Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-26 / 71. szám

I

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP

1963. március M.

Az 1963. évi költségvetés az országgyűlés napirendjén

(Folytatás as 1 oldalról,) tanulhat tovább. Gyors

ütemben só a SSisiaoűák

A lakásépítés

Lakásépítési programunk

1963-ben 50 700 lakás felépítését irányozza élő. Ebből 20 700 állami kivitelezésben készül, 2.7 milliárd forint értékben. Harmincezer lakás magánerőből létesül 1.3 milliárd forint állami támogatással, hosz- szúlejáratú hitellel.

Elsősorban a főváros és a legnagyobb városok — Miskolc, Debrecen, Pécs, Győr, Szeged — kommunális ellátásának fejlesztésére biztosítottunk magasabb előirányzatokat. Mind nagyobb jelentőséget kap a vidéki centrumok kulturális, egészségügyi, gazdasági súlya is.

Az egészségügyi, szociális, kulturális kiadásokon túl a költségvetés sok más tétele1 is szoros kapcsolatban van a lakosság bevételei vél és kiadásaival. Az 1963-as előirányzatok közül a lakosság adói további csökkenő tendenciát mutatnak. Adórendszerünkben a stabilitást, a szocialista törvényesség érvényesítését . tartjuk szem előtt, ugyanakkor fokozatosan felszámoljuk az adórendszer időszerű tienné vált maradványait. így ez évben reformra került a már több mint 15 éve változatlan házadórendszer, amely sok időszerűtlen vonást tartalmazott. A házadóreform a lakosságot körülbelül 70—80 milliós teher alól mentesíti és hozzájárulhat, hogy a tudajdcnosok nagyobb gondot fordítsanak a házak tatarozására.

A költségvetés a tervvel összhangban egyéb, az élet- színvonalt emeló intézkedésék fedezetét is biztosította. A január 1-én végrehajtott árleszállítási és egyéb intézkedések alapján érintett árucikkek forgalma január —februárban jelentősen emelkedett.. Áz év elején felemeltük az alacsony ősz- szegű özvegyi nyugdíjakat A nők helyzetének további könnyítéséért a fizetett szülési szabadság ideje húsz hétre nőtt és lehetővé vált, hogy az anyák gyermekük hároméves koráig fizetés nélküli szabadságot vegyenek igénybe. További, az életszínvonalat növelő intézkedésekre a tervezett nemzeti jövedelem s a költségvetési bevételek megvalósulásának arányában kerülhet sor.

A költségvetésben a vásárlóerő és árualap mellett nemzetközi pénzügyi kapcsolataink is kiegyensúlyozottak. Célunk külkereskedelmünk további fejlesztése, elsősorban a szocialista, továbbá a nemrég függetlenné vált, ■ a tőkés országok

vonatkozásában. A fejlődő országoknak szerény, de hatékony segítséget nyújtunk 1963-ban is. A szocialista országok bővülő együttműködését szolgálja a létrehozandó közös bank s ennek keretében a sokoldalú elszámolások rendszere.

Ezután a miniszter a rendkívüli tél következményeivel foglalkozott. A többletköltségek és a károk — mondotta — 600 millió körüli összegre tehetők. S ez még nem tartalmazza az ár- és belvizek okozta károkat, amelyeket óvatos számítások szerint is 300— 400 millióra becsülnek. A múlt hónapók megváltozott körülményei miatt tervünket és költségvetésünket nem módosítjuk. Ezt az álláspontot indokolja, hogy a legtöbb helyen az illető területen dolgozók szerint megvan a lehetőség arra, hogy az év hátralévő részében a kieséseket pótolják, s a többletráfordításokat ellensúlyozzák. Különösen nagyjelentősége van annak, hogy a vállalatok export- kötelezettségeiknek eleget tegyenek.

Befejezésül a miniszter hangsúlyozta: pártunk politikája, a tömegek bizalma elősegíti az idei feladatok megoldását. E bizalom növeli a vezetők felelősségét minden szinten és növeli a követelményeket a vezetők munkájával szemben. A színvonal emelése fejlődésünk gyorsításának objektív követelményévé vált. A két világrendszer közötti gazdasági versenyben csalt úgy törhetünk előre, ha mind hatékonyabban aknázzuk ki nemzetközi viszonylatban és az országon belül is a tervszerű gazdálkodás adta lehetőségeket, s a vállalatoknál folyó mun. lkában is mind jobban erősítjük az újat. a korszerűt, a gazdaságosat. Ma itt húzódik a front vonala.

A miniszter kérte az országgyűlést, hogy fogadja el az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvény- javaslatot.

A pénzügyminiszter után a: dr. Erdei Ferenc, a terv- és | költségvetési bizottság elő- g adója szólalt fel. Beszédé- | ben hangsúlyozta, hogy a | költségvetési törvényjavas- | lat vitájában az országgyű- - lés hét bizottságában 44 = képviselő vett részt. A vi- 1 ta eredménye abban össze- = gezhető, hogy mind a költ. | ségvetési előirányzatokat, = mind a költségvetés alap- | jául szolgáló népgazdasági | terveket a bizottságok he- § lyeslik.

lényegesen kisebb összeget biztosítanak a népgazdasági összkészletek növelésére. Mont, mondta, ez fontos és

üdvözlendő elgondolás, hiszen az ismert, hogy az utóbbi’két évben a vállalatok készletei túlságosan megnövekedtek, sok helyen felesleges anyagok, alkatrészek, félkész áruk, sőt, készáruk is felhalmozódtak. Ezek nagy részét hasznosítani lehet és kell is hiszen, ha népgazdaságunk készlet- állományát csupán egy százalékkal csökkentjük, már ezzel is milliárdos nagyságrendű összeget takaríthatunk meg.

A költségvetési összegek felhasználásáról, elosztásáról szólva Nyers Rezső hangoztatta, hogy a legnagyobb összeggel a beruházások — azok között is zömmel a tér. melő jellegű beruházások — szerepelnek az előirányzatok között. Sok szociális és kulturális létesítmény is tető alá kerül, jelentős összeg jut a magánlakás- építkazésekre fordított állami hitelek fedezésére.

— Pozitív tényként könyvelhetjük el — folytatta —, hogy a munkabéreken felül az állami központi pénzalapból is 600 millió forinttal növeljük a lakosság közvetlen jövedelmét nyugdíj, családi pótlék, ösztöndíj és egyéb juttatás formájában. Ily módon a költségvetési összkiadások 10 százaléka, csaknem 9 milliárd forint közvetlenül pénzben egészíti ki a lakosság jövedelmét.

Nyers Rezső részletesen foglalkozott ezután a tudományos kutatások támogatósával.

A tudományos kutatás terén mind állami szinten, mind az egyes kutatási szerveknél fokozottan összpontosítani kell az erőket a kiemelt, alapvető kutatási célok megvalósítására, természetesen úgy. hogy közben ne sorvadjanak él az alkalmazott kutatások

sem. Hasonlóan fontos feladat a beruházások koncentrálása.

Nyers Rezső ezután hangoztatta, hogy a költségvetés elfogadásával még nem érezhetjük népgazdaságunk zsebében sem a tervezett nemzeti jövedelmet, sem az állami bevételeket. A tervek megvalósítása a tavalyinál jobb gazdálkodást feltételez és igényel mind az áruforgalom, mind a beruházások terén.

—■ Ez évi tervünk sikere nagyrészt azon múlik, milyen mértékben tudjuk fokozni a gazdaságosságot. Ennek érdekében legfőbb tennivalónk a termelés és a szükségletek eddiginé. jobb összehangolása, a tervezett önköltségcsökkentés elérése és a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése.

Nyers Rezső a továbbiakban hangsúlyozta: javítani kell a vállalatok ösztönzését/ a gazdaságosabb, clcsóbb termelésre.’

— Tovább keli ösztö nözni és segíteni az ipar- vállalatokat a szocalista nemzetközi munkamegosztás fokozására, a nemzetközi szintű specializálódás figyelembevételére. Ez létkérdés számunkra már most is, de még inkább az lesz a jövőben. Olyan árukat kell tehát termelnünk, amelyek a szocialista, vagy a kapitalista piacon keresettek, s melyeknek eladási árában megtérül a befektetett ' összmunka.

— Nagyfontosságú számunkra a szocialista országokkal való műszaki-technikai kooperáció, sőt esetenként az együttműködő országok közös kutató-fejlesztési bázisának létrehozása is.

— A költségvetést a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében elfogadom — fejezte be hozzászólását nagy taps közben Nyers Rezső.

Nyers Rezső felszólalása után szünet következett, — majd Beresztóczy Miklós elnökletével folytatódott a tanácskozás.

A költségvetési vitában ezután Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Bácsi-Kiskun megye képviselője szólalt fel.

Arról beszélt, hogy a választásokon is bebizonyosodott: erősödik, szilárdul a szocialista nemzeti egység, s népünk nap-nap után tettekkel mond igent a párt és a kormány céljaira, politikájára. Részletesen szólt arról is, milyen szerepet tölt be a magyar értelmiség ebben a gazdagodó nemzeti egységben.

Ortutay Gyula a Bács- Kiskun megyei képviselők és a maga nevében* a költségvetést elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta.

■ Gácsi Miklós, Borsod

megyei képviselő volt a következő felszólaló. Bevezetőben hangoztatta: az

üzemi munkásság egyetért a kormány politikájával. Ezt az egyetértést tükrözi az a' munkalendület, amely- lyel most a kemény tél okozta elmaradásokat pótoljuk.

Ennek érdekében Borsod megye üzemeiben például versenyt indítottak. Ez a cselekvő egyetértés — mondotta a képviselő — idei költségvetésünk legfontosabb tartaléka.

Dr. Noszkay Aurél képviselő elmondotta, hogy az egészségügyi tárca több mint ötmilliárdos idei költségvetése majdnem kétszerese az 1957. évinek és töbh. százmiilióval múlja felül az elmúlt évit.

Gosztonyi János Vasmegyei képviselő felszólalásában kijelentette: az ország- gyűlés mostani ülésszakán bejelentett amnesztia is újabb bizonyítéka rendszerünk erejének. Az emberek érzik, tudják, hogy ilyen megbocsátásra csak az a rendszer képes, amely mélyen humanista, amely szilárd politikai alapokon áll, — s amely mindig számíthat a nagy néptömegek támogatására.

Az ebédszünet után az országgyűlés Pólyák Jánosnak, az országgyűlés alel- nökének elnökletével folytatta a költségvetési törvényjavaslat vitáját. Az első felszólaló dr. Sályi István Borsod megyei képviselő volt, aki a költségvetés oktatásügyi vonatkozó-* saihoz szólt hozzá.

Gallé Ernő képviselő többek között felhívta a figyelmet arra, hogy a gyógyszerészek élet- és munkakörülményeinek javítására a jövőben nagyok'-1 gondot fordítsanak.

Dr. Várkonyi Imre, az Actio Catholica országos igazgatója, kalocsai főkáptalani helynök, Bács-Kis- kün megyei országgyűlési képviselő felszólalásában az állam és az egyház viszonyával foglalkozott.

Vaskó Mihály Borsod megyei képviselő a költségvetési tervezet mezőgazdasági előirányzataihcs szólt hozzá.

Z. Nagy Ferenc Szolnok megyei képviselő

hézipar kérdéseivel foglalkozott.

Csorvási Sándor, Sza- bolcs-Szatmár megyei képviselő felszólalásában a mezőgazdasági szakemberképzés rendkívüli fontosságát hangsúlyozta.

Varga Józsefné. Zala megyei képviselő a közlekedés és a kereskedelem néhány időszerű problémájával foglalkozott.

Inokai János, Fejér megyei képviselő indítványozta, hogy nagyobb összegeket ‘’“kellene juttatni az olyan elöregedett városok, mint Székesfehérvár fejlesztéséret Az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós javaslatára ezután a képviselők elhatározták, hogy március 26-án, kedden délelőtt tíz órakor folytatják a törvényjavaslat vitáját. (MTI)

részletesen beszélt arról a köcsönös bizalomról, amely ma a dolgozó nép és kormánya között a párt helyes politikájának eredményeként kialakult. Hangsúlyozta, hogy ez a bizalom egyik legfontosabb biztosítéka szocializmust építő nagy feladataink valóra váltásának és elősegíti az 1963. évi állami költségvetés sikeres végrehajtását is. A költségvetést elfogadta.

Szünet után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós Klaukó Mátyás, Békés megyei képviselőnek adta meg a szót, aki a költségvetés jelentőségével foglalkozott, dr. Petri Gábor, Csongréd megyei képviselő a költség- vetés egészségügyi vonatkozásaival, Kollár József, budapesti képviselő a neNyers Rezső felszólalása

Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja szólalt fel.

— Kemény tél van mögöttünk, a hideg és hó okozta nehézségék miatt ma is sok a gondunk, ráadásul a tavasz is késlekedik — kezdte beszédét. — Mégis reménységgel, bizakodással nézhetünk a következő hónapok elé. Bizakodásunkat arra alapozzuk, hogy az elmúlt hónapokAz Alföldi Kőolajfúrási Üzem,

Szolnok. Körösi át 46, sz. azonnali belépésre keres

gyakorlott gépkönyvel őnőt

Jelentkezés írásban, vagy személyesen a fő- könyvelésen március hó 31-ig;

ban csupán a természeti kő- | rülmények alakultak ked- = vezőtlenül — a társadalmi, | politikai viszonyaink ez I idő alatt is számottevően | fejlődtek. A Hazafias Nép- | front választási sikere és a 1 választások politikai légkö- 1 re azt tanúsítja, hogy né- | pünk nagy többsége magá- | évá teszi legfőbb politikai = céljainkat, s helyesli gazda- | ságpoliökánkat is.

“ A gazdasági fejlődés- | nék szocialista típusú or- | szágokban természetes ve- - lejárója, hogy a rendszere- = sen emelkdő nemzeti jőve- jj delemből nő a lakosság fo- | gyasztása. bővül a vállala- | tok és szövetkezetek pénz- i alapja, ■ növekednek az I állami befektetések és az | állami szolgáltatások; Pénz- | ügyi politikánk reálitása I szempontjából helyes és | ésszerű, hogy a nemzeti 1 jövedelem terveztt 11—12 i milliárd forintos növekedé- 1 se mellett az állami költ- = ségvetés 6,9 milliárd forint- 1 tál emelkedik.

Nyers Rezső a továbbiak- | ban rámutatott, hogy az 8 előirányzáséi a tavalyinál i

— 2. —

^ Ide figyeljenek. További parancsig itt lesz a

harcálláspontunk. Van Itt három kiépített földalatti

fedezék. Első számú körlet.

Második számú

lőszerraktár.

Harmadik számú raktár és konyha. A 13- vegek helyét holnap jelölöm ki. Szabadság, eltávozás, kimenő nincs. Körlet elhagyása is csak az én engedélyemmel.

Hátul valami morgás támadt. Bátyám csendes hangja felcsapott, irgalmatlanul és olyan vérfagyasz- táan, hogy a madár is megmerevedett tőle a fán;

— Cseni! Pofázik ott valaki?

A nehezen lélegző Sámson őrmester köhögni kezdett, de hirtelen elfojtotta, ökrendezve lenyelt valamit, s könnyben úszó szemeit bánatosan fordította a hátsó sorok felé. Szabó sza.kasz- vezető egykedvűen álldogált a jabbszámyon.

— Most kilenc óra tizenkét perc. Tíz óra ötve» perckor minden a helyén van. Tizenegykor takarodó. Ébresztő reggel hétkor. Hét óra öt perckor reggeli tornához sorakozó.

A reggeli tornából ae istennek se engedett, soha. Az ő ütegének a Donnál is volt reggeli tornája, mikor orosz gránátok csapdostak be a hátak megett. Civilben tornatanár volt, A

reggeli torna volt számára a nap legnagyszerűbb része, ilyenkor egy szál fürdőnadrágban, puha tornacipőben futkosott az üteg körül, még a huszonötfokos hidegben is. Roppant leszállt a köd, s két órakor már kopogott az erdő. Reggel nyolckor megcsendültek a fák, ha végig főtt köztük a sugaras szél.

Bátyám a fák között kódorgóit„ kanyargós kis ösnyereivel meg-megcsapkod- ta téglavörös hátát, combjait, gyapjas mellét, meg- meggyűrte a füleit, mint valami rOngydarábokat, * gőzölgő párákat fújva kiabált:

— Ne görbítse be a hátát, szerencsétlen! Fél ettől a kis levegőtől?!

S.

Éjifél tágban hirtelen felvényen, melyen látszott, hogy már rég járta ember. A nyár füvei, bozótjai csap. zottan és fogyotton sárgállottak rajta. Egyszer csak megtorpant. Lépett egyet és egy nagy fa törzséhez lapult. Szemben zörögtek ' a bokrok és egy hatalmas hímszarva» feje emelkedett ki közüUik Arra nézett, ahol * bátyán»

rejtőzött. Gyönyörű íUat

volt. Bátyám óvatosan «

pisztolytáskához nyúlt és kihúzta revo'l-. vérét. Abban a pillanatban a szarvas nagyot ugrott, kirúgott a há- tulsó lábaival és eliramo- dott. Bátyám csak megcsóválta a fejét és folytatta útját. Pár perc múlva újabb szarvast látott: messze tőle ugrott át egy patakmedren, s nyomban utána még három. Azután közvetlenül előtte fácánok rebbentek fél.

— Ne! Még kévénk s szemem!

S újabb és újabb fácáncsoportok repkedtek fel körülötte nagy csörgéssel, özeket is látott, nyálai is. Gyorsan vis3zairamodott a fedezék felé. Gyerekes őrömmel kiabált:

— Szabó! Szabó! Hozza csak a puskámat, meg vagy harminc töltényt. Gyorsan; Gyűjjön maga is.

Kitűnő vadászpvslíája »ott. Egy fegyvermester csinálta neki még negyvenbe» egy cseh gyalogsági fegyverből, ötlövetű volt, golyóra, söréire egyaránt járt.

— Hallja-e, annyi itt * fácán, hogy sapkával lehetne verni. Szarvas is van, őz, nyúl, minden fene. Gyerünk csak. Hozzon, egy karabélyt, hátha ■vaddisznó ia van,

(Folytatjuk^

*

hallgatásnak száma Is, a nappali tagozaton meghaladja a 44 sasi- főt