Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)

1963-04-25 / 95. szám

Kedvező az idő — jól halad a tavaszi munka A hallgatás maradt... 1^1 a később jövök haza, * ■ mert bent kell ma­radni ... a jövő héten min­den nap estig dolgozunk, mérleget készítünk... el­úsztunk a bérekkel, holnap tovább dolgozunk... Hány­szor és hány családban hal­lani ezeket. Január első napjaiban a leltár, azután az éves mérleg rabolt el sok órát munkaidőn túl is a tisztviselőktől. És az el­lenszolgáltatás? Az bizony még a mai napig is csupán kényszermegoldásnak te­kinthető. A rendelet értel­mében 1550 forintot meg nem haladó kereset esetén havi 8, illetve 12 túlóra szá­molható el. A magasabb keresetűeknek egy sem. Va­jon mennyit túlóráznak mégis egy-egy üzem admi­nisztratív dolgozói? A vá­lasz nem is olyan egyszerű. Több vállalat főkönyvelője a kérdésre mindössze eny- nyit mondott: sokat. De hogy mennyi ez a sok, ar­ról hallgatnak. Nehéz azért is ennek kiderítése, mert legtöbb helyen minden nyil­vántartás nélkül telnek az órák. A megszerzett adatok, illetékesek véleményeinek összegezése óvatos becslés­sel is megdöbbentő képet mutat. A megye ipari vál- latainak adminisztrációs al­kalmazottai átlagban sze­mélyenként havonta 25—30 túlórát dolgoznak. És az át­lag mellett" nem ritka — különösen év elején és vé­gén — a havi száz ómat meghaladó túlmunka. A rendelkezés értelmében en­nek csupán kis hányadát fizetik meg. Helyette — a „majd leesúsztathatja” — kevés vigasz jár. Ennyi a fizetés a munkahelyen töl­tött estékért, otthoni vesze­kedésekért, a háztartások megszokott rendjének fel­borításáért. Nem jól van ez így. És ha belegondolunk, rájö­vünk, hogy az előbb elso­roltak tulajdonképpen csak részei a nagy komplexum­nak, ami e tekintélyes tö­meget képviselő réteg köré rakódott. Valaha, 20—30 évvel ez­előtt a munkásember leg­nagyobb álma az volt, hogy érettségizett tisztviselő, hi­vatalnok legyen gyermeké­ből. És boldog volt, ha fia többre vitte, mint ő — író­asztalhoz jutott, ujjait gép­olaj helyett tinta fogta be. Ma pedig — a valamikori álmot keservesen elértek — irigyelik a műszaki pályára jutottakat,, akik a négy pol­gári elvégzése után szakmát tanultak, technikusok let­tek és nyitva az út előttük a jól fizető műszaki rang­létrán. Az ötvenes évek gyakor­lata a legtöbb támogatást a közvetlen értéket termelő­nek, a munkásnak, adta — helyesen —, viszont hibás abban, hogy méltatlanul háttérbe szorította a mun­kapad mellett dolgozók se­gítőtársait, kiszolgálóit, az adminisztrációs alkalmazot­takat. Háttérbe kerültek ők az élet minden területén. Gondoljunk csak- arra, hogy milyen keservesen írtuk le önéletrajzunkba a szót — alkalmazott. Egyetemi fel­vételnél az első buktatót is ez a szó jelentette. A szakmunkás több fize­tést kapott, mint műveze­tője, aki „csupán” irányí­tott és felelt egy műhelyért. De többet kapott a segéd­munkás is annál az admi­nisztrációs dolgozónál, aki tizenkét évig tanult, hogy felelősségteljes munkáját jól végezze. A helyes egyensúly az el­múlt években alapvetően helyreállt. Megszűnt a meg­különböztetés az egyetemi felvételeknél, ma már a művezető nagyobb értékű beosztottainál és ez a fizetésében is megmutat­kozik. Ugyanígy rendező­dött a tisztviselők helyzete is. Valóban értékelik mun­kájukat és ez így van rend­jén, hiszen a rosszul szer­vezett és végzett adminiszt­rációs munka — akár elna­gyolt, széteső, akár túl komplikált, bürokratikus — mérhetetlen károkat okoz­hat, szinte tönkreteheti a gyár termelési eredményeit. Nem egy igazgató, minisz­tériumi szerv tudná e tényt igazolni. De tudná az el­lenkezőjét is. Áttekinthető, az élettel lépést tartó doku­mentálása a termelésnek a műszakiak jó bizonyítvá­nya. Tudták ezt tíz évvel ezelőtt is, csak éppen nem beszéltek róla, mert a tiszt­viselők az „alkalmazott”' gyűjtőfogalomba tartoztak és az ilyennek nem sok szava volt. i Szerencsére ez az idő el­múlt. De megmaradt a hall­gatás, ha túlóráról — csúsz­tatásról van szó. Hallgax- nak többnyire a szakszer­vezeti bizottságok is, ha a vállalat tisztviselőinek jo­gait kell megvédeni. Még mindig érvényben van az az elv egyes vállalatoknál — ha például üdülési lehe­tőségről van szó — a tiszt­viselő kérelme csak másod­sorban kerül szóba. A szellemi munka, a tisztviselők munkája nagy értékű és fontos. Ép­pen ezért fontos az is, hogy valódi értékük szerint bí­ráljuk őket. Jogokban, ve­lük való törődésben a meg­illető helyre kerüljenek: a fizikai dolgozó mellé, aki mindig barátja, társa volt és ma is az a tisztviselő­nek. Erdélyi György . Hordozható w téglagyárat szállítottunk Ghánába Accrában, Ghana főváro­sában a közeljövőben mu­tatnak be egy új magyar exportgyártmányt, a köny- nyen áttelepíthető tégla­gyárat. Az üzem nagy elő­nye, hogy mindenütt fel­állítható, ahoi víz és agyag van, mert maga termek a gépek meghajtásához szük­séges elektromos energiát, sőt azokat a tágiákat is, amelyekből az égető ke­mencéket építik fel. Ha sikeresen vizsgáznak a be­rendezések, akkor Ghana harminc téglagyári üzem vásárlására köt szerződést a magyar külkereskedelmi szervekkel. Ma Harmincegy lerelezo hallgató elindult Emberek a falu végén A mi gyermekeink Gésa zónapörköltért Jutalmazás bérjegyzék szerint Ahol kilene forintba kerül egy liter tej A nagyrév! Bé­ke és Barátság Tsz-ben az őszi árpa és búza fogasolását vég­zik. Sthul Lász­ló agronómus és Csornán Já­nos zetoros el­lenőrzi a foga­solás minősé­gét. Sarabolják a cukorrépát — Ültetik a paradi­csompalántát — A törökszentmiklósi Aranykalász Tsz földjein is serényen dolgoznak a szö­vetkezeti gazdák. A kora- tavasziak vetése után sor­ra került a burgonya és a kukorica is. Nyolc—tíz pa- lántázógép ültette a burgo­nyát, száz holdba csírázta­tott vetőgumót tettek. — amely már ki is kelt. A száztíz hold cukorrépa is szépen sorol. Mintegy hat- vanan már ennek sarabo- lását végzik. Egy-egy szö­vetkezeti tag 1320 négy­szögöl cukorrépát művel. Márton Istvánné hattagú munkacsapata megkezdte a paradicsompalánták kiülte­tését. Az MTZ vontatta pa- lántázógép napi teljesítmé­nye két és fél hold, az ügyeskezű asszonyok azon­ban — igaz, nyújtott mű­szakban — három-négy hold palántát ültetnek el naponta. Érthető az igye­kezetük, hiszen száz hold­ba kerül paradicsompa­lánta. Kóródi Mihály brigádve­zető irányításával a nö­vényvédő brigád a gabona vegyszeres gyomirtását vég­zi. Jelenleg négyszáz hol­das teljesítménynél tarta­nak, hét végére — ha az idő engedi— mind az ezer- egyszáz holdon elvégzik a vegyszeres gyomirtást .az őszi és tavaszi gabonafélé­A tisztasági mozgalom és a kulturális szemle eredményei és tapasztalatai Ülést tartott a Szolnok Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Szerdán délelőtt nyele órakor kezdte meg ülését á városi tanács végrehajtó bizottsága. Elsőnek Kapás Rezsőt, a vb elnökét hall­gatták meg, aki a határo­zatok végrehajtásáról és a két ülés között tett intéz­kedésekről számolt be. A kitűzött második napi­rendi ügy előadója dr. Koncz József, az egészség- ügyi osztály vezetője volt, aiki a tisztasági mozgalom eredményeiről és tapasz­talatairól tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Az értékelés során közel ötezer lakóháza, látogattak meg, s azok közül négy- százharmincat találtak ér­demesnek a kitüntető cím odaítélésére. Jelentősen bő­vült a mozgalom hatóköre az elmúlt egy esztendő alatt. Az üzemek, termelő- szövetkezetek és iskolák is arra törekedtek, hogy jó verseny alakuljon ki, s mindent megteltek annak sikeréért. Az ez évi feladatok köziül a mozgalom társadalmasí­tásának munkáját emelte ki. Az elhangzott tájékozta­tót a végrehajtó bizottság tudomásul vette. Ezután került sor a Ságvári Endre kulturális seregszemle városi bemuta­tójának, általában a mű­vészeti tömegmozgalom eredményednek, tapasztala­tainak megtárgyalására. Zakár Zoltán, a művelő­désügyi osztály vezetője e tárgyban részletes elemző beszámolót tartott. Szolnoki fiú az ország legjobb járműlakatos ipari tanulója Tegnap délután hirdették ki a szolnoki MŰM. 605-ös számú Iparitanuló Intézet­A győztes — Baranyi István ben a „Szakma legjobb ipa­ritanulója’’ címért vívott országos verseny végered­ményét. A bíráló bizottság döntése szerint a járműlakatosok küzdelméből a szolnoki Ba- ranyi István került ki győz­tesen, míg a mezőgazdasági gépszerelők legjobbja Bock Imre, a gyulai 613-as számú intézet tanulója lett. A szoros eredmények — Baranyi fél ponttal előzte meg a második helyezettet — azt bizonyítják, hogy a versenyzők kiválóan felké­szültek mind a gyakorlati-, mind az elméleti feladatok megoldására. Valamennyien teljesítették az előírt köve­telményeket- Szorgalmuk jutalma a szakmunkás bi­zonyítvány idő előtti kiadá­sa lett. Mindkét szakma első há­rom helyezettje vörös szak­munkás bizonyítványt kap, amelyet a munkaügyi mi­nisztertől személyesen vesz át. A két győztes kéthetes üdülésre a2 NDK-ba utazik. Büszkék vagyunk Baranyi Istvánra, a 605-ös sz&mú intézet tanulójára és kiváló mesterére, Vízi Lajosra« ken. Az állatállomány ré­szére hétszáz holdon ter­melnek kukoricát, ennek vetésével is elég jól halad­nak. Eddig százötven hold­ba került vetőmag. Ma földbe kerül a kukorica A cibakházi Vörös Csil­lag Tsz-ben hat vetőgéppel szórják a kukoricát a gon­dosan előkészített talajba. A közös és háztáji együt­tes területe mintegy ezer­kétszáz hold. Ma az utolsó holdakon is földbe kerül a kukorica vetőmag. Szom­baton — amennyiben az idő kedvező lesz — a Vö­rös Csillag gazdái is meg­kezdik a cukorrépa sarabo- , lását. Az egyénekre kimért terület cukorrépából hét­száz négyszögöl, a terv sze­rint szombattól szerdáig mind a száznegyvenegy holdon befejeződik a sara- bolás. Az egyelést nagyon megkönnyíti majd, hogy a vetésnél koptatott répama­got használtak mintegy 80 százalékban, s azt az erre alkalmas vetőgép szemen­ként tette földbe, A dinnyééi borsóval együtt háromszáz­tíz holdon termelnek ker­tészeti növényeket. A ka­ralábét teljes egészében, a káposztafélék palántáit nagy résziben géppel ülte­tik ki. A kertészetben dol­gozó tagok is nap mint nap kint szorgoskodnak a föl­deken. A növényvédelemről sem feledkeznek meg A tiszagyendai Lenin Tsz tagjai sem tétlenkedtek, amikor beköszöntött a jó idő. A koratavasziak mag­ját idejében földbe tették, háromszázhatvannégy hol­don végeztek fő vetést, — százötvenhét holdon pedig felülvetést. Gondosan ápol­ják növényeiket, ezeregy- száznegyvenhárom hold őszi kalászosra juttattak műtrá­gyát, jelenleg pedig a het­venöt hold cukorrépa po­rozását végzik. A negyven­öt hold gyümölcsösben a pirosbimbós permetezéssel is védik a termést. A ker­tészetben is szorgoslkodnak. A tfz hold étkezési borsó sarabolása megtörtént, ma kezdik a paradicsompalán­ták kiültetését. Vetik a rizst Tiszasülyön Az ország legnagyobb rizstermelő állami gazda­ságában megkezdődött a rizs vetése. A kemény tél miatt kipusztult őszi árpa helyére százharminc hol­don vetettek eddig rizst, s el is árasztották a terüle­tet. A napokban újabb száz hold őszi árpa helyére ke­rül földbe a vetőmag. A mintegy kétezer hol­das nagyüzemi táblákon teljes erővel folyik a ta­lajelőkészítés. Két repülő­gép segítségével jelenleg kileneszáz holdas kalitkák­ra szórják az alapműtrá­gyát. A vetőmagvakat elő­készítették, s május elején már mindenütt megkezdi]: a vetést. — Miután ötszáz holdon repülőgéppel vet­nek, május közepére végez­nek is ezzel a munkával és elárasztják a rizstelepeket. t VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! \ " Oy ^/Véf%ÍW% « XIV. évfolyam. 95. szám. Ara 50 fillér 1963. április 25., csütörtök.

Next

/
Thumbnails
Contents