Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-26 / 96. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. április 28. Varga Jenő, neves közgazdász 1963- évi Lenin-díjas Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat Kennedy sajtóértekezlete Washington, (MTI). Pol­gár Dénes, az MTI tudó­sítója jelenti: Kennedy elnök sajtóér­tekezleten bejelentette, hogy május 10-én és 11-én Hyannis Port-i vallójában találkozóik Pearson kanadai miniszterelnökkel. Nagyobb érdeiklődést kel- tett az elnök másik beje­lentése; Hamknan külügy­miniszterhelyettes Moszk­vába utazik, hogy Gromiko szovjet külügyminiszterrel megvitassa a laoszi prob­lémát. Hozzáfűzte, hogy üzenetet intézett a szovjet kormányfőhöz, amelyben kifejti Harrimain moszkvai útjának célját. Laoszra vonatkozólag számos kérdés hangzott el, Kennedy azonban nem volt hajlandó mélyebben bele­menni a probléma megtár­gyalásába. Azt mondotta: hiba lenne jelenleg részle­tesen foglalkozni ezzel a kérdéssel és elébevágni Harri mann missziójának. Az elnök hangsúlyozta: a helyzet az, hogy ha a laoszi kérdést nem lehetne meg­oldani, aikkor nehezebb len­ne egyezményt kötni olyan ügyekben, amelyek ^föld- rajzilag közelebb esnek az Egyesült Államokhoz”. Egy kérdésire válaszolva az el­nök rámutatott, hogy a laoszi kérdés összefüggés­ben van a Thaiföldre ne­hezedő nyomással. A Kubával kapcsolatban feltett kérdésekre válaszol­va Kennedy felsorolta, mi­lyen intézkedéseket tett az Egyesült Államok Kuba el­szigetelésér', majd hozzá­fűzte, hogy nem lenne he­lyes háborút kezdeni Kuba miatt. Kennedy sejtetni engedte, hogy az Egyesült Államoknak megvannak a maga tervei azonban nőn akarja, hogy azokat a ku­bai emigráns csoportok ke­resztezzék, s ezért az Egye­sült Államok nem helye­selné egy kubai emigráns kormány felállítását Az elnök egy további kér­désre válaszolva kijelen­tette, hogy jelenleg nem foglalkozik háromhatalmi csúcstalálkozó gondolatá­val, Ennek csak akkor lenne értelme, ha megegye­zés jönne létre a nukleáris fegyverkísérletek eltiltása kérdésében. Ez azonban je­lenleg nem áll fenn. Az amerikai és az angol nagykövetnek Hruscsov mi­niszterelnöknél tett látoga­tására vonatkozólag Ken­nedy azt mondta, hogy üze­netet intézett a szovjet kor­mányfőhöz, amelyben ja­vasolta a nukleáris fegyver- kísérletek betiltására vo­natkozó egyhelyben topogó tárgyalások élőbbre vitelét. Az idő kezd rövid lenni, — mondotta az amerikai elnök és ezért Macmillan angol miniszterelnökkel együtt levelet írt Hruscsov- nak, hogy megkísérelje egy egyezmény elérését- IJozzá- fűzte, hogy nem túlságosan derűlátó ebben a kérdésben. Kennedy elhárította a De Gaulle-lal való személyes találkozó gondolatát. Hang­súlyozta, mind De Gaulle, mind 6 úgy gondolja, hogy a két ország között felvető­dött kérdéseket legjobban diplomáciai síkon lehet megvitatni, (MTI) .Hanoi (TASZSZ) A diemista és az ameri­kai csapatok legutóbbi bün­tető expedíciójának veszte­séglistája az úgynevezett „ Nádas-völgyben’’ százöt­ven halott és eltűnt, több tucat gépfegyver és akna­vető, több hordozható rádió. állomás és más — a harc­mezőn szétdobált — hadfeL szerelés. A partizánok támadása teljesen váratlanul érte a megtorlókat; A rádió jelen­tése szerint a segítségül hí­vott csapatok holtan talál­tai a „büntető’’ egységek számos katonáját, (MTI) Harcok Jordániában Jelentések a jordániai összecsapásokról Kairó (DPA). Mint már hírül adtuk Jordániában többhelyütt összetűzésre került sor a rendőrök és a nasszerista tüntetők között, s Nablus városában fegy­veres felkelés tört ki. A kairói rádió későbbi jelen­tésében elmondja, hogy Nablusban az utcákon ba­rikádok. vannak, a házakra felvonták az új Egyesült Arab Köztársaság lobogó­ját. Hangszórókon bejelen­tették a jordániai köztár­saság megalakulását. A ki­rálypárti csapatoknak a vá­rosba való benyomulását megakadályozták. Es-Salt városában a tün­tetők és a katonai egységek összecsaptak. Az összecsa­pásban többen meghaltak és megsebesültek. Nasszer híved 4 páncélost felgyúj­tottak. Irboid városában hasonló megmozdulásokra került sor. A Szíriái sajtó elmondja, hogy a nyugtalanság Szaud- Arábiára is átterjedt. Röp­lapok jelentek meg, ame­lyek felszólítják az ország lakosságát, döntse meg a kormányt és csatlakozzék az arab egységmozgalom­hoz. A hatóságok sok em­bert letartóztattak. (MTI). Moszkvában megkezdődött a kommunista mozgalom legjobbjainak értekezlete Moszkva (MTI) Sugár András, az MTI tudósítója jelenti: Csütörtök délelőtt a nagy Kreml palotában megkez­dődött a kommunista mun­kamozgalom legjobbjainak háromnapos értekezlete, amelyen a Szovjetunió min­den részéből 2300 kiváló dolgozó vesz részt. Az érte­kezleten megjelent Hrus­csov, Kirilenko, Koszigin, Mikojan, Poljanszkij, Szusz- lov, Grisin, Jefremov, Andropov, üjiesov és Pono- marjov, az SZKP és a szovjet kormány vezetői, ott volt Louis Sail lant, a Szakszrvezeti Világszövet­ség főtitkára. Ugyancsak részt vesz az értekezleten több szocialista ország, köztük hazánk szakszer­vezeti küldöttsége. A ma­gyar szakszervezetek öttagú delegációját Bartos István, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főosztályveze­tőhelyettese vezeti, Az értekezlet ünnepélyes megnyitása után Alek- szandr Rudakov, a Központ- Bizottság titkára, a párt ipari irodájának elnöke ol­vasta fel a párt Központi Bizottságának a kommunis­ta munkabrigádek tagjaihoz intézett üdvözletét, majd Viktor Grisin, a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagja mon­dott előadói beszédet, Grisin bevezetőül hangoz­tatta: a kommunista építő­munka egyre újabb formá­kat teremt, valóságos forra­dalom megy végbe a munka tartalmában, jellegében; a mimika létfenntartási eszköz­ből egyre inkább elsőrendű életszükségletté válik. A legutóbbi három esztendő alatt csaknem ötszörösére emelkedett a kommunista mozgalom résztvevőinek száma, s jelenleg már több mint 23 millió dolgozó vesz részt a mozgalomban. Több mint 2000 üzem, 38 000 mű­hely és részleg, 360 000 bri­gád nyerte el a kommunista üzem, részleg, brigád sib, címet. Majd Grisin részle­tesen beszámolt a mozga­lom sikereiről- A Szovjetunió már mesz- sze maga mögött hagyott minden tőkés országot a termelékenység növelésének ütemét tekintve — jelen­tette ki Grisin, majd rámu­tatott, hogy a kommunista mumkamozgalom elősegíti a dolgozók tanulását, fejlő­dését (MTI) De Gauüe meg a békés együttélés Párizs (MTI). De Gaulle vidéki kőrútján Vitry ie Francois városában ismét rendkívül ellenséges hangot ütött meg a Szovjetunióval és a szocialista táborral szemben. Azt hangoztatta, hogy a szocialista tábor „rendszerét és zsarnokságát rá akarja kényszeríteni má­sokra”. A nemzetközi fe­szültség enyhülését, majd a kelet és a nyugat közötti megegyezést attól tette füg­gővé, hogy a szocialista or­szágok „megváltoztatják-e rendszerüket és vezetőiket”. De Gaulle — írja ezzel kapcsolatban a Libération — még sohasem mondott ilyen határozottan „nem”-et a különböző társadalmi rendszerű i államok békés együttélésére, sohasem uta­sította vissza ilyen egyértel­műen a tőkés világ és a szocialista világ közötti pár­beszédet. A francia köztársasági elnök legutóbbi beszédei­nek központi témája egyéb­ként a francia—nyugatné­met együttműködési szerző­dés volt. Nem tért ki a bonni kancellár-változásra, de a szerződés magaszla- lósával igyekezett eloszlat­ni azt az általános véle­ményt, hogy Erhard kan­cellársága erősen veszélyez­teti az egyezmény gyakor­lati végrehajtását. „Az Adenaeurral kötött egyez­mény előtt az egész világ megemelheti kalapját” — mondotta. Elsősorban a francia— nyugatnémet egyezményről volt szó De Gaulle és Willy Brandt nyugatberlini pol­gármester találkozásán is. A háromnegyedórás megbe­szélés Saint Dizier-ben, a prefekturán folyt le, KGST szakértői értekezlet V eszprémben A KGST vgyipari állandó bizottságának növényvédő­szerekkel foglalkozó szak­értői csoportja április 23 és 25- között Veszprémben, a Nehézvegyipari Kutató In­tézetben tartotta ülését. A tanácskozáson Bulgária, Csehszlovákia, Magyaror­szág, az NDK, Lengyelor­szág, Románia és a Szovjet­unió delegátusai vettek részt. Megtárgyalták a ba­ráti országokban előállított legfontosabb növényvédő­szerek gyártásának helyze­tét, a nagyarányú fejlesztés­hez szükséges intézkedése­ket és javaslatokat dolgoz­tak ki egyes növényvédő­szerek termelésére, szállí­tására kialakítandó szoros együttműködésre. (MTI) Épül a Kozmosz-múzeum Kaluga: Még az idén megkezdik a kozmosz múzeum építését, amelyhez az első követ a város díszpolgára, Jurij Gagarin tette ie. A képen: a kozmosz múzeum makettje MTI Külföldi Képszolgálat 3. ... Huszonöt évi együtt- lét kellett ahhoz, hogy rá­döbbenjen. miért nem akart Vera gyereket. Azon az estén, amikor az ablak tükre visszavetítette a ho­mályos múltat, a három gyermeket és a beteg özve­gyet látta és a félelmet fe­lesége arcán. A félelmet, hogy a múlt megjelenik egyszer. Elég egy gépke­rék, mely — mint apját — férjét is magával rántja, összezúzza. — Látta Verát, hogy éjszaka, amikor az álom tudatlanul játékra ösztönözte, rémítő erővel siköltotta a „nem”-et és felébredt. Tíz év után pe­dig már ébren is delériu- mos ájulat uralta női ösz­tönét. *Ha most megkérdezném, vajon mit szólna? Vála- szolna-e vagy csak sírna? Milyen választ adhat egy negyvenéves asszony arra a kérdésre, hogy gyermeket akarok.” A férfi erre gondolt, állt az ablaknál és megállapí­totta, hogy alkonyat előtt a lég áttetsző, egész a Bükkig. A gyár, mint óriás lombik, emelkedett túl a horizon­ton. Egy óriás alkimistát várt szorongó titkon, aki dönt, rombol és újjáépít. Az ő életét is újjáépítené-e, miután lerombolta? Vajon nehéz lenne-e lerombolni az én családi életemet?” — kérdezte önmagában szám­talanszor. — Nem! Mégis megdöbbent, amikor arra gondolt, hogy válik. Hogy mondja meg ezt Verának? Mikor álljon elé? Este, ami­kor ágyat bont? Vacsora közben? Akkor minden fi­gyelmét az ízek összeforró- sodására szenteli, s lehet, hogy meg sem értené a sza­vak jelentőségét. „Szóltál valamit?” — kérdezné az asszony, s neki nem volna ereje újra szólni. — Ezek a diáklányok ren­desen tanulnak — hango­san gondolkozott Bialik, in­kább a tükörmásának mondta a szavakat. — Meg­szokják a munkát... — Az előtte ülő Ildit látta, aki nagy szorgalommal szoroz és oszt, s már a számológé­pen is kiigazodik. — De azért nagy gyerekek. Igen, gyerekek. Játszanak és ne­vetnek szüntelen ... Csitri nevetésük van. — Te sem voltál különb™ Az asszony válasza — bár szokatlan volt — nem lepte meg. Figyelmeztetés­nek vette, hogy gondolatait, ha olyan természetűek, ne ossza meg másokkal. Mert megértené-e Vera, hogy jó elképzelni magát a nevető, nemtörődöm tizennyolcéve­sek helyében. Vera ebben a korban asszony volt és félelem kísérte az éjszakáit, ha hozzábújt szeretni. Vera nem érthette meg. Az asszony nem kívánta gyermekkorát újra élni. Szombaton clubestet ren­deztek a lányok. Bialik mo­solyogva próbálta elhárítani a meghívást. Piri és a kö­vérkés Eri egész nap a bankettről és a fiúkról vi­táztak. Megegyeztek, hogy a húszévesek még gyerekek, s ha kikezdenek valakivel, az csak olyan komoly és meglett férfi lehet, mint Laci bácsi. Ildin sárga pu­lóver volt e napon és sokat nevetett — Maga nem szeret bál­ba járni? — kérdezte Bia­lik. — Magam sem tudom — válaszolta a lány és taná­csot kérőén nézett a fér­fira. — Akkor hol fogja az ud­varlóit? Ildi elpirult. Szeme alatt barnán világított a folt. Az asztalra dőlt és a sárga pu­lóver alatt megremegett a lány melle. Bialik sokáig a pulóveren felejtette a te­kintetét. Műszak végén megígérte a lányoknak, hogy szom­baton meglátogatja őket. Kerekesné mind a két fiát bejelentette az „üzemiek” tiszteletére rendezett ban­kettre. Bialik felesége ásítva fo­gadta a hírt. Nyirkos feb­ruárvégi este volt. Az ut­cák néptelenül futottak a távolba, úgy tűnt a férfinak akkor, hogy céltalan e ki­tartó rohanás. A lombtalan útszéli fák elhasogatták a tejszínű neonfényeket, ér­telmetlen kriksz-krakszokat rajzoltak a párás ablak­üvegre. Felesége szótlanul állt a tűzhely mellett. Bia­lik soha sem tudta, Hbgy mire gondol ilyenkor az asszony. Pár lépésre volt tőle és mégis olyan távoli­nak tűnt, mint a villamo­sok apró zaja. De ki lehet nyitni a lélek ablakát, hogy felszökjön az élet zaja az emeletre? Van ilyen ablak a gondolaton? Egy életen át kereste a felesége leiké­hez az utat. A gyöngédség rafináltságától kezdve min­dent, még a fontoskodás tragikus köntösét is magára vette. Hosszú hónapokon át hallgatott, gondolta, talán ez lesz az a zsaluzat, mely a lélekhez vivő lépcsőt meg­formálja, melyet nem tud­ta, hogy melyik szférában keressen, lent vagy fent? Nem egyszer ereje végét érezte és saját türelmét csodálta. Csodálkozott, hogy egy szófián estén nem zúz­ta szét az állótükröt és a könyvespolcot, a szekrénye­ket a fotelokkal együtt — a kínos egymáshoz-kötött- séget. (Folytatjuk.) Százötven halott a Nádas-völgyben

Next

/
Thumbnails
Contents