Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-17 / 40. szám
1363. február 17. SZOLNOK MEG x El NÉPLAP A műszaki fejlesztés jelentőségéről Irta: KISS ÁRPÁD országgyűlési képviselőjelölt őrünk fő tartalma a 1X feltörekvő, újat képviselő szocialista társadalom harca az önmagát túlélt, de hatalmához ragaszkodó kapitalista társadalmi rendszerrel. A szocialista társadalmi erők gyarapodása folytán ma már megvan a reális lehetősége annak, hogy ezt a harcot fegyveres összeütközés, háború nélkül, békés eszközökkel vívjuk meg és döntsük el. A békés verseny többek között. de elsősorban azt jelenti, hogy a társadalom tagjai szükségleteinek kielégítésében dől el, melyik rendszer a jobb, melyik tud többet nyújtani a legszélesebb tömegeknek. E küzdelemnek a gazdasági, a politikai, az ideológiai harc egy-egy átfogó területe. Marxista szemléletű ember előtt nem szorul különösebb indokolásra, hogy ebben a lcüzdelemben a gazdaságií téren folyó versenynek van meghatározó szerepe. A két rendszer közötti harcot végső soron az dönti éL, melyik hozza létre a munka magasabb termelékenységét. A termelékenység emelésének távlatokban egyetlen eszköze a termelés technikai színvonalának emelése A termelés technika! színvonalának emelésében elért eredmények azonban nemcsak közvetett módon, a gazdasági fejlődésen keresztül éreztetik hatásukat a politikában. Ezek az eredmények a két rendszer közötti erőviszonyok hosz- szú távlatokban történő, állandó változtatásán túl közvetlen és azonnali hatást ia jelentenek a lóét rendszer közötti politikai harcban. Azok a sikerek, amelyeket a Szovjetunió a rakéta technikában éa a világűr meghódításában elért, az az előny, amelyet a Szovjetunió az Északamerikai Egyesült Államoknak a lemaradás behozására irányuló kétségbeesett erőfeszítései ellenére is állandóan növel a világűr meghódításában, olyan tízmilliók szemében is kézzelfoghatóan bizonyították a szocialista társadalmi rendszer fölényét, akik kellő politikai képzettség híján, a közvetlen politikai tényezők felmérésén keresztül nem voltak képesek megérteni a szocialista társadalmi rendszer fölényét. A kongresszusi határozatok kifejezésre juttatják társadalmunkban a szocialista építés valamennyi területének egységét, belső kapcsolatait és kölcsönhatásukat, egyszersmind aláhúzzák mint meghatározó tényezőnek, a termelésnek, a gazdasági oldalnak kiemelkedő szerepét. A szocialista társadalom teljes felépítésének döntő feltétele a termelőerők minden- oldalú magasabb fokú fejlettsége és a munka termelékenységének növekedése. P ártunk VIII. kongresz- szusa rámutatott arra. hogy a munka termelé- kenységének terv szerinti növelése egész ötéves tervünk sikeres teljesítésének előfeltétele. Ezért gazdasági vezetőinknek is. dolgozóinknak is a legfőbb figyelmet, a legnagyobb erőket a termelékenység emelésére kell fordítaniok. Hadd idézzem erre vonatkozólag Kádár elvtárs kongresszusi beszédének egy mondatát: >.A munkatermelékenység növelésére tett egyetlen intézkedés nálunk most többet ér az osztályharcban, mint az imperialistákat szidalmazó száz radikális szólam, A munkatermelékenység emelésének számos forrása van, amelyeket népgazdaságunkban egyidejűleg egymással összhangban alkai- r .aznunk keli Ezek közül azonban kétségkívül legje- tetősebb a műszaki fejlesztés. Ipari termelésünk műszaki színvonalát, a termékek korszerűsítését és minőségét azért is fejlesztenünk kell, hogy versenyképes partnerei lehessünk a külkereskedelemben a többi országnak. A világon mindenütt nagy lépésekben fejlődik a technika. Űjabb éa újabb gyártmányok, a technikai haladás legújabb eredményeit felhasználó termelőeszközök és fogyasztási cikkek jelennek meg A magyar ipar termékeit csak úgy tudjuk eladni külföldön, ha azok jobbak, korszerűbbek más országok gyártmányainál. Ezért is alapvető kérdése gazdasági életünknek a műszaki fejlesztés, a technikai haladás, ipari és gyártmány- struktúránk átalakítása. Népgazdaságunk technikai színvonalát illetően az elmúlt években jelentős előrehaladást értünk él különösen a gyártmányfejlesztés területén. Az ipar számos új gyártmány előállítását, új anyag felhasználását kezdte el. Az előállított termékek ^ minősége javult, jó néhány termékünk műszaki paraméterei világszínvonalon is élenjárónak tekinthetők. ipari termékeink Jó részét azonban még nagy munkaráfordítással, kismértékű féiszerszámozás- sal. nem specializált gyárakban gyártjuk. A gyártmányfejlesztéshez képest viszonylag elmaradt a gyártás (technológia) fejlesztés. A vállalatok zöménél nincs még megfelelő szervezet a gyártásfejlesz- tés megvalósítására és ahol ilyen van, ott is gyakran a folyó termelési feladatokkal terhelik le kapacitásuk nagyobb részét ötéves tervünk a műszaki fejlődés legfontosabb feladataként a gyártmányok és a gyártástechnológiák korszerűsítését, továbbá a kedvezőbb, gazdasági feltételeinknek jobban megfelelő termelési struktúra ló- alakítását irta elő. A műszaki fejlesztés nem egy-egy iparág, vagy népgazdasági ág leszűkített?«, önmagában szemlélhető tevékenysége, hanem az komplex összefüggésében az ipar más, viszonylag mesz- szeálló ágazataiban, sőt más népgazdasági ágazatokban is érezhető. Egy-egy új tudományos, vagy technikai eredmény — egy kis túlzással azt is mondhatnám — nem is elsősorban abban az ágazatban érezteti hatását, amelyben aZ létrejött, hanem a népgazdaság egyéb ágazataiban is egészen új eredményekhez is vezethet. Ezt olyan példával szeretném illusztrálni, amely Szolnok megye dolgozóihoz mind a termelés, mind a felhasználás vonatkozásában közeláll. Ismeretes, hogy mezőgazdaságunk még mindig kevesebb műtrágyát használ, mint amennyit a fejlett mezőgazdasági országok alkalmaznak. Nálunk az 1959— 60-as gazdasági évben az egy hektárra eső műtrágyafelhasználás a tiszta nitrogéntartalomra vonatkoztatva 10,31 kg nitrogén, 8,9 kg foszfor és 4,80 kg kálium volt. szemben pl. Ausztria 16,1 kg nitrogén, 30,8 kg foszfor és 30,1 kg kálium fogyasztásával. A műtrágyatermelés terén súlyponti kérdés a három fő tápelem: nitrogén, foszor és kálium gyártmányok minél nagyobb mértékű emelése. A káliumtartalmú műtrágyák gyártását Magyarországon nem folytatják, távlatilag sem tervezzük megvalósítását, a mindenkori igényeket baráti országokból való import útján biztosítjuk. A nitrogénműtrágya termelése más megyékben jön létre, Szolnok szempontjából a foszforműtrágya termelés fonta* és érdeke». A Tiszamenti Vegyiművek a magyar szuperfoszrfát ipar és kénsavgyáriás területén képvisel igen nagy súlyt, a TLszamenti Vegyiművekben nemrégiben kibővítettük a piritbázisú kénsavüzem kapacitását és véle párhuzamosan történt egy 200 ezer tonna kapacitású szuperfoszfát üzem létesítése is. Elkészült továbbá a meglévő szuper- foszfátüzem kétszeres kapacitásra való bővítését célzó beruházási program is. A jelenleg befejezés előtt álló 120 000 tonnás kénsavüzem ún. elemi kénbázisú, rövidített technológiájú, legmodernebb eljárást képviselő és úgyszintén ilyen lesz az 1965-ben már 100 000 tonna kapacitással dolgozó, a Lengyel Népköztársaság által szállítandó üzem is. A távlati tervek szerint, a harmadik ötéves tervben egy nagykapacitású porfesték üzem is létesül, valamint egy szintetikus mosószereket gyártó üzemegység is megépül. Létrejön Szolnokon egy igen nagy súlyt képviselő szervetlen vegyipari objektum, amely a távlatot fiigyelembevéve, egyéb profilokkal is kiszélesítve, egy igen gazdaságos és új technológiával, valamint fejlett módszerekkel dolgozó vegyipari csúcskomtoámáttá fejleszthető. E gész népgazdaságiunk műszaka fejlesztésében egyre nagyobb jelentőséget kap a KGST-ben tömörült baráti országok nemzetközi együttműködése. Nem indokol bővebb magyarázatot az, hogy mennyivel rentábilisabb a termelés akkor, ha nem minden ország önmaga gyártja a számára szükséges cikkek széles körét, de viszonylag kis mennyiségét, hanem a nemzetközi munkamegosztás keretében egy- egy ország specializálja azon termékek gyártását, amelyet konkrét körülményeire tekintettel leggazdaságosabban tud előállítani, s ebből annyit gyárt, hogy a többi ország szükségletét is fedezi. Kis országok egyébként is képtelenek teljes önellátásra berendezkedni, s számos termékből behozatalra szorulnak. A szocializmus viszonyai között, a szocialista országok egymással való gazdasági együttműködése keretében hatalmas lehetőségeket, rejt a nemzetközi szakosítás és nemzetközi kooperáció. A szocialista országok gazdasági együttműködésének új formája az, hogy már nemcsak áruik kicserélésére terjed ki, hanem távlati terveik egyeztetésére is. Ez lehetővé teszi, hogy a 20 éves tervek kialakításánál már figyelembe vegyék az együttműködés előnyeit, s azt, hogy gyártmányfej lsztést megelőző tudományos kutatásban _ is érvényesüljön a nemzetközi munkamegosztás, hogy egy- egy ország tudományos kutatási kapacitását olyan témák kidolgozására használja. melynek a gyakorlat eredményeit is 6 fogja hasznosítani a társországok számára is. A z ipar műszaki fejlesztése nemcsak néhány gazdasági vezető, nemcsak a tervező- és kutatóintézetek műszaki dolgozóinak' ügye. Ez a tevékenység akkor lehet sikeres, ha a népgazdaság minden ágában a dolgozók, munkások, technikusok és mérnökök nem csak felismerik ennek leien tőségét a szocializmus építésében hanem ezt a fel- : smerést mindennapi tevékenységükben, termelő munkájuk sarán érvényesítik. Felépült afc ország első í ölel gázfűtéses légclrkuláelos liajlatóháze Három egri termelőszövetkezet, a Uouu i«tvan, a ttukuezí és a Nagy József Tsz- ek újfajta fűtőberendezéssel ellátott üvegházat építtet. A földgázfűtés — a hét« hónapos fűtési időt figyelembevéve — 110 ezer forinttal olcsóbb a hagyományos melegvíz fűtésnél. Tetszetős kivitelű szerkezet® pedig 5—600 ezer forint megtakarítást eredményezett. A három tsz januárban telepített először 25 ezer salátái az üvegházba, a primőr nővényt február végére szállítják piacra. A kezdeményezésre érdemes felfigyelni hiszen Szolnok megyében is igen sok helyen gazdag földgázkincs van kihasználatlanul János már nem Jánosról szólt az írás a Néplapban május 5-én. Jánosról, aki mezőgazdasági technikumba jár, de még •mindig egyéni. Jánosról, akiben a Födhözragadt János szenvedélyes földimádata lobog, mióta csak a szemével megtanulta látni ezt a kerek világot. Legalábbis ne*. kém találkozásainkkor mindig az a Móra-faragta másik János ugrik az eszembe, aki a sfapnelrobbanások közt. az idegen földre hasalva így kiáltott fel: —- hadnagy úr, ez ám a föld!” öt-hat évvel ezelőtt ismertem meg, amikor egy őszi estén a feleségével együtt beállított az iskolába, mondván, hogy ők tanulni akarnak. Két esztendőn át adóztam tisztelettel annak a szívós akaraterőnek, amivel ez a két soha nem pihenő ember birkózott az igeragozás és az egyismeretlenek egyenlet rejtelmeivel. Az iskolából nem hiányoztak soha, de mindig külön érkeztek. Mégpedig az egyik gyalog, a másik kerékpáron. A biciklin aszerint jött vagy János, vagy Esztike, hogy melyikük volt soros aznap a jószágellátás:ban, mert az persze csak később indulhatott. Közben pedig télre tavasz fordult, nyárra ősz és János a fez-föld mellett, a lánctalpasok árnyékában két lovacskájával szorgalmasan túrta a földjét. S ipíg a két ló poroszkált a barázdában, addig János hol az egyik, höl a másik zsebéből apró jegyzeteket húzott elő, és az eke után ballagva fennhangon tanulta az első világháborút, vagy éppen ami sorra következett. Meg is küzdött a nyolcadik : , osztályos tudományokkal ő is, Esztike is becsületesen. S közben rákaptak a megkóstolt tanulás ízére, a tudás örömére. Ök továbbmentek a középiskolába, ám a barátságunk megmaradt. De sok hosszú órát beszélgettünk, vitázgattunk ét azóta. Amikor a sötét estéken szélfútta, napjárta, fáradt testtel leszállt a szekeréről, míg a lovait ellátta, addig is a mezőről beszélt, a jó kinti levegőről, a zöldellő vetésről, s ha nem mondta volna is tudtam, hogy soha, semmiért él nem tudna ő a földtől szakadni. De mondta is sokszor. Aztán beszélgetéseink makacsul mindig az új paraszti élet, a közös felé kanyarodtak. Nagyokat és őszintéket bólintott érveimre. — Megért és elfogad ő mindent. Csakhát az ő foldegyéni jét... azt nem, azt nem tudja odaadni! Így maradt hát János a nagy földindulás után is egyéni, mint fehér holló a földvári határban. De akkor már elkezdődött a vívódása. Sokáig hitte szent, nagy önbizalommal, hogy ő, a föld szerelmese és szívét-lelkét nekiadó szolgája mindig tud annyit mutatni, mint a közös. Aztán egyszercsak kezdte észrevenni, hogy lemaradt. A két lovacska lovacska maradt akkor is, amikor a tsz-ben újabb és újabb gépek kezdték felverni a csendet. Az aszály nem kímélte, a tengeri becsapta. De ennél nagyobb dolog is történt! Valahol belül, ahova nem lát be senki, János rádöbbent arra, hogy az egy ember mindig egyedül van.'Egyedül a mezőn, az örömben, s egyedül a gondban, bajban is. És Ott légbeiül, a Földhözragadt János föld - bekapaszkodó unokája kezdte elfogadni mindazt, amit Papp János egyéni gazda az utóbbi öt esztendő alatt a könyvekből és az . életből megtanult. Mostmár azon vívódott: kell-e azoknak, akiktől eddig távol maradt, befogadják-e. Kellett, befogadták. így lett Jánosból a télen a Szabad Nép Termelőszövetkezet tagja, egy gazdája. — Meg kell mindennek érni! — mondta nekem a nagy esemény után. — Látja, János — szóltam. — Igaza van ebben, de nem volt kár idáig várni, töprenkedni, álmatlan- kodni? Nem lett volna jobb már évekkel ezelőtt átesni rajta, mikor először mondta, hogy egyetértünk ebben? — Most csal: lemaradtál, János! — toldja meg a másik vitatkozó társ, a férjem. — Most le, Gyula bátyám! — felel rá, s szemében. hangjában már az új feladatnak való nekigyűr- kőzés elszántsága, öröme ég. — De rakétába ülök, utolérek mindenkit! Én ismerem Jánost! Biztos vagyok benne, hogy sikerülni fog neki! Kislak! Gyuláné Tiszaföldvár Ami biztos, az biztos — Higyjék el emberek a boríték jobb, ha az asz- szunyok kezében van... Szegő Gizi rajza
