Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
lies. SsSruár a SZOLNOK WEGTS3 NfiPUP Gazdagodó varos (Tu dásHúrJstúi) Vaskos kötetet tesz ki a panasz, kérvény, esdek- les, amelyeket a karcagi szegényparasztok évtizedekkel ezelőtt írtak a „nagyméltóságú úrhoz” munkáért, Kenyérért, megélhetésért. A rendszert vádoló keserű levelekből talán a legmegrázóbb Kálmán Imre hadirokkant 1935-ben, aai akkori földművelésügyi miniszterhez címzett írása: „Nincs kenyér, nincs tüzelő, ruha, rendes lakás, nincs ágynemű. Sok helyen rongyokba takargatva a földön fekszenek apró kis ártatlan vézna gyermekek. A nagycsaládos szülők gyermekei nem járnak iskolába, mert nincs ruhájuk, cipőjük. Az apákat börtönbe zárják azért, mert a nélkülözés miatt nem tudják gyermekeiket iskolába járatni.” A régi, megsárgult pa- naszosievélek mellett azonban már ott őrzik a friss, a piai életet tükröző dokumentumokat is. Ezekről a „tiszta lapokról” már a tradicionális kunsági „főváros” egészséges fejlődése olvasható. A város szövetkezeti útra lépett parasztsága egyszer s mindenkorra száműzte a ninestelenséget. A milliós vagyonnal rendelkező szövetkezeti gazdaságok — dacolva a sziket égető aszály - iyai — jó esztendőt zártak, íme a Lenin Termelőszövetkezet példája: a Kunság talán legnagyobb gazdaságában tizenöt millió forint értékű áru értékesítését tervezték S miután jól éltek a lehetőségekkel, több száz holdat öntöztek, az ái- tatttenyésztés tervezett hozamát is túlszárnyalták. Huszonegy millió forint értékű terményt, húst, állati terméket adtak a népgazdaságnak. A szántóföldi növények közül jól fizetett a rizs, a lucerna. Az eredményes kukoricater- rmesztésért hetvemkétezer forint prémiumot fizettek ki a tagoknak. A Lenin Tsz gazdái tehát nem károsodtak: harminc forintot osztottak minden munkaegységre. A tagság átlagjövedelme felülmúlja a tizenhatezer forintot. A szövetkezetben otthonra talált családok lépten- aycmcn érzik, látják a fejlődő, szépülő élet ütemét. Megszűntek a szűk korlátok, a karcagiak közül több mint kétszázan jártak már külföldön, a Szovjetunióban, az NDK-ban. Az idén újabb tizenkét szövetkezeti tag készül a lipcsei vásár4 munkás» fedelemről Az ország Mizópoű és Íveled részéből, az olajkutató és termelő helyekről Jöttek Szolnokra a munkavédelmi örök és felügyelők. A bányász szakszervezet területi bizottsága rendezett részükre konferenciát. Somogyi Imre, a területi bizottság titkára beszámolójában rámondotta, hogy a szervezet létrehozása óta eltelt két év alatt a balesetek száma nem, de súlyosságuk csökkent. Amíg IflfiO-ban az Alföldi Kőolaj fúrási tízemnél és a Nagyalföldi Kőolajtermelő vállalatnál ösz- rnesen »2 baleset fordult elő és ez 8.050 kiesett munkanapot jelentett, addig 1963-ben SÍ baleset 1.555 Weset* munkanapot jelentett. Ebben a csökkenésben nagy szerepe van a 220 munkavédelmi őrnek, akik minden munkahelyen, minden Időszakban elsőrendű kötelességüknek tartják a balesetelhárítási rendszabályok ellenőrzését, Megállapította az előforduló bajesetek több min* háromnegyed része vigyázatlanságból, figyelmetlenségből, hanyagságból. szabálytalan munkavégzésből származik. A beszámoló után a résztvevők közül többen felszólaltak. A konferencián megállapodtak abban, hogy a munkásvéde- iemnek a kezdeti lépések meg- után társadalmi üggyé válni». na. Feltárult előttük Budapest, a Balaton, Lillafüred, Hévíz és az ország több festői vidékének teljes szépsége, pompája. A város lakossága szinte egy emberként fogott ösz- sze, hogy szebbé, gazdagabbá formálja életét. Megkezdték a strandfürdő építését. A feltört melegvíz- forrás gyógyító vize tízezreknek nyújt kellemes felüdülést. Bővítettek a szociális és egészségügyi intézményeket, a külső területeket járdáikkal láttáik el. A tamácshatalom létrejötte óta épült járdával csaknem össze lehetne kötni Kenderest Kisújszállással. A kulturális élet is fejlődik. Száznál több tsz-tag gyermeke jár zeneiskolába, tárná balettet, ezenkívül bővítik ismereteiket szakkörökben. A Lenin Tsz háromszáz fiatalja közül száznál többen vesznek részt a művészegyüttes munkájában, tanulnak, kulturálódnak. A tervek szerint ebben az évben megkezdik a tanyai iskolások kollégiumának megépítését, kényelmes otthont teremtve számukra. Az egészségügy fejlődését újabb nagyjelentőségű beruházásokkal segítik, Még az idén megkezdik a négyszáz-ágyas karcagi kórház és rendelőintézet építését, amely a korszerű gyógyító munka minden feltételét megteremti a városban. Oj iskolai tantermeket építenek, bevezetik a szakközépiskolai oktatást, javítják a termelőszövetkezetek: kulturális életét Emelkedik a Dana, Dráva és a Tisza vízszintje Belgrád (Tanjug). A belgrádi Hidrometeorológíai In- fcfeot jelentése szerint a Duna, a Dráva és a Tisza vízszintje a jugoszláv szakaszon lassan emelkedik. A következő négy napon a vízállás további növekedése és jégzajlás várható az említett folyókon. A Száva vízszintje alsó folyásánál jelentéktelenül nő, Szremsz- ka Mitrovicánál és Sábáénál azonban a folyó vízszintje jelentősen csökkent. (MTI) A szak* szervezetek kulturális tevékee y&étférö! Ma már senkit sem kell meggyőzni arról, hogy a munkásosztály műveltségi színvonala szorosan összefügg a termeléssel, végső fokon a szocializmus győzelmével a tudatban. Ennek szemszögéből beszélgettünk Sági Pállal, a Szakszervezetek megyei Tanácsának kultúrfelelősé- veL A karcagi to'* színjátszói Szepes Mária: Gazdátlan fiatalok című színdarabjának előadására készülnek. A próba szünetében a Fazekas testvérek; Erzsi és Ica a színjátszócsoport albumát nézegeti Andor bácsi és a diófák BOKÁIG JÁRUNK a faforgácsban. A polcokon meg szegre akasztva rengeteg szerszám, fúró, véső, fűrész, kés, fogó. Középen tuskó fejszével, az egyik sarokban rozzant lábú gya- lúpad. a másikban szalagfűrész; Kerékgyártó műhelyben vagyunk. Sokáig azt hittem ezek a mesterek reggeltől estig — az év minden napján — csak csupa kerekeket készítenek, illetve készítettek, mert képzeletemben ez már a kihalt, idejétmúlt szakmák közt szerepelt. Mert ugye ma már alig látni néhány szekeret. A pusztamonostori Szabadság Tsz-ben sincs több kocsi harmincnál, azok se szorulnak mindig javításra. Mikor elmondom mit gondoltam róluk, nagyon csodálkoznak mind a kette«: — Látja, ilyenek az emberek — kezdi az idősebb. — Nemcsak magja, mások is kételkednek a munkánk fontosságában: Pedig von elég dolgunk: — A fiára pillant. — Igaz, Jani?... — De mennyire! — bizonyít mellette a fiú, kis sóhajjal folytatja: — Öh ha csak kerekei csinálnánk, az jó volna. Őri dolgunk lenne: De több is van. Lőcs. hámfa, rúd, oldal, s még mennyi kocsi alkatrész, melegágy! deszka, ásó, kapa, villanyéi kerül ki a kezünk alól. Most éppen egy gereb- jyét szorít a satuba, aztán a széles „kétkézvónókést” veszi elő, hogy elsimítsa a sarkos nyelet. Megveti lábát és előredűlve oda-vissza jár kezében a késpenge, úgy beszél hozzánk, felhú- zott szemöldökkel, munka közben. Az apja meg kőrülsétál velem a műhelyen, mindent megmutat, még a szalag- fűrészt is beindítja, hogy lássam, miként működik. Andor bácsi negyedik éve tagja a tsz-nek. Kicsit kövér, bajuszos, pirosképű ember, már túl az ötvenep. Bársony micisapkát visel a fejebúbjára tolva, de a legfeltűnőbb rajta a vidámsága. Olyan jóízűen, szívből tud nevetni, hogy mellette mindenki elfelejti a szomorúságát. Legjobban ezért szeretik a tsz-ben. Ez tűnt fel nekem is az előbb a irodában. Éppen az elnökkel beszélgettem, mikor belépett az öreg. Már jó ideje szóval tartotta az adminisztrátorokat, csak a hangos nevetésekre figyeltünk fel néha, aztán hirtelen a szövetkezet vezetőjéhez fordult: — Baj van, Imre. Tudod-e? — Aztán mi baj lehet- — csodálkozott rá mosolyogva az elnök. — Nincs anyagunlc, elfogyott a rúdfa, meg desz.ra is alig van. Az kéne — tárta fel panaszát gyorsan. NEM KÖNNYŰ ezen segíteni, mert kevés faanyaggal rendelkezik a gazdaság. Már attól tart Vakos bácsi, hogy még munka nélkül marad egy időre. Talán, ha azt a néhány öreg diófát kivágatná* a szőlő mellől. Dobosi Imre elnök meg is ígéri. Most már megnyugszik Andor bácsi, s elégedetten veszi tudomásul a döntést. Akkor tudtam, meg, hogy kerékgyártó. Kedvese« invitált, mikor búcsúznod tam: — Ugye, mégnézi a műhelyünket? — Meg — egyeztem bele és elindultunk a hátsó udvar felé. Fehér Mária — Milyen eredmények, milyen hiányosságok jellemezték az elmúlt év szak- szervezeti kulturális munkáját? — kérdeztük. — Nagy pozitívuma a szakszervezeti oktatásnak a munkásakadémiák magas száma. 1961-ben ötvenkilenc munkás- és belkereskedelmi akadémián több mint kétezerhatszázan tanultak. művelődtek. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kötöttebb oktatási forma népszerűbb, mint az egyes előadások. — Árnyoldala a munkás- akadémiái! működésének, hogy helyenként erős a lemorzsolódás, például a járműjavítóban. A kihelyezett akadémiák sem mindenütt sikeresek. Viszonylag jól megszervezték a vegyiművek munkásakadémiáját, Tószegen. Tisza- földváron viszont a szervezést a martfűi gyár vette a kezébe, olymódon, hogy még a névsort sem adták oda a helyi kultúrotthon vezetőjének, így az kénytelen volt lemondani a segítségadásról. Az akadémia viszont nem működik. Tagadhatatlan, hogy a tanácsi művelődési szervek is meglehetősen passzívak ilyen tekintetben, például Rákócziujfalun, — Mi a helyzet a népművelés területén? — Szá druszánkét művészeti csoportunk van, eeer- hatszázharmincegy taggal. Itt most szándékosan nem vesgem bele az adatokba a szolnoki Ságvári művelődési házat, mert az sajátos körülmények között — elsősorban területi feladatot lát el és félig-meddig állami intézmény. A csoportok száma kielégítő. Azonban itt is van de. A száz- húszónkét csoportból mindössze három az irodalmi színpad és kettő képzőművészeti kör. Ez pedig kevés, nagyon kevés. Legtöbb a színjátszó & a népitánc csoport, harminchat Sajnos, nem egy közülük időszakos, egy-egy feladatra jönnek össze, így a leglényegesebb, a belső művészi önnevelés hiányzik éppen. — Milyen a szocialista brigádok kulturális élete? — Ez nem egyforma. Martfűn például igen jók a kulturális vállalások. Részletes, alapos az egyes brigádtagdk képességeit helyzetét figyelembevevő kulturális felajánlások olvashatók a szerződésekben. Több azonban az olyan hely, ahol ezt huszadrangú kérdésként kezelik. Példa erre a Törökszentmiklósi Malomipari Vállalat. Az ott tartott vizsgálat súlyos hiányosságokra mutatott rá. A brigádnaplóban nem szerepelnek kulturális vállalások, és azokat nem i» kéri számon senki. — Végül egy nagyon biztató adat: 'kitűnő a könyvtári munka. Az elmúlt évben 15 000 olvasót tartottak nyilván a szakszervezeti könyvtárak, amelyek 150.000 könyvet kölcsönöztek — köztük tekintélyes számban szakkönyveket. — Köszönjük az őszinte tájékoztatást. Mi tehát a feladat az idén? — Ez adódik a helyzetből. Elsősorban: a kulturális munka hatókörét leéli bővítenünk. Sokkal több emberhez kell eljuttatnunk, mint eddig. A legtöbb helyen ugyanis ugyanarra a néhány tíz emberre számítottak mind a társadalmi munkában* mind a tanulásban, mind a szórakozásban. Ez nem helyes. Emelni kívánjuk a munkásakadémiák számát, szilárd alapon, a lemorzsolódás minimálisra csökkentésével. A* ismeretterjesztést különösen a bejáró munkások között és az egyes munkás- szállásokon kívánjuk hatékonyabbá, népszerűbbé tenni. Az anyaüzemek — tervük szerint legalább negyedévenként adnak műsoros estet azokban a községekben, ahol munkásaik élnek: Minden eszközzel támogatjuk a technikai-, műszaki szakkörök létrehozását igen fontosnak tartjuk a képzőművészeti kultúra tér* 3 ásatásét. Brigád a pult inogott Az első hivatok® bejegyzés 1962 januárjában keit a brigádnaplóban. Ekkor alakult a Híd-bisztró szocialista brigádja. A legutolsó bejegyzéssel egy kicsit elmaradtak, de menti őket az, hogy kölcsönbe adták és most kapták vissza. Ugyanis a közgazdasági technikum tanulói részére pályázatot hirdetett: „Hogyan é! és dolgozik egy szocialista brigád?” eímmeL Az egyik pélyázócsoport az ő példájukkal indult és ehhez volt szükség a naplóra. Mindezt Gyöngyösi Jánosné üzietve- zetőhelyettes úgyis, mint brigádveztő mondja. ne?. Jancsi és Juliska mai változata — Házasságlevél van?!? Mészáros András rajza Mi az ami az áttagosníd jobbá tette a személyzetei? Az első és legfontosabb az — válaszolja —. hogy igen jó a közösségi szellem. Talán egy-két példát mondanék erre. Közösen, egymást segítve tanulunk, hiszen a brigád fele esti iskolába jár. A. heti munkarendet Időbeosztást is úgy készítjük, hogy az senkit ne akadályozzon a tanulásban. Augusztusban ide helyezték Morvái Józsefnét, aki igen kevés gyakorlattal rendelkezett. Mindennap másikunk dolgozott mellette és tanította. Ma már egyik legjobb brigádtagunk, ügyes eladó, kiadó, kávéfőző. Beszélgetés közben ^megérkezik az üzlet vezetője is, Heller Gyulámé. Tőle, mint tapasztalt vendéglátóipari dolgozótól kérdem, órzáe előnyét, hogy itt szocialista brigád dolgozik? —• összehasonlíthatatlanul másabb itt a légkör — válaszolja. — Tudja, mit jelent csupán az a tény, hogy huszonöt nő között nincs torzsalkodás, pletyka — kérdi. — Jó hangulatban dolgozni, üzemeltetni reggel 6-tól este 9-ig, nagy .szó. Nyáron naponta 8—10 ezer forintos a forgalmunk és sokszor valóban filléres eladásokból tevődik össze, pohár tejből, kávéból, egykét süteményből, fagylaltból. Sok üzletben dolgoztam. de ilyen egyakaraid brigáddal, még nem találkoztam E. Gy. Munkásakadémiák, művészeti csoportok, könyvtári munka