Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-29 / 74. szám
V1EAG PROLETÁRJAI EGYESVUKTEK? SZOLNOK M Í * A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYE! TANÁCS LAPJA XIV, évfolyam, 74. szám. Ara 50 fillér 1363, március 39,, péntek, TAVASZ A TISZÁN (Foto: Nagy Zsolt) Kinyílt a tavasz, benépesült a határ Elsüllyedt a traktor Palotáson Nem kedvez a vízállás a halászoknak itt is, ott is gépek sietnek a dűlőutakon, lófogatok vonszolják a yetőgépet a. földeken, emberek serénykednek szerte a megyében. gépjük. Csütörtökön ezért lófoga tokkal indult a munka. A lovaikkal vetőágyelőkészítés történik. Az állami gazdaság megyénk egyik legnagyobb lucernát termesztő üzeme. Ebben az évben 1800 holdra egészítik ki lucernás telepüket. Most a lucerna vetőágyát készítik elő. Bánmilyen késve is, bármilyen sok bajt zúdítva is ránk mégiscsak beköszöntött a tavasz. Lassan szikkad a határ, s falvainkbam A Ralotáai Állami Gazdaság birtoka nagyrészt kötötttalajú. A belvíz levonult ugyan már a földjeikről, de a felszáradás nagyon lassú. Siettetnék pedig a palotásiak, hisz alig várják, hogy teljes kapacitással dolgozhassanak. Szerdán megpróbáltak gépekkel elvonulni a határba, azonban póruljártak, elsüllyedt a A Szolnoki Félszabadulás Halászati Termelőszövetkezet hetven halásza hétfőn csónakba, ladikba szállt, hogy megkezdje a tavaszi lehalászást. Az élő és a holt Tisza vizein kis szerszámokkal keszegre és csukára A Jászkiséri Gépállomás traktoristái „tüzelőállásba” helyezkedtek. Gépeikkel együtt a brigádszállásokra vonultak, hogy az első pillanatban megindulhassanak. De- ezidáig még csupán a jászszentandrási Petőfi és a jászkiséri Alkotmány szövetkezetben tudnak mozogni. A Petőfi Tsz-ben 250 „vadásznak”. Sajnos, a magas vízállás és a víz hűvös hőmérséklete nem kedvez munkájuknak. A hidegvízben nincs halmozgás, s így a hetven halász örül. ha egyiilteseji másfél mázsa halat zsákmányol naponta. hold futóhomokot hasítottak már fel ekéikkel és pár hold híjával íélszáz hold borsót tettek a földbe. A megkésett tavaszra tekintettel úgy határoztak termelési értekezletükön a traktorosok, hogy az idő jobb beálltával nem néznek se vasárnapra, se ünnepnapra, behozzák a késést. néhány szóban, mit jelent a tavasz közös gazdaságukban, A szolnokiak 120 hold- nyi területén még mindig víz. áll. Azokon a határre- szoken, ahonnan korábban levonult a tavaszi olvadás olikezdtök a vetést. Nyolcvanöt hold olajlen és 54 holdon étkezési börsó került , már földbe náluk. A szolnokiak ugyancsak fogatos vetőgépekikeJ dolgoznak. A tiszaföldváriak letudták a mák vetés gondját nyolcvan holdon. Kétszáz- hatvan hold lucernát telepítenek ebben az évben, s , belőle már nyolcvan holdon végeztek is e munkával. Sőt a szőlőkitakarással egy- idffben a gyümölcsös tavaszi permetezésével végezve a cukorrépa vetését t* megkezdték. Vélik a cukorrépát a Tisza mentén Szolnok megyében a Tisza mentén és a homokos területeken a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok megkezdték a cukor* Vasárnap is dolgoznának a traktorok A szervezetlenség és következményei a Tisza Cipőgyárban Az 1962-es éven okulva a Tisza Cipőgyárban túlórák jelentős csökkentését tűzték célul: a tavalyi egy főre jutó 4M helyett 20 órára. Pozitív munkát végzett ezért a gyár szakszervezete. Következetesen harcolt és harcol a túlórák csökkentéséért. Sajnos — és esz nem rajtunk múlik — e munka nem eredményes. Az első negyedévre jutó 20 000 túlórát már február végén ezerrel túllépték. Miért nem tud e „beteg- tégből” kilábaini a gyár? Az indítóok a termelés közvetlen irányítóiban, művezetőkben, csoportvezetőkben keresendő. A gyárban az évek során természetessé vált, hogy a menetközben felmerülő váratlan termelési problémákat túlórával oldják meg. Ez a szemlélet még ma is kisért. Lukács Béla gyáregységvezető március 6-án a beosztottaival történt tanácskozás után 800 túlórát igényelt, vagyis egy teljes műszakkal kívánta megnyúltam az aznapi munkát. Amikor a szakszervezet titkára, Fodor Sándor jelezte, hogy engedélyt csak akkor ad, ha meggyőződött a túlmunka szükségességéről, elálltak kérésükcőlSajnos nem mindig kérik a szakszervezett hozzájárulást. Például Bózsó Béla műhelyvezető műhelyében január 22-én húszán túlóráztak engedély nélkül Ugyancsak januárban, 19- én egy teljes üzemrész túlórázott az előbbi példához hasonlóan feketén és ez 800 engedély nélküli órát jelentett. Az esetiekre egyedül a Március 31-én délelőtt fél 12-kor „A Jászság története az őskortól napjainkig” címmel a jászberényi múzeumban állandó kiállítás nyílik. Az ünnepi megnyitót dr. Örtütay Gyula akadémikus, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondja. A kiállítás bevezető része a Jászság területén előkerült ősállati maradványokat mutatja be. A kusza kszerv ez et reagált. Január 22-én levelet intézett a gyár igazgatójához, amelyben esetekkel bizo-. nyitva hívja fel a figyelmet a tarthatatlan állapotra. Azóta az igazgató és a szakszervezet jobb együttműködésének eredményeként javult a helyzet, de mint az összesített adatok bizonyítják, nem eléggé. Ha kis mértékben is, de márciusban is találkoztunk „fekete” túlórákkal. Ez a tény pedig azt bizonyítja, hogy nem elegendő a szakszervezet harca. A közvetlen vezetők szemléletében kell alapvető változást elérni. A minden probléma megoldásának kulcsa a túlóra-elv, a fejlődés gátjává válik. Ezt kell látniuk a műszaki vezetőknek, csakúgy mint a munkásoknak. Olyan jelenségekkel is találkoztunk, hogy a szakszervezetet bírálják, amiért ellenzi a túlmunkát és az azzal járó „különkeresetet”. Ahhoz, hogy 1962 évben 1961-hez viszonyítva — duplájára emelkedett a túlóra, jelentősen hozzájárult az üzem- és munka- szervezés lebecsülése, elhanyagolása. A termelési fel adatokkal nem tartott lépést a műszaki fejlesztés üteme sem. Ezért a íerv teljesítés egyik legbeváltabb eszközévé váa a dolgozók túlmunkájának fokozott igénybevétele, Sajnos a vállalat vezetősége mulasztást követett ed, amikor e hatalmas üzemben képtelen volt egy üzemszervezési csoportot, de inkább osztályt felállítani. Grósz István igazgató ellönböző régészeti korszakok kultúráját a jászsági lelőhelyek gazdag anyaga szemlélteti. A kiállítás leg- újabbkori része Jászberény mai életét, mutatja be. A múzeum új állandó kiállítását Csalog Zsolt és Tóth János forgatókönyve alapján a múzeumi ismeretterjesztő központ kiállításrendező csoportja készítette. ismeri, helytelen, hogy az üzemszervezési csoport élet- rehívását elmulasztották, de... Szavaiból kitűnt, nem is olyan egyszerű ez az üzem. Először nem volt abban a munkakörben megfelelően kvalifikált munkaerő. Amikor ilyet találtak, az — okulva egy ideiglenesen megbízott üzemszervező munkájának dicstelen befejezéséből, akit segítés, támogatás helyett inkább gáncsoltak — nem vállalta el a megbízatást. E problémák megoldása évekig húzódott. Ma mór a vállalathoz két évre szerződött nagy tapasztalatokkal rendelkező üzemszervező, mellette az ambiciózus H. Nagy Mihállyal eredményesen dolgozik a Tisza Cipőgyárban jócskán található szervezetlenség felszámolásán. A törvényes keretek között engedélyezet túlmunka betartása, valamint a termelési és minőségi tervek teljesítése, a gazdaságos és a világszínvonalat megközelítő termelés elérése csak az új, korszerű műszaki és gazdasági irányító munka megteremtésével érhető el Bognál János Halló ITT — Néplap? Itt meg Kocsiscsik Mihály géplakatos beszél. Nein vártam, hogy felhívnak. — Miért? — Éppen vége a munkaidőnek, 9 már mindenki készül hazafelé. Az előbb jöttem be, próbaúton voltam egy autóval. Ma reggel hozták be a műhelybe, ' és mostanra megcsináltuk, j — DehAt. azt mondta, hogy géplakatos, vagy nem? — Igen az is meg autószerelő is. Sok motort megjavítottunk már, de rengeteg gondot okoz az alkatrészhiány. A múltkor is hiába mentünk csapágyért az Autókerhez, a vasboltban pedig hatos, nyolcas, tizes csavarokat nem lehet kapni. Ilyenkor kénytelenek vagyunk házilag Állandó kiállítás nyílik Jászberényben Ötszázan dolgoznak Cserkeszollőn A cserkeszöllői Magyar— Román Barátság Termelőszövetkezet előnyösebb helyzetben van. Főprofilja a szőlő- gyümölcstermesztés és határa nagyrészt homokos. A szövetkezetben ötszáz ember dolgozik már, nyitja a szőlőt, tisztogatják s gyümölcsfákat. Kétszázötven hold szőlőnyításán túl vannaK, s a munkában mintegy háromszázan harminc—negyven munkaegységet is gyűjtöttek már. A szövetkezeti gazdákkal együtt feleségek, családtagjaik la szőlőtőkék között hajladoznak. Tarasz ran a két Lenin Tsz-ben A szolnoki Lenin szövetkezetből Friedrich Ferdi- nánd elnök, a tiszaföldvári Leninből pedig Tóth György párttitkár vázolta Feladatuk a dolgozók hazafias nevelése Megtartották az MHS rárosi küldöttértekezletét Tegnap délelőtt, a helyőrségi klub nagytermében kezdte meg tanácskozását az MHS Szolnok városi küldöttértekezlete. Az elnökségiben Sípos Károly, az MSZMP városi pártbizottságának első titkára, ^Vass Lajos, az MHS megyei elnöke, Nagy Béla, az MHS országos elnökségének tagja, Tímár Gyula, a KISZ városi bizottságának ti lkára, Juhász Mihály, néPLRP... előállítani a hiányzó anyagokat. Máskor meg olcsó, ötven-hatvan forintos alkatrészért is el kell utazni Pestre, mert közelebb nem tudjuk beszerezni. — Más bosszúsága nincs is? — Nincs az istencsudá- ját Van itt egy pár iparitanuló, aztán az egyik — nem akarom megmondani, hogy melyik — mindig felbosszant Olyan átkozottul szeleburdi, rossz gyereket maga még nem látott. Persze, szoktam én nevetni is, mór azért mondom, nehogy valami rosszkedvű embernek képzeljen. A többiek is nagyon vidámak. Itt ugrálnak most is körülöttem és hallgatják, hogy mit beszélek. az MHS szolnoki szervezetének ejnoke foglaltak helyet. Az ünnepélyes megnyitó után i uhész Mihály tartotta meg az elnökség beszámolóját. Elmondotta, hogy Szolnokon tizenhat alapszervezetbem 605, a négy klubban 400 tag tömörült. A statisztikai adatok azt bizonyítják, hogy aá utóbbi két évben a taglétszám nem alakult kielégítően. Egyértelműen foglalt állást az elnökségi beszámoló abban, hogy a jövőben nem szabad lebecsülni & társadalmi aktívákat, megsérteni a tagság demofcrB- ükws jogait Megemlítette az agitádés és propaganda munka megjavításának szükségességét, kijelölte a tennivalókat. Szólt a cukor- gyári szocialista brigádokról is, amelyekben csupa szövetségi tag dolgosak. A küldöttek közül sokan vettek részt a beszámoló feletti vitában. Sípos Károlyi a városi pártbizottság üdvözletét tolmácsolta a küldöttértekezletnek, majd ismertette a végrehajtó bizottság álláspontját és értékelését az MHS kétévi munkájáról A vita után került sor a városi elnökség, az ellenőrző bizottság és a megyei tanácskozáson résztvevő küldöttek megválasztására. répa verését. A vezsetnyi Tiszamenti Tsz-ben, a me zőhéki Táncsics Tsz rákó- cziújfalui üzemegységében, a kunszentmártoni éa a törökszentmiklósi járásban már mintegy 200 holdon földben van a mag. A kengyeli Dózsa Tsz-ben is megkezdték a dugványrépa ültetését. amely vetőmagot biZtOSÍt; A Szolnoki Cukorgyárral a megye gazdaságai közel tizenháromezer hold répatermelésre szerződtek le. A gyártól minden gazdaság megkapta már a vetőmagot és azok a tsz-ek, amelyek igénylik, szakember segítséget is kapnak a cukorrépa időben, jóminőségű mag. ágyban történő elvetéséhez. Négry év alatt 890 millió forint áru „felesleges* gép talált gazdát A modern új gépek u aembehelyezésével, a gyérítés szakosításával a népgazdaságban folyamatosan számos berendezés szabadul fei, A legutóbbi felmérés alkalmával a különböző üzemekben több mint hároíiunilliárá forint értékű olyan gépi berendezést találtak, amelyeket azon a helyen belátható időn nejül már non tudnak felhasználni. E gépeknek egy rész» selejt, nagyobbrészt azonban más vállalatokhoz áttelepítve még igen jói használhatók. 1960-ban ötszézhetven millió, 1961-ben 950 millió, tavaly pedig 890 millió fo- rint értékű ilyen „felesleges” gép talált új gazdát A használhatatlan géproncsokat mint. ócskavasat a Martin-üzemek fogadják igen szívesen. Tavaly 44 ezer, az elmúlt három év alatt összesen mintegy 150 ezer tonna súlyú kiselejtezett gépet alkatrészt adtak át a kocát- $zatnaj£.
