Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-07 / 55. szám
l ma március 1 8ZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Tíz érvel ezelőtt több mint kétszáz szolnoki diák, lányok és fiúk, fogtak szerszámot, hogy társadalmi munkában segítsék a Szolnoki Ottörőház építését. A szolnoki úttörök paradicsoma azóta sokezer pajtásnak lett második otthona. Jelenleg is igen sokoldalú munka folyik Itt. Bizonyság rá a huszonkét szakkör, az úttö- rőTtáz város- és megyeszerte TÍZ A SZOLNOKI visszhangot kiváltó megmozdulásai, rendezvényei. — Az ének, zene, népi tánc, színjátszó, báb- rajz. balett szakkör ÉVES ÚTTÖRÖHÁZ 'úttörő-látogatói, a sportolók, nap mint nap benépesítik az úttörőhöz termeit. — Játékra, szórakozásra i& bőven van lehetősége az idejáró nyolcszáz úttörőnek. A tízéves múlt megannyi feledhetetlen epizódját jegyezték fel a krónikás szakkör tagjai: Hárs László és Fehér Klára írók látogatását, a tá- t borozások, kirándulások élményeit, a művészeti csoportok vendégszerepléseinek sikereit, és így tovább. Akik tíz évvel ezelőtt, mint úttörők ide jártak, ma már felnőttek, dolgoznak az üzemekben, a hivatalokban, a földeken, Ám. most. ezen a szép jubileumon bizonyára ők is . T isszagondolnak az itt töltött kedves napokra, s talán az ő szívük is megfőrrósodik egy kissé, ha megnézik azt a bizonyos kiállítást... Ügyes, tehetséges muzsikusként ismerik megyeszerte a Szolnoki Uttörőház népi zenekarának tagjait. Képünkön a Ságvári Endre kulturális szemlére készülő áttörő táncosokat kisérik hangszereikkel. Hogy miről szól majd e kiállítás f A legszebb alkotásokat mutatják majd Itt be, melyek az elmúlt években, a különböző szakkörökben születtek, az ügyes pajtások keze- nyomán. A kiállítás május végén nyílik. S most képeken is Ízelítőt sdunk a tízéves Szolnoki Ofc- törőház mai hétköznapjairól. Szöveg: Bubor Gyula. Kép: Nagy Zsolt, Munkában a modellező szakkör. A pajtások az áprilisban Szolnokon megrendezendő országos bajnokságra készítik a modelleket. Képünkön Dózsa Béla (Beloiannisz úti iskola), Ecseki András (Áchim András úti iskola) és Borsányi Sándor (Kassai úti Iskola) pajtások, a modellező szakkör tagjai láthatók. A kibernetika és aa irodalom Andrej Kolmogorov szovjet matematikus szerint megkonstruálható olyan kibernetikai gép, amely bármilyen irodalmi müvet, — még verses regényt is „meg tud írni”. A tudós ezt a véleményét lejtette ki a műalkotás matematikai „modellezésének” problémáival foglalkozó értekezleten. Kolmogorov szerint az ilyen automata megteremtéséhez azonban el kell készíteni az ember pszihiku- mának, sőt kultúrájának átfogó „modelljét”. A Szovjetunióban megtartott első ilyen jellegű értekezleten ellenvetéseket tett Borisz Bjalik: „mélységes meggyőződésem — mondotta — hogy a matematika iránt tisztelettel kell viseltetni. Ám nem szabad azt hinnünk, hogy „a gépi jövő” kezdetén állunk. Természetesen nem lenne rossz újabb Chopin- szonátákat, Csajkovszkij- szimfóniákat, — újabb „iliász”- kapni a géptől. De vajon reális várakozás ez? A gép például egyetlen irodalomkritikai feladatot sem fog megoldani. A műalkotásnak objektív törvényei vannak, s azokon változtatni nem lehet”. ELEMMEL MŰKÖDŐ iZZÚ ÖNGYÚJTÓ Egy amerikai eég olyan kézi öngyújtót hoz forgatómba, amely ugyanolyan elv alapján működik, mint az autókba szerelt öngyújtó. Nincs szüksége tűzkőre, üzemanyagra és nem ad lángot, hanem gombnyomásra működésbe hozza a óik <el-fkadmiun elemet, amely fellazítja a dróttekercset, úgy, hogy rá lehet gyújtani. Munkásújítók és újitóbrig Vándorúszö — Indítókocsi — Szivattyútelep korszerűsítés — Műszaki dokumentáció ellenszolgáltatás nélkül A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság újítói évről-éva-e nagyobb eredményeket érnek el. Ezt bízóTöbb takarmányt kapnak Kisebb súlyú süldővel leróhatják a koea árát Újabb kedvezmények a sertéstenyésztőknek A sertéstenyésztés alapját a kocaállomány képezi. Az a cél tehát, hogy a kocaállomány növekedjen mind a közös, mind a háztáji és egyéni gazdaságokban. A most megjelent újabb intézkedések az eddigieknél Is kedvezőbbé tették a kocatartást és a süldő- értékesítést. Ez arra serkent, hogy a termelőszövetkezetek annyi kocát tartsanak, ameny- nyinek szaporulatából biztosítani tudják a hlzó alapanyagot, Minden olyan termelőszövetkezet, amely 1963 január 1-1 kocaállományához képest május 31-ig növekedést ér el, és a kocák vemhessége megállapítható, a növekedés mérvének megfelelően kocánként négy mázsa abraktakarmány vásárlására jogosult. A járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályai a termelőszövetkezetek kérelme alapján kocánként két mázsa abraktakarmány előleget utalhatnak ki, me lyet a későbbi utalványozásnál levonnak. A termelőszövetkezetek a hizlalásra leszerződött állományból Is kiválogathatják a kocasüldőket. Az 1963 május 31-ét követően a növekedés arányában kocánként három mázsa takarmány vásárlására jogosultak a termelőszövetkezetek. Amennyiben a megnövekedett kocaállomány szaporulata meghaladja a termelőszövetkezet ez évi «3 1904 első félévi hízóalapanyag-szükségletét — a járási, városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak hozzájárulásával — a termelőszövetkezet süldőnevelési szerződést köthet az állatforgalml vállalattal. Hogyan módosították a süldő-koca kihelyezési akciót? A korábbiaktól eltérően nem kétszeri, hanem egyszeri fia- lásra történik a kihelyezés. Ezzel a termelők kívánsága teljesült, mert többen a kétszeri fialásra történő szerződéskötést hosszú elkötelezettségnek tartották. Az 1963 május 31 előtt igényelt leszerződött és igazolt vemhesség alapján az. eddigi három mázsa ta- • karmányjuttatás négy mázsára növekedett. — Május 31-e után három mázsa abraktakarmány jár. Az akció, keretében a süldő-kocákat változatlanul 16,50 forintos kilogrammonkén- • áron hitelbe kapják a terhárom, 30—60 kilogramm közötti súlyú süldővel kelj kiegyenlíteni. A süldő átadási alsó súlyhatára 40 kilogrammról 30-ra csökkent. Az abraktakarmány juttatás nem változott. Duplájára emelkedett a takarmányjuttatás A háztáji és egyéni állattartók saját, továbtiszaporílásra alkalmas vemhes kocáikra is köthetnek szerződést. Ezekre az állatokra az eddigi 150 kilo- gramm takarmány helyett 300 kilogrammot vásárolhatnak állami áron. Május 1 után viszont 200 kilogramm a takarmányjuttatás. Ebben az akcióban Is a süldők alsó átvételi súlyhatárát 30 kilogrammban állapították meg. A szerződés egyéb feltételei változatlanok. Az 1962 július 1 napja után kihelyezett, vagy leszerződött meglévő kocák után a vállalat a módosításnak megfelelően megkezdte a takarmánykjjlön- bözetek utalványozását. A kétszeri fialási feltétellel kötött szerződés — amelyet előzőén kötöttek — változatlan, illetve a takarmányjuttatás itt is növekedett és a 6üldő átadási alsó súlyhatára 30 kilogrammra csökkent. A süldőnevelési akciónál a súlyhatár változott, ezt 30—60 kilogrammban állapították meg, a takarmányj úttartás Itt továbbra is 50 kilogramm süldőnként. Kovács József Megyei Tanács VB Felvásárlási Osztály nyitja az is, hogy 1962-ben benyújtott 69 újításból az utókalkuláltak 1 073 972 forint népgazdasági megtakarítást hoztak. Az igazgatóság 51689 forint újítási díjat fizetett Ezen kívül nagyon sok olyan hasznos T- de kézzelfogható gazdasági eredményt nem nwítgr tó — ésszerűsítési javaslat érkezett az újítási előadóhoz, amelyek megvalósítása és bevezetése főleg baleset és munkásvédelmi okokból fontos volt. Eszmei díjazásként összesen 4900 forintot kaptak az ilyen javaslatok benyújtói. A jelentősebb újításokat megemlítve elsősorban Hajdú Lajos kiváló újító ezüst fokozatra és Bíró István kiváló újító bronz fokozatra feltüntetett öntözési alosztályvezető, illetve műszaki főelőadó nagyszerű és bátor ötletének kivitelezéséről — a vándorúszóról — kell beszélnünk. Ez a berendezés két év óta kifogástalanul bevált a gyakorlatban, 553 620 forint megtakarítást eredményezett, a javaslattevők pedig 24 000 forint újítási díjat kaptak. A vándorúszó azt jelenti, hogy négy vagy öt úszómű helyett csak egyet használnak és azt négy vagy öt tsz, vagy állami gazdaság öntözési igényének megfelelően vándoroltatják a Ti. szán vagy az öntözőesator- nén. Ezzel az országos jelentőségű újításukkal biztosítják azt, hogy a növekvő öntözési feladatokat a meglévő berendezésekké! is ellátják. (deáfis munkatársak hirí»*A szivattyútelepek hatásfokának javítására is nagyszerű javaslatok születtek. Ilyen volt Tóth Sándor energetikusé is, amely az örvény! szivattyútelep hatásfokának javítását és 379 ezer forint megtakarítását eredményezte. Ugyancsak ő Veres Sándor öntözési csoportvezetővel együtt egy indító kocsit tervezett, amelynek elkészülte után az úszókon lévő motorok indításánál az akkumulátorok és önindítók feleslegessé váltak. Ez az újítás 23 439 forintot eredményezett. Ennyit az újítások számszerű adatairól. Ezek a szá_ mok azonban nem mutatnának hű képet, ha nem beszélnénk arról, milyen nagy támogatásban részesítik az újítókat — főleg a munkásokat és újítóbrigádokat —, az igazgatóság vezetői, műszaki dolgozói. A Vásárhelyi Pál műszaki szocialista brigád, amely többek között — a brigádnaplóban feltüntetett vállalás szerint — feladatának tartja, hogy az újítási javaslatokat a 45 nap átfutási időn belül elintézze és azt, hogy a munkásújítók skicceiről, elgondolásairól teljesen ingyen műszaki dokumentációt készítsen. A • munkásújítók és az újítóbrigádok elsősorban új szerszámtipusok elkészítését, új munkamódszerek bevezetését, anyagmegtakarítást és baleset elhárítást célzó újításokat nyújtanak be. Az újítóbrigádok az újítási javaslat alá is a brigád nevét írják, az újítási díjat a brigád kapja, a közös kasszába kerül. Ilyen a Rákóczi és a Béke szocialista brigád is; A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság élénk és termékeny újítómozgalmát a vezetők — Hegedűs Lajos igazgató, Karcagi Gábor igazgatóhelyettes főmérnök és Nagy Illés termelési osztályvezető főmérnök — mindenben támogatják. Minden műszaki, adminisztratív és anyagi segítséget megadnak annak az érdekében, hogy az újítók eredményes munkája évről- évre tovább fokozódjon. b. J. ...EGY KICSIT JOBBAN DE HOCVAN? Az újságíró kérdez — művezetők válaszolnak------------------------------------------------------------------------------------------A Vili. kongresszuson hangzott el: „úgy dolgozzunk mint eddig, csak egy kicsit jobban”. — Ezt választottuk mottóul, megtoldva a kérdéssel. E célból megyénk egyik legnagyobb ipari üzemébe, a Szolnoki Járműjavító Vállalathoz látogattunk el és ott a dolgozók közvetlen Irányítóival beszélgettünk munkájukról, gondjaikról, terveikről és egy kicsit választ is adott a hogyanra. Fehér Kálmán a VII/B teherkocsiosztály főművezetője százhuszonhét munkás, két művezető irányítója és Gyergyói Károly, a VII/A személykocsi osztály művezetője negyvenkilenc munkás irányítója válaszolt kérdéseinkre. — Milyen feladat jut a művezetőnek és hogyan tudják azt megvalósítani? — hangzott az első kérdés. — Két fő fronton történt alapvető változás a termelésben. A legfontosabb az, hogy szervezettebbé vált á munkánk. Ennek jele, hogy a javításokat már szalag- szerűen végezzük. Így könnyebb összefogni a munkaerőt, a munka áttekinthetőbb. Javult a minőség és ez a változás növelte a mi feladatainkat is. Előtérbe került a műszaki vezetés. Csakis képzett, jó irányító iész- ségű műverzető képes így dolgozni. Sajnos, hiába értjük feladatainkat, legtöbbször nem jut idő azok megfelelő végzésére, — Mi rabolja el az időt? —- Az anyagbeszerzés. Bármilyen furcsán is hangzik, munkaidőnknek több mint felét anyag- és alkatrész beszerzéssel töltlük. — Bajok vannak az anyagellátással? — Sajnos. A helyzet majdnem katasztrofális. Néhány példát mondanánk erre; Á teljesen kijavított vagont használhatatlan kerékabroncsokra helyezzük, mert más nincs. így állnak a holt,vágányokon a ló kerekek érkezéséig. Helyet foglalnak, hiába várja őket a forgalom és az újbóli kerékátemelés növeli a költséget. Jelenleg is kétszáz ilyen kocsi áll nálunk, nagyrészük hosszú hetekig. Tizennyolc olyan új kocsi állt három-négy hónapig az udvaron, amelyekből egy is több mint félmillió forint, csupán azért, mert hiányzott belőlük a dinamó szabályozó, aminek az értéke alig haladja meg az. ezer forintot# — Tehát alk*tré»zhián& tMMt itt la. — Igen, éa nehézkesség az illetékesek részéről. De folytathatjuk az előbb elmondott példát. A kihasználatlan új kocsikat látva egyik szocialista brigádunk vállalta, hogy felszereli azokat akkumulátorral és így a Szolnok környéki forgalomban részt vehetnek. Sajnos nem. engedélyezték. — Ilyen sok a hiánycikk? — Nem. Inkább a központi szertár, az anyagbeszerzés marad el a követelményektől. Ezt onnan tudjuk, mert a határidő utolsó napjára nagyrészt megjön- nek az anyagok. Előbb viszont csak ritka kivétellel; Néha olyan filléres alkatrészekre várunk, amit bármelyik szaküzletben készpénzért megvásárolhatnánk. Ez a nagyfokú anyagellátási szervezetlenség minden (területen érezteti hatását.. A művezető a termelés új módszerednek keresése helyett anyag után futkos. A túlórák száma a késve érkezett alkatrészek miatt nő. — Az elmondottakat ajánljuk a budapesti ellátók figyelmébe. Remélem azonban, hogy nem csak ez a jellemző a művezetők munkájára? — Nagyon sok jó változás is történt. Minden vonatkozásban megnőtt a jogkörünk. Hatáskörünkbe tartozik a csoportvezetők kijelölése, órabérek emelése, a jutalomosztásmál mi mondjuk ki a döntő szót. Tehát vezetői szerepkörünk felelősségünk megnőtt. Talán egy, ami még hiányos: a szervezett műszaki továbbképzésünk. — Végezetül hogyan foglalnák össze a művezetők feladatát az újszerű munkavégzésben? — A művezető feladata a termelés emelése, de nem több munkával, hanem ésszerűbb okosabb, modernebb elképzelések megvalósításával. Csakis így képviselhettük eVvPránl o frváí és a munkás érdekelt.
