Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-06 / 54. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963, március 6. ESEMENYEK sorokban Joszip Broz Tito meghí- vására Lopez Mateos, a Mexikói Egyesült Államok élnöike és felesége hivata­los látogatásra Jugoszláviá­ba utazik. Ghana állandó ENSZ- rnegbízoítja kérte, hívják össze a Biztonsági Tanács rendkívüli ülésszakát Lu­mumba meggyilkolása kö­rülményeinek ismételt ki­vizsgálására. * Varga Jenő akadémikus három művét felterjesztet­ték a tudományos Lenin- díjra, * Március S-én hivatalos meghívásra Mexikóba uta­zott 3. Cyrankieivicz len­gyel miniszterelnök. • Livingston Merchant, Kennedy amerikai elnök külön megbízottja európai tárgyalásainak megkezdésé­vel kapcsolatban az UPI közleményt tett közzé amelyben taglalja a több­oldalú NATO atomerők létrehozására vonatkozó amerikai „elgondolásokat”,, • A Szovjetunió és « Ghá­nái Köztársaság megállapo­dása értelmében a Szovjet­unió 20000 000 rubel ősz- szegd hitelt bocsát Ghana rendelkezésére. A Horoya, a Guineái Demokrata Párt lapja az Európai Közös Piacról megállapítja, „Ez a szer­vezet Afrika szemében po­liphoz hasonlít, amelynek csápkoszorúja megfojtással fenyegeti az afrikai orszá­gokat” — írja a lap. » Betegápolónővéreket szál­lító kiránduló autóbusz zuhant az East River-be. A vízben azonnal elmerülő autóbuszból csupán négyen tudtak kimenekülni. • A párizsi katonai bíróság a pe Gaulle elnök éllen a múlt év augusztus 22-én megkísérelt merénylet bűn­perében Jean Marie Bas­ti en-Thiry volt alezredest, Alain Bougrenet de la Tocnaye volt hadnagyot és Jacques Prevost volt ejtő­ernyőst halálra ítélte. •. Raul Castro, a kubai fegyveres erők minisztere Havannában kijelentette, Kubában nincsenek támadó jellegű fegyverek. • Ot amerikai vasutas szak- szervezet azzal a kéréssel fordult a közelmúltban az Egyesült Államok Legfelső Bíróságához, akadályozza meg, hogy a vasúttársasá­gok a vasutak munkájának „radikális megváltoztatása” ürügyén, amit az elkövet­kező öt év leforgása alatt szándékoznak végrehajtani, elbocsássanak 40 000 mun­kást én alkalmazottat. Három osztályba sorolták a szovjet űrhajósokat Érdekes „mozgolódás” tar pasztaiható a szovjet űrha­jósok táborában. Moszkvá­ban ügy vélik, hogy a ta­vaszi „kozmikus évad” kez­detét jelzi.a keddi Krasz- naja Zvezdában megjelent hír. A lap közli a Szovjet­unió honvédelmi miniszte­rének rendeletét, amely új űrhajós-repülői megsülön- böztető jelzéseket vezet be a szovjet légierőknél. A rendelet szerint ezentúl azok a pilóták, akik csupán egyetlen űrrepülést hajtot­tak végre^ harmadosztályú űrhajósokká minősülnek. Két utazás után másodosz­tályú, három után pedig el­ső osztályú űrhajós-jelvényt kapnak a repülők. A har­madosztályú fokozatot a légierők főparancsnoka, a második és az első fokoza­tot a honvédelmi miniszter adományozza. VIHAR A CSATORNA FELETT A BBC televízió „Csuklya és tőr" interjúja Georqes Bidault-val A BBC-televíztó sok mil­lió nézőjének hétfőn este példátlan politikai „cseme­gében” volt része: a kép­ernyőn megjelent Georges Bidault, de Gaulle szélső­jobboldali ellenzékének, az OAS utódjának, az úgyne­vezett nemzeti ellenállási tanácsnak a vezére. A francia sajtóban már napokkal előbb megjelentek a találgatásak arról, hogy a párizsi rendőrség által körözött Bidault London egyik keit városában rejtő­zik, ám a Scotland Yard a legnagyobb sajtónyilvá­nosság igénybevételével el­ragadta, hogy tudomása volna a francia politikus londoni tartózkodásáról. Ezek után az angol fővá­rosban az évtized egyik legpikánsabb politikai szen­zációjaként hatott, amikor a kormányhoz közelálló BBC a nap folyamán több­ször is felhívta a közönség figyelmét arra, bogy „Pa­noráma” című műsorában megszólaltatja az „üldözött embert”. A szokásos hétfői képes külpolitikai híradó Bidault politikai pályafutásának részletes ismertetésével kez­dődött Elmondották, hogy Bidault kétszer volt minisz­terelnök, kilencszer kül­ügyminiszter és hangsúlyo­zottan kiemelték a háború alatti francia ellenállási mozgalomban vitt vezető­szerepét A riporter kalandregé­nyek stílusában „valahol Londonban” (úgy tudják, hogy Bidault bement a BBC Lime-Orove-i stúdió­jába), „titkos randevún” ta­lálkozott De Gaulle első számú ellenfelével. Bidault áz első kérdésre válaszolva kijelentette, "lon­doni tartózkodásának célja: „találkozni akarok bizonyos emberekkel”. (Ezzel kap­csolatban Londonban meg­jegyzik, hogy három héttel ezelőtt az angol főváros­ban járt Mccone, a CIA Ismét napirenden cigánylakosság helyzete Tegnap tartotta a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga utolsó ülését Két nap múlva lesz ugyanis az újon­nan megválasztott megyei tanács alakuló ülése és az áj végrehajtó bizottság megválasztására is ekkor kerül majd sor. A végrehajtó bizottság napirendjén lévő kérdések közül közérdeklődésre tart­hat számot a eigánylakoe- ság helyzetének rendezésé­re korábban hozott határo­zat végrehajtásáról szóló jelentés. A városi, járási tanácsok végrehajtó bizott­ságai ennek alapján intéz­kedési terveket készítettek a cigányok helyzetének, életkörülményeinek megja­vítására. A helyi problé­mák megoldásából sokat vállaltak a tömegszerveze­tek is, különösen a Vörös­kereszt éa a nőtanács. A szülői munkaközösségek, az úttörő szervezetek, a kisko­rú iskolásgyermekek sorsá­val törődnek. Ruhát, cipőt juttattak az arra rászoru­lóknak, hogy emiatt ne mu­lasszanak az iskolából, A tanácsok és a tömegszerve­zetek közreműködtek abban is, hogy a cigányok állandó munkához jussanak. A dol­gozni akarók falun a me­zőgazdasági üzemekben tudtak elhelyezkedni. A ci­gányok iránti előítéletek — ahol azok becsületesen dol­goznak — ezűnőben van­nak. Kirívó példa azért még akad. Öcsödön negyvenhá­rom cigány lépett be a tsa- be, de a tsz tagjai nem voltak hajlandók velük dol­gozni. ezért a cigányokból egy külön brigádot szervez­tek. így magukra maradva, ellenőrzés nélkül nem vé­gezték munkájukat rende­sen, sőt néhány an loptak és így ezeket ki kellett zárni a tsz-bőL A cigány lakosság élet- körülményeinek javulása több tényezőtől függ. Egy­részt, hogy ők i8 akarjanak kulturáltan, civilizál tan él­ni és ehhez rendszeres munkával biztosítsák az anyagiakat. Másrészt azok az intézkedések, amelyeket a megyei tanács végrehajtó bizottsága kulturális-szodá- Iíb helyzetük előmozdításá­ra elfogadott, társadalmi Összefogással következete­ken meg is valósuljanak, mert ehhez idő kell, a vál­tozás egyik napról a másik­ra nem fog bekövetkezni. Az ülés végién Oláh György vb-elnök közvetlen szavakkal a múltat idézte, megemlékezett a végrehaj­tó bizottság négyéves mun­kájáról Csáki István, « pártbizottság első titkára a párt-végrehajtó bizottság nevében elismeréssel szólta tanács végrehajtó bizottsá­gának munkájáról. E testü­let az elmúlt tanácsciklus­ban a párt politikájának szellemében tevékenykedett a tanácsokra háruló felada­tok elvégzésében. Majd ar­ról beszélt, miként fogjon munkához az új végrehajtó bizottság. Az Egyesült Államok Kongó csendőrségévé akarja tenni az ENSZ-et Moszkva (TASZSZ) „Kongónak nincs szük­sége gyámságra!” — ezzel a címmel Jurij Zsukov, a Pravda szemleírója a lap keddi számában kifejti, hogy Kongóban egyre gya­koribbá vált a NATO-ar- szágak küldöttségeinek, szakértőinek látogatása, s ezek magatartása, elárulja: a gyarmatosítók egyáltalán nem szándékoznak kienged­ni a kezükből Kongót. Az U. S. News and World Report januári számában megírta, hogy a különböző küldöttségek és szakértők által Kongóra vonatkozólag kidolgozott tervek lényege: Kongót tulajdoniképpen olyan gyarmattá tenni, amelyet belga vagy ame­rikai segítséggel az ENSZ kormányoz. Cleveland amerikai kül­ügyminisztérium! állam­titkár Leopoldville-i láto­gatása után tett javaslatai nyomán már számítani le­hetett a további fejlemé­nyekre. Mint várható volt, — jegyzi meg Zsukov —, az amerikai külügyminisz­térium azt követeli, hogy az ENSZ állandósítsa és fo­kozza Kongó katonai ellen­őrzését, ami biztosítaná a gyarmatosítók gazdasági pozícióinak akadálytalan helyreállítását és megszi­lárdítását. Ez természetesen azt jelenti, hogy az ENSZ fedezéke mögött az ameri­kai monopóliumok tovább folytatják mesterkedései­ket, amelyeknek célja nyu­gat-európai versenytársaik kiszorítása ebből a termé­szeti kincsekben igen gaz­dag országból A gyarmatosítók mara­kodnak egymás közt Kongó kincseiért, de mikor azt ér­zik. hogy a talaj kezd ki­csúszni a lábuk alól, sietve az ENSZ zászlaja mögé bújnak. Hammarskjöld volt ENSZ-főtítkár annakidején még arra hivatkozott, hogy az ENSZ alapokmánya tilt­ja a világszervezet beavat­kozását az államok bél­ügyeibe és az amerikai kül­ügyminisztérium helyeslőén vállonveregette. Most vi­szont száznyolcvanfokos fordulat történik, az ameri­kai külügyminisztérium épp az ellenkezőjét ajánlja: az ENSZ avatkozzék be Kongó bélügyeibe, az ENSZ váljék Kongó csendőrsé­gévé. A gyarmatosítók tudják — írja a továbbiakban Zsu- kov —, hogy nincs semmi­féle törvényes alapjuk kon­gói gyámkodásuk fenntar­tására. Ezért ismét provo­kációkhoz folyamodnak. Ezekkel akarnak ürügyet teremteni ahhoz, hogy az ENSZ fegyveres erőd Kon­góban maradjanak. vezetője, s akkor találgatá­sok kerültek forgalomba, amelyek szerint az amerikai kémfőnök felvette a kap­csolatot a De Gaulle-elle- nes merényleteket szervező nemzeti ellenállási tanács vezetőjével.) Milyen esélye van önnek De Gaulle tábornok meg­buktatására? — hangzott a kérdés: Bidault válasza: úgy gon­dolom, legalább is olyan jó esélyem van erre, mint Churchill-nek volt 1940-ben Hitler ellen. A riporter kérdést tett fel arról is, vajon Bidault szervezete módszerei közé sorolja-e a terrorakciókat. Válasz: erre most nem óhajtok felelni... Minden­esetre megjegyzem, hogy a jelenleg) francia államfő semmi kivetnivalót nem ta­lált ebben a módszerben 20 esztendővel ezelőtt. Hétfő este óta az angol fővárosban szinte másról sem beszélnek, mint a „csuklya és tőr” interjúról, s politikai körökben meg­állapítják, hogy — bár a BBC „természetesen nem konzultált előzetesen a kormánnyal” — ez a háború utáni angol—francia kap­csolatok mélypontját jelzi. Bizonyosra veszik, hogy a „hadüzenettel felérő Inter­jú” nagy diplomáciai vihart kavar fél. Sokan máris lát­ni vélik a csatorna felett Ares villámait. Értesülések szerint a munkáspárt az alsóházban a következő kérdéseket in- téri ezzel összefüggésben a kormányhoz: 1. vajon az angol biztonsági szervek annyira tehetetlenek lenné­nek, hogy kevésbé tudták Bidault tartózkodási helyét, mint a BBC?. 2. a kormány előre megfontolt szándékkal engedte be az országba azt a francia politikust, aki közismerten aktív ellenfele a francia államfőnek, mi­közben Anglia hivatalosan baráti kapcsolatokat tart fenn Franciaországgal? Bidault állítólag még mindig Londonban van, legalábbis néhány nappal ezelőtt egy sohói vendég­lőben látták. A magyar vegyipar ma és holnap A korszerű vegyipar alapja a petrökémia, amely kőolajból, földgázból a mű­anyaghoz, műtrágyához, műszálhoz és más termé­kekhez szükséges nyers­anyagokat állít elő. Ezeket a vegyi nyersanyagokat minden országban célszerű gyártani, csak a közös nyersanyagból készült kész termékek gyártását szako­sítják a KGST-országok között A nemzetköri mun­kamegosztás egyik saját* *»- sága a vegyiparban, hogy azok az országok is nagy vegyipart fejleszthetnék ri, amelyek a kiinduló anya­gokban , kőolajban, földgáz­ban szegények. (Hollandiá­nak nincs kőolaja, mégis itt működik Európa legkorsze­rűbb kőolajfinomító üze­me.) Az 5000 kilométeres Barátság Kőolajvezeték — a világ legnagyobb olajszál­lító rendszere — a Volgán túli és az ukrajnai ölajme- zőkről továbbítja az olajat négy KGST-országba, köz­tük hazánkba is. S a vegy­ipar olajszükséglete igen szerény, a legfejlettebb or­szágokban sem ári el ae üsszfelhasznált mennyiség 10 százalékát. A KGST-országok távlati tervei szerint sok tízezer tonna évi kapacitású, opti­mális nagyságú korszerű műanyagüzemeket építe­nék, s így a műanyagok felvehetik a versenyt az acéllal. (Ilyen nagyságú üzemek jelenleg még a tő­kés országokban sem mű­kődnek. A nagy és bonyo­lult gépek gyártását — a tagországok szükségüetére is — a Szovjetunió, Csehszlo­vákia vállalta magára.) Mindez különösen nagy perspektívát jelent hazánk­nak. A vegyipar fejlődése a műa jégkorszakban nagyban hozzájárul majd meraanyagszegény helyze­tünk és fejlődő iparunk kö­zötti régi ellentmondás fel­oldásához, s kémiai úton magunk állíthatunk elő sok fontos anyagot. Ez persze a 20 éves terv távlata. A ma eredmé­nyei, ha szerényebbek is, nem lebecsülhetek. A KGST Vegyipari Állandó Bizottsága eddig 2000 cikk szakosítását dolgozta kt A nek eredménye ez is, im­már az új termékek kikí­sérletezésének és piacra bocsátásának gyorsaságá­ban is felvesszük a ver­senyt a legfejlettebb tőkés országokkal. Ez egyébként igen kedvező exportlehető- eégekeí jelent a nem szo­cialista országokba is. Hogy milyen haszna szár­mazik az országnak a vegy­ipar más egyéb területein végrehajtott szakosításból, erre álljon itt egy példa. A magyar textilipar közis­merten fejlett, hazánk vi­szont igen kevés textil szí­nezékanyagot gyárt. A sza­kosítással a baráti országok meglévő kapacitásának jobb kihasználásával több százezer dollárral sikerült eddig is a nyugati országok­ból származó textilszinezék Importot csökken fenünk. Eqv m^s szakterületen a vegyipari gépgyártásban kialakuló nemzetközi együttműködés is elősegíti a magyar vegyipar gyors és korszerű színvonalon való fejlesztését Vegyiparunk az utóbbi években gyors ütemben fej­lődik. A második ötéves tervben csupán mintegy 100 vegyi íköztük alumí­nium és kőolajipari) üze­met építünk. Illetve rekon­struálunk. Harminc üzem komplex technológiai be­rendezéseit külföldről kell beszerezni. E harmlnchól is buszát a baráti országok BUUöofiee® nagy segítséget nyújt a Szovjetunió, amely két mű­anyaggyár, alumínium- és kőolajfeldolgozó üzem be­rendezését szállítja igen előnyös feltételekkel, jelen­tős részét hitelben. A szocialista országok vegyiparának fejlődését — nagymértékben segíti a köl­csönös műszaki és tudomá­nyos együttműködés is. A KGST országok egymás kö­zött felosztottak 35 kuta­tási témát, s Így például a Magyar Ásványolaj és Föld- gázkisérleti Intézet ered­ményesen foglalkozik a parciális oxidáció kidolgo­zásával. A magyar vegy­ipar vezetői a KGST mun­kabizottságainak keretéber átfogóan megismerték a baráti országok eredmé­nyeit, műszaki színvonalát s így tervszerűvé válhatok a széleskörű tapasztalatcse­re és a műszaki együttmű­ködés. A KGST országok szakemberei a vegyipari állandó bizottságban még az idén megvitatják a tag­államok 20 éves és az új 5 éves terveit, valamint az 1964-ben és 1965-ben indu­ló nagyobb beruházásait. Ezek a viták tulajdonkép­pen elvtársi as tapasztalat­cserék a nemzetközi szako­sítás és kooperáció mellett biztosítok, hogv minden szocialista ország vegyipa­ra a legkorszerűbb színvo­nalon. gazdaságosan, wor­sen fejlődik. Kává« Mád különböző vegyitermékeket az egyes baráti országaik, így nagy mennyiségben, gazdaságosan állíthatják elő. kölcsönösen kielégítik egymás szükségleteit is. Hazánk gyógyszer- és fi­nomvegyszeripara fejlődik erőteljesen az együttműkö­dés keretében. (A KGST Gyógyszeripari Munkabi­zottságának vezetője is ma­gyar szakember.) Orszá­gunk a gyógyszeripari ter­melés méreteit és műszaki színvonalát tekintve, a népi demokratikus országokban az elsők között áll. Az egy lakosra jutó gyógyszerter­melésben elértük Anglia, NSZK. Franciaország szín­vonalat, noha a munka ter­melékenysége nálunk még alacsonyabb, mint ezekben az országokban. Fejlődő, korszerű gyógy­szeriparunk sem kíván minden cikket maga előál­lítani. Növekszik a gyógy­szeriparban is a nemzetkö­zi munkamegosztás, amely biztosítja, hogy hazánk gazdaságosan, világszínvo­nalon termelje a reá sza­kosított gyógyszereket So-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents