Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-19 / 65. szám
1#®3. március I«. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Mindenki kézhez kapja a tervet Tavaly mintegy háromszáz szövetkezeti gazda kéz- heg kapta a gazdaság éves termeflési tervét a kisújszállási Búzakalász Tsz-ben. Megtudhatták belőle a tsz legfontosabb adatait, azt, hogy a különböző növény- és állatfajtákból milyen terméseredményeket. hceamo- kát akarnak elérni. A számokat első hallásra nehéz megjegyezni, még nehezebb azok alakulását figyelemmel kísérni. Ez késztette a tsz vezei "it arra, hogv kinyomtassa a közgyűlésen jóváhagyott tervet. A kézhez kapott terv- brósura nagy siliert aratott a gazdáik körében. Ebéd-és munkaszünetek idején sokat lapozgatták az emberek. Gyakran érdeklődtek a vezetőktől az előirányzatok alakulásáról. Ha hibát észlelteik, szóvá tettéit: mondván veszélyben a terv tel j esi lé-e. A csaknem hét és félezer holdas gazdaságban kollektívabbá vált az ellenőrzés. A gazdák is tudták, mit kell tenniük a terv teljesítéséért. Jobban ügyelhetlek a közös jövedelem gyaraNem csoda, hogy a közelmúltban megtartott közgyűlésen ismét a terv kinyomtatása mellett döntötték. De most 800 példányban készíttetik, hogy minden tag megkaphassa. Az idei tervet részletesebb«! nyomtatják ki, mint a tavalyit. Közűik benne, hogy mennyiért termeltek tavaly 1 liter tejet, 1 kiló sertés- és marhahúst, s mennyibe kerül náluk 1 mázsa búza. Egyik-másik cikkféleséget bizony drágán termelik a gazdaságban. Azt akarják, hogy az idei önköltség tervszámofc további csökkentésre ösztönözzék a gazdákat. A brosúrában a premizálási feltételeket szintén részletesebben tárgyalják, mint tavaly. Közűik a tagokkal, hogy mit kell ten- niök a prémiumfeltételek teljesítéséért. Az idén egyébként a szövetkezet valamennyi tagját premizálják. így a traktoristá- kat is. Tavaly például 32 ezer forintot fizettek ki nekik az üzemanyag megtakarításáért. Évente 22 000-en vásárolnak festményeket A lakosság körében népszerűek a festmények, a képek, a metszetek és rézkarcok; a Képcsarnok Vállalattól részletfizetésre az elmúlt évben 22 000-en vásá- roltak. A vállalatnál összeállított statisztika érdekes képet nyújt a vásárlók számának és szociális összetételének alakulásáról, A lakosság például 1955-ben 6 300 000 forintért vásárolt festményeket, 1962-ben pedig az 1955. évinek már majdnem négyszeresét, 22 millió 400 ezer forintot költött műalkotásokra. A munkások közül elsősorban a bányászok, a dorogi, a salgótarjáni és a pécSi szénmedence dolgozói vásároltak festményeket. Az ipari jellegű megyék közül Borsod vezet a loépzőművészeti alkotások vásárlásában. A statisztilca azt is elárulja, hogy az elmúlt hát évben, összesen 162 000 család vett részletfizetésre különböző festményt, metszetet, vagy rézkarcot. (MTI) import zsalu z parketta — tüzelőnek Jól jövedelmez a háztáji állattartás A kungyalui Zöldmező Tsz gazdáit úgy emlegetik a kunszentmártoni járásban, hogy azok a legtöbb húst szállították tavaly a népgazdaságnak. E dicséret nem oknélküli, mert a közösből ' és a háztáji gazdaságokból együttesen 823 mázsa vágómarhát, 1275 mázsa hízott sertést és 104 mázsa árubaromfit adtait át az állami vállalatoknak. Még ennél is beszédesebb számadat: a községben minden 100 kát hold redukált szántóra 120 mázsa hús jut Ete megyei szinten is kiváló eredménynek számít. Gyakran beszélünk a háztáji gazdaságok árutermelésének fontosságáról. Azt is hozzá tesszük, hogy az állami és közös gazdaságok önmagukban nem tudják kielégíteni a belső fogyasztást és az export igényeit Azért sem, mert a felvásárolt • vágómarha 20, a hízott sertés 22. az áru- baromfi 24 százaléikát a háztáji gazdaságok adják. Ebből következik, hogy a háztáji árutermelés elősegítése etongedhetetlenül szükséges. Attól azonban, ha csupán beszélünk a háztáji állattartás fontosságáról, még nem lesz több hús. Nyilvánvaló, hogy a jószágok takarmányszükségletét is a szövetkezet földjeinek kell megteremnie. Több helyein a takarmányhiány, a rossz elosztás gátolja a háztáji állatállomány növelését. A kungyalui háztáji gazdaságok 254 hízott sertést, 18 vágómarhát és 20 mázsa áru barom fit adtak el köz- fogyasztásra. Az állam sertésenként 400 forint kamatmente kölcsönnel és 150 kilogramm takarmánynyal ösztönzi a gazdákat a hizlalásra. Ez a takarmány mennyiség azonban nem elegendő. A többit a háztáji föld, illetve a közös terület terméséből kell biztosítani. Jól oldották meg a takarmányellátást Kungyalun. A tervek készítésekor már a takarmány juttatást is figyelembeveszik. Tavaly a közös kukorica egy részét munkaegység szerte t, zömét részes formában művelték. A 18,3 mázsás átlagtermésből — plusz s háztáji földről — bőver farintt a tagoknak is. A takarmányelosztást a vezetőségi ülésen és a közgyűlésen beszélték meg. Megállapodtak, hogy munkaegységenként" 24 dekagramm lueemalisztet osztanak. A süldönevelós elősegítésére munkaegységenként egy kilogramm árpát adtak a tagoknak. A tehén- tartó gazdák réti szénát vághatlak résziben. A kevés szalmatermés miatt az almozás legalább olyan gondot jelent, mint a takarmányozás. Mégis adtak szalmát a háztáji állatok alá. A kocák fialásá- hoiz — ha szűkösen is — jutott alom. Felhasználták a régi töreket is álmozásra. A szövetkezet vezetősége tehát a szép szavakon kívül egyebet is tett a háztáji állattartás érdekében. Az állatforgalmi vállalat járási kirendeltségén bőséges adatok állnak rendelkezésre: a kungyalui gazdák közül kik, hány hízóra szerződtek. Borsos Péter, Borsos József 7—*7. Fekete Péter, Gyapjas Mihály, Thurza Sándor, Vincze Imre 6—6 — átlagosan 120 kilós sertést adott el a vállalnak. Ez év február végéig 149 háztáji hjzó szállítására szerződtek Kungyalun. Kiss Ferenc, Tóth Pál 7—7, átlagosan 130 kilós hízókat szállított januárban. Petyus András szintén hetet — májusra hizlal meg. A tsz eddig 500 hízóra szerződött. Nagy sikere van a koca- tartási akciónak is. A saját kocáktól nevelt süldők után a vállalat takarmányt és hitelt biztosít Méghozzá 600 forintot és 300 kilogramm takarmányt. Három süldőt kell átadni a vállalatnak, ezekután további 50—50 kilogramm takarmányt adnak. A vállalat is szállít kocát a gazdáknak. Ezek után 400 kilogramm takarmányt biztosít. A kocát 3 darab 30—60 kilogrammos süldővel kell visszafizetni. A süldők után további 50—60 kilogramm szeme« takarmányt adnak. A háztáji gazdaságokból sok száz süldőt nevelnek a vállalat részére. A kungyalui Zöldmező Tsz-ben az átlagjövedelem tavaly 13 974 forint volt. Ha figyelembe vesszük, hogy egy-egy hízott sertés után 2000—2200 forint bevétele van a gazdáiénak — kitűnik a háztáji állattartás, jó jövedelemkiegészítés a gazdáknak. Máihé László Pallai. Sándor üzemrendé- szeti vezető megnyitója után Vágó Ervin őrnagy, a megyei rendőrfőkapitányság osztályvezetője szólt a megjelentekhez. Hangsúlyozta, hogy társadalmunkban ma már csökken az egyéni bűncselekmények lehetősége, ezért azokat főleg csoportosan követik el. Az építőiparban nehéz a közös tulajdont megvédeni, mert a munkahelyek nagy kiter- jeaésűak és szétszórtan helyezkednek el. Sokféle anya'ggal dolgoznak és a munkaerőhiány miatt nem mindig megfelelő emberek kerülnek felvételre. Az egye* építkezések alacsonyabb beosztású vezetői hanyagui kezelik a rájuk bízott anyagokat, ez könnyen visszaélésekre ad alkalmat. A Tiszamenti Vegyiművek területén például a felületes ellenőrzés következtében az osztrák zsalutáblákból 124 négyzet- métert feltüzelték, s ezzel 11 500 forint kárt okoztak. Ugyanott az egyik építkezés befejezésénél nem gyűjtötték össze a hatos bakfejeket, melyek nagyrészét — hatvan—hetven darabot — szintén eltüzelték. Mind xét esetet megelőzhették volna. Az ellenőrzés hiányát tanúsítja, hogy az új kénsavAuíomatikus zsákolómérleg Óránként 18 tonna anyagot mér és zsákol a Hódmezővásárhelyi Mérleggyár új automatikus gépe (Tudósítónktól) Hódmezó vásárhely ear jártam a Mérleggyárban, ahol ét főmérnök elmondta, hogy múlt év novembere óta működik egy automatikus zsákoló mérleg prototípusa, amelyik vállalatuk dolgozóinak a szellemi és anyagi terméke és ' folyó évben csak 20 mérlegből álló szériát gyártanak le, holott évenként háromszázat szeretnénk csinálni. Ez a zsákolómérleg alkalmas mondén nem tapadó, aprószemcséjű anyag — például korpa, dara, liszt, por- és kristálycukor, szénpor, kőpor, cement stb. — mérlegelésére és zsákolására. A mérőtartályba 160 liter anyag fér. 'tehát különböző fajsúlyú anyagok mérése tág határok között lehetséges, azzal a megkötéssel, hogy 50 kilogrammnál kevesebb és 100 kilogrammnál több az egyszerre mérhető és zsákolható anyag mennyisége nem lehet. A mérési pontosság fél ezrelék, és percenként két zsák megtöltése lehetséges. A berendezés vezérlése elektromos, amit a körszámlap mutatójával együtt mozgó réselzáró lemez végez, fotócella segítségével. A mérőtartály addig nem üríthet, míg a zsák nincs felfogva, tehát földre ürítés lehetetlen.' Az adagolószalag addig nem indul meg, amíg a mutató a ki- ( indulási helyzetbe vissza nem tér, tehát amíg a tartály nem üres, és amíg a tartály fenéklapja nem zár. Olyan esetben, amikor a nagy mérési pontpsfeág nem szükséges feltétel, az ürítések száma növelhető. Szolnok megyében sok olyan vállalat van, malmok, takarmánykeverők, stb. — ahol ezt a berendezést előnyösen '.ehete« alkalmazni. Ezzel a rövid kis ismertetővel szeretném felhívni figyelmüket iparunknak erre az új és kétségen kívül régem hiányzó gyártmányára. gyárhoz kiszállított saválló tégla nagy mennyiségű göngyölege tűzre került. Súlyosbítja a helyzetet, hogy nemcsak a kiürített göngyölegeket • égették el, hanem a még feldo’gozatlan téglákról is leszedték és feltüzelték, ezért több tégla Összetört. A Vöröscsillag úti építkezésnél parkettát, s más építőanyagot tüzeltek el és sorozatosan loptak el gázkálvba gyújtóiéi eket. A bűnügyeknek is fontos tanulságai vannak. Nemrég indult bűnvád eljárás Pólyák József és társai ellen, atdk a vizsgálat során elmondták, milyen könnyen követték el lopásaikat. A vegyiművekben több kezelőraktár nádpallóból készült, ajtajai hiányoztak, illetve ahol voltak ott mellőzték a zárakat, esas dróttal kötötték be. és be’ől a szerszámosládák lakatjait elég volt meghúzni, s kinyíltak. Először csak a munkák elvégzésére szereztek szerszámokat, majd a sikeren felbuzdulva eladásra loptak még munkaruhát, gumicsizmát, sőt villany- motort is. A kőműveseik, ácsok, vasbetonszerelők kint a munkabelven hagyták a személyi felszereléseiket, azokat éjjel senki sem ellenőrizte, így Polvákék könnyen követhették el sorozatos bűncselekményeiket. Az anyag kiadása, felhasználása közben szintén ta- n asztal hatók hiányosságok, bűnös mulasztások a vállalatnál. Ezért történhetett meg. hogy a volt rakáros, — aki egyedül készített leltárt. és maga vette át az anyagokat — sok parkettát loobatott. Kiss Laios, az építőipari vállalat főmérnöke arról számolt • be. hogy nemcsak a vegyi művekben, hanem minden építkezésükön sok a probléma. A művezetők kötelessége elsősorban, hogy a rájuk bízott anyagokat megvédjék és mindent gzá- mocntartsanak. Főleg akikor kezdődnék a visszaélések, amikor a szaki pari részlegek munkához látnak. Este a táskákban rengeteg apró felszerelési tárgy, kapcsoló, vízcsap, csempe, parkett tűnik el. Nem beszélve arról, hogy néhány festőnek jut a festékkészletből idegen lakások szépítésére — munkaidő alatt! Elképzelhető, milyen ott az elszámoltatás és a személyi ellenőrzés. Azután a Büntető Törvénykönyvről tájékoztatta az építőipari vezetőket dr, Soós István járási-városi vezető főügyész. Elmondta, hogy a legfőbb céliuk a nevelés* ezért kisebb bűnténynél, először vétkező embereiknél többször felfüggesztik az ítélet végrehajtását, vagy csak f; gyelmeztetósben részesítik, s nem indítanak eljárást. Annál szigorúbb viszont a törvény a visszaeső bűnösökkel szemben. Már az is büntetendő, ha valaki nem a lehető legász- szetrűbben gazdálkodik az anyaggal, energiával és a munkaerővel. A megyében többszázmillió forintot használnak fel az építésekre, tehát , nem közömbös, takarékoskodnak-« vagy sem, A tanácskozás második részében néhány építésvezető ismertette a náluk előforduló kisebb visszaéléseket, és javaslatokat kért azok elkerülésére. Vágó őrnagy elvtárs válaszolt a hozzászólásokra, majd László János, a vállalat igazgatója összegezte a tanácskozás tapasztalatait Fontos feladatul tűzte lei az ellenőrzés fokozását. A munkahelyeken olyan légkört kell teremteni, hogy a társadalmi tulajdonhoz senki ne nyúlhasson büntetlenül, és megvetendő dolog, szégyen tegyen a közösség vagyonának bármilyen módon történő herdálás«. r. m. A főagronómus optimista Aligha akad most olyan ember, aki ne kisérné figyelemmel, mit mond a rádió, mit írnak az újságok arról a küzdelemről, amely a víz, a tomboló ár megfékezéséért folyik. Néhány nappal ezelőtt Zöld Istvánnal, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz főagronómusával beszélgettem. A téma: a belvizek levezetése, az őszi növények védelme a kipáll ástól, a felfagyástól. — őszi vetésünk a Zalka Tsz-ben 2302 hold, ebből mintegy 220 holdat veszélyeztet a belvíz — sorolta, a főagronómus. — A jaksori és az ivánkai részen ad most munkát az árkok kitisztítása, a jégdugók eltávolítása. A hét elején az egyik tábla őszi búzából mintegy 40 holdat borított el a víz. Hat embert irányított oda a brigádvezető, akiik kiverték az átereszeiből a jégdugót, s néhány óra múltával már nem volt víz a gabonán. A vízügyi igazgatóság jaksorparti szivattyúja is működik. Mindemellett állandóan figyeljük, hol szaporodik a víz, hogy idejében megkezdhessük a levezetését, s ne legyen az őszi vetés napokig víz alatt. — Az öcsödi Szabadság Tsz-ben (ezt a közös gazdaságot is a Zal <a vezetői irányítják) 2608 hold az őszi vetés. Mintegy 130— 140 holdat öntött el a víz. A horgaslaposban, a homokháton nyolc szövetkezeti gazda foglalkozik a belvíz levezetésével. — Bízom abban, hogy a belvíz nem okoz kárt sem a Zalka, sem a Szabadság Tsz-ben. S arról is szívesen beszélek, hogy vetéseink a vártnál jobban feleltei. Az igaz, hogy a felfagyás még kárt okozhat, s ezt ei nem háríthatjuk, de csökkenthetjük, mégpedig a henge- rezéssel. Nálunk évek éta az a szokás, hogy felfagyás után gyűrűsbengert járatútól a növényeken. Ees*1 kettős célt érünk el; a tömörítést és a porhanyítást. N. K. ti” megfigyelések a gyümölcs és szőlő fagy törő képességéről Eddig is ismerete volt, hogy a különféle szőlőfajták különbözőképDem tűrik a hideget, de azt hitték, hogy ez elsősorban . szőlő cukor- és keményí- tőtartalmán múlik. Most viszont megállapították, hogy a fagyál lóság szempontjából nem ennek a két szénhidrát-féleségnek az abszolút mennyisége s döntő, hanem az, hogy szükség esetén milyen mértékben képes a növény az ugyancsak szénhidrát-jelle- gű chemicellulózét a hideg elleni védőanyagnak számító cukorrá és keményítővé átalakítani. A csonthoas gyümölcsök vizsgálata megerősítette azt a régebbi véleményt, hogy a hosszabb nyugalmi állapotú fajták jobban ellenállnak a hidegnek. Ebből adódott az a rendkívül érdekes helyzet, hogy a főiskola kísérleti gyümölcsösében a szibériai kajszibarackfákon szintén minden rügy elfagyott, a sokkal délebbről, Uzbekisztánból származó kajszik viszont igen jól viselték el az idei rendkívüli telet. Ezeket, á megfigyeléseket igen jól lehet hasznosítani a szőlő- és gyümölcsnemesítené!. hiszen a fagyálló- ságot fokozó tulajdonságokat elsősorban átörökítéssel, de valószínűleg külső befolyásolással is ki isijét alakítani. (MTI) Szolnok, Pest, Heves és Békés megyei küldöttek tanácskoztak a minap az Építők munkásszállójának nagytermében. A meghívott építés- és főépítésvezetőkön. bizalmiakon, művezetőkön kívül megjelentek a rendőrség, az ügyészség képviselői és az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat vezetői. A tanácskozás egyetlen napirendi pontja a társadalmi tulajdon védelmének fontossága, módszere volt.
