Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-30 / 75. szám

íSC? március 36, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A viszálykodás csak árt Egy édes hír Tavaly 200, az idén 260 mázén tojásdrazsé — Nem keil a griilás tojás? — ivévé* a liktMrém tojás A MÚLT ÉV NYARÄN a szolnoki Vörös Csillag Ruházati KTSZ-nél aa el­nök, GaramvüLgyi Mihály lebontatta a pártszervezet helyiségét, az egyetlen iro­dát, ami egy nagy mumka- 1 erem' végében volt. A párt­titkár ez idő alatt iskolán volt, s csak utólag értesült a helyiség „áthelyezéséről'. A viszály, ami ez alka­lommal keletkezett, azóta sem ért véget. De annak korántsem a helyiség meg- szüntetése volt az oka, az csak ürügy, s az azóta fel­gyülemlett torzsalkodás is arra rakódott le. A munkaterem amúgy is kicsi, zsúfolt. A pártszer­vezet helyiségére így való­ban szükség volt. S az el­nök minduntalan erre hi­vatkozik.. A párttitkár vi­szont arra, hogy az eljárás felháborító, sértő, hogy az ő távollétében és tudta nél­kül intézték mindezt. S ebben neki is igaza van. A láfezait nem jelzi, — az elnök és a párttitkár most már egy szobában vannak, — mégsem enyhült a hely­zet Mit. takar a jelenlegi csend? A pártütikár, Dögéi .Sándor azt mondja: Nem szólok, mert nekem abból csak károm lesz. & a hangsúlyból a mellőzöttség, a meg nem értés érzése csendül ki. De ezzel több­nyire él is hárítja magától mindazt, ami a kcsz-néí van. Amt nem is gondol, hogy ezeket a dolgokat az alapszervezet egészének kellene rendezni. A fcfcz elnöke a szövet­kezet tagságának egészéhez mérten, képzett ember, köl­es belpolitikai kérdésekben járatosabb, mint általában a szövetkezet tagjai. De ama nem is gondol, hogy ez a képzettség csak akkor ér valamit, ha másoknak is segít. Ehelyett taggyűlésen kinyilvánította, s azóta is megerősítette, hogy az alap- szervezet tagjaim nem szá­míthat, 'mert politikailag képzettének, tájékozatlanok. A -píütikai tette tlanság valóbált súlyos dolog. De lehet vitetni, hogy kötele­ző-e egy-egy ktsz—tagnak kül- vagy belpolitikai szak­értőnek lennie. Nagyon jó, ha minél többet tudnak, ha minél könnyebben eliga­zodnak . a szövetkezet ha­tárán kívül eső dolgokban is. Egyéni értékük is ez, de mindenkinek az egyéni becsvágy szintjétől, érdek­lődésétől függ. S az ilyen kijelentésekkel ezt a becs- vágyszinbst egyetlen gazda­sági vezető sem tudja ma­gasabbra emelni. Pedig itt valóban szükség van ar- ra, hogy a legalapvetőbb kérdésekben világosan lás­sanak. Es miután a dolgozók többsége itt nő, mit tesz a nőmozgalom a ktsz-ben. A NÖTANÄCS VEZE- Tö.rÉT kérdezem. Milyen segítséget kér tőlük a ve­zetőség? Erre a hosszas be­szélgetés' során sem tud mással válaszolni Bárdos Ferenené, mint mentegető­zéssel: nem tudunk kul- túrcsoportot alakítani, nem jönnek össze az asszonyok. Nem tudunk egy teaestét rendezni, egy-egy színdara­bot betanulni, mert senki sem vállalja a szerepet.’ Egyszóval nincs érdeklő­dés. Bármennyire szeretnék is a nőtitkár pártjára állni, azt mondom, igazuk van az asz- szonyoknak. Miért foglal­nák le napi néhány óra sza­badidejüket azzal, hogy jól vagy rosszul betanulnak egy kevéssé vagy egyálta­lán nem testükre szabott szerepet? Mindezt itt Szol­nokon, . 9hot színház, mo­zik, művelődési házak, rengeteg televízió, s szá mtalart' - más kultúróló- dási lehetőség van. Nem is beszélve afról, hogy kinek és hol játszanának. Bárdosné panaszkodott arról, hogy nem lehet a po­harakat az ebédlőben hagy­ni, mert azonnal ..lábuk kél”. Talán minden Télé kul­túrműsornál többet érne. ha azt szabnák feladatul, hogy ennek közös erővel elejét vegyék. Vagy: Aktsz dolgozóinak többsége nő. S arról sem a nőtanácsnak, sem a pártszervezetnek, sem a gazdasági vezetők­nek nincs összképe, hogy kinek van meg az általános iskolai végzettsége, ki, hol, mit tanul, vagy mit tanul­hatna. Pedig egy ilyen ta­nulási mozgalom is felér­ne a különböző színdara­bok, vagy tea-esti rendez­vények hatásával. Sőt azt is el lehet képzelni, 1 ■ az asszonyokat, férjhez me­nendő lányokat jobban le­kötné egy-egy egészség- ügyi, gyermekvédelmi ta­nácsadás, vita, vagy elő­adás. S feltehetően ezért jobban fel is keresnék a nőmozgalmat. — Csakhogy mindezt a pártszervezet­nek, a ktsz vezetőségének kellene kezdeményezni, — szorgalmazni. Nekik kelle­ne követelményt állítani a Szükségünk van azért, hogy munkások, parasztok ezrei saját művészi munká­jukon ált váljanak az Iro­dalmat, a színházat, a kép­zőművészetet értő és azt tu­datosan művelő embrekké. Nem sztárokat, hanem a giccset elutasító, kultúra­értő tömegeket kell nevel­nünk, a szocialista kultúr- forradalom ügye iránti őszinte lelkesedéssel és Szakértelemmel; Bár az öntevékeny művé­szet egyéb formái egyre jobban előtérbe kerülnek a legnagyobb tömegeket meg­mozgató műfaj, a színját­szás. Az egész vita ekörül bonyolódik; Igen sok együttes műkö­dik a megyében a túrkevei „Kiváló színjátszó együttes” címmel büszkélkedő cso­porttól a most kezdő kis tsz csoportokig. A szemle bemutatóim egymásután lépnek fel a mozgalom vonzóerejéről téve tanúsá­got. Vagy esetleg másvalami­ről is? Egyik nagy városunk statisztikájából azt látjuk, hogy tavaly tavasszal hét színjátszócsoport működött közel kétszáz taggal, őszre ez a szám háromra csök­kent, mintegy negyven tag­gal. Kiderült, hogy ezek úgynevezett alkalmi cso­portok. amelyek egy-egy szemlére összeállnak, úgy- ahogy betanulnak valamit, aztán megszüntetik műkö­désüket. Nem egy helyen csak addig tevékeny a cso­port, amig néhányezáz fo­rint bevételt szerez annak a szervezetnek, amelyik életre hívja, aztán megint feloszlik.­Az öntevékeny színjátszás egyik, szinte megszületése óta, fenálló betegsége ez. Ha elfogadjuk — és el kell fogadnunk azt a megálla­pítást, hogy a szerepléssel legalább is egyenértékű fel­adata a belső nevelés, a ta­gok művészi ízlésének fej­Csikós Benjámin, a ve- zsenyi Tiszamenti Termelő- szövetkezet tagja, mint éj­jeliőr dolgozik a közösben. Az idős ember felesége sú­lyos beteg, kezelőorvosa most gyógyüdülőét javasolt A termelőszövetkezet veze­tősége figyelembe réve az nőmozgalom elé, s nekik kellene segíteni is ezek végrehajtásában. EHHEZ TERMÉSZETE­SEN az is kellene, hogy az alapszervezet tagjai helye­sen képviseljék a párt mai politikáját. — De ehelyett többen azt mondják: addig nem is mennek a nőtanács­hoz tevékenykedni, amíg pártonkívüli lesz a vezető­je. Ez maradi vélemény tarthatatlan és nagyon so­kat árthat. Mások a mű­szaki vezetőről vélik azt, hogy nem dolgozhat szív- vel-lélekkel a közösért, — mert pártonkívüli. A han­gulat csali akkor oldódik majd fel, ha mindenek előtt a párttitkár, s a párt­tagok is leteszik behomá- lyosodott szemüvegüket, el­hagyják túlhaladott állás­pontjukat, teljes bizalom­mal, egyetértéssel dolgoz­nak a pártonkívüliekkel. Borsi Eszter lesztése — akkor semmi­képpen sem nyugodhatunk bele az efajta forint-szem­léletbe. Nem sokkal sze­rencsésebb az olyan nézet sem, ’amelyik csak a szem­lére állít össze egy csopor­tot, mondva, hadd legyein ez is benne a jelentésben. Nyugodtan és határozot­tan elmondhatjuk, olyan csoportra, amelyik csak al­kalomszerűen „áll össze” amelyik minden művészi előkészítés nélkül, a legele­mibb színpadismeret nélkül lép színre — nincs szükség — a nyilvánosság előtt. A televízió térhódítása, a színházak egyre több he­lyen bemutatott tájelőadá­sai, a rádióhallgatás általá­ban az ízlést fejleszti, és a fejlett ízléssel nem tudnak lépést tartani a felkészület­len. művészileg selejtes munkát végző együttesek. A másik nagy veszedelme az alkalmi csoportok elő­adásainak az, hogy legtöbb- nyíre tanyai, falusi közönség előtt játszanak, amelyiknek nincs kialakult, biztos ízlé­se, és egy-egy operettnek, vígjátéknak bármilyen gyenge előadását is gyanút­lan szeretettel fogadják. Hogy ez milyen arányok­ban rombolja az ízlést, mi­lyen tág kaput nyit a giccs befogadására, arról jobb nem beszélni. A veszély nem kicsi, különösen, ha arra gondolunk, hogy egy- egy előadással a csoportok szinte az egész járást „el­árasztják”; Az eddigi községi, járási szemlebemutatók bizonyí­tották a lelkiismeretes és szakértő vezetők által be­tanított, rendszeres belső életet élő csoportok sikert arattak és ..felsőbb osztály­ba kerültek”. A sietve ösz- szeállt néhány próba után színpadra dobott együttesek viszont kritikán aluli tel­jesítményt nyújtottak. Ml a tanulság mindebből? idős házaspár anyagi hely­zetét úgy döntött, hogy tel­jes egészében fedezi Csikós Benjáminná kétheti gyógy­kezelését. A szövetkezeti gazdák szerető gondoskodá­sa révén a beteg asszony a jövő héten utazik Hajdú- eaobos Klóra, A Fűszer és Édességke- reskedelmi Vállalat édes­ipari osztályának vezetőjé­től kértünk felvilágosítást; húsvétikor miből és mennyit vásárolhatnak megyénkben a csokoládé és cukorka kedvelői. Mint Bede János- né — az osztály vezetője — elmondotta, általában mindenből nagyobb készle­tek lesznek mint a múlt évi ünnepkor. — Hogy csak néhány példát említsek, tojás drazséból tavaly kétszáz, az iáén pe­dig kétszázhatvan mázsát adunk át a kereskedelem­nek. A csokoládé-figuráik­ból, nyuszikból, bárányok­ból negyven mázsa helyett hatvanak — És mit nem kapunk majd? — Hiányozni fog a pör­költcukorból gyártott gril­Csak annyi színjátszó és né­pi tánccsoportot kellene alakítani amennyinek meg­felelő oktatórendezőt meg­felelő próba, játékfeltétele­ket, kosztümöt, díszletet tudnak biztosítani. Helyez­zenek nagy súlyt a darab­választásra, arra törekedje­nek. hogy adjanak valami többletet az embereknek. Az új csoportok már a meg­alakulás első percétől kezd­ve tervszerűen készüljenek későbbi feladatukra, ren­dezzenek vitákat, tanulják meg a színpadi mozgást, a tiszta beszédet. Színpadra pedig csak akkor lépjenek, ha már testben lélekben egyaránt felkészültek. Ez nana könnyű, de a színjátszó mozgalom to­vábblépése .szempont iából nélkülozhetetléti. Ázt‘ ’ a szemléletet pedig, amely a pénzért, a dolgozó ember pénzéért ízlésrontást tud csak nyújtani, a községei, városok kulturális ügyeiért felelős elvtársaknak kell szép szóval, meggyőzéssel, de ha kell adminisztratív eszközökkel is megszüntetni. Hernádi Tibor Válaszol az illetékes Röviddel ezelőtt „Kenyér keserűséggel, bosszúsággal” című írásunkban bíráltuk a Jászberényi Sütőipari Vál­lalatot, mivel a jászladányi sütőüzemek leállítását kö­vetően a községben nem volt kifogástalan az ellátás. Írásunkra Sárosi Zoltán, a vállalat igazgatója vála­szolt. Levelében elmondta, hogy a vezetése alatt álló válla­lat saját erejéből és állami támogatással bővítette, kor­szerűsítette a jászapáti 16. számú üzemet. Ennek befe­jezése után a fejlesztésre nem alkalmas üzemeket — így a jászladányit is — le­állította, a termelést a jász­apáti üzembe összpontosí­totta. A korszerűsítésnek köszönhetően a sütőipariak­nak már nem kell naponta 14—16 órát dolgozniok. Sárosi Zoltán igazgató el­ismerte, hogy az átszerve­zést követő napokban mu­tatkoztak kisebb hiányossá­gok; egyben Ígéretet tett arra. hogy vállalata a jö­vőben korán és jőminőségű áruval látja el a vásárlókat, láslojás. Azaz, hogy való­színű, nem hiányzik, hiszen az ipar éppen azért nem készíti, mivel nagyon meg­csappant iránta az érdek­lődés. A tapasztalatunk sze­rint a vásárlók csaknem kizárólag a minőségi árut keresik, tehát a finomabb csokoládé-féléket. Kellemet­lenebb npár az, hogy likőr- krém tojásból nem tudják kielégíteni az igényeket. Mindössze nyolc mázsát ka­punk, noha a kétszerese is elfogyna ennek a négyén kedvelt csemegének. De bí­zunk benne, hogy a sok egyéb finomság, édesség nem engedi, hogy em'att megkeseredjen bárkinek is a szájaíze. Végű] még egy újdonság; a díszdobozokat húsvéti csomagolásban hoz­zák most forgalomba. Mint a lapok már hírül adták: mérsékelték a kül­földi társasutazások autó­busz viteldíját. Személyen­ként átlagosan 100—250 fo­rinttal lesz olcsóbb az uta­zás az időtartamtól és a távolságtól függően. Az IBUSZ-tól kapott fel­világosítások szerint me­gyénkben — ezekben a na­pokban is — sokakat ked­vezően érint a változtatás. Több turistacsoport indul ugyanis Csehszlovákjába és Lengyelországba. Rövidesen tiszafüredi és szolnoki pe­A húszas évek végén az egész magyar közvéleményt felkavarta a hírhedt arzé- nes gyilkosságok híre. Sőt, még külföldön is nagy visszhangja volt a tárgya­lásnak, amelyen a nagyrévi feleségek, illetve anyák ad­tak számot tettükről. Akkoriban a lapok — bél- és külföldön egyaránt — igen sokat írtak az eset­ről, s írókat is megihletett. Ismertek Móricz Zsigmomd írásai is a megdöbbentő gyilkosság-sorozatokról. Csaknem két esztendőn át folyt a per, a megyei törvényszékről a táblához A talaj egyes helyeken még mindig fagyos, máshol viszont eléggé vizes. Ez megnehezíti a szőlő nyitá­sát, pedig most már na­gyon sürgős ez a munka. Éppen ezért a női munka­csapatok is a szőlőben te­vékenykednek. A cserke- szöllői Magyar—Román Ba- I rátság Tsz férfi tagjait sem kell serkenteni, akiket nem kőt le a gallyalás és k>~ A TIT megyei folyóira­tának megjelent ez évi első száma különösen a mező- gazdasági jellegű tanulmá­nyokban gazdag. Bereczki Lajos a mezőgazdasági ter­melés főbb kérdéseiről, Se­res Imre és Sós István a mezőgazdaság szocialista átszervezésének hatása a megyei áruforgalom ala­kulására címmel írt cikket, Csaknem kifosztották a vetőmag- boltot Fejre értés no essék, ez nem valamiféle bűnügyi tudósítás, csupán tájékoztató arról, hogy milyen nagy az érdeklődés Szolnokon a különböző kerti­magok iránt. Beköszöntött a tavasz és mindazok, akiknek kis kertjük van, belátogatnak a vetőmagboltba. Bene János a bolt vezetője elmondotta, hogy Igen sokan keresik a különböző zöldségfé­léket. —f Különösen , sokan vásárol­nak sárgarépa, zöldség, ubor­ka és saláta magot. Nagy a keletje a retekrajláknak, me­lyek közül négyféle maggal Is szolgálhatunk, a velőborsónak és a többi borsó és bak'" . ségnek. Rövid néhány hét alatt' hat­ezer tasak zöldség, több mint négyezer tasak sárgarépa ve­tőmagot vásároltak a kertész­kedő szolnokiak. Így csaknem kifosztották a bolt készletét, gyorsan új szállítmányt kellett rendeinl. dagógusok látogatnak Cseh­szlovákiába, töbtí termel a- szövetkezet tagja pedis Csehszlovákiába és Lengyel- országba szándékozik men­ni. Az IBUSZ tervei között még az idén újabb nyu­gati kirándulások szerepel­nek. Ősszel előreláithaióan Bécsibe, Franciaországba és Olaszországba mehetne]; Szolnok megyebeliek. - Az IBUSZ szolnoki kirendelt­sége már a közeljövőben megkezdi e turistacsoportok szervezését. Szenzációs lelet i/ a szolnoki levéltárban Előkerültek a tiszazugi gyilkosságok ■ aktái Igyekezni kell a szőlőnyitással Megjelent a Jászkunság legújabb száma és a kurtához került. Az iratok azonban egy idő után nyomtalanul eltűntek. Számosán kutattak a per­anyag után, de hiába. Az iratok most kerültek ismét napvilágra. A szol­noki levéltár munkatársai bukkantak rá az értékes anyagra. Feldolgozásukat rövidesen megkezdik. A munka azonban hosszú időt igényel, hiszen a vaskos iratcsomók súlya megha­ladja a tizenöt kilót: sok­sok ezer iratot tartalmaz­nak, jegyzőkönyveiket, vizs­gálati adatokat, Idhalígntási aktákat, egyebeket. csolás, mindannyian a sző­lőt nyitják. Dolgoznak azok az új tagok is, akik már­cius 20-a óta tartoznak a nagy családhoz. Ez évben is számítanak az idős nyug­díjas tagok segítségére, hisz a szőlőben és a szántóföl­döm ja sok munkáskézre van szükség. Pinczés Pál levelező Csalogné Pós Éva Szolnok megye néprajzi atlaszának előkészítő munkálatairól számol be. Megjelent a Szolnok megyében 1944-ben lefolyt harcokról szóló cikk befejező része. Külön ér­deklődésre tarthat számot Kaposvári Gyula írása Szolnok megye képzőművé­szeti alkotásokkal való el­látottságáról. ÖNTEVÉKENY MOZGALOM ÉS FORINTSZEMLÉLET Ma már szinte divattá vált az Öntevékeny mozga. lom jövőjéről cikkezni. Pro és kontra igen sok véle­mény hangzik el. E cikknek nem célja az, hogy ehhez a vitához újabb adalékokat szolgáltasson. Egy mondat­ban csak annyit szeretnék leszögezni, hogy az öntevé­keny mozgalomra szükség van, kóros túlzásait, a di­lettantizmus káros kinövéseit azonban le kell nyese­getni;' Csíkos néni Hajdúszoboszlóra u(a/ik Olcsóbban utazunk külföldre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents