Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-17 / 40. szám

ifW3, február I?. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. Tanácskozott a megyei sportaktíva Miután már hírt adtunk róla, -pénteken a megyei ta­nács nagytermében megyei sportaktíva ülés volt Az ülésen Zagyi János, az MSZMP Szolnok megyei bi­zottsága párt- és tömegszer­vezetek őszi Atyának vezető­je, az MSZMP Politikai Bi­zottságának a sportmozga­lom átszervezéséről szóló határozatát ismertette. Elő­adásában többek között a következőkről szerit: — A Politikai Bizottság határozatának a lényege, hagy elősegítse az egységes testnevelési és sport tömeg- szervezet létrejöttét, meg­felelően csoportosítsa a ká­dereket, a társadalmi aktí­vákat és az összes anyagi eszközöket. Az átszervezést elsősorban társadalmunk­ban végbement változások indokolják. Leraktuk a szocializmus alapjait én ma már a falun fa a szociális» termelési '.iszonyok az uralkodóak. A felszabadulás óta eltelt idő­ben a magyar sportmozgar- iom ért ei ereöményeket- Számos leikai és hozzáértő társadalmi munkás dolgo­zik. Ezek az emberek képe­sek tömegozervezeti jelleg­gel is vezieitni a sportmoz­galmat. Az ifjúság és általában« dolgozók nevelésének fon­tos része a teste nevelés, a testkultúra, 9 az ebből fa­kadó egészségvédelem. Ugyanakkor azt le biztosi­tani keil, hogy a növekvő szabadidő egy részét a dol­gozók a tanulás mellett pi­henésre, a szellemi és fizi­kai felüdülést nyújtó spor­tolásra fordítsák. — Az élkövetkezendő években — a szocializmus teljes felépítésének idősza­kában — a testnevelési és sportmozgalom' szerepe je­lentősen növekszik. Ezért mondja ki a VIII. pártkon­gresszus határozata: „Az elkövetkezendő években nagyon fontos feladat a testnevelés és a sport fej­lesztése, amely hozzájárul a felnövekvő ifjú nemzedék és a felnőtt lakosság egész­ségének védelméhez, mun­kaképességének növelésé­hez, szabadidejének hasz­nos, kultúrált eltöltéséhez ’! Ezért a fő feladat szélesí­teni a sportmozgalmat, tervszerűen tovább növelni a sportolók számiét. A ma­gyar sport jelenlegi szerve­zett felépítése, a rendelke­zésre álló szellemi és anya­gi széttagoltsága nem biz­tosít megfelelő feltételeket ehhez, sőt gátlójává vált a további. előrehaladásnak. Ezért ke® az átszervezés so­rán a demokratikus centra­lizmus elvein felépülő egy­séges tőmegszervezetet lét­rehozni, mely a pért irány­mutatása alapján a* állam, a KISZ, a aaatSrazervezetek segítségévei önállóén tevé- toeaykecük. Milyen les* ax új sporttömegszzrvezet felépítése ? Alapszervezetek — sport­körök, egyesületek — vá­lasztott vezetőséggel, járási, városi MTS szervek, me­gyei, budapesti MTS, kong­resszus, amely négy éven - ként választja meg az or- tanácscit és az or- eLlenőrző bizottságot. Az.áHarrg és egyéb szervek féladata felelőssége az át­szervezéssel nem csökken, sőt növekszik. Az átszerve­zés első szakasza már befe­jeződött. Az elmúlt év végén a sport operatív szervezését a KISZ, a szakszervezet. az OKISZ. BM, HM, a sportra biztosított anyagi «tóközök­kel együtt átadta a TST- knék. Jelenleg a második szakaszban az egységes pénzgazdálkodási rendszert luatl kialakítani: az összes anyagi «tóközök a TST-k l-ezében összpontosulnak. A harmadik szakaszban tör­ténik meg a sportszervek választóm alapszervezetek­től fölfelé, egészen az or­szágos kongresszusig. A sportmozgalomban az átszervezés után a pártirá- nyítás nem közvetlen, ha­nem közvetett lesz; az ott dolgozó kommunisták út­ján. Érmek érdekében az MTS járási, megyei szervé­ben, a nagyobb megyei szö­vetségekben, valamint a megye legnagyobb sportkö­reiben kommunista csopor­tokat kell szervezni, a kom­munisták és pártonkívüliek elvtársi együttműködését ke® megvalósítani. Az új tömegMiervezetben el kell érni, hogy a 'sportolókból minél több KISZ- és párt­tag váljék. A párt a sport- rTKWgalam átszervezésétől a a sportmozgalom fellendü­lését várja. Végül a megye sporfcmoz- gaknának néhány problé­májával foglalkozott az elő­adó. Mint mondotta.: lassú a lehődés, kevesen sportolnak az MHS-en és az Ifjúság a Szocializmusért mozgalmon kívül a megyében rrtindösz- isze 70 000-en. Ezen kívül egyenlőtlenség tapasztalha­tó az egyes sportágak kö­zött A megyében 29 sport­ágban 759 szafcoRZtály mű­ködik. Ebből a labdajáté­kokkal összefüggő sport­ágakban található 437 szak­osztály. Ez 57 százalék. A 759 szakosztályban 18 047 aktív sportoló van nyilván­tartva. Ebből 10 373 a lab­dajátékoknál. Az ossz lab­dajátékokon belül 50 szá­zalék a labdarúgás. A beszámoló után Zá- vodszky elvtárs az 1963. évi feladattervről szólt. Többek között ismertette: az MSZMP Politikai Bizottsá­ga 1962. évi januári hatá­rozata megjelölte, hogy két éven belül a testnevelés és sportmozgalom szervezésé­re és irányítására egységes tömegszervezetet kell létre­hozni. A kővetkezőkben az átszervezésben már eddig megtett intézkedésekről száméit be, majd pedig az élkövetkezemM időszak fel­adatairól szólt — Az agitációs és propa­ganda munka fő feladatá­nak most és az elkövetke­zendő időben az MTS létre­hozásával kapcsolatos fel­világosító munkát ' kell te­kinteni — mondotta. — Ki kell fejleszteni az egyesülő beikben az olyan agitációs és propaganda tevékenysé­get. amely a politikai, esz­mei nevelés nagyobb ered­ményeit teremti meg. To­vább ke® javítani a tömeg­ég versenysport propagan­dáját a lakosság valameny- nyi rétegének körében. Végül leszögezte, hogy sportmozgalmunk még szé­lesebb körben való elterje­désének és színvonal-emel­kedésének fontos feltétele, hogy mind több és célszerűbben megépített sport lét et it mény álljon rendelkezésre. Ezért valamennyi szinten tegyünk erőfesz! tése’-et, hogy a me­gye ötéves testnevelési és sportprogramjában a me­gyei tanács részéről megha­tározott létesítmények meg­valósul janatc. A referátumokhoz sokan Múltak hozzá, szinte vala­mennyien helyeselték a Po­litikai Bizottság átszervezé­si határozatát Érdemes azonban néhány felszóla­lást külön is kiemelni. Fa­zekas Dezső tiszafáid vár; sportvezető arról beszélt, hogy falun a termelőraövet kezetek azok a házasok, amelyek biztosítani tudjál; a sportkörök megfelelő mű­ködését. Esbt m írnélóét sa­ját sportköre példájával bizonyította. Maglódi Gyula, a Szolno­ki MÁV SE elnökségi tag­ja kifejtette, hogy az át­szervezési határozat csak egy keret, s csak akkor hoz eredményeket, ha az abban foglaltak megvalósításában a sportvezetők teljes szív- vel-Iéltíckel vesznek részt Végül a kollektív vezetés fontosságát hangsúlyozta. Bertalan Imre. a megyei középiskolai sportbizottság elnöke a magyar sportmoz­galom újjászületését várja az átszervezéstől. Üj mun­kamódszereket kell kialakí­tani — mondotta. Tren- csényi Benedek, a megyei kézilabda szövetség elnöke helyeselte, hogy a sport­ban is érvényesül a párt irányító szerepe. Egri Gyula, az MTST el­nöke arról szólt, hogy amit a párt elhatároz, az meg is valósul. Ezt várja a mostani tervektől is. Kifej­tette nézetét, ha a sport is a pártmunka részévé válik, akkor nagy eredményekre Mácndthatunk. Ax átszervezés sokrétű, bonyolult dolog. Az új tömegsportszervezet lét­rehozása elősegíti majd, hogy az embereknek a test­kultúra terén felmerülő igényelt is Id elégíthessük. Kifejtette azt a nézetét is, milyen helytelen az elvte­len eredményhajháezás. Vé­gezetül annak a meggyőző­désének adott kifejezést, hogy e tanácskozás nagy­ban hozzájárul a fejlett szocialista alapokon nyugvó sportiömegszervezefc létre­hozásához. Ezután Zagyi és Závodsz- ky élvtársak válaszadása következett. A tanácskozás Bihari László zárszavával ért véget ,,Világsztárok1' lettek (Tudósítónktól) „Világsztárok” lettek Kántor Sándor hetvenedik életévében lévő karcagi fa­zekas, a népművészet mes­terének _ remekművei. A szinte páratlan művészi ér­zékkel rendelkező mester alkotásait már huszonöt or­szágban, Ázsiában Afriká­ban is ismerik. Az utóbbi egy év alatt újabb fazekas mimikákkal gazdagította hírnevét. A régi magyar néprajzi különlegességnek számító „Miska” korsókból hetvennyolcat készített az Egyesült Államok megren­delésére. A Brüsszeli Világkiállí­tás egyik népművészeti „slágeréből” a harminc fé­le díszes rnadárrigunakből nyolcvanat mintázott meg, amelyet Angliába exportál­tak. Számos más ország­ba: a Szovjetunióba, az NDK-ba, az NSZK-ba szál­lítottak munkáiból. Évente mintegy százféle új porceláníígurát terveznek a Kőbányai Porcelángyár iparművészei GAZDAGODÓ KÖZSÉGEK Rákőeziííjfalo A gyors ütemben fejlődő községeinkhez tartozik Ká- kócziújfalu. Szép eredmé­nyeket értek el ax elmúlt négy évben is. A község központját a 44-es főútvonalhoz új ma- kadám úttal kötötték. Ezzel jelentősen megjavult a közlekedés. Továbbá még kétezer méter járdát is le­raktak. A belvizek leveze­tését 300 méter csatorná­zással tették lehetővé. Mint ahogy a legtöbb .községünkben, úgy Rákóczá- új falun is épült új orvosi rendelő. A 170 000 forint költséggel épült új létesít­ményben többek között ren­(Tudósítónktól) delöhelyiség, tágas váró­szoba, két vet&őzohelyiség kapott helyet. Tavaly ke­rült átadásra a két-tamter- mes új iskola is, mely 500 ezer forint költséggel épült. Az építkezésnél a lakosság 150 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett Külön dicséretet érdemel­nek a mezőhéki Táncsics Tsz helyi üzemegységének dolgozói, akik 70 000 forint értékű társadalmi munká­val járultak hozzá az új orvosi rendelő felépítéséhez. Ebben az évben különö­sem a villanyhálózat kiépí­tésére fordítanak nagy gon­dot. Kilencvenezer forintot irányoztak elő e célra. Sű­rítse a közvilágítási lám­pákat Is, a gyalogjárdát 500 négyzetméterrel bőví­tik. Az új iskolához két- tantenmes politechnikai műhelyt építenek még eb­ben az évben. A megyei tanács művelődésügyi osz­tálya 80 000 forintos támo­gatást ígért • cél megva­lósítására. Tószeg Egy könyvtár gondjai (Tudósítónktól) A Verseghy könyvtár lá­togatói az utóbbi időben igen gyakran kerülgethették a mesterembereket, hzállító- munkásokat, építőanyag- halmokat, egymásra rakott bútorokat. Érdeklődésünkre a könyv­tár egyik munkatársa el­mondotta, hogy körülbelül márciusban adják át a for­galomnak az új termeket, amelyekről egy régebbi cikkünkben már részlete­sebben beszámoltunk. Esze­rint a kölcsönző a helyén marad, a volt olvasóterem­ben tájékoztató-szolgálatot állítanak fel, a volt raktár­helyiség pedig átalakított állapotban hatalmas, mo­dem olvasóteremmé válik. Az emeletre kerül az ifjú­sági könyvtár. A könyvtár bővül, a köl­csönzést és az olvasótermet igénybevevők staárne ugrás­Ez még nem a tavasz... <1* w4r megjeleni az üvegházi gyöngyvirág a virág- üzletekbe? szerűen emelkedik. A dol­gozók elmondták hogy je­lenlegi létszámuk csak ar­ra lesz elegendő, hogy munkájúk adminisztratív részét ellássák. Ax olvasók felvilágosítása, nevelése, esztétikád érzékük fejlesz­tése bizony ritkán fog be­leférni programjukba. Jő lenne az Is, hogyha a peremkerületeikben meg­felelő kerületi könyvtára­kat létesíthetnének. Igaz, hogy ilyesmi már Szolno­kon is van, de ezek a fiókok főleg iskolaépüle­tekben találhatók és az or­szágos tapasztalatok szerint csak az utcára nyíló, üzlet­helyiségszerű elhelyezésnek '-'an meg az igazi vonzó hatása. Figyelembe kell venni az emberek kénye­lemszeretetét is. A könyvtár dolgozód azt is elmondták, hogy ilyen helyiségek akadnának a külső területeken, azonban magántulajdonban vannak és a tulajdonos inkább ki­adja albérletbe két-három lakónak, mert így anyagi­lag jobban jár. Az új lakó­telepeknél már a tervezés során kellene figyelembe venni a könyvtár-igényt. A könyvtárban nagyon lelkes, jólképzett kollektíva dolgozik, örülnek a bőví- j tésnek, a könyvtár fejlődé­sének. A fent említett prob­lémákat azonban saját ere­jükből megoldani nem tud­ják. Legalább két státuszt kérnek, és a kerület! könyvtár-probléma város: tanács segítségével történő megoldását, álmuk vált valóra a tószegieknek. Korszerű­sítették a községein át ve­zető 32-es műutat Közel egymillió forint költséggel új tanácsházat is építettel;. Az egy emeletes épületben az irodákon kívül község] könyvtár, egészségügyi ta­nácsadó is helyet kapott. Már 1961-ben elkészült az új filmszínház, melynek építésénél 60 000 forint ér­tékű társadalmi munkát végeztek a község lakód. A külterületeken három kilométer villanyitól óza tot és 600 négyzetméter járdái építettek, A központi iskolát kor­szerűsítették. Bevezették a központi fűtést és neon­csöveket szereltek a tan­termekbe. Két-tan termes politechnikai műhelyt is építattek, 190 000 forint költséggel. A községi ta­nács és az iskola igazgató­ja komoly- szervező mun­kát végzett a társadalmi munka megszervezésében. Köze] 40 000 forint, a falu lakói által végzett önkén­tes munka értéke. Besen tskoo­• *■» Ha lassú ütemben is, de ez a község is fejlődött; az elmúlt években. Talán a legjelentősebb, hogy meg­építettéi: a 170 hold legelő öntözőhálózatot, 50 000 fo­rint költséggel. Már a nyáron átadták rendeltetésének az. iker or­voslakást. A 364 000 forint költséggel, épült lakásnál a község lakód közel 80 000 forint értékű társadalmi munkát végezték. A Millér csatornán egy méter széles gyaloghidat létesítettek a meglévő mellett. Ez 80 000 forintba ke: ült. Ezeken kí­vül állami beruházásból négy tanteremmel bővítet­ték a központi iskolát is. — MEGYESZERTE befe­jeződött a KISZ tag össze­írás. Az ifjúsáp/, szervezetek 25 ezer < 723 fiatalt vettek nyilvántartásba. A megyei, összesítésből kitűnt, hogy egy esztendő alatt 2786 fia­tal kapott tagkönyvet. A legtöbb KISZ-tagot Szolnok városában és a szolnoki já­rásban vetnék fel, ahol több mint 1200 fővei gyarapo­dott az Hiúsági szervezetek taglétszáma.

Next

/
Thumbnails
Contents