Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-31 / 76. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. március SÍ. s AUSZTRIA SZORGALMAZZA \Z EURÓPAI KOZÜS MACCAL VALÓ lARSULÁSÁT Becs (AP) Fritz Bock osztrák kereske­delmi miniszter az osztrák '.-ormány konzrevatív tagjai részére rendezett sajtóérte. kezdeten üdvözölte az euró­pai gazdasági közösség mi­niszteri tanácsának azt a döntését, hogy megvitatja '\usztriána<c az. Európai Kö­zös Piac társult tagjává '»aló felvételére irányuló kérelmét. A miniszter szerint „vár­hatók a tárgyalások ebben az ügyben”, hozzáfűzte még ■ogy Ausztria értékesítette BFTÄ-beli partnereit, tár­sult tagként csatlakozni kí­ván az Európai Közös Piac­hoz, amelynek országaival rendkívül fejlett kereske­delmet tart fenn, Ausztria — mondotta Fritz Bock — megvárja az európai gazdasági közösség miniszteri tanácsának jövő heti értekezletét és azután döot a további teendőkről; STEVENSON LONDONI SAJTÖÉRTEKEZLETE London (MTI) Mint a Reuter és az AP közh, Stevenson az Egye­sült Államok ENSZ — kül­döttségének vezetője — aki szerda óta tartózkodik az angol fővárosban — pénte­ken sajtóértekezletet tartott Védelmébe vette a NATO megszilárdítását célzó ame­rikai terveket, állátt fog­lalt a multilaterális nukleá­ris ©tőerő megteremtése mellett Hangoztatta, ha az egyes országok külön „nem­zeti atom ütőerőt” létesíte­nének, növelnék a „vélet­lenből téves számításból, vagy felelőtlenségből ki- lobbanó három veszélyét”, 'íoha Stevenson De Gaulle fnsntía elnök nevét nem említette meg «- mutat rá az ÄP — világosan hangot adott az amerikai kormány véleményéinek: Kennedy kormánya ugyanis határo­zottan ellenzi az önálló francia nukleáris erő meg­alakítását. Röviden foglalkozott Stevenson az Európai Közös Piac helyzetével is, s meg­állapította, hogy átmeneti­leg — Anglia csatlakozásá­nak megakadályozása foly­tán — megállt a Közös Piac fejlődése. LORD HOME TOKIÓBAN Tok ó (TASZSZ) A japánban tartózkodó Lord Home angol külügy­miniszter pénteken Tokió­ban az angol nagykövetsé­gen sajtóértekezletet tartott, s kijelentette, látogatásának fő célja megtalálni az an­gol—japán kereskedelem kibővítésének módját. A XX. században a világnak törekednie „kell a kereske­delem bővítésére — mon­dotta. Véleménye szerint a Kí­nai Népköztársaságnak meg kell adni a helyét az ENSZ- ben. Oktalan dolog megta­gadni ezt a helyet attól a kormánytól, amely hatszáz milliós országot képvisel; Lord Home elmondotta, az angol kormány nem tilt­ja meg nagy átmérőjű acél­csövek kivitelét Oroszor­szágba. Hozzáfűzte: s a maga részéről azon lesz, hogy Anglia kereskedelme fejlődjék ne csak a Szov­jetunióval, hanem más szo­cialista országokkal h* A MAROKKÓI KIRÁLY AMERIKAI^ LÄTOGATÄSA SORÁN NEW YORKBA ÉRKEZETT New York, (MTI) II. Hasszán marokkói ki­rály péntek este Washing­toniból New Yorkba érke­zett, ahol amerikai látoga­tásának befejezéseként még néhány napot tölt. Valószí­nűleg találkozik majd U Thant ENSZ-főtitkárral is. A király washingtoni megbeszéléseiről pénteken közös közleményt adtak ld, amely szerint a tárgyalá­sok két főtémája a ma­rokkói amerikai támasz­pontok kiürítése és a Ma­rokkónak nyútjamdó ame­rikai gazdasági segítség volt. A katonai támaszpon­tok kérdését Illetően meg­erősítették az Eisenhower elnök és V. Mohamed ma­rokkói király áltaj 1959-ben kötött megállapodást, amelynek értelmében a tá­maszpontokat 1963. folya­mán ürítik U az aroeri­A Csepel Kerékpár és Motorkerékpár Nagykereskedelmi Vállalat értesíti azokat, akik személygépkocsit szándékoznak vásárolni, hogy MOSZKVICS 407 SKODA típusú személygépkocsikra, rövid szállítási határidőre megrendeléseket fogad el Kérjük a megrendeléseket a vállalat sí­mére: Budapest, VI. Bajcsi-Zsilinszky út 53. sz. alá küldeni. Hazaérkezett a román katonai küldöttség Bukarest (MTI). — Leontin Salajan had­seregtábomok, a Ro­mán Népköztársaság fegyveres erőinek mi­nisztere, a Román Mun­káspárt politikai bizottsá­gának póttagja Budapest­ről pénteken délben repü­lőgépen visszaérkezett Bu­karestbe. Rio de Janeiróban növekszik a feszültség a kubai szolidaritási kongresszus ellen hozott o intézkedések miatt Rio de Janeiro (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentése szerint Rio de Janeiróban növekszik a feszültség annak következ­tében, hogy a reakciós La­A bonni acélcsővita Nyugat-német gyáros: No nézd csak a vén cow­boy!, ha nem vigyázok, a végén még engem húz a csőbe!.., Tonez Tibor rajza A Szovjetunió már csaknem húsz főbb termék gyártásában utolérte az Egyesült Államokat Moszkva (MTI). Hi­vatalos szovjet közlés sze­rint a Szovjetunió már 19 főbb bányászati, illetve gyártási ágazatban utolér­te és elhagyta az Egyesült Államok színvonalát. A Szovjetunió több vasércet, mangánércet, azbesztet, kő­szenet termel, s több fém­forgácsológépet, Diesel- és villanymozdonyt, vasúti te­her- és személykocsit, trak­tort, kombájnt, ekét, vető­én aratógépet, fűrészárut, téglát, gyapjú-, és lenszö­vetet; cukrot'gyárt, mint á‘ tőkés világ legnagyobb ipari hatalma. A moszkvai központi sta­tisztikai hivatal adatai sze­rint 1963 elején a szovjet ipari termelés volumene elérte az amerikai ipar ter­melésének hatvanhárom- százalékát, míg 13 évvel ezelőtt az arány mindössze negyvenhét százalékos volt. Campbell és Tarn ameri­kai közgazdász az említett adatot túlságosan szerény­nek találja és azt állítja, hogy a szovjet ipar már 75 százalékra közelítette meg az amerikai termelést. Az amerikai ipari terme­lés évi átlagos növekedési százaléka 1918-tól 1960-ig 3.3 volt, a háborút követő tizenhét évben pedig 2.1 százalékra csökkent. A kö­vetkező egy-két évben nem várható az ütem nö­vekedése. A szovjet ipar évi átlagos növekedése a háború utáni egész idő­szakban 10.6 százalékos volt és ezt az ütemet lan­kadatlanul tartja. cerda-kormányzó megaka­dályozta a kubai szolidari­tási kongresszusnak a vá­rosban való megtartását. Az egyik helyi érdekű va­sútvonal munkásai tilta­kozó sztrájkot kezdtek, mert a kubai szolidaritási kongresszusra igyekvő tár­sukat a rendőrség letar­tóztatta. A sztrájkhoz több más vasútvonal, valamint több autóbuszvállalat dol­gozói is csatlakoztak. La- cerda kormányzó utasításá­ra Gunabara állam katonai rendőrsége . kordont vont egy színházépület körül, mert olyan hírek terjedtek el, hogy a haladóérzelmű diákok ott tüntetést kí­vánnak rendezni szövetsé­gük székházának a rendőr­ség által történt megszállá­sa miatt. Goulart elnök a pénteki nap folyamán mangabeira igazságügyminiszterrel, va­lamint Silva tábornokkal, katonai tanácsadójával tár­gyalt a Rióban kialakult súlyos helyzetről. Az el­nöknél folytatott tanácsko­zásokat követően a kor­mány szóvivője a képvise­lőházban ismertette Goulart döntését, amelynek értel­mében szövetségi csapato­kat küld Guanabara állam­ba, hogy Lacerda kormány­zó alkotmányellenes intéz­kedéseit hatályon kívül he­lyezzék. Az elnöki döntés értelmében szövetségi csa­patok veszik át a fonto­sabb középületek őrzését is. Von Hassel Rómában Róma, (MTI) Róbert László, az MTI tudósítója írja: Von Hassel bonni had­ügyminiszter villámlátoga­tásának a római hivatalos körök — különös tekintet­te) a közelgő választásokra — igyekeznek „udvarias­ság}” jelleget kölcsönözni. Ennek hangsúlyozásán kí­vül a hivatalos közlemény csak annyit mond, hogy „Strauss utóda olasz kol­legájával, Andreottival rész­letesen megvitatta az At­lanti Szövetség legfontosabb katonai problémáit”. A ki­szivárgott értesülések sze­rint a megbeszélésen első­sorban két téma szerepelt: 1. Olaszország, illetve Nyugat-Németország rész­vétele a többoldalú atom­ütőerőben; 2. A Szovjetunió által vá­sárolt olajvezeték-csövek leszállításénak kérdése. Is­meretes, hogy míg Aden­auer „stratégiai okokból’ letiltotta a csövek szállítá­sát, az angol és az ólasz cégek változatlanul eleget tesznek kötelezettségeiknek. Ezzel kapcsolatban Rámáiban egymásnak teljesen ellent­mondó értesülések láttak napvilágot. Egyesek szerint Von Hassel arról igyekszik meggyőzni az olasz kor­mányt, hogy Adenauerhez hasonlóan Olaszország is tiltsa meg a csövek szállí­tását. Más hírek szerint a bonni hadügyminiszter a nyugatnémet nagyiparosai: szóvivőiéként szerepelt Ró­mában, akik azt szeretnék, hogy — Adenauer vétóját kijátszva — a Ruhr-vidéki acélcsöveket Olaszországon keresztül szállítsák a Szov­jetunióba. A valószínűbb persze az első feltételezés és logikusabb, hogy Von Hassel Adenauer utasításait követi. Ami a többoldalú atom- erőben való részvételt il­leti: Von Hassél látogatása — enyhén szólva — cáfolja azokat az olasz nyilatkoza­tokat, amelyek főleg a ke­reszténydemokrata baloldal, továbbá a szociáldemokra­ták részéről hangzott el, s amelyek szerint a több­oldalú atom erő a legjobb garancia a Bonn—Párizs tengely ellen. Az a tény, hogy Adenauer az utóbbi időben hangfogót tett a Bonn—Pária tengely pro­pagálására — arra mutat, a nyugatnémet kormány ugyancsak megtalálja szá­mítását a Kennedy-féle „többoldalú atomfegyverke- zésben”. — 7. — Sokáig voltak benn a bátyám fedezékében. Szé­gyenkezve, arcukon mér­hetetlen szomorúsággal, könnyes szemmel jöttek ki. Még egymásra sem mertek nézni. Leheveredtek a vac­kukra, tudták, hogy nem fogják bántani őket. Csak délután ugrottak fel, mikor Szabó szakaszvezető elkiál­totta magát: — Riadót — s hozzáfű­zött egy kacskaringós, rafi­nált jász káromkodást, melyben szinte művészi ritmusban remegett a pó­rázra kötött, gyilkolni kí­vánó pulykaméreg. • Már hetek óta állták a mátyásföldi repülőtér pok­lát. Volt olyan nap, hogy tíz bombázást is kaptak. A repülőtér környékének ki­épített részeit magyar lég­védelmi ütegek szállták meg, a repülők azonban csakhamar felfedezték rej­tekhelyeiket s ádáz bom­baszőnyegekkel, pusztító nehézgépfegyver-tüzzel árasztották él őket. Ezért állandó volt a futkosás, az ütegek naponta változtatták felállítási helyüket, s vol­taképpen senki sem tudta, hogy hoi is van a helye, s a repülőtér melyik részét kell védenie. A futkosás rendszerint akkor volt a leghevesebb, mikor riadót rendeltek el; akkor mindig eszébe jutott a parancs­nokoknak egy-egy jobb hely. Bátyám már az első nap, amint megérkeztek, elküld­te Szabót a szomszéd üte­gekhez szaglászni. Amint visszajött, súgtak-búgtak valamit, s felállították az üteget az országút mellett, teljesen fedetlen helyen. Otthagyták a vontatókat is, éppen csak lekapcsolták róluk az ágyúkat. Sámson őrmester aggo­dalmasan tiltakozott, hogy itt ők lesznek az elsők, akiket agyonvernek, s rá­adásul a vontatók is mind elpusztulnak. Bátyám csak nevetett, megcsapkodta az öreg hátát, majd gyöngé­den, mint a gyerekeknek, megfogta az állát, s gügyög­ve mondta neki: — Ne bőgjön, no. — Hát mit csináljak ké­rem, ha nem hallgat rám a főhadnagy úr? — Danoljont — Danoljak! Mit danol- jak én! — dohogott az öreg, mert látta, hogy most nem lehet bátyámmal okósan beszélni. — Dánólja azt, hogy Holdvilágos éjszakán, miről álmodik a lány — s meg is fogta az öregnek a két ke­zét, s könyörtelen marká­nak szorításával három- négy tangó-lépésre kény­szerítette. Az öreg Sámson, aki hi­vatalában nagyon pontos pedellus volt egy igen jő- nevű gimnáziumban, azzal az elnéző, fejcsóváló szelíd­séggel sajnálkozott bátyám­ra, mellyel egykor a fékez- hetetlen kedvű diákokra nézett, akik nem egyszer felkapták a vállukra, mikor szidta őket valamiért: — Az a baj, hogy maga nem kapott elég róvót a gimnáziumban, biztosan több is elkelt volna ma­gának, főhadnagy úr. Mikor azután fellőtték a riadót jelző piros rakétákat, s vagy két kilométerre el­dördültek az első lövések. Szabó éktelen és goromba sürgetéssel kapcsoltatta rá • lövegeket a vontatókra. * megindultak sebesen, el. vaktában az országúinak. Mikor elült a dörgés s csak a fekete füstoszlopok borongtak már a táj födött, megszólaltak bátyám gép­ágyúi is, félelmetes zene­bonával, s mesterien on­tották rövid és hossú soro­zataikat. A tüzet Szabó ve­zényelte, olyan gráciával, mint egy karmester, tenyér­rel és mutatóújjal intve a lövegkezelőknek. Már mindenki értette a játékot, a tüzérek vigyo­rogtak, de pontosan és fe­gyelmezetten dolgoztak: bátyám oldalt állt, komoly képpel, szemében a csíny- tevés fényes pofájú, mo­solygó krampuszával, az öreg Sámson pedig akkor is ott lamentált mellette, minden percet kihasználva a szólásra, mely a gép­ágyú-sorozatok között volt: — Mi lesz ebből, főhad­nagy úr, ha rájönnek? Estére beállított a repü­lőtér tüzérparancsnoka, egy hirtelen hízott, lila képű. fiatal alezredes, aki folyton szesz-gőzöket böfögött fel magából, szemei zavarosak voltak, de roppant katoná­san, kurtán és határozottan beszélt; egész lényén lát­szott a kérlelhetetlen pa­rancsnoki öntudat. Meghall­gatta a jelentéseket a napi lőszerfogyasztásról és a vesz­teségekről; dicsért, korholt, fenyegetett. Mig bátyám katonásan jelentette a 16- szerfogyasztást, s azt, hogy vesztesége nincs, Szabó az alezredes tizedesével tár­gyalt, aki naponta motorom hordta ki ide. (Folytatjuk) Külföldi események

Next

/
Thumbnails
Contents