Szolnok Megyei Néplap, 1963. április (14. évfolyam, 77-99. szám)
1963-04-03 / 78. szám
1*63. március 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az első: Abádszalók Nemrég értékelték a községfejlesztési versenyt a kunhegyest járásban. A pontozásnál kiderült, hogij Abádszalók község ért el legjobb eredményt a vetélkedőben. Bevételi tervük 800 ezer forint volt, s helyette egymillió 180 ezret teljesítettek. Ennek jórésze társadalmi munkából származik, melyből 32 forint jut, minden lakosra. A járás sok községében ennél jóval kevesebb az egy személyre jutó munka értéke, így Tiszar of fon 11, Torna j- monostoron pedig csak 6 forint volt a múlt évben. Az idén kétszázezer forint értékű társadalmi munkát terveznek az abádsza- lókiak. Legnagyobb összeggel ebben a járdaépítés szerepel, mintegy 2500 négyzetméter út betonozását vállalták az emberek, így az újtelepen a Szigligeti út, a Hétvezér, a Balassa és a Hársfa utcába vezetik el a járdát, melynek építésénél mindenütt a házban lakók segítenek a Iáküldött szakembernek* Sok pénzbe kerülne az árlcok tisztítása, ha nem társadalmi munkában végeznék el. Ehhez a munkához már a legtöbb helyen hozzáláttak, az utak egyengz- tését pedig már be it fejezték. A tsz-ek és erdő- gazdaságok dolgozói hozták rendbe a kocHutaknt, mivel sáros időben főleg az 6 járműveik közlekedtek ott 6» mélyen felvágták. Politechnikai gyáftorlat keretében az úttörők is sokat segítenek a közös tennivalókban, a napokban kezdték meg a parkok szépítését. A helyi KISZ alap- szervezetek közül tavaly a Lenin Tsz kiszesei dolgoztak legtöbbet társadalmi munkában. Számítanak rájuk az idén is. A fiatalok vállalták, '\ogy résztvesznek a parkosításban és többezer facsemetét ültetnek M az utak mentén. Felvét •) a képzőműv’-uzeti, az iparművészeti főiskolára A Magyar Képzőművészeti Főiskolán az 1963—64-ee tanévi felvételi vizsgákat július 1-től 13-ig tartják. A főiskolán festőket, szobrászokat, grafikusokat ét restaurátorokat képeznek, valamennyi hallgatónak kőtelező azonban a rajztan ári 1 szak felvétele. A képzési idő Öt év. A művészdiplomát a hatodik évben szerzik meg a hallgatók. Az írásbeli jelentkezés határideje május 15. A felvételi kérelmet a képzőművészeti főiskola címére (Budapest, VI. kerület Népköztársaság útja 69— 71.) kell megküldeni. A középfokú tanintézetekből történő jelentkezésnél a felvételi vizsgára vonatkozó miniszteri rendelet az irányadó. Az 1960-ban és az azt követő években érettségizettek annál a középiskolánál jelentkezzenek április 10-ig, ahol érettségi vizsgát tettek. A Magyar Ipar- művészeti Főiskola felvételt hirdet az 1983—64-es tanévre a belsőépítő-, ipari-forma-, és textiltervező tanszakra, valamint az 1964—65-ös .tanévre előfeltételt a belsőépítő-, ipariforma-, kerámia-, porcelán-, ötvös- és textiltervező tanszakokra. v A jelentkezési határidő az 1961. évnél korábban végzettek számára május 10., a főiskola tanú’mányi osztályán (Budapest, XII. kerület Zugligeti út 11—25.) felvételüket kérhetik azok, akik 18. életévüket betöltötték. de 30 évnél nem idősebnek, érettségiztek és egy éves üzemi gyakorlatot végeztek. Az üzemi gyakorlattal nem rendelkezők előfelvételt nyerhetnek az 1964—65-ös tanévre. A felvételi vizsgákat július 1. és 13. között tartják. — NÉPSZERŰVÉ VÁLT megyénkben a különböző akadémiák előadássorozata. A hétszázkilencvennégy előadáson a kevés híján negyvenegyezer hallgató szerzett újabb ismereteket. A leglátogatottabbak a társadalomtudomány témakörét vmrlf előadások voltak. A Keleti pályaudvar dísztermében rendezték meg az Utasellátó Vállalat harmadéves tanulóinak országos versenyét. A vállalat üzemeiből 16 szakács, 23 felszolgáló és három cukrásztanuló mérte össze a vendégek ellátásában szerzett tudását Fekete Zoltán (Győr) szakácstanuló megkóstolja főztjét Állami életünk, társadalmi rendszerünk további demokratizálásának eszköze Beszélgetés a társadalmi bíróságokról Megalakultak és több helyen már működnek is a társadalmi bíróságok. Az új szerv alkalmas arra, hogy egy-egy vállalat, Intézmény dolgozói részt vehessenek a jog és fegyelemsértések elleni harcban, a megtévedt dolgozók nevelésének nagy és felelősségteljes munkájában. Lapunk munkatársa beszélgetést folytatott Dósa János elvtárssal, a szakszervezetek megyei Tanácsának munkatársával. A beszélgetést az alábbiakban közöljük. Kérdés: Mi tette szükségessé a társadalmi bíróságok létrehozását? Válasz: Állami életünk és társadalmi rendszerünk demokratizmusát szélesíteni kell. Ebben a szakszervezeteknek kell segíteni. Módszerében igen alkalmas a társadalmi bíróságok, a vállalati kollektíva közös nevelő erejére támaszkodni. Az eddig szerzett tapasztalat is azt bizonyítja, hogy a közvetlen munkatársai nagyobb hatással lehetnek a feleiősségrevont személyekre, mintha rendes bíróság előtt állnának kisebb mérvű ügyekben. Kérdés: Milyen ügyekkel foglalkoznak a társadalmi bíróságom? Válasz: Minden olyan üggyel, ami nem meríti ki a bűntett fogalmát. Ha tehát a vállalat egy dolgozója iszákos, vagy családjával nem törődik, vagy a munkafegyelmet sorozatosan megsértette, vagy a szocialista együttélés szabályai ellen vét. Hozzájuk tartoznak a dolgozók közötti becsületsértések, rágalmazások, vitás anyagi ügyek. Tehát lényegében a vállalatnál felmerülő minden olyan ügy, ami túl nő a magántermészetű eseteken én társadalmi elbírálása különösen alkalmas, a felelősségrevont személy és a többi dolgozó nyilvános nevelésére. Kérdés: Mi a szakszervezeti bizottságok közvetlen feladata a bíróságok létrejötte után azok működésében. Válasz: A szakszervezet a vállalat igazgatójával egyetértésben dönti el, hogy mely ügyek kerüljenek a társadalmi bíróság elé. Feladata az is, hogy mielőbb tárgyalást tűzzön ki. A TVR értelmében a társadalmi bíróság elé utalást követő 15 napon belül a tárgyalást meg kell tartani. Ugyancsak az ő feladatuk, hogy a tárgyaláson biztosítsák a dolgozók részvételét. Kérdés: Megyénkben hol szerveztek társadalmi bíróságokat? Válasz: Minden olyan vállalatnál, ahol a dolgo-» zók létszáma meghaladja .a százat. Az ennél kisebb egységek, amennyiben ott szakszervezeti bizottság működik a SZOT hozzájárulásával hozhatnak létre társadalmi bíróságokat Holnap, április 4-én délután a színház tájautóbusza, mint ősz óta minden nap kigördül a Tisza Szálló elől. Mezőhéken pedig teltház várja a művészeket. A függöny felmegy, kezdődik az előadás. A kétszázadik. Csak aki már utazott ezzel a lelkes kis társulattal az tudja, mit jelent napról napra dermesztő hidegben, rosszul fűtött, vagy fütetlen autóbuszon utazni, nehéz körülmények között, kisméretű, sokszor alkalmatlan színpadokon játszani. És mégis sikert aratott, telt házak előtt játszott. A technikai nehézségek, amelyek általában „objektív okokként” szoktak szerepelni, a színház építésénél valósággá váltak. Az újjáépítés határidői sorozatosan eltolódtak, s az eredmény az, hogy az idei színi évadban a Szigligetiben nem gördül fei a függöny. Felkészülésben is jelentős nehézségeket okozott ez az állapot. A próbákat műhelyekben és különböző más óéira épült helyiségekben tartották. Sokkal nehezebb volt a szerepek megtanulásához szükséges elmélyedés és átélés, a kopácsolás, a munka zaja közepette. Mégis dicséretle méltó produkciókat mutatott be a társulat. Tájelőadáshól jeles A kétszázadik előadáson nyugodtan megállapíthatjuk, hogy sokkal szorosabb barátságot kötött a vidék lakossága a színházzal, mint eddig bármikor. Szinte mindenütt dicsérik a jó alakításokat,, a szép díszleteket és kosztümöket, azt a tényt, hogy nem akad szereplő, aki játékában a falusi közönség lebecsülésének bármilyen csekély jelét is mutatta volna. Ha a színház bizonyítványt kapna, a tájelőadásokért jeles kerülne bele. Ebben a sikerben nemcsak a művészi, hanem a műszaki személyzet is részes. A díszletek, a gondosan megtervezett . jelmezek lényeges összetevőd a sikernek, A® ötvenesre «11 k Meg kell említenünk, hogy a művelődési otthonok vezetőd, csekély kivételtől eltekintve, sokkal komolyabban vették a produkciókat, mint eddig bármikor. Biztosították a jó munkalehetőségeket, a megfelelő hőmérsékletet, amennyire ez tőlük tellett. Az új művelődési intézményekben ez nem volt nehéz, a régiekben azonban körültekintő, gondos munkára volt szükség a meleg, a tisztaság, a megfelelő műszrki körülmények megteremtéséhez. A siker egy ötjegvű számmal is lemérhető. Mezőhéken a kétszázadik előadáson részt vesz az ötven- ezredik néző is. Félszázezer ember derült eddig a . vígjátékokon, hallgatta a fülbemászó muzsikát, gondolkozott el a Tizenegyedik parancsolat hatalmas mondanivalóján1. Az építkezés eltolódása miatt ebben az évadban elma^dnak, illetve a jövő évre kerülnek át olyan jelentős művek, mint a Lear Iríráln ’’agonyin Kék rapszódiája, Lestér Cole: Vádlott című drámája. Helyette négy, a kisméretű vidéki színpadokon könnyen játszható, mai tárgyú mű kerül bemutatásra. Emelt nézőtér — s talán teltház Is A megyeszékhely nem részesült az előadásokból. Egy-két balulsdkerült kísérlet ugyanis .beigazolta, hpgy rrvég a törzsközönség sem jelent meg a Ságvári Művelődési Házban’ a rossz látási viszonyok miatt. Az igazgatóság azonban igyekszik kárpótoltod a nézőket. Májusban és júniusban a négy legjobban sikerült művet összesen mintegy húsz előadásban szeretnék bemutatni a Ságváribs.r. olyképpen, hogy megemelik a nézőtéri széksorokat és így élvezhetővé teszik az előadásokat. A tárgyalások most folynak a művelődése ház vezetőivel. Remélik, hogy a különböző érdekeket öseze tudják maid egyeztetni. Jóbarát okra számítanak Tavasz jön, a mezőgazdasági munkák ideje. A színház azonban bízik megszilárdult tömegka pcsolataibeui, abban, hogy Jászalsósaentgyörgyhöz, Zagyvaré- kashez. Fegyvemékhez és még sok községhez, városhoz hasonlóan a megye núnden helységében jóbarátokra, a színház állandó támogatóira találnak. A vezetés a jövőre ia gondol. Már most mérlegelik a terveket, a lehetőségeket. Azt szeretnék, . ha <»z ősszel megnyíló új épületben sokkal több hűséges, állandó nézőre számíthatnának. Széleskörű összefogásra van szükség, hogy Szolnokon a bérlettulajdo- noeok száma jelentősen emelkedjék. Nem kételkedünk abban, hogy a kétszázadik ünnepi előadáson Mezőhéken meleg. őszinte szeretettel veszik körül a művészeket Azokat a lelkes embereket, akik a nehéz körülmények között soha egy percre sem vesztették el munkakedvüket, akik a művészet iránti mélységes alázattal végezték — és végzik — fontos népnevelő missziójukat. — (HT.) Kérdés: Hogyan készítették elő megyénkben a társadalmi bíróságok létrejöttét és munkájukat hogyan végzik? Válasz; Megalakulásuk előtt 200 társadalmi bírósági elnök és elnökhelyettes tanfolyamon vett részt, amelyet mi szerveztünk. Ezen részletesen megismerkedtek feladataikkal, eljövendő munkájukkal. Az érdekelt vállalatok igazgatói, párttitkárai és szakszervezeti titkárai részére tanácskozást rendeztünk a megyei pártbizottsággal közösen, ahol ismertettük a társadalmi bíróságok munkáját és'ehhez az 6 közreműködésüket kértük. Az eddigiek során már több helyen tartottak tárgyalást. A Járműjavítóban, a Tisza Cipőgyárban és a Cukorgyárban értesülésünk szerint nagy érdeklődést váltott ki az új szarv munkája és már az első tárgyalások elérték céljukat. E. Gy. Kossuth Lajos török nyelvtana Kossuth Lajos turini könyvtárának megvételekor sok más értékes emlékkel együtt egy keményfedelű, nagyalakú vonalas füzet is a Nemzeti Múzeum kézirattárába, majd onnan az Országos Levéltárba került. A belső kartonlapou ez a cím látható Kossuth kézírásával: Török nyelvtan. Utána 47 és fél számozott oldalon bőséges Kiegészíti ruházatát a sertésbőr kesztyű 54—10# Ft-ig margó jegyzetekkel Kossuth magaké.szítette, sajátkezű- leg írt török nyelvtana, amellyel sajátmaga és emigráns társai török nyelvtanulását akarta megkönnyíteni. Az értékes dokumentumot, amelyre elsőnek 1915-ben Sebestyén Gyula, a Széchenyi Könyvtár akkori igazgatója hívta fel a figyelmet, N. Kakuk Zsuzsa kandidátus dolgozta fel. (MTI) Túrke ve — város Szolnok megyei ember számára aligha kell hangoztatni a címben foglalt igazságot: TúrJceve — város. Az volt már a múlt században is. Furcsa, hogy a budapesti, Kossuth Lajos utcai Úttörő Áruház fel- szabadulási kirakatában mégis „Tú.-kev termelőszövetkezeti község” felirat csúfoskodik. A „Kor- társ” februári sz. 234. oldalán Galambos Lajos, az „Isten őszi csillaga" című regény írója Túrke- véről, mint faluról emlékezik meg. Túrkeve nevének hallatán megdobban a földet, földművest szerető szív. E város népe nem érdemli, hogy szülőhelyét — akárha felületességből — faluvá degradálják. Értesítjük t. megrendelőinket, hogy 1963 június 30-án öntödénket megszüntetjük ezért szü'-keön!ésekéi mar I963. 11. félévre sem tudunk vállalni. Vasipari Vállalat Szolnok A 200IK ELŐADÁS
