Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-27 / 72. szám

1§63. március 27. SZOLNOK MEGYEI VfóPLAP 3 Nem egyszer halljuk a kunszentmártoni járás ter­melőszövetkezeteiben: — Sajnos, a járási tanács mezőgazdasági osztályától kevós segítséget kapunk. Ritkán járnak hozzánk a szakembereik, akkor is rö­vid időre. Kakuk Károlytól, a kun-( szentmártoni Zalka Máté Tsz elnökétől hallottuk; —• Néha párhuzamos je­lentéseket kérnek tőlünk. Előfordult, hogy a Statisz­tikai Hivatalhoz küldött szokásos negyedéves jelen­tésünk után pár nappal az osztály kérte ugyanazokat az adatokat. Először megta­gadtuk ugyan, de végül mégis elkészítettük, mert a többi tsz is ezt tette. Megtörtént, hogy néhány napos határidőt szabtak meg fontos kérdések eldön­tésére. Például ilyenekre: — Milyen elképzeléseik vannak a távlati villamosí­tásról? Mit akarnak épí­teni?^ ehhez milyen össze­gű hitelt igényelhetnek? Mondani sem kell, ezek­ben egyedül sem az elnök, sem a vezetőség nem ille­tékes, eldöntése a közgyűlés hatáskörébe tartozik; Több a szakember, több a papírmunka A mezőgazdasági osztá­lyon 18 előadó, szakember dolgozik a terv és pénzügyi, az igazgatási és a termelés szervezési csoportokban. Egy év alatt a létszám meg­növekedett, de a papírmun­ka nem csökkent. Sőt! Az osztály tizenegy agronómu- sa, illetve zoológusa kevés időt tud a helyszínen tölteni a termelés szervezésével, s 8 szaktanácsadással. Pedig ez lenne a legfontosabb feladatuk. Elképesztő számadat: ta­valy 5396 ügyiratot intézett a mezőgazdasági osztály. Egy év termése. Csupán a munkanapokat figyelembe- véve 17,6 ügyirat jut na­ponként. S ebben még nem is szerepelnek járási párt vb és a tanács vb üléseire készített beszámolók, • je­lentések és tájékoztatók. Az idén kevesebb az ügyirat, mégis már 800 körül tarta­nak. Ügyiratokból tengeri kígyó Keresztes Péter osztály- vezető és Olasz József fő- agronómus is a sok jelen­tés és ügyirat miatt panasz­kodik. Mint mondják, ide­jük jórészét ezekkel tölti «c él. Véleményüket Táboroei Péter, a járási tanács vb elnökhelyettese is megerő­síti. Az ügyiratok nagyrészé — körülbelül 3500 — tsz jogvitás ügy, vezetőségi ülés. közgyűlési határozatok miatti panaszok, földbérleti és föld járadék miatti fel­szólalások; Némelyik elintézése több napot, sőt hónapokat vesz igénybe. Esetenként tengeri kígyóvá válnak, az értet­lenség és a bürokrácia miatt. Az osztályvezető egv földjáradék kifizetés miatti panaszt tesz elém. G. L. az öcsödi Szabadság Tsz-bői átment a tiszaföld- vári Szabad Nép Tsz-be. önkényesen, közgyűlési ha­tározat nélkül. Igaz, lakása Tiszaföldváron van, de tá­vozásába a közgyűlésnek kellett volna döntenie. Földje Öcsödön maradt, s ezután föld járadék illeti meg. Am a tsz 37,50 forint SZTK díjat fizetett helyette havonként, s ezt levonta a földjáradékából. Miután ugyanezt az összeget Tisza­földváron is fizeti a pana­szos. tiltakozott a levonás miatt. Az ügy hónapok óta elintézetlenül húzódik, jó­kora aktatömeg gyűlt már össze.- A tsz az SZTK-ra hivatkozik, a szentesi SZTK alközpont pedig a többszöri felszólításra sem válaszol; nyilván nem akarja az ösz- szeget visszafizetni. Egy-egy ember panasz­ügyében tíz személyt is meg kell az osztály dolgo­zóinak hallgatniuk — mondja az osztályvezető. Még hozzáteszi: — A já­rásban 10 000 tsz tag van, közülük 2000-nek a pana- sizát intéztük. — Miért nem mennek a tsz, vagy a községi tanács vezetőihez? — hisz helyben lehet csalt ügyükben in­tézkedni. — Egyes tsz-ekben eseten­ként nem elég embersége­sen járnak el az ilyen ügyekben. A községi tanács vezetői szívesebben veszik, ha nem ők foglalkoznak vele. félnek, hogy megrom­lik a jó viszonyuk a tsz vezetőivel. így olyan vád is ért már bennünket: úgy forgatjuk a jogszabályt, hogy a tsz tagnak legyen igaza. 37 oldalnyi „szempont“ Az osztály munkatársai mosolyogva mutatnak egy terjedelmes vázlatot. A Földművelésügyi Miniszté­rium pénzügyi főosztálya készítette: „A zárszámadást értékelő jelentés összeállí­tásának irányelvei”. A ki­egészítéssel együtt 37 oldal­nyi szempont. Ha minden kérdésére részletesen vála­szolnak, vajon milyen ter­jedelmű lesz a jelentés? — Nem egyszer megtör­ténik — mondják, — hogy a megyei tanács mezőgaz­dasági osztályának igazga­tási csoportja egy—hét napos határidőre kér yshsa- iést. Nem okoljuk őket, tő­lük a felsőbb szervek kérik, — Ezekután mennyi időt tudnak vidéken tölteni? — Átlagosan két napot hetenként. Legtöbbször komplex bri­gádokat alakítunk. Ebben a növénytermelő, állatte­nyésztő, gépész, könyvelő, néha az MNB szakembere is részt vesz. Egy helyen csak egy napot töltünk el. Nem akarunk a jelenté­sek ellen szólni általános­ságban. Szükség van rájuk a tájékozódás, az irányítás s az esetleges intézkedések megtétele szem pontjából. De a' fölösleges papírmun­ka, a szakmai segítségadás­tól vonja el a szakembere­ket. Ügy véljük, hogy szá­mukat a minisztériumtól kezdve az alsóbb szervekig bezárólag kellene csökken­teni. A községi tanács vb-knek is nagyobb hatás­kört kellene adni a terme­lés irányításában. Különö­sen, a csak helyileg meg­oldható panaszok intézésé­ben. Ezzel jelentősen csök­kenne a levelezgetés és az osztály dolgozóinak több ideje jutna a termelő mun­ka segítésére. Máthé László Általános iskolával kombinált tsz akadémia Egy érdekes tanulmányút tanulságai A napokban BesenysRÖgre látogattak a szolnoki járás párttitkárai, tanácselnökhelyettesei, művelődési otthon igazgatód. A Petőfi körzeti művélődésd otthon­ban rendezett találkozón a község kulturális munká­ját, a művelődési otthon tevékenységét, a szakmunkás- képző akadémiák, a klubok működését, a termelőszö­vetkezeti szocialista brigádok szervezési módszereit ta­nulmányozták a jelenlévők. így kezdődött A község vezetői kivétel nélkül belátták: itt az ideje hozzálátni az emberek anyagi-* kulturális-, szak­mai- és tudatbefld felemelé­sének még tervszerűbb munkájához. Mindenekelőtt részletes felmérő munkát végeztek. Megállapították, hogy a négy tsz 777 főnyi tagságából mindössze negy­venen végezték el a nyolc osztályt, hetvenhatan pedig írástudatlanok. Emellett tá­jékozódtak a tsz-ek gazda­sági és másirányú művelő­dési problémáiról is. A fő cél ez volt: a népművelés sajátos eszközeivel segíte­ni a termelőszövetkezetek munkáját, segíteni az em­berek szocialista tudatfor­málását. Ennek alapján — és a tsz-ek távlati fejlesztési ter­veinek figyelembevételével — készítették el az 1962— 63. évi népművelési munka­tervet. A felmérő és terv­készítő munkából a községi párt-, tanács- ég tsz-ve/.e- tők, a tömegszervezetek egyaránt kivették részüket. Mintaszerűen megszervezett termelőszövetkezeti akadémia Az ismeretterjesztési munka középpontjában — nagyon helyesen — a ter­melésit sokoldalúan segítő szakmai-, gazdasági- és ter­melési ismeretek oktatását helyezték Besenyszögön. A hatvan fővel induló tsz- akadémia tematikáját úgy állították össze, hogy a hallgatók megismerkedje­nek a mezőgazdasági ter­melés technikájának és technológiájának legkorsze­rűbb módszereivel, mint a munka termelékenység fo­kozásának egyik legfonto­sabb feltételével. Az akadé­mia eszmei irányítója a községi pártszervezet, amely természetesen szorosan együttműködik a termelő- szövetkezetekkel és a mű­velődési otthon művelődési tanácsával. A tsz-akadémia elnöke Jász János községi párttitkár, titkára Kácsor Ferenc, a helyi tanács vb elnökhelyettese, tagjai: Ta­kács Viktor, Nyeső Péter és Danyi Máté tsz-élnökök. A tanfolyam kétéves 1962. november 23-án kez­dődött és 1964. márc. 31-ig tart. Az első év órafelosztá­si terve a következő: 13 óra politikai óktatás (a VIII. kongresszus anyaga), 102 óra szakmai előadás (állat- tenyésztés és növényter­mesztés), 16 óra számtan, 9 óra általános ismeretek, 12 óra gyakorlati foglalkozás, üzemlátogatás. Ez összesen 152 óra. Mivel a kétéves tsz-akadémia össz-óraszá ma 450, ezért nem kis fel­adatot jelent majd a máso­dik évben a 298 óra telje­sítése. A foglalkozás idő­pontja minden hét keddjén péntekjén 9—13 óra között van. A zavartalan működés érdekében a már említett három tsz-elnök, és a mű­velődési otthon igazgatója szocialista szerződést kö­tött. A tsz-elnökök biztosít­ják a hallgatók részvételét, a minden óra után járó 0.2 munkaegység jóváírását azoknak, akik nem hiá­nyoztak és nem morzsolód­tak le. Az eddigi eredmények ke­csegtetőek: a tsz-akadémiá- nak átlag ötvenkét hallga­tója van, 13 százalékos a lemorzsolódás nak anyagát sajátítják el a hallgatók. Ebben rejlik te­hát a besenyszögi kezde­ményezés újdonsága és or­szágos jelentősége: a tsz- akadémia és a dolgozók is­kolája tematikájának össze­kapcsolásában. Amit lehet Besen yszögön ... A besenyszögi példa tük­rében a szolnoki járás köz­ségeinek küldöttei saját fel­adataikat is világosabban látták. Olyan jelentős kérdés­ben természetesen nem tu­dott végleges álláspontot kialakítani a tanácskazás, hogy milyen formában va­lósítsák meg az általános iskolával kombinált tsz- akadémiákat, de az a tény, hogy Besenyszögön már ilyen problémák vannak, figyelmeztető a megyei művelődési szervek, a Mű­velődésügyi Minisztérium számára is, amelyek szin­tén foglalkoznak ezzel a fontos kérdéssel. Egy bizonyos: a beseny­szögi eredmények, módsze­rek és tervek önmagukért beszélnek. S ha figyelembe vesszük, hogy az adottságok Itt sem jobbak, vagy rosszabbak ál­talában, mint másutt, a be­senyszögi példát feltétlen és sürgős követésre ajánl­hatjuk a szolnoki járás és Szolnok megye valamennyi községében és városában. Bubor Gyula 1963. március 27. SZÍNHÁZI VILÁGNAP” MA A VILÁG negyven­két országában emlékeznek meg a színházművészetről, lehetőségeiről, feladatairól. Erre az alkalomra, a máso­dik Színházi Világnapra Arthur Miller — aki az Édes fiaim. Az ügynök ha­lála, Pillantás a hídról és a Salemi boszorkányok című műveivel hazánkban is mély művészi hatást ért el — xüldött felelősségérzet­től telt üzenetet a színhá­zaknak, amelyben többek között ezt írja: „Több kísérlettel ellen­tétben. amelyek egy intéz­mény nemzetközi ünneplé­sére törekedtek, a színház művészetének ez a mostani, egydüli méltatása ennyi országban, reálisnak látszik. Minden, ami azt bizonyítja, hogy egyazon fajtából valók vagyunk, emberileg értékes számunkra. Értékes az, hogy ezekben a percekben emberek ezrei, talán milliói állnak meg szórakozásuk, vagy mélyebb élménykere­sésük közben, hogy tudo­másul vegyék: planétánk színpadán a történelem legnagyobb együttese vagy megtalálja az igazi kathar- zisit, a rettegéstől való sza­badulást,- melyet a mene­külést jelentő belátás hoz­hat meg — vagy katasztró­fa zuhan ránk. A tudomá­nyos megismerés ereje arra kényszerít mindnyájunkat, hogy mi is szerepet vállal­junk; most már senki sem lehet puszta szemlélő, mert a fenyegető nagy csend szemfedője alól egyikünk sem maradhat ki. A háborúról, korunk sors. kérdéséről beszélek, hiszen minden valamire való szín­darab is az emberiség sor­sáról szóL Egyetlen meg­fogható különbség vas- Csak az, hogy ma nem egy magányos hős, hanem mind- nyájunk ügye: megtalál­juk-e a megoldást vagy el­pusztulunk. Vajon hányán tudtuk ezekben az években, — mikor pedig időről-időre a pusztulás félelmével áll­tunk szemben. — megismé­telni Shakespeare felisme­rését és vele együtt kijelen­teni, hogy a hiba nem a csillagokban, hanem ben­nünk, magunkban van? Ezért van szükségünk a színházra, mert a színház mindenekelőtt az embert helyezi a világ középpont­jába. Meg kell találnunk a várakozásteli csendnek, a vihar mozdulatlan pontjá­nak azt az állapotát, amely­ben tanúi lehetünk az ősi pillanatnak: Hogyan szál! szembe az ember a sorsát alakító erőkkel.­Erre legalkalmasabb esz­köz az élő színház. Mert a színpadon az embernek cse­lekedni kell, méghozzá em­beri értékrend alapján. Ko­runkban, amikor a hiába­valóság érzete nyűgöz le sok embert, amikor halálos tétlenség fenyegeti a szivet, jó. ha olyan művészi forma van birtokunkban, amely lényege szerint cselekvést kíván. EZ TALÁN ANNYIT JE­LENT, hogy közel az aka­rat színházának ideje, azé a drámáé, amelynek a gyö­kere az a kicsiny szabadság, amely azonban emberi csudákat teremtett erre a földre, az ember kezét a csillagokra helyezte és amely itt és annyi más város­ban ma összegyűjtött ben­nünket, hogy osztozhassunk az emberért való reményke­désben”; Teri, a győztes Nagy izgalommal várták haza Terit, a szolnoki ke­reskedőtanuló iskola har­madéves növendékei. Szom­baton, mielőtt elindult Pestre, még a lelkére kö­tötték, ügyes legyél, igye­kezz. A tanárok is elmond­ták, a gyakorló munkahe­lyen is megállapították: „Tériké, maga ügyes lány, nem hoz szégyent a fejünk­re.” És mindannyian azt kívánták, milyen volna, ha győzne. ■— Óriási! Nagyszerű! — lelkendeztek a többiek, mi­kor négy nap után benyi­tott az osztályba. — Te, és igazán?... — Igen. Hát győztem, gyerekek. Itt a jelvény. • — Nagyon szép — mon­dom, mikor véletlen ta­lálkozásunkon nekem Is megmutatja. — Nem kis dolog az ország legjobb cipőipari kereskedő tanuló­jának lenni. Mondd csak, Hogyan tovább? Besenyszögön már most hozzáláttak az 1963/64. évi kulturális munkaterv elké­szítéséhez. A községi párt­vezetőség, a tanács vb, az iskola, a mezőgazdasági szakemberek és a művelő­dési tanács már közös ne­vezőre jutott a tsz-akadé­mia második évének óra­felosztásában. Eszerint a 298 órából 98 óra általános ismereteket nyújt, 100 órát azonban már szakosított órarend szerint bontanak fel. Az állattenyésztési és növénytermesztési csopor­tot nyolc külön tagozatra osztják. Száz órán az álta­lános iskola VII. osztályá­a divat05 öltözködés kelléke Női divattáska 73.— 250.— forintig hogy sikerült? Nem izgul­tál? — Jaj, dehogynem! — emlékezik vissza most már felszabadult vidámsággal. Csinos, barna kislány Teri, s jókedvű, meg sem lát­szik rajta a négynapos ver­seny. A megyein első lett. De ott, Pesten, sokkal ne­hezebb volt. —Áruismeretiből vizsgáz­tam először. Bejön a tanár, bemutatják: dr. Dévényt József. Szinte a vér is meg­hűlt bennem. Képzeld, S írta a mi tankönyvünket! Szigorú ember nagyon. Aztán mégis sikerült. Te­ri szerezte a legmagasabb pontszámot. Pénzjutalmat, oklevelet és a kiváló keres­kedő jelvény aranyofokoza- tát hozta haza. Ünnepel­ték az iskolában, meg bú­csúztatták is egyszerre, mert ő bár vizsgabizonyít­ványt nyert. Holnaptól munkába áll. Nem, nem eladó lesz valamelyik üz­letben. Visszatér a gya­korló munkahelyre, a Cipő Nagykereskedelmi Vállalat szolnoki lerakatához. A gyermekcipő osztály felelő­se lesz a kislány. Opra László, a lerakat vezetője a legnagyobb elismeréssel nyilatkozik róla: — Nagy Teréz a mi büszkeségünk. Éppen ma ünnepeljük a győzelmét. Megajándékozzuk. A nyá­ron pedig jutalmul két hét üdülésre megy. Ennek örül legjobban. Meg annak, hogy önálló, kereső ember lett, több pénzzel, több szabadidővel; mint tanuló korában. — Két és félévve] ezelőtt — meséld — fiú tanulót keresett a cipőlerakat. Azt hittem, hiába jelentkezem. De felvettek. Gondolom, nem bánták meg. — És te? — kérdem. Rámnéz csodálkozva és kérdéssel válaszol: — Hát azt hiszed?... f. r Egy év termései 5396 ügyirat

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents