Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-01 / 50. szám
ifl63. március 1. SZOLNOK MEGYÉI NÉPLAP s Korszerűbb módszerekkel, mint tavaly A jászütísári Kossuth Tsz termelési és pénzügyi termében a számszerű ada tolta! a gró- és zootechnikai elképzelések egészítik ki. Minden növényfajtánál rögzítették, hogy — a talajelőkészítéstől a betakarításig milyen munkálatokat, milyen agrotechnikai módszerrel végeznek eL Tehát az adottságoknak megfelelően befolyásolják a hozamok alakulását. Ugyanezt teszik az állattenyésztésnél is. Érdemes végiglapozni a Kossuth Tsz agro- és zootechnikai tervét. Létszák, hogy hozzáértő szakemberek elmélyült munkával készítették. Az ősszel 1150 holdon jó magágyba és optimális időbeli — október 31-ig — vetették el a búzát. Kizárólag Bezosztája I-es és IV-es fajtát termelnek. Előzetesen egy-egy mázsa foszforéi nitrogénműtrágyát adagoltak holdanként. A tél r égén területük egy részén fej trágyáznak és vegyszer#' - sen irtanak gyomot. Az. aratást két hét alatt akarják befejezni, 750 holdon kombájnnál, a többi területen kévekötő arató- géppel, illetve kétmeneíes módszerrel takarítják be a gabonát. Látszólag alacsony — 11,5 mázsa — átlagtermést terveztek. Ezt; azzal indokolják, hogy a szükséges agrotechnikai követelményeket etek részben biztosíthatják. Talajuk egy része szikes és kevés a műtrágyájuk. Az összes tavasziak mélyszántott földbe kerülnek Jászkiséren. S ezzel — jórészt az időjárás miatt — kevés tsz dicsekedhet a megyében. A 434 hold kukoricájukból 95 hold alá istálló-, a többire műtrágyát adagoltak. Amint megszikkad a talaj, simítóznák és lezárják. A magágyat tárcsával vagy kultívátorral készítik elő és április 15— május 1 között négyzetesen vetnek. Így a növényápolás géppel, kereszt-hosszi rány- ban történhet. Tavaly nem öntöztek, az idén 250 holdon permeteznek, illetve árasztanak a kukoricatáblákon. Ügyelnék a tőállományra: a szárazföldin 17—18 000, az ön- tözöttön 24—26 000 tövet hagynak meg. így arra számítanak, hogy 17 mázsás átlagot — májusi morzsoltam — takarítanak be. A jászkisérdék 120 hold vályogtalajon búza után termelnek cukorrépát. A nyári mélyszántás előtt holdanként 200 mázsa szerves-, 2,5 mázsa műtrágyát adagoltak. Vetés előtt holdanként további 89 kilogramm szuperfoszfátot kap a cukorrépa. A növényállományt 60 000 tőben szabták meg. A négyszeri kapálással 200 mázsa átlagot akarnak betakarítani. Az agrotechnikai terv érdekessége, hogy a napraforgó és a maglucema táblákra méhcsaládokat telepítenek. A magképződést irányított beporzással segítik elő. A kártevők ellen vegyszerrel védekeznek a lucernásokban. Az öntözéses gazdálkodást tovább szélesítik az idén a Kossuth Tízben. Többek közt 160 hold legelőt öntöznek és bevezetik a szakaszos legeltetést. A zootechnikai tervben rögzítik a különféle állatfajokkal kapcsolatos tenyésztési, szaporítási, súlygyarapodási elképzeléseket. A száz szopósborjú 50—50 százalékos arányban Irap teljes, illetve fölözött tejet. Kocaállományukban szelektálnak és tenyésztésre alkalmas egyedeket állítanak be. Az idén 900 szaporulatra számítanak, s az állatokat süldőztetés nélkül fogják hízóba. A hízókat 7—9 hónapos korban értékesítik. Ebben az évben 905 hí- aott sertést, 140 vágómarhát, 30 000 csirkét és ezer pulykát adnak el az államnak, A tsz-ben széleskörűen alkalmazzák a tápokat. így á baromfiaknál a súlygyarapodás 30 százalék felett van, a sertéseiknél pedig 28 százaiéit, mely kiváló eredménynek számít. Az idén először készítettéit részletes agro- és zootechnikai tervet: a Kossuth Tsz-ben, s ez előrelépésnek számít Küzdenek a korszerűbb módszerek meghonosításáért. Természetesen minden terv annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle. Gócza József elnök a megvalósulás biztosítékát abban látja: a tervet a tagok meghallgatása után készítették el, s a szakembereit és a tagság összefogásával hajtják végre. Mat hé László MÉSm Gulyás Emil, a karcagi Béka Tsz mezőgazdasági gépszerelője TE—330-as eke javítását végzi. Remélhetőleg javul majd a zöldségei látási Sok száz holdon termelnek konyhakerti növényeket a tsz-ek A MÉK-től kapott legfrissebb tájékoztatás szerint ez évben a tavalyinál több zöldséget és burgonyát termelnek megyénk közös gazdaságai. A szerződéskötések ideje még nem járt le, de zöldségből máris a 6400 holdas terv helyett 6436 holdat kötöttek le. Tavalya 6353 holdas zöldségterület a szerződéses terv túlteljesítését jelentette. A burgonyánál is kedvező a helyzet. A közös gazdaságok 1962-ben megtetézve a tervezettet, 501 holdon termeltek újburgonyát, illetve ennyire szerződtek. Jelenleg már 558 holdra van szerződés, ősszel 727 hold burgonyatermését adták át szerződésük teljesítésére a termelőszövetkezetek, most ennél jóval többre lehet számítani. A tervezett 1200 hold helyett ugyanis már 1279 hold őszi burgonyára kötöttek szerződést a vállalat dolgozói. A lakosság zöldség- és burgonyaellátásához jelentősen hozzájárulnak azok a termelőszövetkezetek, amelyek 200 holdnál nagyobb területen termelnek konyhakerti növényeket. A kőtelki Ezüstkalász gazdái — hagyományaikhoz híven — az idén 377 holdat szántak erre a célra. Többféle növényt termelnek: vöröshagymát. paradicsomot, zöldhagymát, káposztát, zöldborsót s mintegy 40 holdon petrezselymet, 70 holdon zöldbabot és 75 hol - dón zöldpaprikát. A vezsenyi Tiszamenti Tsz-ben csupán paradicsomból 123, zöldborsóból 125 holdra szerződtek. A tiszavárkonyi Petőfi Tsz-ben a vegyes zöldségféle területe 263, a tiszajenői Tiszagyöngye Tsz-ben 210, a jászszent- andrási Petőfi Tsz-ben pedig 215 hold. Nem mindig egyenlő partnerek A termelőszövetkezetek vezetői gyakran panaszkodnak az állami vállalatokkal való kapcsolataikra. Kifogásolják, hogy azok nem egyenlő partnerként, üzletfélként kezelik őket. Hivatkoznak a különböző termelési szerződésekre, átvételi gyakorlatokra, melyek esetenként hátrányosak a közös gazdaságra. Jóllehet, e panaszok sokszór túlzottak, s a kapcsolatot egyoldalúan, csupán saját szempontjukból ítélik meg, mégsem mehetünk el mellettük szótlanul. Aránytalan a kötelezettség A napokban Nagy Tiborral, a karcagi Május 1 Tsz elnökével beszélgettünk a szerződéskötésekről és az áruátvételről. Sertéshizlalási megállapodást vett elő, melyet az állatforgalmi vállalattal kötöttek. Ez 16 pontban rögzíti a vállalat, illetve a termelőszövetkezet jogait és kötelezettségeit. A 16 pontból 12 a tsz kötelezettségét határozza meg és mindössze 4 szól jogairól. — Aránytalannak tartjuk az ilyen megoszlást — mondotta. — A 14. pont például kimondja, ha a vállalat az átadási hónap végét követő 15 napon belül az egyébként alkalmas sertéseket nem veszi át, 400 forint késedelmi kötbért fizet. Ha egyáltalán nem veszi át, 800 forint meghiúsulási kötbért fizet. Ez látszatra előnyös a tsz-nek. De ki fizeti meg a késés miatt feleslegesen feletetett takarmányt és ki téríti meg a gondozás költségét? Vajon hol értékesítsük az át nem vett hízókat? Az utóbbi kérdés talán mosolyogni való, hisz egyelőre minden mennyiségben átveszik a sertéseket, mert kevés a hús. A vállalat mégis, minden eshetőségre felkészült. Nem kellett a pecsenyekacsa Az elnök elmondta: — 1959-ben ötezer pecsenyekacsa szállítására szerződtünk. Ezeket 63 napos korukban kellett volna a vállalatnak átvenni, de nem tette. Néhány hétig még tartótjuk a jószágokat. Később meg már azért nem kellett, mert kitokosodtak. így kénytelenek voltunk teherautóval Miskolcra fuvarozni és értékesíteni. Azóta nem foglalkozunk“ pecsenyekacsákkal. Helyben minősítik a vetőmagot — A korábbi években az általunk termelt vetőmagot a Magtermeltető és Ellátó Vállalat szakembere nálunk, velünk együtt minősítette. — Patikamérlegen mérte az apró magot és nagyítóval vizsgálta a szeny- nyeződést. Együtt állapítottuk meg a tisztaságát, és tudomásul vettük a minősítést.» Tavaly megváltoztatták e helyes gyakorlatot, az apró mag minősítése a vállalat telepén történik. — Kár érte ezzel a tsz-t? — Ezt nem mondhatnám. De lehetőséget ad a visszaélésre. Az is megtörténhet, hogy felcserélik a zsákokat és szállítmányunkat rosszul minősítik. Jő megoldás lenne, ha a tanács igazolásával mintát vehetnénk az apró magból. bői is látszik az egyoldalúság. — Helytelennek tartjuk a vállalattól visszakapott hántolt rizs elszámolási módját is. A zsákkal együtt 50 kilogrammos csomagolásban. A zsák a vállalat tulajdona és vissza kell adnunk. Tavaly 25 mázsa rizst kértünk vissza a termésből, s a zsák súlyát leszámítva 25 kilogrammal kevesebbet kaptunk. — A nagykereskedelmi ár 14.40, a kiskereskedelmi ár 16 forint. Az árrésbe „belefér” a csökkent mennyiség, de a tsz saját tagjainak nem számolhatja el drágábban a rizst. Nem annyira az érték, inkább az eljárás a bántó. A termelési szerződések az állami vállalatok és a termelőszövetkezetek kapcsolatait rögzítik. E kapcsolatok fejlesztése, erősítése mindkét fél számára fontos. Ennek előfeltétele az egyenjogúság és a kölcsönös érdekek tiszteletben tartása. A termelési szerződések a sokéves tapasztalat alapján kiállták a próbát, helyesek. Egyes pontjaikat azonban nem ártana, ha az illetékesek felülvizsgálnák. Ugyanezt lehet mondani a termékek átvételénél alkal- mozatt módszerekre is. Senkinek sincs joga ahhoz, hogy az állam nevében a termelőszövetkezeteket meg# károsítsa. Máthé László 15—17 mázsa búzaminta Az elnöktől megtuom: — Évenként 221) vagon búzát adunk el'a felvásárló vállalatnak. Az átadás idején egy-egy fordulóban 45— 50 zsák búzát szállítunk. Az átvevő minden zsákból tőrével mintát vesz. A kivett mennyiség fél vödör- nyi szokott lenni. Ezt nem mérik le. Számításom szerint — ha zsákonként csupán öt-hat dekagrammot vész — ez összesen 15—17 mázsa búzát tesz ki. Ha mázsánként 220 forintjával számoljuk, ez 3300—3700 forint kiesést jelent a termelőszövetkezeteknek. Nem tudom, mi lesz a sorsa a mintának, de bizonyára fölöslegként jelentkezik a magtárakban. — Talán mondanom sem kell, hogy hasonló módszerrel veszik át az árpát és a rizst is. A tára is nettó súly? — A gyakorlat szerint a vállalat 5 százaléknyi gipsztartalmú (lisztes) rizsért nem von le semmit a tsz- től. Ugyanakkor a tsz csak 25 százalékot megahaladó gipszmennyiség után emelhet minőségi kifogást. EbIMéhány- gondolt » lucernntelepítésről A . februárban megtartott lucerna termesztési értekezleten mintegy 160 meghívott szakember vett részt. Méreténél fogva a kétnapos tanácskozás a tudományos élet és a gyakorlat országos találkozója volt. Dr. Bojtos Zoltán, dr. Manninger G. Adolf, a mezőgazdasági tudományok kandidátusai és Vámosi Jenő tudományos kutató illusztris előadásaiban és a hozzászó’ásókban is sok érdekes megállapítás hangzott el. Néhányat elmondok. mert ezek megyénk lucematermesztőit ■>.« érdeklik. Az egész világon nagymértékben növelik a luce: na termő területet. A Szór jetunióban a lucerna vetés- területe — 4.1 millió holddal — az előző évtizedhez viszonyítva hatszorosra emelkedett. Az USA-ban ti ■ zenötszörösére emelték a lucerna területet, s holdan ként átlag 35—40 mázsa szénát termelnek. Emellett a fehérje-ellátás jobbá tételére a szójabab 11 mázsás átlagtermését is 17 mázsára növelték. Az európai államok közül az NDK 38, az NSZK 45, Dánia 50, Anglia pedig 60 mázsa holdanként lucerna termésátlagot könyvel el mezőgazdasága javára. Hazánkban a lucernaszéna termésátlagainak vizsgálata nem ad kedvező képet. 1900 tói vizsgálva azt 24,8 mázsáról ingadozva ért él 26 mázsáig, de 1959-től csökkent a széna termésátlaga. Ezen változ- . tatni kell, s növelni a széna termést, hogy a 30 mázsás átlag a minimum legyen. Ennek érdekében már a lucerna telepítésénél a legkörültekintőbben kell eljárni.. Csak helyeselhetjük a ciszaioffj Aranykalász Tsz módszerét ahol a telepítés előtt istállótrágyázással biztosították új lucernásaiknak az elengedhetetlenül szükséges jó kultűráUapotot. Agrotechnikailag sokat tehetünk azért, hogy a telepítendő lucerna minél jobb fejlődését biztosítsuk. Nagyon fontos a termőterület kiválasztása, a meszezés, a talaj jó kultúrállapota, a gyomosság előzetes csökkentése. Ne feledjük: a trágyázás nem azonos a tápanyagszükséglettel. A lucerna foszforigénye jelentős, de a káli-igény és a nitrogén rendszeres használata mellett. Számolni kell — főleg magtermesztésnél — a fény-igénnyel is. Üzemi próbáknál nem lehet kötött műtrágyázási norma. Üzemenként a telepítés körülményeivel összeegyeztetve, állapítsuk meg a műtrágya-szükségletei. A növényápolási munkák mindenkori jó elvégzésére is legyen gondunk. Nem mulasztható el a tavaszi fogasolás (fejtrágya, talajfertőtlenítés, preventív védekezés meghatározott kártevővel szemben), s a kaszálások utáni fogasolás Dr. Váczy Mihály a Szolnok megyei Növényvédő Állomás főagronómusa Iparunk gyártmánya! kétszáz külföldi szakkiállításon Ez évben külkereskedelmünk 25 nemzetközi vásár hivatalos résztvevője, de ezenkívül még mintegy kétszáz szakosított kiállításra kerülnek el iparunk gyártmányai. Az exporttermékek széleskörű megismertetéséért csaknem valamennyi baráti országban lesznek magyar árubemutatók. Az európai tőkés országok Közül Olaszországban, Angliában, Franciaországban jelenik meg a legtöbb magyar külkereskedelmi vállalat, de számos kiállításon vesznek részt Belgiumban, Ausztriában, Hollandiában, Görögországban és az NSZK-banis. A tengerentúlon 18 államban lesznek magyar kiállítások, köztük Algériádban, Ausztráliában. Kolumbiában. Ghanaban. Tnöiáhnn, Tndoné-öAhap. az Egyesült Államokban és a közel-kelet több országiban, New Yorkban és Washingtonban például magyar könyv-, és kézműipari kiállítást rendeznek. (MTI) IGAZGATÓK „MÁSODÁLLÁSBAN” Amerikában nemcsak a munkások és kistisztviselők vállalnak a nagyobb kereset kedvéért „mellékállásokat” hanem vezető beosztású emberek, vállalati igazgatók is. A legtöbb 'tóllalat rossznéven veszi, hogy vezető alkalmazottai ..nem szentelik egész idejüket fő állásuknak’’ és ezért megtiltiás a „mellékest”. Kiderült többek között, hogy egy nagy amerikai repülőtársaság elnöke mellesleg két temető hallottas- hézának tulajdonosa, ame- rikában a magánkézen lévő hallottasházak rendezik a temetéseket. Egy másik vállalat öt vezetőjéről kiderült, hogy „mellékesen” vendéglőt üzemeltetnek, 24 vezető tisztviselő pedig — ismét más vállalat ..nap^ pali” alkalmazottai — vasúttársaságot vásároltak.