Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-20 / 66. szám

19C3. március 20, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Többet dolgozunk a fejünkkel, mint a kezünkkel As újságíró kérdés — a szakmunkás válaszol JÓL SIKERÜLT DARABVÁLASZTÁS \ SZELLEMES ELŐADÁS FÉRJEK A KÜSZÖBÖN A szolnoki Szigligeti Színház bemutatója Negyven éve a szakmá­ban dolgozik és líét éve van még' hátra a nyugdíjig. Esz­tergályos. Mozdulataiból, beszédéből megfontoltság árad. Csenda István esztergá­lyossal szépen berendezett, lakásának belső szobájában beszélgetünk a szakmáról, a munkásokról, jelenről és jövőről. — Mennyit fejlődött a . szakma az elmúlt negyven j év alatt olyan ember sze­mével nézve, aki ez idő alatt mindég a gép melleit állt? — Nagyon keveset és ; mégis nagyon sokat — vá- ! laszolja kis hallgatás után. — A gépek bár modernek­ké, automatákká váltak, alapelveikben nem sokat változtak. Ma már nincs ugyan transzmissziós meg­hajtás. de a munkaműve­letek azonosak maradtak, legfeljebb kézikerék helyett | gombnyomásra. Ez az ami | keveset változott. Ezzel szemben áll a technológia, j ami különösen az utóbbi időkben fejlődött sokat. 1 Űjabb és újabb eljárások, j szinte utolérhetetlen roham­léptekben. Sokat változott a munka formája és a jel­lege is és ez különösen a j jelenre vonatkozik. — Mit ért ez alatt? — Elsősorban a munka í színvonalát. Olyan minőségi j követelményeik vannak. ! amik teljesíthetetlenek len- ! nének jó szaktudás és ál- , lendó tanulás nélkül. — És modern gépek nél­kül. — Az csak másodlagos. A szakmában már öregnek számító Kart 1-es műsze- részpadon dolgozom, precí­ziós műszereket készítek. Régi gépen a legújabb kö­vetelményeknek megfelelő műszert. Affelé haladunk, hogy többet dolgozunk * fejünkkel, mint a kezünk­kel. Ész és megfontoltság kell ehhez. — Milyennek látja a je­lenlegi szakmunkás gárdát? — Jónak, különösen a fiatalokat. Tizennyolc-húsz éves kezdők príma elméleti felkészültséggél és szorga­lommal. Forgácsoló műhe­lyünkben nem lesz baj a szakmunkával, ezek a fia­talok szeretnek gondolkod­ni és dolgozni. _— Maradjunk még egy kicsit a sokat elmarasztalt fiataloknál. Mi róluk a vé­leménye? — Nézze, lehet, hogy a gyárkapun kívül akad ok a szidásukra, de alapvető tulajdonságaikat olajos ru­hában, a napi nyolc órás munka közben látni. Ott pedig murikaszerefő, hasz­nos emberek. Belőlünk, idősekből már a köznapi életben is a gyár, a munka levegője árad, belőlük még nem. de ők is lehiggadnak ugyanúgy, mint mi. — Mindennel ilyen elé­gedett? — Hát nem éppen. — Mi nem tetszik például a munkahelyén? — Az, hogy néha nagyon drágán dolgozunk. Nagyon sokszor megakadunk a munkánkban apró alkatré­szek hiányában. Nincs csa­var koronás anya és egyéb ilyen apróság. Ilyenkor neki állunk és készítünk ötvenet, százat, sokkal drá­gábban. mintha idejében beszereznék a szaküzletben fillérekért. Érdemes lenne kiszámítani, hogy mennyi­A VILÁG EGYETLEN POLOSKA MÜZEUMA A bajor Aschaffenburg- ban van a világ egyetlen poloska múzeuma, ahol 403 különféle poloskafajtát őriznek. A furcsa gyűjte­ményt dr. Karl Singer or­vos hagyományozta a vá­rosra, ahol a természettu­dományi múzeumban állí­tották ML be kerül egy csavar anya nálunk egyenkénti lassú készítéssel nagyüzemi auto­mata gyártás helyett. — Üzemen kívüli panasz? — Alacsonyak a fizeté­sek. — Mennyi a keresete? — Ezerhatszáz-ezerhétszáz forint és ez így első hal­lásra nem is kevés, csak akkor, ha a piacon a va­sárnapi ebédhez egy tyúkért 70—80 forintot is elkérnek, de bízom benne, hogy a helyzet ebben is megjavul. Az általános helyzetről — mely éppúgy szívügye, mint a szakmája — még sokáig beszélgetünk. Be­esteledett mire elbúcsúzom. E. Gy. ... ..................... * A MINT az Kállai Ist- ^ ván új színjátékénak a minap lapunkban megje­lent ismertetéséből is kide­rült, a Szigligeti Színház a tájelőadások szezonjában jól választotta ki legfris­sebb műsorát. Nemcsak az új magyar színművek — le­gyenek azok bármilyen mű­faj úak, vagy akár gyen­gébbre sikerültek is — pártfogolását illeti dicséret, — hiszen ez az újabb be­mutató már tendenciává emeli a Madárijesztővel megindult folyamatot — de, a mostani előadás az ötletes szórakoztatáson túl, néhány jellem, néhány társadalmi fonákság felvillantásával kétségtelenül jótékony ha­A mai zene Honvédségi alakulataink megkezdték felkészülésüket az április 4-i dísz­szemlére. Az egyik díszszázad menetgyakorlatát a városligeti tó betonján tartja. nemzetközi fesztiválja Velencében Március 11-től 25-ig tart a mai zene XXVI. feszti­válja Velencében. Műsorán bayreuthi szólóénekesekkel, oratórium formájában mu­tatják be Wagner Parsifál- ját, Andre Cluytens vezény­letével. A zenekari és ka­marazene-hangversenyeken körképet adnak a mai ze­néről. A szerzők között van: Pablo, Ginastera, Górecki, Guyonnet, Zimmermann, Castiglioni, dementi, Pac- cagnini, Verettí, Dallapic­cola, Pakushima, Varese és Boulez. A hangversenyeket a „La Fenioe” színházban rendezik. A kölni „Westdeutscher Rundfunk” ének- és zene­kara, valamint a „La Feni- ce” zenekara hangversenyt ad Maderna, Malipiero, Xe­nakis, Henze és Hartmann műveiből. A Képzőművészeti Alap Kiadó- vállalatának második negyedévi kiadványai A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata a második negyedévben több mint tíz új művészettörténeti köte­tet, életrajzot és tanulmányt jelentet meg. Az új kiad­ványok közül különösen érdekesnek ígérkezik az ün­nepi könyvhétre megjelenő nagyalakú, szép kivitelű MednyánSzky album. A képzőművészeti kiadványok kedvelői bizonyára öröm­mel fogadják majd Bosko- vits Miklós: Botticelli című albumát, amely ugyancsak az ünnepi könyvhéten jele­nik meg. Egyre népszerűbbek a Művészet Kiskönyvtára cí­mű sorozat kiadványai is- A képzőművészet kimagas­ló alakjainak alkotásait be­mutató sorozat a következő hónapokban újabb két kö­tettel: Farkas Zoltán Wat- teau-ról és Cseh Miklós Fe- renczy Noémiről irt tanul­mányával bővül. A kiadóvállalat tovább folytatja a Népművészet című sorozatot, amely a második negyedévben Mol­nár: Fazekasság című mun­kájával bővül. Az érdeklődők hamarosan megvásárolhatják a Cita­della történetét leíró kisala­kú könyvecskét, illetve az Eger szépségeit és tájait be­mutató foto-albumot. Eb­ben a negyedévben adják ki a művészettörténeti soro­zat utolsó kötetét, Marko­va—Kovanec: A szocialista képzőművészet kibontako­zása című könyvet. (MTI) Szorga'masan tanulnak a csépai szaktanfolyamon — írjuk le a most tanult anyag rövid vázlatát: a rizs vetése... ápolása... betaka­rítása... Dómján József, a Kun­szentmártoni Járási Tanács agropropa gandistáj a — most mint a tanfolyam elő­adója —• diktálta a szöve­get. S a „kis diákok” elne­hezült kézzel, de nagy igye­kezettél jegyzeteltek. — Több volt a jelentke­ző, mint amennyien most körülüljük az asztalokat. Az első napokban néhá- nyan megijedték, hogy nem tudják elsajátítani a tan­folyam anyagát, s nehogy szégyenben maradjanak, inkább nem jötték él, — sorolta Papp Imre, a csé­pai Űj Barázda Tsz tagja, a tanfolyam bizalmija. Majd így folytatta: — A szakszerű öntözés­hez nemcsak víz kell, ha­nem tudás is. Ezt már ed­dig is jól megtanultuk ezen a tanfolyamon. Az Űj Ba­rázda Tsz-ből tizenöten vállalkoztunk a négyhetes tanulásra, mert az idén nö­veljük az öntözött terüle­tet. s a munka elvégzésére egy brigádot alakítunk. Re­méljük, mindánnyiimknak sikerül a vizsga és meg­kapjuk a szakmunikásbizo- nyítványt. — Kicsit szokatlan már nekünk a tanulás, régen voltunk iskolások — mond­ta Ludányi Lajos, a tiszaugi Tiszagyöngye Tsz gazdája. — De amiről itt hallunk, tanulunk, az hasznos és ér­dekes is. Én nagyon figyel­tem, amikor az öntözés módjairól beszélt az elő­adó. A tavalyi területnél mi is többet akarunk ön­tözni, s jó ha azt is tud­juk, hányféleképpen juttat­hatjuk a vizet a növényhez. — Én már a múlt évben is öntözőbrigádbain dolgoz­tam. Kukoricát, dohányt, lucernát, meg a kertészeti növényeket locsoltuk. A munka mellett brigádunk mintegy 11 hold kukoricát kapált meg. S az átlagter­mésünk fölözte az ötven mázsát. A lucerna is jó terméssel fizetett az öntö­zésért. Érdemes tehát ezzel foglalkozni. Most nyolcán tanuljuk itt az öntözési szakmát. — fűzte vélemé­nyét társai mondókájáihoz Mészáros Mihály, a csépai Alkotmány Tsz tagja. Egedi Sándor, a tisza- sasi Rákóczi Tsz-bő] ne­gyedma gával jött az öntö­zési tanfolyamra. — Az ősszel kaptunk egy esőztető gépet, így az idén mi is megtudjuk: mennyi­vel ad többet az öntözött föld. A tanfolyam nagy se­gítsége! ad ahhoz, hogy si­kérésén elvégezzük majd a ránkbizott feladatot. Azít is nagyon hasznosnak tartom, hogy a számtant is felfris­sítjük. Dómján József arról tá­jékoztatott, hogy a száz­hatvan óra anyaga az ön­tözést, a gépészeti, növény- védelmi és agrotechnikai feladatokat is tartalmazza. Kozsuk Pál, Baronies Ernő öntözéses szakemberek mel­lett Benedek Gábor gépész­mérnök, Szaszkó Károly agronómus és Csetényi Mi­hály tanító segíti a hallga­tók felkészülését. Jó szolgálatot tesz a te­repasztal is, amelyen pi­ciny, de mindennel felsze­relt öntözőtelep látható. Az öntözésről szóló filmek is segítik a hallgatók tudásá­nak gyarapodását. Most még szorgalmasan tanulnak, de néhány hónap múlva a földeken vizsgáz­nak a csépai szaktanfolyam résztvevői. Reméljük sike­resen. Megkezdték * szolnoki munkás* mozgalmi emlékmű felállítását Tegnap délután a szolno­ki Kossuth téren megkezd­ték a munkásmozgalmi em­lékmű felállítását. Másfél- szeres embernagyságú férfi­alak hív tömegeket merész célok felé — ezt fejezi ki Kovács Ferenc kétszeres Munkácsy-díjas szobrász- művész alkotása. KÖSZÖNET a becsülete;* megtalálónak (Levelezőnk írja) Ezúton mondok köszö­netét Barócsi Mihálynak, a törökszentmiklósi Bethle; úti általános iskola gond nokának. Az elmúlt napok­ban az iskolapadban felej­tettem pénztárcámat, mely­ben egyhavi fizetésem volt Btrócsi Mihály megtalálta és a pénzt a tárcával együtt hiánytalanul visszaszolgái latta. Kovács Györgyin Törökszentmiklós Kovács Ferenc művésze­te nem ismeretlen megyénk művészetbarátai előtt: re­mekbe szabott, jellegzetes Madách-, illetve Erkel- portréja a budapesti Ma­dách, azaz Erkel Színház­ban látható. tást gyakorol nézői szelle­miségére. Ebből pedig még az sem vesz el sokat, hogy a cselekmény a közönség életformájától idegen lég­körben játszódik. A fővá­rosi — még ha nem is a legszerencsésebbre sikerült figurás megelevenedése a színpadon, egyszerre aján­dékozza meg megyénk szín­házlátogatóit a kikapcso­lódás felfrissülésével és egy kulturált életmód élményé­vel. Különösen akkor, 'rV hogyha az előadás olyan eredeti és sokoldalú koncepcióra épül, mint a Szigligeti Színházban. Ez a bemutató több szempont­ból felülmúlja a fővárosit. Berényi Gábor rendezése ugyanis elsősorban nem a kacagtató ötletekre épült helyzeteket hangsúlyozza, hanem igyekszik a komi­kumot az egyes alakok összetűzéséből kibontakoz­tatni. így aztán jóval ért­hetőbb lesz a darab megle­hetősen vázlatos kulcsprob­lémája — a Tulipán utcai építkezések ügye — , de a nagy kedvvel és jól játszó színészek érdemeként az egyébként meglehetősen vérszegény szerepek is ki- teljesednek, néhol már-már következetes jellemekként állnak elénk. (Elsősorban L inkának és SomogyvárL nak volt sok játéklehető­sége.) ¥ INKA GYÖRGY kű­Ionoson az első felvo­násban — amikor szerepe ezt leginkább megengedte — játszott sokoldalúan és színesen; Alakításának leg­nagyobb erénye, hogy Sere­gije fiatalságát sohasem pimaszkodással, hanem me­rész vitatkozókedwel érzé­kelteti. Arcjátéka és gesz- tikulálása játékos, de soha­sem öncélú. Higgadtsága azonban túlságosan is filo­zofikus. Kolláth szerepében Somogyvárí Rudolf renge­teg szellemes eszközt csil­logtat meg, anélkül azon­ban, hogy mértéktartását elveszítené. Látszik, hogy kialakult elképzelés alapján formálja meg szerepét ví­vódó, de ugyanakkor Intri­kákra is kész alakká. So- mogyvári ezúttal úgy volt elegáns, hogy alakításában nem lehetett modoros éi­feapkodottságot észlelni. A két feleség közül He­gedűs Ágnesnek jutott a hálátlanabb feladat, mivel önálló akciója nem igen akadt. A színésznő nem is tehetett így mást, mini korrektül eljátszotta Mag­dát. Balogh Emesének vi­szont szerepe módot adott a fiatalasszony alapjábavé- ve rokonszenves alakját sok kedvességgel és bájjal meg­formálni. A többi szereplő is oly­annyira sikeresen illeszke­dett be az együttesbe, hogy már-már valamiféle egysé­ges játékstílus alakult ki a tartózkodóan ötletes rende­zés jóvoltából. Solti Berta­lan kenetes portása. Kiszelv Tibor egyszerű eszközökkel bemutatott karrieristája. Tarjányi László magabiztos ügyvédje gyaránt részese a sikernek. Csupán Halász Lászlón lehetett az indiszpo- náltság jeleit észrevenni. A kisfiú szeretjében debütáló Petrák Kati elfogódottsága érthető. És persze nem sza­bad sző nélkül elmenni a darab fegyelmezetten visel­kedő macskája mellett sem, amely Brptus névre hallgat árn nőnemű; p1 ÍT/RÉTÉVÉ azonban a A tréfát: Vágó Nelly jelmezei általában moder­nek, ízlésesek. Fehér Miklós rendkívül praktikus színpadképének színhatásai viszont nem mindig a legszerencséseb­bek. i

Next

/
Thumbnails
Contents