Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-07 / 55. szám

l ma március 1 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tíz érvel ezelőtt több mint kétszáz szolnoki diák, lányok és fiúk, fogtak szerszámot, hogy társadalmi munkában segítsék a Szolnoki Ottörőház építését. A szolnoki úttörök paradicsoma azóta sokezer pajtásnak lett második ottho­na. Jelenleg is igen sokoldalú munka folyik Itt. Bizonyság rá a huszonkét szakkör, az úttö- rőTtáz város- és megyeszerte TÍZ A SZOLNOKI visszhangot kiváltó megmoz­dulásai, rendezvényei. — Az ének, zene, népi tánc, színját­szó, báb- rajz. balett szakkör ÉVES ÚTTÖRÖHÁZ 'úttörő-látogatói, a sportolók, nap mint nap benépesítik az úttörőhöz termeit. — Játékra, szórakozásra i& bőven van le­hetősége az idejáró nyolcszáz úttörőnek. A tízéves múlt megannyi fe­ledhetetlen epizódját jegyez­ték fel a krónikás szakkör tagjai: Hárs László és Fehér Klára írók látogatását, a tá- t borozások, kirándulások élmé­nyeit, a művészeti csoportok vendégszerepléseinek sikereit, és így tovább. Akik tíz évvel ezelőtt, mint úttörők ide jártak, ma már felnőttek, dolgoznak az üze­mekben, a hivatalokban, a föl­deken, Ám. most. ezen a szép jubileumon bizonyára ők is . T isszagondolnak az itt töltött kedves napokra, s talán az ő szívük is megfőrrósodik egy kissé, ha megnézik azt a bizo­nyos kiállítást... Ügyes, tehetséges muzsikusként ismerik megyeszerte a Szolnoki Uttörőház népi zenekarának tagjait. Ké­pünkön a Ságvári Endre kulturális szemlére készülő áttörő táncosokat kisérik hangszereikkel. Hogy miről szól majd e ki­állítás f A legszebb alkotáso­kat mutatják majd Itt be, me­lyek az elmúlt években, a kü­lönböző szakkörökben szület­tek, az ügyes pajtások keze- nyomán. A kiállítás május vé­gén nyílik. S most képeken is Ízelítőt sdunk a tízéves Szolnoki Ofc- törőház mai hétköznapjairól. Szöveg: Bubor Gyula. Kép: Nagy Zsolt, Munkában a modellező szakkör. A pajtások az ápri­lisban Szolnokon megrendezendő országos bajnokság­ra készítik a modelleket. Képünkön Dózsa Béla (Be­loiannisz úti iskola), Ecseki András (Áchim András úti iskola) és Borsányi Sándor (Kassai úti Iskola) pajtások, a modellező szakkör tagjai láthatók. A kibernetika és aa irodalom Andrej Kolmogorov szov­jet matematikus szerint megkonstruálható olyan ki­bernetikai gép, amely bár­milyen irodalmi müvet, — még verses regényt is „meg tud írni”. A tudós ezt a vé­leményét lejtette ki a mű­alkotás matematikai „mo­dellezésének” problémáival foglalkozó értekezleten. Kolmogorov szerint az ilyen automata megterem­téséhez azonban el kell ké­szíteni az ember pszihiku- mának, sőt kultúrájának átfogó „modelljét”. A Szovjetunióban meg­tartott első ilyen jellegű értekezleten ellenvetéseket tett Borisz Bjalik: „mély­séges meggyőződésem — mondotta — hogy a mate­matika iránt tisztelettel kell viseltetni. Ám nem szabad azt hinnünk, hogy „a gépi jövő” kezdetén ál­lunk. Természetesen nem lenne rossz újabb Chopin- szonátákat, Csajkovszkij- szimfóniákat, — újabb „iliász”- kapni a géptől. De vajon reális várakozás ez? A gép például egyetlen irodalomkritikai feladatot sem fog megoldani. A mű­alkotásnak objektív törvé­nyei vannak, s azokon vál­toztatni nem lehet”. ELEMMEL MŰKÖDŐ iZZÚ ÖNGYÚJTÓ Egy amerikai eég olyan kézi öngyújtót hoz forga­tómba, amely ugyanolyan elv alapján működik, mint az autókba szerelt öngyúj­tó. Nincs szüksége tűzkőre, üzemanyagra és nem ad lángot, hanem gombnyo­másra működésbe hozza a óik <el-fkadmiun elemet, amely fellazítja a drótte­kercset, úgy, hogy rá lehet gyújtani. Munkásújítók és újitóbrig Vándorúszö — Indítókocsi — Szivattyútelep korszerűsítés — Műszaki dokumentáció ellenszolgáltatás nélkül A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság újítói év­ről-éva-e nagyobb eredmé­nyeket érnek el. Ezt bízó­Több takarmányt kapnak Kisebb súlyú süldővel leróhatják a koea árát Újabb kedvezmények a sertéstenyésztőknek A sertéstenyésztés alapját a kocaállomány képezi. Az a cél tehát, hogy a kocaállo­mány növekedjen mind a kö­zös, mind a háztáji és egyéni gazdaságokban. A most meg­jelent újabb intézkedések az eddigieknél Is kedvezőbbé tet­ték a kocatartást és a süldő- értékesítést. Ez arra serkent, hogy a termelőszövetkezetek annyi kocát tartsanak, ameny- nyinek szaporulatából biztosí­tani tudják a hlzó alapanya­got, Minden olyan termelőszövet­kezet, amely 1963 január 1-1 kocaállományához képest má­jus 31-ig növekedést ér el, és a kocák vemhessége megálla­pítható, a növekedés mérvének megfelelően kocánként négy mázsa abraktakarmány vásár­lására jogosult. A járási, vá­rosi tanácsok mezőgazdasági osztályai a termelőszövetkeze­tek kérelme alapján kocán­ként két mázsa abraktakar­mány előleget utalhatnak ki, me lyet a későbbi utalványozás­nál levonnak. A termelőszö­vetkezetek a hizlalásra leszer­ződött állományból Is kiválo­gathatják a kocasüldőket. Az 1963 május 31-ét követően a növekedés arányában kocán­ként három mázsa takarmány vásárlására jogosultak a ter­melőszövetkezetek. Amennyi­ben a megnövekedett kocaál­lomány szaporulata meghalad­ja a termelőszövetkezet ez évi «3 1904 első félévi hízóalap­anyag-szükségletét — a járási, városi tanácsok mezőgazdasá­gi osztályainak hozzájárulásá­val — a termelőszövetkezet süldőnevelési szerződést köt­het az állatforgalml vállalat­tal. Hogyan módosították a süldő-koca kihelyezési akciót? A korábbiaktól eltérően nem kétszeri, hanem egyszeri fia- lásra történik a kihelyezés. Ezzel a termelők kívánsága teljesült, mert többen a két­szeri fialásra történő szerző­déskötést hosszú elkötelezett­ségnek tartották. Az 1963 má­jus 31 előtt igényelt leszerző­dött és igazolt vemhesség alap­ján az. eddigi három mázsa ta- • karmányjuttatás négy mázsá­ra növekedett. — Május 31-e után három mázsa abraktakar­mány jár. Az akció, keretében a süldő-kocákat változatlanul 16,50 forintos kilogrammonkén- • áron hitelbe kapják a ter­három, 30—60 kilogramm kö­zötti súlyú süldővel kelj ki­egyenlíteni. A süldő átadási alsó súlyhatára 40 kilogramm­ról 30-ra csökkent. Az abrak­takarmány juttatás nem vál­tozott. Duplájára emelkedett a takarmányjuttatás A háztáji és egyéni állattar­tók saját, továbtiszaporílásra alkalmas vemhes kocáikra is köthetnek szerződést. Ezekre az állatokra az eddigi 150 kilo- gramm takarmány helyett 300 kilogrammot vásárolhatnak ál­lami áron. Május 1 után vi­szont 200 kilogramm a takar­mányjuttatás. Ebben az akció­ban Is a süldők alsó átvételi súlyhatárát 30 kilogrammban állapították meg. A szerződés egyéb feltételei változatlanok. Az 1962 július 1 napja után kihelyezett, vagy leszerződött meglévő kocák után a vállalat a módosításnak megfelelően megkezdte a takarmánykjjlön- bözetek utalványozását. A két­szeri fialási feltétellel kötött szerződés — amelyet előzőén kötöttek — változatlan, illet­ve a takarmányjuttatás itt is növekedett és a 6üldő átadási alsó súlyhatára 30 kilogramm­ra csökkent. A süldőnevelési akciónál a súlyhatár változott, ezt 30—60 kilogrammban állapították meg, a takarmányj úttartás Itt továbbra is 50 kilogramm sül­dőnként. Kovács József Megyei Tanács VB Felvásárlási Osztály nyitja az is, hogy 1962-ben benyújtott 69 újításból az utókalkuláltak 1 073 972 fo­rint népgazdasági megtaka­rítást hoztak. Az igazgató­ság 51689 forint újítási díjat fizetett Ezen kívül nagyon sok olyan hasznos T- de kézzelfogható gazda­sági eredményt nem nwítgr tó — ésszerűsítési javaslat érkezett az újítási előadó­hoz, amelyek megvalósítása és bevezetése főleg baleset és munkásvédelmi okok­ból fontos volt. Eszmei díjazásként össze­sen 4900 forintot kaptak az ilyen javaslatok benyújtói. A jelentősebb újításokat megemlítve elsősorban Hajdú Lajos kiváló újító ezüst fokozatra és Bíró István kiváló újító bronz fokozatra feltüntetett öntö­zési alosztályvezető, illetve műszaki főelőadó nagyszerű és bátor ötletének kivitele­zéséről — a vándorúszóról — kell beszélnünk. Ez a berendezés két év óta kifo­gástalanul bevált a gyakor­latban, 553 620 forint meg­takarítást eredményezett, a javaslattevők pedig 24 000 forint újítási díjat kaptak. A vándorúszó azt jelenti, hogy négy vagy öt úszómű helyett csak egyet használ­nak és azt négy vagy öt tsz, vagy állami gazdaság öntözési igényének megfe­lelően vándoroltatják a Ti. szán vagy az öntözőesator- nén. Ezzel az országos je­lentőségű újításukkal biz­tosítják azt, hogy a növek­vő öntözési feladatokat a meglévő berendezésekké! is ellátják. (deáfis munkatársak hirí»*­A szivattyútelepek hatás­fokának javítására is nagy­szerű javaslatok születtek. Ilyen volt Tóth Sándor energetikusé is, amely az örvény! szivattyútelep ha­tásfokának javítását és 379 ezer forint megtakarítását eredményezte. Ugyancsak ő Veres Sándor öntözési csoportvezetővel együtt egy indító kocsit terve­zett, amelynek elkészülte után az úszókon lévő mo­torok indításánál az ak­kumulátorok és önindí­tók feleslegessé váltak. Ez az újítás 23 439 forintot eredményezett. Ennyit az újítások szám­szerű adatairól. Ezek a szá_ mok azonban nem mutat­nának hű képet, ha nem be­szélnénk arról, milyen nagy támogatásban részesítik az újítókat — főleg a munká­sokat és újítóbrigádokat —, az igazgatóság vezetői, mű­szaki dolgozói. A Vásárhelyi Pál műszaki szocialista brigád, amely többek között — a bri­gádnaplóban feltüntetett vállalás szerint — felada­tának tartja, hogy az újí­tási javaslatokat a 45 nap átfutási időn belül elin­tézze és azt, hogy a mun­kásújítók skicceiről, el­gondolásairól teljesen in­gyen műszaki dokumen­tációt készítsen. A • munkásújítók és az újítóbrigádok elsősorban új szerszámtipusok elkészí­tését, új munkamódszerek bevezetését, anyagmegtaka­rítást és baleset elhárítást célzó újításokat nyújtanak be. Az újítóbrigádok az újí­tási javaslat alá is a brigád nevét írják, az újítási díjat a brigád kapja, a közös kasszába kerül. Ilyen a Rákóczi és a Béke szocialis­ta brigád is; A Középtiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság élénk és termékeny újítómozgalmát a vezetők — Hegedűs Lajos igazgató, Karcagi Gábor igazgatóhelyettes főmérnök és Nagy Illés termelési osz­tályvezető főmérnök — mindenben támogatják. Minden műszaki, admi­nisztratív és anyagi segít­séget megadnak annak az érdekében, hogy az újítók eredményes munkája évről- évre tovább fokozódjon. b. J. ...EGY KICSIT JOBBAN DE HOCVAN? Az újságíró kérdez — művezetők válaszolnak------------------------------------------------------------------------------------------­A Vili. kongresszuson hangzott el: „úgy dol­gozzunk mint eddig, csak egy kicsit jobban”. — Ezt választottuk mottóul, megtoldva a kérdéssel. E cél­ból megyénk egyik legnagyobb ipari üzemébe, a Szolnoki Járműjavító Vállalathoz látogattunk el és ott a dolgozók közvetlen Irányítóival beszélgettünk munkájukról, gondjaikról, terveikről és egy ki­csit választ is adott a hogyanra. Fehér Kálmán a VII/B teherkocsiosztály főműveze­tője százhuszonhét munkás, két művezető irányítója és Gyergyói Károly, a VII/A személykocsi osztály mű­vezetője negyvenkilenc munkás irányítója válaszolt kérdéseinkre. — Milyen feladat jut a művezetőnek és hogyan tudják azt megvalósítani? — hangzott az első kérdés. — Két fő fronton történt alapvető változás a terme­lésben. A legfontosabb az, hogy szervezettebbé vált á munkánk. Ennek jele, hogy a javításokat már szalag- szerűen végezzük. Így könnyebb összefogni a munkaerőt, a munka átte­kinthetőbb. Javult a minő­ség és ez a változás növel­te a mi feladatainkat is. Előtérbe került a műszaki vezetés. Csakis képzett, jó irányító iész- ségű műverzető képes így dolgozni. Sajnos, hiába ért­jük feladatainkat, legtöbb­ször nem jut idő azok meg­felelő végzésére, — Mi rabolja el az időt? —- Az anyagbeszerzés. Bármilyen furcsán is hang­zik, munkaidőnknek több mint felét anyag- és alkat­rész beszerzéssel töltlük. — Bajok vannak az anyagellátással? — Sajnos. A helyzet majdnem katasztrofális. Néhány példát mondanánk erre; Á teljesen kijavított vagont használhatatlan ke­rékabroncsokra helyezzük, mert más nincs. így állnak a holt,vágányokon a ló ke­rekek érkezéséig. Helyet foglalnak, hiába várja őket a forgalom és az újbóli ke­rékátemelés növeli a költ­séget. Jelenleg is kétszáz ilyen kocsi áll nálunk, nagyrészük hosszú hetekig. Tizennyolc olyan új kocsi állt három-négy hónapig az udvaron, amelyekből egy is több mint félmillió forint, csupán azért, mert hiány­zott belőlük a dinamó sza­bályozó, aminek az értéke alig haladja meg az. ezer forintot# — Tehát alk*tré»zhián& tMMt itt la. — Igen, éa nehézkesség az illetékesek részéről. De folytathatjuk az előbb el­mondott példát. A kihasz­nálatlan új kocsikat látva egyik szocialista brigádunk vállalta, hogy felszereli azo­kat akkumulátorral és így a Szolnok környéki forga­lomban részt vehetnek. Sajnos nem. engedélyezték. — Ilyen sok a hiánycikk? — Nem. Inkább a köz­ponti szertár, az anyagbe­szerzés marad el a követel­ményektől. Ezt onnan tud­juk, mert a határidő utolsó napjára nagyrészt megjön- nek az anyagok. Előbb vi­szont csak ritka kivétellel; Néha olyan filléres alkatré­szekre várunk, amit bár­melyik szaküzletben kész­pénzért megvásárolhatnánk. Ez a nagyfokú anyagellá­tási szervezetlenség minden (területen érezteti hatását.. A művezető a termelés új módszerednek keresése he­lyett anyag után futkos. A túlórák száma a késve ér­kezett alkatrészek miatt nő. — Az elmondottakat ajánljuk a budapesti ellá­tók figyelmébe. Remélem azonban, hogy nem csak ez a jellemző a művezetők munkájára? — Nagyon sok jó változás is történt. Minden vonatko­zásban megnőtt a jogkö­rünk. Hatáskörünkbe tarto­zik a csoportvezetők kijelö­lése, órabérek emelése, a jutalomosztásmál mi mond­juk ki a döntő szót. Tehát vezetői szerepkörünk fele­lősségünk megnőtt. Talán egy, ami még hiányos: a szervezett műszaki tovább­képzésünk. — Végezetül hogyan fog­lalnák össze a művezetők feladatát az újszerű munka­végzésben? — A művezető feladata a termelés emelése, de nem több munkával, hanem ésszerűbb okosabb, moder­nebb elképzelések megvaló­sításával. Csakis így kép­viselhettük eVvPránl o frváí és a munkás érdekelt.

Next

/
Thumbnails
Contents