Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

1MB. március 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Egy tanyai isholéhan, hét kilométerre Mezőtúrtól A rtfi-gyérvi tanácshá­za adminisztrátori he­lyiségében besárgult,, el- IcoSzolódott füzete^ len­genek egy fali fogason^. Panaszkönyv, amibe legutóbb 1960 májusá­ban írtak be valamit. Távozási, tartózkodási és érkezési nyilvántar­tás, melybe ha az em­ber belelapoz, azt hi- hetné, hogy itt 1961 augusztus óta megszűnt a hivatal. A többit is hasonló bejegyezések­nek rendszeresítették, de még mielőtt e kez­deményzés beválhatott volna, kiiktatták. Így csak a legyek járnak jöl vele nyaranta. A hivatali munka szervezésének ezt a módját túlnőtte ugyan az idő, de a füzetek ott maradtak. Nyilván derűkeltőnek — hogy a községben ilyen időszak ifi volt, — borsi — AKIK A TENGEK ALATT ÉLNEK A „Calipso” óceánkutató hajó elindult a Vörös ten­ger felé. Legénységének tíz tagja két hónapon át „ten­geralatti faluban” fog élni, felszerelésiekkel együtt há­rom házban helyezkednek el, ami lehetővé teszi, hogy 2 000 méter mélységig ku­tatásokat végezzenek a ten­gerfenéken. A tíz „tenger­lakó” csak az előírt időszak végeztével jön ismét a fel­színre, Kis vorosfegiás épület az út mentén, a földek vég­telenségében. — Megérkez­tünk. Itt a Kőkastéíy — mondja kísérőm. Őszintén keresem a kastélyt, itt a puhán tapadó földgomolya- gok közt, hét kilométerre Mezőtúrtól. — Ez a kas­tély. Itt szemben — mutat a tomácog házra Soós György művelődési csoport- vezető. — Errefelé a tanya­siak még ezt is annak mondják. Régebben bérlő lakott benne. Az utolsó, tejen is kinn maradt. Egészen addig, míg isko­la nem lett az épületből. Most Berecz Lajosné itt a gazda. — Nem lehet itt könnyű az élet — jár a fejemben, amint a kerék­nyomon egyre közelebb érünk a házhoz. Már a há- tamögé is belátni, nincs ott smmiféle kerítés, csak néhány feliérre meszelt deszkaépület — az egyik­ben disznó röfög —, kö­zöttük tyúkok tétováznak, de fát még a láthatár alján sem igen látni. — Sok mindenről le kell mondania annak, aki a tanyán tanít — és gondolatban kialakul bennem is a fiatal tanítónő magánya. — Ma, amikor mindenki a civilizált ott­hon utón vágyik, mi tart­hatja kämt őt? őt, akinek kulturális igényei is van­nak. A pénz biztos nem, még akkor sem, ha a ta­karítást is megfizetik neki. Elhivatottság, közöny vagy kényszerűség között kell választanom. Meg, hogy med«fig lesz ez még így, hogy emberek — köztük olyanok k, akikbe mi hin­tettük d a nagyigényűség magvait — élnek a tanyák tórsadáJooTŰdvüli Bégében. Még akkor is megmarad bennem ez a kérdés, ha ez ■s iskola itt nemsokára megszűnik és Berenczné ra­gaszkodik a tanyaiságához. Egyszerűen n^gyarázza meg, hogy miért szeretne továbbra is külterületen tanítani: itt a maga gaz­dája, a gyerekekkel is csa­ládiasabb a kapcsolat. Igen ez mind igaz: a (elsőbb­ségtől való függését csak óravázlatai és a ritka hiva­talos látogatások jelzik. A gyerekek is otthoni meg­hittségben ülik végig a fél napot kis termükben, a szünetekben társasjátékok­kal szórakoznak. Köztük a kh Latt Is, Eeroczék kétéves fia. & a magára utaltság talá­lékonyságára késztet, a ma­gáig pedig befeléfocdulés­lámpát a falon. Közben a gyerekekre gondolok. Most már számomra nemcsak Bereczné fejlődését akadá­lyozza ez a kietlen határ. Az új embert féltem tőle. Minél előbb meg kell teremteni a kor­szerű világot a tanyasiak­nak is. A mindennapi élet részleteiben. Mégha ez né­ha zavarja is a meghittség­hez való ragaszkodásukat. Hiszen olyan az ember, hogy elhúzódik a tökéletes­ség terhe elől. Tompa László A Néprajzi Múzeum restaurátorai nak műhelytitkaiból Nemrég még komoly gon­dot jelentetett az élelmisze­rek kiállítása, mivel ezek rövid idő alatt megromlot­tak. Most műgyanta alkal­mazásával hosszú időre, — évekre tartósíthatják a ki­állított élelmiszereket. A képen Csillag Gyula res­taurátor műgyanta injek­ciókkal falusi kenyeret tar­tósa ■— Hallja-e Othelló szaki, nehogy megfojtsa azt a Desdemonát, hisz i a mi munkaegység elszámolónk! Műkedvelő előadáson tm. Ez pedig csiszolja az agyat, még altkor ta ha olvasásra nem is jut sok idő. Nem igen hallottam olyannyira kristálytisztán egyszerű és mégis — vagy éppen ezért — találó véleményt az Édes életről, mint Berecznéé. Ezt látta ugyanis legutoljára moziban, még karácsony tá­ján. A film megragadta, noha a látott világ undorí­tó volt. Még Steiner sem volt rokonszenves. Egy eny- nyire természetes ember miért csődít maga köré ilyen fura embereket. Meg különben is: ha félt is a háborútól, gyávaság volt az öngyilkosság, Észreveszem apefcróleum­OZVEGY KORÁBAN LÁTTA ELŐSZÖR A FÉRJÉT A belgiumi Ostendében egy özvegyasszomy 36 évi vakság után nyerte vissza a szemevilágát. A jól sike­rült műtét után az 58 éves Van Maelesn asszony életé­ben először látta képről, hogy milyen volt a férje, aki az elmúlt hetekben fcúnyt «L SOLTI BÁCSI AUTÓI I Kísérőm kinyitotta a szer- ! számraktár ajtaját és szólt, ! nézzek be, I — Az ott, ni. I — Köszönöm. | Az öreg Solti István, akit ; kerestem, az egyik polcon ; matatott a reszelők, vésők ; és villáskulcsok között. ; Hetvenkét éves lenne? Na. ; nem azért, hogy még egy- ; általán dolgozik, hanem ; olyan újítást adott be, ami- ; vél a Kohó- és Gépipari ; Minisztérium foglalkozik ; most ; Ráköszöntem. ! — Jónapot Kit tetszik I keresni? 1 — Magát, Solti bácsi. \ — Engem? Ugyan miért? ■ — Újítás! — titckzafcos­• kodtam. I — Mondja már. Megtu- ! dott valamit? Már el sem i hiszem, olyan régen nem ! jött hír róla. Ugye, az élekt- i roenágnese» cölöpverörái beszél? — kérdezte és köz­ben méregetett, vajon ki le­hetek és miért érdeklődöm az újításáról. Elmondtam. — Nagyon jó, hogy jött. Jaj, de örülök neki! Míg a fényképeket elém rakta, megállás nélkül, bol­dogan beszélt. — Na, ez az. látja? Ami­ről szó van. A cölöpverő. Elismerték, nagyon jó do­log és mégis .., Szörnyű lassan megy minden, öre­gesen. Nincs igazam? Félénken, szemérmesen ejti a szavakat: — Azt is említették, de én nem aka­rom elhinni, hogy ... talál­mány lenne? A fényképen ügyes kis modell látható. — Működik? — Minden újításomat el­készítem ilyen kicsiben. Mindegyik működik. Orra nyergére eresztette tmníimuimn muimn drótkeretes szemüvegét, na­gyobb nyomatékül annak, amit mondani akar. — Tudja, áttanulmányoz­tam az összes szakirodal­mat, ami a cölöpverőkre vonatkozik. Megítélésem szerint a legegyszerűbbet és a legüzembiztosabbat ké­szítettem eh Egyetlen gombnyomásra olyanokat üt, mint egy köiyökmenny- kő. Csupán egy áramfej­lesztő agregátnak kell táp­lálni. — Hát ezek? — nézege­tem a többi fényképet — Látja, ezeket még be sem adtam újításnak. Ez egy elektromágneses döngölő. Nagyon egyszerű, úgy ug­rál, mint egy béka. Ez a másik meg egy ugyanilyen elven működő szögecselő kalapács, amit vésőként is lehet használni. — De Solti bácsi, hogyan birja mindezt? Ennyi évvel a vállán elég a nyolc órát is ledolgozni. — Ugyan már, nem va­gyok én öreg. Még csak öt­venkét éve dolgozom. Mesélni kezd. — Mikor a polgárit ki­Á belvízveszély következtében , hajléktalanná vált családok elhelyezése Az árvíz- vagy belvíz­veszély folytán több helyen ki kellett üríteni egyes la­kott területeket, illetőleg gondoskodni kellett a bel­víz által súlyosan megron­gált és életveszélyessé vált lakóházakban lakó szemé­lyek azonnali elhelyezésé­ről. Ezzel kapcsolatban több tanácsi lakásügyi szerv fel­tette a kérdést; milyen in­tézkedéseket tehetnek az árvíz-, vagy belvízveszély folytán hajléktalanná vált családok azonnali elhelye­zése érdekében olyan ese­tekben, amikor üres és ki­utalható lakás pillanatnyi­lag nem áll e célra rendel­kezésre. A feltett kérdéssel kap­csolatban az Építésügyi Mi­nisztérium úgy foglalt ál­lást, hogy az árvíz- és bel­vízvédekezéssel összefüggő államigazgatási feladatok közül a lakosság kiürítése, visszatelepítése és a men­tés kapcsán szükségessé váló tennivalók ellátása az illetékes- városi és községi tanácsok végrehajtóbizott- ságainak a feladata. A Polgári Törvénykönyv 108. §-ámak (1) bekezdése ugyanakkor kimondja, hogy másnak életét, testi épségét vagy vagyonát közvetlenül fenyegető és más módon el nem hárítható veszély (szükséghelyzet) esetében a tulajdonos köteles tűmi, hogy tulajdonát a szükség­helyzet megszüntetése cél­jából a szükséges mérték­ben igénybevegyék, fel­használják. Az idézett bét rendelke­zés egybevetéséből az kö­vetkezik, hogy amennyiben az árvíz-, vagy belvíz­veszély folytán lakásuk el­hagyáséra kötelezett szemé­lyeket, illetőleg az árvíz-, vagy belvíz által használhatatlanná tett, vagy megsemmisített lakások la­kóit középületekben vagy üres és kiutalható lakások­ban (lakásrészekben) nem lehet elhelyezni, úgy a ta­nácsi, lakásügyi szervek e családok elhelyezésére — végső esetben — ideiglenes átmeneti jelleggel — egyéb lakásokat, akár személyi tulajdonban levő szabad rendelkezésű lakásokat te, igénybe vehetnek. Az olyan igénybevételek azonban, amelyeket a tanácsi lakás­ügyi szervek nem a lakás- bérleti jogszabályban biz­tosított felhatalmazásuk alapján, hanem a Polgári Törvénykönyv idézett ren­delkezése alapján végeznek, bérleti jog alapjául nem szolgálhatnak. Ilyen esetek­ben azonban a tulajdonos — a Polg. Törv.-könyv 108. §-ának (2) bekezdése értel­riimimiiuiin ■••■■■■ ■■■ jártam, a MÁV műhelybe kerültem inasnak. 1912-ben felszabadultam, majd 1938- ban kineveztek a mozdony- szereidébe művezetőnek. Láttam, türelmetlenül forgat egy fényképet, meg­mutatná is, meg nem te. — Ejha, csak hem a Solti bácsi műve? A képen egy csinos, egy­személyes kis autó, fiatal hölgy ül benne. — De igen — mosoly su­hant át az arcán. — Az meg benne a feleségem. Egy amerikai prospektusból má­soltam le, 1938-ban. — Azután? — próbáltam visszaterelni a beszélgetést az előbbi témára. — Jaj, hol is hagytam abba? Ja, igen. A háború után, 46-ban nyugdíjaztak. Silány motyóval küldtek nyugalomba. Hát erről én nagyon hamar lemondtam, aztán eljöttem ide, a víz­ügyi igazgatósághoz. Meg­keresem ám az ezerötöt is. — Tizenhét éve dolgozik nálunk — szólt közbe Gulácsi György szerezám- kiadó, aki eddig szótlanul figyelte • beszélgetésünket, méhen — a szükséghelyzet­be került személytől kárta­lanítást, attól paüg, aki a szükséghelyzet megszünte­tése során indokolatlanul nagy kárt okozott, kártérí­tést követelhet. Amennyiben az ilyen la­kásokban történt átmeneti elhelyezést követően lehe­tőség nyílik, az oda behe­lyezett családoknak meg­üresedett tanácsi mdelke- zésű lakásban, vagy köz­épületben való elhelyezé­sére, illetőleg eredeti laká­sukba való vis&zaköltözteté- sére, a lakásügyi hatóság­nak haladéktalanul ki kell ürítenie az átmenetileg igénybe vett lakásokat. Az állásfoglalás befeje­zésül rámutat, hogy a la­kásbérletről szóló ,15/1957. (III. 7.) Karm. számú ren­delet 147. §-ánajk (2) be­kezdése értelmében a la­káskiutalásoknál elsőbbsé­get élveznek a romos la­kásban, életveszélyes, egészségre ártalmas körül­mények között lakók és a lakással nem rendelkezők. Ennek megfelelően, azokat a személyeket, akiknek la­kása az árvíz, vagy belvíz folytán életvszélyessé, ro­mossá vált, vagy teljesen megsemmisült és eredeti lakásuk valamely oknál fogva átmenetileg nem állítható helyre, vagy nem építhető fed ismét, a lakáskiutalások során elsőbbségben kell része­Bitem. HOLLYWOODI PLETYKÁK Hedda Pooper, egy nagy amerikai lap pletyicarovat- vezetője megírta emlékira­tait, amelyekben intimitá­sokat közöl hollywoodi sztárokról és más ismert személyiségekről. Elmondja többek között, hogy Doris Day naponta háromszor zu­hanyozik és Clark Gabié­nek halála előtt már egyet­len saját foga sem volt. Mario Lamzáról megtudjuk, hogy egyszer az éjszaka leple alatt elment és ösz- szetörte egy filmgyári veze­tő postaládáját, mert a fil­mes tehtótog becsapta őt. KINCS A KÉMÉNYB öt A franciaországi Tatában kéményjavítás közben egy régi ház téglakéményébe rejtve III. Napóleon kora­beli aranyakat találtak. A ház tulajdonosa közölte, hogy a háromszáz aranyat* illetve annak ellenértékét testvériesen megosztja a kincs felfedezőivel, a mun­kásokkal. ■ umimnuimnminrn — Valóságos varázsló a Pista bácsi. Azokat a szer­számokat. amiket eddig el­dobtunk, megjavítja, szinte újjávarázsolja. Sok ezer fo­rintot ment meg; — Azért már nem vagyok fiatal, érzem. A bejárás is terhes azon az átkozott buszom; El te határoztam, autót csinálok magamnak. Az alváz már készen is van. Csak nem olyan lesz, mint ez — mutat a fénykép­re. — Nem benzinmotoros, hanem akkumulátoros lesz. Csak gyárba járásra hasz­nálom. Tíz—tizenöt évig megteszi. Nahát! Nem tudok szóhoz jutni ilyen fiatalos alkotó­vágy és ilyen hatalmas testi és szellemi frisseség láttán, Mit is mondhatnék? — Solti bácsi, nagyon szeretném látni a műhelyét, meg azt a sok érdekes dol­got, amit fényképen muta­tott. — Legjobb lesz valame­lyik vasárnap délelőtt. Szí­vesen látom. Liget utca J, szám alatt lakunk. «- bognár DER11ELTÉS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents