Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-21 / 67. szám

1963. március 21. SZOLNOK MEGYEI NEPT Al* 3 Érdekességek, újdonságok Szolnok iparában Alakni m szoeialista brigádok tanáesa Megindul a kaikavál gyártása Március második felében megindul a juhsajt gyár­tása a szolnoki tejipari vállalatnál. Az itt készülő teljes mennyiséget a Ter- impex külkereskedelmi szerv exportra kötötte le. A régi Beirut-i vevők mellett újak is jelentkeztek. Ez év­ben már Görögországban és Amerikában is megismerik a híres magyar kaskavál 30—60 kilogrammos süldő- s&jtot. A fogyó túlórák nyomában Az utóbbi években me­gyénk ipari üzemet többsé­gükben túllépték az enge­délyezett túlórakeretet. Kü­lönösen nagymérvű volt ez a hiba a Jászberényi Aprí- tógépgyárban. Súlyosbította a helyzetet az is, hogy sok esetben az illetékeseik tud­ta nélkül végeztettek a mű­vezetők, csoportvezetők túl- miumíkátt a dolgozókkal. A hivatalos szervek vizsgálata bizonyította, hogy a szer­vezetlenség, a túlóra-rend hiánya törvénytelenségek forrásává vált. A gyár ille­tékeseit az elkövetett hi­bákért felelősségre vonták. Mostani látogatásunk al­kalmával megvizsgáltuk, mit tettel;, hogy a tavalyi­hoz hasonló szabálytalan­ságok ne fordulhassanak eáő. Az év első lóét hónap­jának eredményei, tapa*»- Mstsf a i»>Teífice0öte alapvető változás jellemzi az egész gyár túl- ónagazdálkodását a tavalyi­hoz viszonyítva. 1962 első két hónapjában 3530 túl­órát végeztek. 1963 január, februárjában pedig 2080-at, pedig a felettes szervek engedélye 3940 órára szólt. Vagyis a tervezett óráknál közei kétezerrel kevesebbet használtak fel és ez közel 20 000 forintos megtakarí­tást jelent. Mi tette lehetővé ezt a Magtisztítók Tavaeszei k tiszta, csévézőit vetőmag kerül a földbe — Nekünk is aratáskor kezdődik a nagyüzem, a kombájnbúza tisztításával. Aztán a késő őszí és a téli hónapokban a tavaszi vető- magvakat tisztítjuk —kap­csolódott a beszélgetésbe Apatóczki Károly. Azt már Veret» István taz-etoök súrolta, hogy mi­ből mennyi vstőmsggM im- ddkeomek. — Jóssá János magtárra irányításával történt a ve- tőmag-eiőkészfbéa, tisztítás, csávázó*. Részt vettek eb­ben a rakodómunkások, többek között M. Kokéra Imre, Juhász Bébi, Apa- tóczki Károly H. és Veréb András is. Nemesek a tta»- tftógéphex szállították a ma­got, hanem azt is ők hord­ták be, ami vasúton étke­zett. Megkaptuk a szerző­déses növények vetőmagját, példáid a 120 holdra szük­ségei koptatott, csávázott cukorrépa-magot. Közös ku­koricánk 37® hold lese, de nemcsak ennyi területre, hanem a háztájiba Is hib­ridvetőmagot cseréltünk, Martoavásárt 1-as És 8-ös fajtát. — Az Anni nem maradt szárítatlan földünk, s amit csak tudtunk, elsámftó®- tumk. Katona Ferenc és Gulyás Gergely állandóén két műszakban dolgozott A tsz Sa—100-aa gépével ezer hóid mélyszántást végeztek. Könnyebb lesz, ■ gyorsab­ban halad majd a tavaszi munka, csak má> M. K. .......................................... A KOR NÉVTELEN MÁRTÍRJAI ŐK Pásztor Mihály, az *i»­nyi ifim zaj Pál gimnázium igazgatóhelyettese helytör­téneti kutatásokat végez Abonytoan. Munkája közben Szolnok megyei munkás- mozgalmi vonatkozású em­lékekre is bukkan*. Ex al­kalommal azzal s kéréssel fordul a szolnoki és Szolnok környéki veteránokhoz, szemtanukhoz, hogy akik 1919. november és 1920. májusa közötti időben az abonyi Vigyázó kastélyban jártak, vagy közvetlenül tudnak az ottani esemé­nyekről, szíveskedjnek azt levélben tudtára adni. Kéri még Hoksári János, Virág János, Finta Árpád, Kon- • esek László 1920-ban szol­noki és Szolnok környéki lakosok gyermekeit, hozzá­tartozóit, hogy levelükkel vagy más úton keressék fel őt. Részletek Pásztor Mihály feljegyzéseiből a Tanács- köztársaság megalakulásá­nak évfordulója alkalmából. A Vigyázó kastély Az eseményekről a kőas- •ÉXbea szánté minden kö­zépkorú ember tud valamit. Csak a magyar történelem hallgatott róla, Nemes De­zső: Ax ellenforradalom története Magyarországon című munkájának megjele­néséig, Ax említett mű megjele­nése előtt már több mint három éve folytattam a helytörténet] jelleggel in­duló kutatást. Érdekelt, mi igazolható a lakosság köré­ben hallható históriákból. Valóban megtörténtek-e? Semmiféle nyom, a vissza­emlékezéseken kívül eddig nem volt. Felkerestem hát a hajdani események szín­helyét, a Vigyázó kastélyt. Ex a kastély ma gépállo­más. A főépülettel szemben kis emlékmű. Rajta: „A Kommunisták Ma­gyarországi Pártja alakulá­sának 30 éves évfordulója alkalmából kegyeletünk je­léül a fehér terroristák ál­tal megkínzott és az eszmé­ért életüket áldozó elvtár­sak emlékének. Szolnok vá­rosa, 1948.” Ex természetesen még sem történelmi bizonyíték. Ha a falak beszélni tud­nának, Veteránokat kerestem fel. Közben kutattam a levél­tárakban. Még véletlenül lem találtam dokumentu­mokat. Az volt az érzésem, egy láthatatlan kéz eltünte­tett minden erre az időre utaló iratot. Két évvel ez­előtt véletlenül mégis talál­tam egy levélköteget; Hite­lességükhöz nem férhet két.sér Horthy Szolnok me­gyei ügyészsége adta ki, Idézek belőle: „Az 1922. augusztus 11-én 3048/1922. szám alatti meg­keresésére értesítem, hogy Hoksári Jánost a katona- hatóság kihallgatás végett a szolnoki királyi törvény- széki fogházból 1920. ápri­lis 28-án átvette több fo­gollyal együtt; Amikor * kir. ügyészség azok vissza­szállítását sürgette, a Szol­nok vármegyei katonai pa­rancsnokság 1920. május 7-én kelt átiratával az ügyészséget arról értesítette, hogy nevezettet és a többi foglyot nem szállíthatja vissza, mert azok Abony- bau meghaltak-. Szolnak, 1922. decem­ber S, Abonybrm sok foglyot őriztek. 1819, novemberéi­ben a Vigyázó kastélyt kü­lönítmény szállta meg. Meg- közelíteni szigorúan tilos volt, de tiltó azó nélkül Is kerülte minden ember. A főépülettel szembeni bejárat felett fehér lobogó lengett. Rajta: Szűz Mária képe, A foglyoknak három cso­portja volt. Az első csoport­ba tartozóknak csak Jelent­kezniük kellett. Közülük beszéltem Homyik Ferenc­cel: „Minden nap pontosan délben kellett az ajtó* be­nyitnom. A tószegi úttól térdencsűszva mehettem a főépületig. Felállni nem le­hetett." A második csoportba tar­tozó, a melléképületben lakó foglyok helyzete ax előbbiekénél összehasonlít­hatatlanul rosszabb volt. A rendszeres napi verés dél­előtt és este 11 órakor volt. Rimóczi Mártonné abonyi lakos így emlékszik: „1920. május közepén vittek be. Az ország különböző terü­leteiről, s a legkülönbözőbb indokokkal szállítottak Ide embereket Május végén ki­ürítették a tábort. Akkor ser vékony, agyongyötört ember Kérte ax őrséget, en­gedjék Babodon. „Kérdez­zék csak meg, milyen mo­des ember a bankigazgató" — mondotta d-elcsukló hangon. Menni már akkor sem tudott, titörték a lá­bait Két nap múlva bele­halt sebeibe." „Abonybsn meghaltak". A foglyok harmadik cso­portjára vonatkozik • tö­mör mondat. Olyan embe­rekkel eddig nem te talál­koztam, akik a kastély fő­épületében és pincéjében szenvedtek. Mikor kereshették hozzátartozóik az áldozatokat? Kicsit sárgult papíros fekszik előttem. Jegyző­könyv, mely felvétetett Szólnék on 1921. február 22- én, a városa árvaszék hi­vatalos helyiségében, özv. Hoksári Jánosné meghall­gatásáról... Hoksári János- né. Bíró Anna előadja, hogy férje a szolnoki kir.- ilgyészséghez az abonyi kü­lönítmény parancsnokságá­tól érkezett hivatalos jelen­tés szertől 1920, május hó 7- én meghalt" As elsárgult akták ugyanilyen sorsot árulnak ti Virág János szolnoki la­kossal kapcsolatban is. S az Abonyban meghaltak közé tartozott a dokumentumok tanúsága szerint Füleki András, Finta Árpád is. Mit tudtak akkor az egészről Abonyban hivata­losan? Legyen a szó ismét a dokumentumoké... „A közlemények kapcsán je­lentem, hogy a kívánt utó- anyakönyweaetés — tám­pontok hiányában — aac eszközölhető, mád Hoksári Janó* elhalálozásának té­nye, körülményei ismeret­lenek; Itt bejelentve nem lett, sem tanúk nincsenek, ötvös, halottkém nem mű­ködött közr«. Abony, 1921, május 20.’’ Ax csak természetes, hogy a haláleset körülményeit nem Ismertók. Ugyanígy „igazolták” Virág János el­halálozását A kastélyt 1945. előtt zárv* tartották. Területére lépni nem lehetett. KSc voltak ott?! Talán sohasem tudjuk nevüket megállapí­tani hiánytalanul.! A kor névtelen mártírját ők. székhellyel ▲ most kapod tájékoztatás szerint ax összevonás nem érinti a szolnoki Tisza Bútorgyár 1963-as évi munkáját. Ere­deti tervei szerint dolgozik még ez évben. 1964-től ter­mel az öt üzem közös terv alapján, emelkedő kapaci­tással. Az érintett gyárak elsősorban kon y hagarcútú- ráhat készítenek. Politechnikai kisgépek — Amerikába Hazánkban nagy sikere van a szolnoki Vasipari Vállalat által készített po­litechnikai kisgépeknek. A könyvkötészeti vágógép és az esztergapad után most bővül a népszerű kisgép­család; Készítik a minta­darabjait a Mifűiéiwet és nyárra még újabb géptaj- ttt készítenek. Az oktató jellegű gépek ntáa külföldről is érdek! ód- Mk A KIK EX külkereake- i»hn< vállalatnál Havaaná- Mi érdeklődtek a gépek ba- ■nU hbf tóaégst Mtart, Új»bh «[épfají* m ■egfr pudaságaak A szolnoki Mezőgazdasági Gépjavítóban elkészült a kétszázadig «cérnánkéntí tafwmagnMS berendezés, amelynek elemeit tetszés szerint lehet szaporítani, vagy csökkenteni; A közel­jövőben még ötvenet készí­tenek a mezőgazdaság meg Előkészületek a nők világkongresszusára Az NDK fővárosában megtartotta ülését a Nem­zetközi Demokratikus Nő- szövetség irodája a »ők 5. világkongresszusának elő­készítésével kapcsolatban. A kongresszus Moszkvában fii össze es év Június M. és ». között Az ADN jelentése sze­rint a kongresszuson többek között meghallgatják Cotton asszonynak, a Nemzetkört Demokratikus NŐraövetség elnökének beszámolóját a nők harcáról a békéért, a nemzeti függetlenségért, a sök Jogaiért és a gyerme­kek beMcmtógáért A szútoobi Járműjavító­ban az értékelések alapján íiarmincegy okleveles szo­cialista brigád lett; Négy brigád zászlós, illetve jel- vényes szocialista brigád címet nyert. Az 1963-as évi szocialista brigádmozgalom­ban a VIII-as osztály meg­munkáló részlege a szocia­lista műhely címért küzd. Ök az elmúlt évben már megszerezték a kiváló üzemrész címet. A vállalat szakszervezete és Zsák István szocialista brigádja most közösein fá­radoznak egy új kezdemé­nyezés meghonosításán. Létre akarják hozni a szo­cialista brigádok tanácsát. Ebben a különböző tartá­lyok és műhelyek egy-egy brigádtaggai képviseltetnék magúkat; Havonta egy al­kalomnál ülnének össze és akkor a közös problénrtfc- a meggátol» míg toáő- Idonyabbú tételéről tornára- taoznftwnfr A már e&ezdett «enwí- aumka tapasztalata széria* a aanrtaWwta brigádod tó­öpőjarítás fatófiuIagMi Owhrfi ierySsKas 10M naázatékra teSjerttettók a Követteeze- árt. J6 munkájuk eredmé- ■yekénl tél OxetéaQfc tó snácnMkák kapják nyereség* üsztalékkéat. A Javftó-saoi- gáltató én a méretes rész­legek > tized «zúzalékkal még ad b MM kap­Aa íteym tervekbe* több újdonság találhatÓL M&rriue végéra befejeződik a futósagdagsaerű termelés eéökészftése. Be a javítási munkák Idejét jefentfiaen csőkkenfl, emellett a afistó sért munkát ia elősegíti: Emelkedik a lakosság id­egére történő szolgáltatás a keKBfcedefaná termelés ter­hére, Megkezdték a vidéW WBolgáltatárt igények Meíé. k«deti arad­ISiSs irányítási a konyhabátor gyártásban Nemrég bírt adtunk már and!, hogy öt vidéki bú­torgyár agy országra véDa­A pbdlásnéükúh épület egy kis magtisztító üzemet rajt magiban. Ott takakoa- tunfe Gulyás Jásinaad áa Apatónkí Károflyal, a ku>- nentmártoní Búzákaiáae lka gazdáival Mindketten több artsxtí óta Ootgc* Kft ém tisztítógép, annak la fik a mesterei. A--1 ----- * ■>- fj ta Gtdyás János. Az egyik nroktw ángy hatom ruata. Ahány, annyi javulást? Hbsősccban a *á- gorú bíaonyteti fegyelem betartása. Az ületéteftE előzetes engedélye néSfcüi nem végezhetnek túlmun­kát. Ez megnövelte a müve- aetak, csoportvezetők — te­hát a túlórát igénylők — felelősségét. Csak alapos megfontolás után kérik be­osztottaik túlóráztatását. Rendezték a tisztviselők túlóráját, illetve csúsztatá­sát is. A kiadott és betar­tott rendelkezések tehát igen megnyugtató eredmé­nyekről, javulásokról tanús­kodnak. Kifogásolható tételek azonban még mindig talál­hatók; szerencsére igen el­vétve. Ezekből az tűnik kx, hogy a lazaságot az a sasét-* köved el, amelynek első­rendű kötelessége tenne a kialakult helye* módszer arádén «cetben történő at- MmrtnL A wtaaerwKt- ffit van szó. Néhány példa erre; A gépkoaarveratók tólérakérelméTői, «mely frhruór 20-án keét, a arato szerveset aláírása hiányzik. Ugyancsak hiányzik Vidra J. bárom én felérés tűÚ- nnnttt végzett ádgnrt pa- l»nara. A Mtorták art h sejtet*», hogy a mtoxervrá iát- málhán aláír, húszén egyet­len topon max» tanveráe. Vagy talán minden kárainál fertttknlB mShséges? Héra hisszük, hogy így ran, ká­sáén a gyár igazgatója a géptkocsisBereiők február tód káraiméra tétet*, hogy caak an igényért kK egy részéit engedésért. Január 26-án Sisa Antal vfflany- saeraM 4 éra totómban tllLiahiál tartott TÚMraágtayM kefirt anrt írták alá. Pedig a «Mote «étaégtrtnn, 1Mfe » W*­keres módszerváltozásben a felsorolt hibáik szinte je­lentéktelenek. Az Aptritó- gépgyár a túlórarend meg- srtlárdftáeával olyan ered­ményt ért rt, bogy arádén lehetősége megvan a leg­kisebb szabálytalanság rt- berüléeéra is. Brdrtyí György

Next

/
Thumbnails
Contents