Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-22 / 68. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1963. március 21 • • Összeült az országgyűlés Koszorúzási ünnepségek Szolnokon (Folyt. az 1. oidalr&) Az országgyűlés délutáni tanácskozását Vass István­ná nyitotta meg. Bejelen­Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke emelkedett szólásra; Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt őszinte kö­szönetét mondok az ország- gyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyásáért — kezdte beszédét Kádár János. A kormány összetételében be­következett változásokról kijelenthetem, hogy a most felmentett elvtársakkal politikailag mindvégig a legjobb egyetértésben dol­goztunk és felmentésüket kizárólag a munka gyakor­lati követelményei indokol­ják; Újonnan kinevezett tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással tekintünk, Mógegyszer megköszön­ve a kormány iránt kifeje­zett bizalmat, a Miniszter­tanács valamennyi tagja nevében biztosítani szeret­ném a Tisztelt Országgyű­lést, hogy a munkával igyekszünk * bizalomra rá­szolgálni; A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szólt néhány időszerű kér­désben, majd az ország., gyűlési s tanácsválasztáso- kat értékelte. A továbbiakban a ország- gyűlés a kormány és a ta­nácsok feladatáról szólott. A Minisztertanács elnöke ezután* hangsúlyozta: a Ma­gyar Népköztársaság kor­mányának programját és munkájának főirányvonalát' a Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusá­nak határozatai, a Hazafias Népfront program-nyilat­kozatai adják meg. Belpolitikai helyzetűnket meghatározza, fejlődésün­ket megkönnyíti, hogy hazánkban mär nincse­nek kibékíthetetlenül el­lentétes érdekű osztá­lyok, hogy a közösség és az egyes ember érdeke egybeesik és, hogy a szo­cialista társadalom teljes felépítésének célkitűzésé­ben a munkásosztály esz­méje, a dolgozók forra­dalmi öntudata, hazafi- sága és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége ta­lálkozik. A kormány belpolitiká­jában változatlanul a szo­cialista törvényesség meg­őrzésére és további meg­Budafokon született mun- káscsaládiból, 14 éves korá­tól az albertfalvai gumi­gyárban, majd pedig a ló­dén posztógyárban dolgo­zott. A harmincas éveikben a szlráj kmozgalom egyik részvevőiéként kizárták a gyárból. Munka nélkül ma­radt, később a budafoki zo­máncáru gyárba került, ahol a felszabadulásig mint he­gesztő dolgozott A pártnak 1939 óta tagja, felszabadulás évében Bú­tette, hogy a Népfcözársaság ELnöíri Tanácsa megtartotta első ülését és a forradalmi munkás—paraszt kormány­szilárdítására törekszik. Az állampolgárok egyenjogú­ságából kiindulva, a kor­mány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyfor­mán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és mindenkivel be­tartassa. A Magyar Népköztársa­ságban a szocialista társa­dalom építésével egyidejű­leg annak menetében az osztályellentétek megoldód­nak, nemzetiségi, faji, fele­kezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már is­meretlen. Az állam és a Magyaror­szágon működő egyházak viszonya normális, szerző­désekben szábolyozott és évről-évre javuló. A tudo­mányos és a vallásos világ­nézet természetesen ellen­tétes, de az állam biztosít­ja a szabad vallásgyakor­latot, az egyházak tudomá­sul veszik az állam törvé­nyeit és ezért nem kell, hogy közöttünk politikai harc folyjék. A hívők és nem hívők egyaránt a Magyar Nép- köztársaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy el­tüntessük a kizsákmányo­ló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is és felépítsük a dolgozóik sza­bad, szocialista társadal­mát. Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szocializmus teljes győzel­met arasson a termelési és társadalmi viszonyokban. Hazánkban a szocialista termelési viszonyok már a amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjai­ra. Állhatatosan kell dol­goznunk azért, hogy a szo­cialista eszme, a marxista— leninista tudományos világ­nézet még jobban érvénye­süljön és teljes mélységig hatoljon a közoktatásban, a művészetek terén, a kul­túrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irá­nyítja. Megvan azonban e harcban az államnak is, közfotézsnényeinfcnefc is, a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteinknek is a ma­guk feladata. Az ideológiai here 96 és legjobb fegyvere a szo­cialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó dafokon szervezte a nőmoz- galmat, majd 1947 elején az MNDSZ központjába ke­rült. 1950-ben a oómozga- !om főtitkára lett 1953-ban _ országgyűlési képviselővé,'majd 1956-ban a képviselőház alelnökiévé választották. A Béketanács­nak megalakulása — 1950 — óta elnökségi tagja. 1956-' tői a Hazafias Népfront El­nökségének tagja. Három gyermek* és két nak, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek tisztsé­gében való megerősítése népgazdaság valamennyi ágazatában győztek. Most a szocialista termelési vi­szonyok megszilárdítása van napirenden. Jelenleg ver­seny folyik világméretek­ben a kapitalista és a szo­cialista rendszer között — Tennivalóinkra világos el­igazítást adott Lenin, ami­kor rámutatott hogy az új, a szocialista társa­dalom véglegesen akkor győzte Je a régit, a kapi­talizmust, amikor megte­remtette a munka maga­sabb termelékenységét, mint amilyen a régi rend­szerben volt. Ezt a célt az országra és a múltra értve, már el­értük. De ez kevés. Arra kell törekednünk, hogy a termelés mind több terü­letén, mielőbb elérjük és túlhaladjuk a munka ma­gasabb termelékenységé­nek megvalósításában a legfejlettebb kapitalista or-, szagok szintjét is. Nem két­séges, hogy magasabbrendű társadalmi rendszerünk és népünk felszabadult alkotó erői segítségével történel­mileg nem nagy idő alatt elérhetjük, és el is érjük ezt a célunkat is. Senki se higgye azonban azt, hogy a munka maga­sabb termelékenységéért küzdve, társadalmunknak csak a gazdasági, az anya- ú területen, a műszaki fej- »sztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győzelméért:. folytatott harcban elsőrendű és meggyőző vita. Teljesen vi­lágosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét kép­viselő emberek ideológiai harca az eszme győzd, méért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az embe­rekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista-leninista nevelés eredményezheti, hogy a szocalizmus építésében ve­lünk már pcűitikailag egyet­értő és velünk együtt dol­gozó emberek gondolkodá­sában meglévő téveszméket is lefcüzdhessük úgy, ho^y a fennálló poMtikaá egyet­értés és szövetség közben ne lazuljon, ellenkezőleg, erősödjék. Még az ideológiai harc­ban is, abban, hogy a szo­cializmus győzedelmesked­jék az emberek gondolko­dásában, erkölcsében, ma­gatartásában, az ember leg­fontosabb társadalmi tevé­kenységében, a munkában, — óriási szerepe van a pél­damutatásnak. Hatalmas segítséget nyújtanak e té­ren * pártnak, társadal­munknak az egészségesen növekvő szocialista brigád- mozgalomba bekapcsolódott százezrek. A kormány gazdaságpoli­tikai munkájáról szólva Kádár elvtárs kijelentette, hogy ez a gazdaságpolitika átfogóan a szocialista ipar, a nagyüzemi szocialista rnpTőgazdaság. a közeké­dé*, a kereskedelem fej­tárgyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az át­kotokat dac. Pesta László jegyző ismertette. lesztését szolgálja, — azt, hogy a szocialista társada­lom teljes felépítésének, a kommunizmus építésébe való átmenetnek ga/.dasági, műszaki feltételeit megte­remtse. Változatlan az a gazda­ságpolitikai elvünk — mondotta, hogy a szocialista társadalom építésének együtt keíl járnia a dolgozók élet- színvonalának rendszeres emelésével, fejlesztésé­vel. A közelmúlt hónapok gazdasági munkáját rend­kívül megnehezítette a ko­rán beköszöntött, szokatla­nul kemény és hosszantartó tél és nehezíti ma is a gyors olvadás következté­ben fellépett, a tetőpont­ján mintegy félmillió hold- nyi területet elöntő belvíz és áradások. Az időjárás viszontagságait a kemény hidegben jelentkező átme­neti szénhiányt, közlekedé­si nehézségeket, majd már­ciusban a víz rombolásait a dolgozók öntudatos helyt­állásának erejével alapjá­ban leküzdöttük. Kádár elvtárs ezzel ösz- szeftiggésben elismeréssel szolt. Sok százezernyi bá­nyász, ipari munkás, köz­lekedési, vízügyi közüzemi és kereskedelmi dolgozó, a legnezebb helyekre mozgó­sított katonák, munkásotok és a lakosság példás helyt­állásáról. Külön kifejezte a kor­mány elismerését és köszö­netét a magyar bányászok­nak, bányaüzemeink vala­mennyi vezetőjének és dol­gozójának azért, hogy ja­nuár és február hónapok­ban, hallatlan nehézsége­ket leküzdve, terven felül több, mint 300 000 tonna szenet biztosítottak az or­szágnak. népgazdaságunknak — folyatta a továbbiakban a kormány elnöke. A vasút, a közlekedési vállalatok, a bányászat, az erdészet többletköltségei, a hóelta­karítás közületi kiadásai összesen mintegy 600 mil­lió forintra rúgtak. Ehhez jönnek a víz okozta károk és a termelésben a rendel­lenes időjárás miatt bekö­vetkezett — január-feb­ruári kiesés, illetve lema­radás. Az 1963-as tervünk már eleve jelentős feladatokat határozott meg és erőfe­szítést kívánt. Az előírt ter­melékenység és költség- szint elérése már önmagá­ban, az eddiginél jobb, ösz- szehangoltabb munkát fel­tételezett. Igen sok a tennivaló a beruházás, a műszaki fejlesztés, a minőség javí­tása területein. Mindezekhez ráadásként jöttek azok a nehézségeik, amelyeket az időjárás oko­zott. A rendkívüli időjárási viszonyokból adódó nehéz­ségék leküzdése, a termelés kiesés pótlás sépezik leg­Tegnap reggel A MEGYEI TANÁCS dolgozói a szokásosnál né­hány perccel később kezd­ték meg hivatali munkáju­kat. Ott volt közöttük So­mogyi Mihály, az 1919-es harcok résztvevője, a jár­műjavító nyugdíjas mun­kása is. Bede László, a ta­nács KISZ szervezetének titkára mondott néhány perces beszédet, majd a dolgozók megkoszorúzták a megye mártírjainak már­vány emléktábláját. Délelőtt tíz órakor A NEMZETI SZÁLLÓ elé gyülekeztek a város ve­teránjai és fiataljai. Ott helyezték el a megemléke­zés koszorúját, majd a Kommunisták Magyaror­szági Pártja helyi szerve­zete megalakulásának szín­helyére, a Beloiannisz út 3 számú házhoz mentek. Ott í odor János, a munkás- mozgalom régi harcosa em- lékezett a Tanácsköztársa­ság hőseire. AZ F. BEDE UTCÁBAN lévő emléktáblánál Váradi Alajos, a járműjavító idős munkása a régi harcosokra, felejthetetlen tetteikre em­lékezett. Az építőipari munkások, a Beloiannisz úti építőipari szálloda lakói tegnap dél­után a munka befejeztével koszorúzták meg TISZA ANTALNAK, a szálloda előtt felállított mellszobrát. — A gépipari technikum tanárai és diák­jai SZAMUELY TIBOR szobránál, a fűtőház dolgo­zói HOKSÁRI JÁNOS és PINTÉR LÁSZLÓ emléktáblájánál tartottak néhány perces ünnepséget. Veteránok és á fiata­labb felnőtt nemzedék, a KISZ fiatalok együtt, fe­jezték ki e napon kegyele­tüket és tiszteletüket a mártírok emlékének a Ta­nácsköztársaság megalaku­lásának 44. évfordulóján. Tegnap este 6 órára a SZOLNOKI PAPÍRGYÁR kultúrtermében a város munkáskerületémek lakói, a környező üzemek dolgozói közül sokan összejöttek a Tanácsköztársaság 44. év­fordulójára rendezett ün­közvetlenebb feladatainkat mind az ipar, mind a mező- gazdaság, mind a közleke­dés a kereskedelem terén és más téren. Megfelelő in­tézkedésekre és intézkedési tervre van szükség az ipar­ban, azon belül külön az olajtermelés, az építőanyag­termelés, a tüzelőanyagter­melés területén, továbbá a szállítás területén. A kor­mány-vonalon szükséges rendelkezések jórészt elké­szültek és kiadásra kerül­tek. Felhívjuk a gazdasági vezetőket és a dolgozókat, segítsenek ezek mielőbbi végrehajtásában; Ugyancsak felhívjuk ez alkalommal is az állami gazdaságok, a term el őszö­dé állandóak és szilárdak azok az alapok, amelyeken népgazdaságunk nyugszik és fejlődik. Ennek alátá­masztására néhány példát szeretnék felhozni: A szokatlanul zord idő­járás, a fűtőanyag hiány komoly nehézségeket oko­zott az iparban is, a köz népségre. Fodor János elv­tára üdvözlő szavai után Brezvai István, a városi pártbizottság titkára így kezdte megemlékezését: Ez a kerület szimbóluma a forradalmi eszmék ter­jesztésének. Ez a hely leg­alkalmasabb arra, hogy a Tanácsköztársaság megala­kulásának 44. évfordulójára emlékezzünk. A mai évfor­duló egybeesik azzal az idő­ponttal, amikor a magyar dolgozó nép már megvaló­sította a Tanácsköztársaság első nagy eszményét, a szo­cialista termelési viszonyo­kat. Ma a szocializmus tel­jes felépítésének korszaká­hoz érkeztünk. Az ünnepi szónok ezután méltatta 1919 emlékét, majd így folytatta: A Magyar Tanácsköztár­saság emlékei azért is olyan becsesek nekünk, mert ma kelnek életre azok a célok, amelyek 44 évvel ezelőtt száz és százezer dol­gozót késztettek hősi csele­kedetekre ebben az ország­ban. A személyi kultusznak hódoló vezetődi igazságtala­nul bántak a Tanácsköztár­saság emlékével és több résztvevőjével. Alkalomad­tán nem hiányoztak a szép szavak, de a tényleges elis­merés hiányzott. Ezt a mu­lasztást az utóbbi években jóvátettük. A szocializmus népünk akaratával végérvényesen győzött hazánkban — mondta később az előadó. — Együtt haladunk a szo­cialista tábor népeivel, erő­sítjük a szocialista tábor egységét. Támogatjuk más népek építőmunkáját, ugyanakkor harcolunk a béke megtartásáért Befejezésül pedig így szólt az ünnepség előadója: Ma már több, mint egy- milliárd ember építi az új világot, a szocializmust, a kommunizmust a földke­rekség egyharmadán. Ilyen nagyot lói ott élőre a törté­nelem 44 év alatt. Erősítsük tovább szocia­lista hazánkat és véLe együtt az emberi haladást jó munkával, pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt VIII. kongresszusa ha­tározatainak megvalósításá­val, terveink maradéktalan teljesítésével, szocialista kultúránk fejlesztésével, if­júságunk és egész népünk internacionalista nevelésé­vel. vetkezetek vezetőit, a ma­gyar mezőgazdaság minden dolgozóját, hogy a késői ki­tavaszodás és az őszről el­maradt* szántás miatt össze­torlódott mezőgazdaság] munkákat a rendelkezésre álló eszközök teljes kihasz­nálásával mielőbb és jó­minőségben végezzék el. A termelésben bekövet­kezett kiesést csaknem tel­jes egészében pótolni tud­juk és pótolnunk is kell mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, egész népgazdaságunkban ez év folyamán. A gazdasági élet terüle­tén mutatkozó nehézségek, ről szólva azt is meg kell mondanom, hogy ezek lekedésben is, a fűtés terü­letén és másutt is. Azonban ennek a télnek a megítélé­séhez hozzátartozik az is, hogy a különleges időjárási nehézségek ellenére a köz­ellátás és az életviszonyok hazánkban ezen a télen ia kielégítőek voltak: fFolytatás « 3. oidalcml Ajt országgyűlés Kádár Jánost kormányelnöki tisztében. Apró Antalt, Fehér Lajost, Fock Jenőt, Kál­lai Gyulát kormány-elnök-helyettesi, dr. Münnich Fe­rencet államminiszteri tisztében; Dr. Ajtai Miklósi az Országos Tervhivatal elnöki tisztében, Czinege Lajost honvédelmi miniszteri, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi miniszteri, dr. Horgos Gyulát kohó. és gépipari miniszteri, üku Pált művelő­désügyi miniszteri, Incze Jenőt külkereskedelmi mi­niszteri Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi mi­niszteri, Kovára Imrét élelmezésügyi miniszteri, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszteri, Loaonczi Pált földművelésügyi miniszteri, Nagy Józsefnél könnyű­ipari miniszteri, dr. Nezvál Ferencet igazságügy minisz­teri, Papp Jánost belügyminiszteri, Péter Jánost kül­ügyminiszteri, Tausz Jánost, belkereskedelmi miniszteri, dr. Tímár Mátyást pénzügyminiszteri, dr. Trau imán Rezsőt, építésügyi miniszteri és Veres Józsefet munka­ügyi miniszteri tisztében egyhangúlag megerősítette. Az országgyűlés egyhangúlag megerősítette dr. Szá­la] Józsefet a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztében és dr. Szénási Gézát legfőbb ügyészi tisztében. Kádár jános elvtárs " * Vass Istvánné életrajza különleges fontossága van az ideológiai harcnak, A téli időjárás jelentős károkat okozott a nehézségek átmenetiek,

Next

/
Thumbnails
Contents