ményben.. hogy az óceán mélyén készített felvételek segítségével megtalálják az elsüllyedt búvárhajót. Az elkészült fénykép felvétele­ket a haditengerészet vizs­gáló bizottságának rendel­kezésére bocsátották. MAGYAR VÍZKUTATÓ EXPEDÍCIÓ INDUL BRAZÍLIÁBA Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság több gazdasá­gilag gyengén fejlett ország vízgazdálkodási problémái­nak megoldását segíti. A NIKEX Nehézipari Külke­reskedelmi Vállalat kül­döttségeivel együtt kilenc vízügyi szakember járt Af­rikába, Dél-Amerika és a Közel-Kelet országaiban, s Olcsó tányér és bögre vásár április 29-től május 11-ig. 30—50 százalék en­gedménnyel egyes mély, lapos és csemegés tá­nyérok fehér és színes kivitelben kaphatók. — Figyelje az üveg, porcelán boltok kirakatait. Az éjszaka különös za­jokkal volt teli. Vonatok fütyültek a gyárban és egy álmatlan kazán rössz tüde­je hosszan sípolt. Az asz- szony egyenletesen szedte lélegzetét. Az éjjeli-lámpa krepp-színű fénye közöm­bösen egyhangúvá festette az arcát. Föléje hajolt, hát­ha az álom fegyelmezetlen­sége valami titkot rajzol az arcára. De semmit sem tu­dott meg a szabályosan ívelő vonalakból. Se bánat­ról. se örömről nem árul­kodott ez gz arc, olyan volt, mint egy dilettáns szobrász műve. Az asszony kék hálóinge alól petyhüd­ten tűnt elő a bőr, a mellek elfáradva pihegtek. A szom­bati program nem lelkesí­tette az asszonyt. — De a férfi tudta, hogy eljön. „Nem lelkesedik, de nem is ellenzi.” Jön készséggel, de ha akarja, itthon marad. Borzadva döbbent rá, hogy ez a nő semmiért sem tud lelkesedni, sem megsértőd­ni. Lusta reggelre ébredt. Álmára gondolt, melyet so- i káig nem bírt visszaidézni emlékezetébe. Ildire emlé- i kezett csupán, a sárga pu­lóverre, előrehajolva látta maga előtt a lányt, duzza- dón és néha remegve. Szombaton egyedül ment el a bankettre. Elfogadta a lányok kíná­lását. Egy csésze teát ivott, hozzá apró süteményt evett; Ildi olyannak tűnt, mint a saját gyermeke, akit a kép­zeletében szült meg az évek során, fájdalmasab­ban mint egy asszony. A következő szerdán szo­katlan izgalommal várta a nyolc órát. Soha nem tűnt ilyen kopottnak az iroda­szoba. Hóié bugyogott a te­tőn, korommal keveredve fekete csíkot barázdált az ablaküvegen. Az asztalok funérjai szálkásan keresték egymás találkozását s a szö­gek sorsukra hagyták a fu­gákat A falak szennyesen ölelgették a párás meleget s csak nagyritkán sírt az ajtó a vendégek előtt. — Ma nem jönnek — mondta Kerekesné. — Hogy meg tudják magukat sze­rettetni ... A csitrik! Bialik a széket nézte ma­ga előtt, mely pontosan hozzásímult az íróasztal széléhez. Míg a kartonok rendjében kutatott, akarat­lanul is a barna árnyalatú csíkot látta maga előtt, fe­lette a két tág pupillát, me­lyek mélyre vezették az em­ber gondolatát. A keskeny íróasztal alatt sokat talál­kozott a lábuk. Véletlenül persze, és a melegségét csak most állapította meg. — Szünnap? — kérdezte. — Fizikai munkára men­tek a téglagyárba. Téglát pakolnak. — Kerekesné va­jat kent zsömlére és fényes­tavaly mintegy 300 ezer dollár értékű különböző vízellátási munkára kötöt­tek megállapodást. — így Irak. Szíria, a Mali Köztár­saság, Guinea, Egyiptom és Brazília yízügyi gondjainak megszüntetésében segíte­nek. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság és a NIKEX képviselői nemrégen Brazí­liában jártak, s a közös megállapodásnak megfele­lően most dr. Alföldy Lász­ló vezető geológus irányítá­sával magyar vízkutató ex­pedíció indul a nagy ország Rio Grande do Norte álla­mába. — Nehéz munkájuk lesz, mert olyan hegyes vi­dékeket kell bejárni és vi­zet találni, amelyekről a lakosság elköltözött a víz­hiány miatt. Az expedíció két nagy fúróberendezést visz magával és egy évig dolgozik majd a száraz kő­sivatagban. A közös egyez­mény szerint a jövő hónap­ban viszont brazil küldött­ség jön Budapestre, hogy tanulmányozza a magyar vízügyi szervek munkáját. KÍNA TILTAKOZÓ JEGYZÉKET INTÉZETT AZ INDIAI KORMÁNYHOZ Peking (Üj Kína). Kí­na jegyzéket intézett az in­diai kormányhoz, tiltakoz­va azok ellen a rágalmak ellen, amelyeket India a foglyul ejtett indiai kato­nák szabadonbocsátásával kapcsolatban hangoztatott, továbbá az ellen, hogy az indiai hatóságok egyre sú­lyosabb elnyomás alatt tartják az Indiában élő kí­nai állampolgárokat. EMELKEDNEK a létfenntartási KÖLTSÉGEK AZ USA-BAN Washington (AP). A létfenntartási költségek az Egyesült Államokban már­ciusban újból emelkedtek, s ezzel új rekordszintet ér­tek ei. A fogyasztói ármu­tató száma 106.2 százaléka az 1957—1959. évi átlagnak. re nyalta a szájaszélét. — Szegénykéim — sajnálko­zott meggyőzőtlenül —; agyon dolgoztatják őket. Bialik tudta, meglátogat­ja a lányokat. Kicsit vívó­dott önmagában. Maga előtt is a látszatért tette, hogy választ kapjon valami szo­katlanra. Mert meg kellett győznie önmagát, hogy mit miért tesz. Egyszerű kifo­gást keresett. A lányok va­sárnap sízni voltak a Mát­rában. Középiskolák közötti bajnokság. „Meg kell tudni, ki lett az első.” Elhitte, hogy valóban azért megy. S különben is érdekelte a lányok fecsegé­se. Barátian érdeklődött minden csínjük és gondola­tuk iránt, mint egy pajtás­apa. Ildit azért szerette job­ban a többinél, mert hall­gatag és beszédes is volt egyszerre. Feleslegesen tar­kán fecsegett. Ha azt tette, akkor is jól illett komoly­kodó arcjátékához. Kicsit fitos orrát két ravasz ránc kísérte, ha nevetett. Ritkán nevetett Ildi, de őszinte volt a vidámsága. Erre gondolt, amíg a tég­laégető üzem felé haladt, toronyiránt ment, arra, ahol három zömök kémény állt egymás mellett szöget al­kotva. Elmélyülten gondol­kozott, s a köszönéseket se fogadta. A hóié hideg bugy- gyanása riasztotta fel néha. (FolytatjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents