Szolnok Megyei Néplap, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-20 / 66. szám
1963. március 2*. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Már lehet jelentkezni a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamára Megkezdődött a jelentkezés az 1963—1964-es tanévi« a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamá- naik három — szakmérnöki, tanári és szak technikusi — tagozatán. Az oktatást az egyetemi levelező rendszer szerint tartják, mindhárom tagozaton a budapesti hallgatóik számára két, a vidékiek számára pedig két és féléves tanulmányi idővel. A hallgatók tanulmányaik befejezése és a diploma- terv. illetve a szakdolgozat sikeres megvédése után oklevelet kapnak. A tanfolyamra április 25-ig lehet jelentkezni Budapesten a SZOT felsőfokú munkavédelmi tanfolyamának igazgatóságánál, Budapest V. kerület, Postafiók 55 címen. A jelentkezéshez szükséges nyomtatványok a fővárosban a szakszervezeti központok munkavédelmi osztályain, illetve a felettes minisztériumoknál, vidéken pedig a szakszervezetek megyei tanácsának munkavédelmi csoportjánál ■aptatók. (MTI) Cibakháza már nem az, ami volt Ezt azok bizonyíthatják a legjobban, akik akkor u, itt éltek, amikor nehéz zűrzavaros napok köszöntöttek a termelőszövetkezetre. Amikor kiderült, hogy a tsz akkori vezetői visszaéltek a bizalommal, s az anyagiaknál is nagyobb kárt okoztak azzal, hogy megrendítették az emberek hitét a közösben, és talajt teremtettek ^ széthúzásnak, az Intrikának. Nem volt könnyű dolguk az új vezetőknek, amikor megkezdték kijavítani azt, amit mások elrontottak, igyekeztek megnyerni az emberek bizalmát, támogatását; Nem könnyű még most sem, annak ellenére, hogy maguk a vezetők is azt vallják: egy esztendő alatt sokat változott az emberek gondolkodása, a közöshöz való viszonya. Cibakháza, — ez az emberekre vonatkozik — piár nem az, ami korábban volt. Kevesebb az intrika, a személyeskedés, s mind többen és többen érzik, hogy közös ügyük a tsz erősítése, a közös vagyon védelme, gyarapítása. Igazolta ezt az idei tervet tárgyaló közgyűlés is. Nemcsak a nagy figyelem tükrözte a gazdák érdeklődését, hanem az is, hogy szót kértek, véleményt mondtak. Többek között ilyeneket: — Mindenki annyi területet vállaljon, amennyit becsülettel meg is tud művelni. Nincs abból haszna a közösségnek, ha a gyom megöli a növényt, vagy csak feléből nagyjából tudjuk betakarítani a termést — vélekedett Pápai György. . Béres István arra figyelmeztetett, hogy a tavalyinál is gondosabban takarítsák be a takarmányt, hiszen azzal1 most is szűkiben vannak. Lukács Mihólyné azt javasolta: — A kukorica vetésekor mérjék ki a tagoknak a vállalt területet, hogy köztesként babot vethessenek. Nagyon jó, hogy a dolgozó tagok közül nem sokan hiányoztak erről a fontos közgyűlésről. Mintegy hétszáz ember ismerte meg, hagyta jóvá a tervet. A mellettem ülő idősebb gazda feszülten figyelte Ander - kó István főkönyvelő szavait. s kis noteszba jegyezte a fontosabb számoljat. Bizonyára azzal a céllal, hogy másoknak is elmondhassa, mibői, mennyit kell termelni, s mennyi jövedelmet várhatnak. A növénytermesztésből 11361 000 forint bevételt terveztek, az állattenyésztésből 5 020 000 forintot. Több mint 14 millió forint értékű árut kívánnak értékesíteni. S ha ez sikerül, az államtól 218 ezer forint kedvezményt kapnak. Az egész évben felhasználandó munkaegység kétszázezer, egy munkaegységre 25 forintos értéket terveztek. Míg 3 961-ben ötmillió forint volt a tagok közösből származó jövedelme, addig most az erre tervezett ösz- szeg 8 700 000 forint. Hovod- zák István tsz-elnök azt is ismertette, melyik növény terméséből, illetve pénzértékéből hány százalék illeti a tagokat a munka elvégzéséért, s miből mennyi lesz a prémium. Mit mondhatunk a. cibakház! Vörös Csillag Tsz elfogadott tervéről? Azt, amit Karsai Mihály elvtárs, a kunszentmártoni járási pártbizottság első titkára; — Reális, jó tervet készítettek. Olyat, amelynejk megvalósításával isimét előbbre léphetnek. Most már a szövetkezeti gazdákon a sor. hogy az eddiginél is nagyobb felelősséget érezve, egymást megbecsülve nagy szorgalommal dolgozzanak a terv valóravál- tásáért, N. K. íjból kiadják a Kultúra világa könyvsorozatot Ismét kiadják a Kultúra világa tudományos és művészeti ismeretterjesztő könyvsorozatot. Az első kiadvány 1959—60-ban megjelent öt kötete a nagy példányszám ellenére, napok alatt elfogyott. A második kiadást tíz kötetben, 8600 oldalon, 30 000 példányban jelenteti meg a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Az olvasóközönség, valamint a tudományos és művészeti körök véleményét figyelembe véve átdolgozták a sorozatot s kiegészítették a legújabb ismereteikkel, eredményekké!. Ezenfelül a hiányok pótlására több új kötet ás megjelenik. Ezek a tudományágak, illetve témakörök: a magyar nép története — magyar irodalom — matematika — fizika — kémia — a világ népei — a tánc — sport és testkultúra. Az új témaköröket külön kötetben is kiadják, hogy akik az első kiadást megvásárolták, kiegészíthessék ezekkel sorozatukat. A legjobb tudósok és szakemberek közreműködésével készült modem ismerettár első kötete — a világmindenség és ,az élő világ — márciusban került a könyvesboltokba. A további kötetek két-három hónaponként jelennek meg 1964. év végéig. Több figyelmei kérünk . . Szolnoki építők Hevesben A szászberek! sorompó sokszor akadályozza a forgalmat. A vasutasoknak a figyelmességén múlik a kisebb vagy nagyobb balesetek elkerülése. Egy kis jóindulattal elkerülhető lenne az esetleges keUemettensíj (Levelezőnk írja Sírokról) A Sírokon készülő kétszer tizenkét lakásos épületet az ÉM. Szolnok megyei Építőipari Vállalat ötvennégy dolgozója építi. A szigorú tél ott is hosszú időre megbénította a munkát. Az idő enyhülésével termelési tanácskozást tartottak a dolgozók..- ■ ■ -i Tőzsér József építésvezető arról számolt be. hogy a 3-as számú főépítésvezetőség a sirató lakóházai! építésénél csak 82.2 százalékra teljesítette tervét. Ahhoz, hogy ilyen eredmény született, nagyban hozzájárult a munkahelyen sűrűn előforduló fegyelmezetlenség, ittasság és az utasítások megtagadása. Természetesen az is gátolta a tervteljesítést, hogy a szükséges létszám nem állt az építésvezető rendelkezésére. Így történhetett meg, hogy két hónapon keresztül e munkahelyen mindössze egy kőműves szakmunkás, két kubikos és nyolc segédmunkás dolgozott. A termelési tanácskozáson arról is szó esett, hogy a szakszervezeti bizottság 1962. szeptember 1. óta nem járt ezen a munkahelyen, így a szakszervezeti tagok- ■ nak más munkahelyekről j kellett a tagsági bélyeget beszerezni. A szociális ellátottság sem megfelelő. Egyetlen rádiót kaptak, ami szállítás közben elromlott. a tisztálkodás körülményes, tüzelő sincs, — ami még az enyhébb napokon is elkelne — nem beszélve a zsúfoltságról. A munkás- szállóban egy 29 légköb- j méteres szobában nyolcán laknak. Az építkezésen dolgozók nagy része belátta, változ- 1 tatni kel] a munkán is. Szocialista munkaverseny in- j dítását javasolták, amelynek három fő pontját is meghatározták. Mindenekelőtt növelni kél] az egy j • fóré eső termelést, csökkenteni az önköltséget, jobban kell gazdálkodni az í anyaggal. A dolgozók javasolták, kössenek szocialista szerződést a beruházóval az épületek határidőn belüli átadáséra. A megyéitől távol lévő munkahelyen dolgozó építőipari munkások belátták a tavaly elkövetett hibáikat, és a termelési tanácskozáson elhatározták, 1963. vé- g#n jó eredményekkel büszkélkedve térnek haza Szólnék ra. Tarnóc-zi András levelező. Sírok Meggyorsul a távfűtőhálózat építése Az erőmű vi távfűtés még a kezdetén tart nálunk, ez idő szerint Budapesten csupán a kelenföldi és a Révész utcai, vidéken pedig a Dunaújvárosi Erőmű ad la- késfűtési hőt, a lobbi fűtőerőmű egyelőre kizárólag ipari üzemeket szolgál ki gőz- és melegvízenergiióval, A második ötéves terv következő szakaszában meggyorsul a lakástávfűtési program végrehajtása. Vidéken Tiszaszederkeny- ban, a Tiszapalkonyai Hőerőmű bővítésével a másé- dSfc ötéves terv régén kezdődik a távfűtés, Pécsett ■ ugyancsak ebben ag idó- í.zakfoan indul, az éránál v3 táv-hőszolgáltatás. Győr új erőmű építésével, Székesfehérvár, Komló, Kecskemét; Debrecen, Salgótarján, Tatabánya a helybeli erőmű átalakításával jut távfűtéshez, kívülük Kazincbarcika, Özd, Nyíregyháza a közeli erőművekből kiépítendő távvezetéken kapja majd a korszerű lakásfűtést, Évi, Gyöngyi, Franci — így nevezték el a tiszaföld- vári tehenészek a hármasikreket. Kedvencük lett a három „kislány”. Nemcsak ápolják, hanem szinte becézhetik a kis bocikat, • örömmel nyugtázzák, hogy napról napra fejlődnek, gyarapodnak. Tőgyi László, a tehenész brigádvezető — ő állítatta SZAKTANÁCS Kezdjük meg a tavaszi vetőmagvak esávázását Március a kitavaszodás első hónapja. Legfőbb ideje, hogy előkészítsük a ve- tőmagvakat csávázasra. Néhány napos napsütés és megkezdhetjük a vetést. Tekintettel az optimális vetési időszak rövidségére, úgy szervezzük a vetőmagvak esávázását, hogy azt időben elvégezhessük és csávázatlanul ne kerüljön a földbe egy dekagramm vetőmag sem. Miért kell csávázni? Azért, hogy az alábbi betegségek ne okozzanak terméskiesést. 1. Árpa fedett üszögje. Az árpa kalászában, a mag- héjból megmaradt ezüstszürke vékony hártya fedi a barnás, fekete üszögspórákat, tehát szem helyett spórákat termelünk. ha nem csávázunk. A hártyákból a spórák csépléskor. szabaddá válnak, s az egészséges magvak felületén tapadnak meg. A vetőmaggal a talajba jutva a csiranövényeket fertőzik. Az árpa fedett üszög élei. módja hasonló a búza kőüszöghöz. A védekezés higanyos hatóanyagú csávázószerrel történik, amelyből mázsánként 150—200 gramm szükséges; 2. Fekete porüszög. A fedett üszöghöz hasonló kórtüneteket idéz elő. A spóratömeg színe sötétebb a fedett üszögnél. A betegség a déli országok felől terjed, nálunk még ritka, Higanyos hatóanyagú csávázó - szerekkel védekezhetünk a fekete parüszög ellen, 3. Porüszög. Életmódja és megjelenése hasonló a búza porüszögéhez. Már kalász- hányáskor a kalász fekete portömegként jelenik meg, mely hamarosan szétporlik és csak a kalászorsó marad meg. A spórákat a szél az egészséges kalászok virágaira hordja, ahol a bibén keresztül a magházba jutnak. A kórokozó a mag héja alatt lappang, a mag csírázásáig, a csírán keresztül fertőz. A mag külsőleg egészségesnek látszik. Melegvizes csávázássai történik ellene a védekezés, hasonlóan mint a búza porüszögnél. 4. Száraz korhádás. A betegséget penészgomba idézi élő. A csövet és a szárat támadja meg, a csövön a szemek' zsugorodottak lesznek. A kukorica vetőmag csávázásival védekezhetünk ellene, egy mázsa vetőmaghoz 200 gramm Fer- nasán, TMTD, Phygon, Arazán porcscsávázÓ6zert számítunk. A növényvédő állomás gépeivel rendelkezésére áll a termelőszövetkezeteknek. Jelentsék be igényeiket, hogy a csávázás mielőbbi elvégzésével is elősegítsük a terméseredmények növekedését. Csizmadia László üzemgazdász Szolnok megyei Növényvédő Állomás lencse elé az ikreket — azt is elújságolta, bogy a százas istállóban ez . évben mér 29 boci látott napvilágot, s négy tehén ellett kettes ikreket. Ez évben megjelenik az első magyar kertészeti lexikon A kertészeti szakembereik, főiskolai kertész-hallgatók és a virágkedvelő nagyközönség mind nagyobb érdeklődése önálló kertészeti lexikon összeállítását tette szükségessé. A . Mező- gazdasági Könyvkiadó tájékoztatása szerint a készülő lexikon címszógyűjtését 1959. őszén kezdték még. A munkában a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanárai, kutatóintézetek munkatársai és a legkiválóbb gyakorlati szakemberek — mintegy háromszázan vettek részt, 25 000 címszót gyűjtöttek, össze, amelyek az alaptudományokon — biológia, botanika. kémia, meteorológia, stb. — a kertészet minden ágát felölelik. Az érdekes, mindén igényt kielégítő kertészeti lexikont kétezer ábrával, rajzzal teszik szemléletessé, és csaknem hetven színes képpel illusztrálják. A lexikon megjelenése ez év őszére várható. (MTI) 450 ezer holdon alkalmazzák a vegyszeres gyomirtást Az állami gazdaságokban az idén mintegy 450 ezer holdon irtják vegyszerrel a gyomokat. Százharmincezer holdon Hungazdnt szórnak ki a kukoricaföl- dekre. Az őszi és tavaszi kalászosok a rét, a legelő és a rizsföldek Dikonirtos gyomirtása több mint három- százezer holdra teried M.
