Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-15 / 38. szám
i s«*, február ä. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok megye egészségügyi helyzetéről írta: Dr. Berte Zoltán főorvos országgyűlési képviselőjelölt Pártunk és kormányunk bizalommal segíti az értelmiség alkotó munkáját Nagysikerű választási gyűlés Szolnokon A gyűlés hivatalosan csak délután t órakor kezdődött, de az érdeklődők áradata már egy órával előtte megindult a megyei tanács, nagytermébe. A Ságvári Endre Művelődési Ház kórusát a zenetanár Mezriczky-házaspár hegedű és zongora játékát, élményt jelentő előadását hallgatták meg a résztvevők, színészek, képzőművészek, pedagógusok, majd Somogyvári Rudolfot, a Szigligeti Színháp Já- szal-díjas művészét, aki Ady: Történelmi lecke fiúknak című versét adta elő. Megyénkben a mezőgaz* ■ daság szocialista átszervezésével a lakosság 98 százaléka vált közvetlenül vagy közvetve biztosítottá. A jogosultak' hatalmas tömege nagy feladat elé állt- tattá az egészségügyi hálózat dolgozóit. Ismeretes az a tény — ami viszont országos jelenség —, hogy az egészségügyi hálózat fejlődése jelentősen elmarad), a követelményektől. A nehézségek ellenére jelentős az a fejlődés, amely megyénkben az .egészségügyi ellátásban mutatkozik; Ezt néhány adattál is igazolhatjuk; Megyénkben 1958-ban az egészségügyi dolgozók létszáma 2468 volt, ma 2390. Ezen belül 1958- ban 379 orvos, ma 440 orvosunk van. Az egészségügyi ellátás alappillére a körzeti orvosi hálózat Megyénkben 143 körzeti orvosi állás van, ebből jelenleg 7 betöltetlen. Ez a szám állandóan változik. Az üres körzetek ellátását részben a szomszédos körzetek orvosai, részben kórházi másodorvosok végzik, patranálás útján. Annak ellenére, hogy a koráét! orvosok munkájában nagy segítség a házi beteg- ápolónő és orvosímok, orvosaink még ma is túlterheltek. A megyei tanács egészségügyi programjában a második ötéves terv időszakában óéiul tűzte W az üres körzeti orvosi állások betöltését, és ha a lehetőségek engedik, újabb körzeti orvosi állások Merve- sávét ia A járóbeteg szakrendelés- oen is jelentős a fejlődés; A megye szakorvosi óraszáma 1961-ben naponta 531 volt, ma 673. A szolnoki sendélmntézetben ez a szám 1960-ban 307 volt, ma már 378. A megyében a kórházak; székhelyein működnek rendelőintézetek, tas® felül Kunhegyesen és Kunszentmártoniján létesítettek as un. alapszakmákból szakrendeléseket A rendeléseken a betegforgalom AMnwdó emelkedést mutat 1961-ben 3400 beteg fordult meg naponta • szakrendeléseken, az elmúlt évben 3800. Szolnokon • rendelőintézetben 1900 beteg fordult meg naponta, es 1962-bem 2200-ra emelkedett. Jelentősen Megkönnyíti majd a szakorvosi ellátást áss, hogy a második ötéves tervidőszakban Mezőtúron 17 munkahelyes új rendelő- intézet épül, Karcagon pedig az építendő kórház tervében szerepel új rendelő- intézet A szakrendelést órák számának állandó emelkedése ellenére —- a nagy forgalom miatt — még mindig csak 8,5 pere jut az egy-egy beteggel való foglalkozásra. Fontos feladatunk a járóbeteg szak- rendelések fejlesztése, mert ennek segítségévei is csökkenteni lehet a kórházi osztályok jelenlegi túlzsú- Sollságát I egnagyobb problé*■“ máink ugyanis éppen a fekvőbetegellátásban vannak. A kórházak ágy létszáma 1882, ebből 535 tbc-s ágy. Az általános betegek ellátására szolgáló ágyak száma jóval az országos vidéki átlag alatt ven. Mid megyénkben átlag 29,3 ágy jut tízezer lakosra, addig a vidéki országos átlag 34,8 ágy. Emiatt kórházi osztályaink túlzsúfoltak, még a folyosókra elhelyezett pót- ágyakra is jut beteg több osztályon. Magas az ágykihasználási százalék. 1981- ben megyei szinten 98,4 volt, de néhány kórházi osztályunk 100 százalékon felüli ágy kihasználással dolgozott. Ez az arány országosan csak 93 százalékot tett ki 3061-ben. Btekintetben tavaly sem mutatkozott javulás. A kórházak túlzsúfoltsága azt eredményezte, hogy — nem sürgős esetekben — a betegeknek több napot, egyes szakoknál esetleg több hetet kellett várni felvételükre. Közismert tény, hogy évek óta húzódik a karcagi kórház megépítése. Ma minden remény megvan arra, hogy az idén elkezdik. Véleményem szerint továbbra is minden intézkedést meg keli tenni arra, hogy újabb akadályok ne léphessenek fel és az építés menete folyamatos legyen. A 420 ágyas karcagi kórház megépítésével érné ei megyénk ágyellátottság szempontjából a jelenlegi országos vidéki átlagot. I gen örvendetes az a tény, hogy a közlések szerint még ebben az évben megkezdik Szolnokom a 300 ágyas MÁV kórház és rendelőintézet felépítését. A két kórház üzembe helyezése nagymértékben segíti majd a fekvőbeteg-ellátás javítását. Sajnos, még néhány év szükséges ahhoz, hogy be tudjanak kapcsolódni az egészségügyi hálózat munkájába. Ezért addig js javítani kell a körzeti orvosi és járóbeteg szak- rendelést az osztályok zsúfoltságának; csökkentése érdekében. Megyénkben Szolnokon és Ujszászon 535 ágy áll a tbc-s betegek rendelkezésére. Ezt a számot a második ötéves terv időszaka alatt Szolnokon 30, Ujszászon 80 ággyal növelik. Megyénk egészségügyi ellátásában igen jelentős a gondozási munka. Ez igen sokrétű. A lakosság legszélesebb rétegét érinti a tbc- gondozás. Szívós munka folyt az elmúlt években a tbc-s betegek felkutatásáért és azok gyógyításáért 1957- ben 5253 ilyen beteget tartottak nyilván, ezeknek száma az egyre kiterjedtebb szűrések révén 1961. december 31-re 9402-ee, 1962 Végére 9550-re emelkedett; A jól végzett küzdelem eredménye volt az is, hogy igen nagy mértékben csökkent a tbc-s gyermekek száma. 1958-ban egy év alatt 278, 1962-ben csak 33 volt a gyermek tbc-s megbetegedések száma. Ebben nagy szerepe van a csecsemőkorban adott és későbbi korosztályokra is kiterjesztett BCG -oltásoknak. A tbc törvény is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy sikerülni fog a tbc-t leküzdeni, mint népbetegséget. LJaladás történt a bőr- ■t és nemibeteg-gondo- zás vonalán is. Jelentős az a körülmény, hegy az utóbbi években megnövekedett a foglalkozási bőrbetegsé-, gek száma. Fontos a gondozás színvonalának további emelése, mert csak így lehet eredményesen fellépni a megszaporodott ipari- és mezőgazdasági bőrbetegségek ellem, amelyek jelentős szerepet töltenek be a táppénzes-állomány alakulásában is. A daganatos betegségek felkutatása is szervezetten folyik az onkológiai hálózat irányításával. A jelenlegi lehetőségek ezen a területen nem kielégítsek, ezért a szervezeti felépítésben előrehaladást kell elérni. A halálokok között ugyanis mind gyakrabban szerepelnek a rosszindulatú daganatok. Az ilyen betegek többsége későn és igen elhanyagolt állapotban kerül a kórházi osztályokra. Hazánkban törvény védi a terhes nőket, és a .kisgyermekes anyákat, de a gondoskodás a csecsemőkre is kiterjed. Ebben a munkában kiemelkedő megyénk 146 védőnőjének lelkiismeretes működése. A jó anya- és csecsemővéde- lemnek legszembetűnőbb bizonyítéka a csecsemőhalálozás alakulása. Megyénk e téren — az 1961 évben elért jó eredményével országosan első lett a megyék között. A gyógyító munkával egyenértékű a betegségek megelőzése. Ezt a Közegészségügyi Járványügyi Állo- más irányítja, amely ez évben Szolnokon új, modem otthont kap. A KÖJÁL munkaterületén igen fontos feladat a járványos betegségek megelőzése, a védőoltások megszervezése és lebonyolítása, továbbá az egészségügyi felvilágosító munka állandó fokozása. A járványok területén « legnagyobb eredményt a gyermekbénulás leküzdésével értük el a Sabin-csep- pek felhasználásával. 1959- ben 103 gyermekbénulásos eset fordult elő megyénkben, 1961-ben már csak egy, 1962-ben pedig egy sem. A vérhas, kanyaró és skarlát megbetegedések számát viszont nem sikerült jelentősen csökkenteni, sőt a vérhasnál az utóbbi időben állandó emelkedést észlelhetünk. Ezen a területen csak akkor tudunk jobb eredményeket elérni, ha folyamatosan emeljük a dolgozók egészségügyi kultúráját. Az egészségügyi felvilágosítás kiterjesztésében még sok munka vár a társadalmi- és egészség- ügyi szervezetekre. A szocialista társadalma egyik rendkívül fontos feladata a betegekről, rokkantakról való gondoskodás. Ez intézményesen a társadalombiztosítás keretei között történik. A biztosítottak számának növekedésével évről évre emelkedett megyénkben a táppénzes betegek száma. 1958-ban 100 991 biztosított volt, 1917 volt a táppénzes, az egy betegre kifizetett táppénz 304 forint, a gyógyszerköltség 156 forint. 1961-ben 163 167-re emelkedett a biztosítottak száma, ebből 3647 táppénzes, akiknek fejenként átlag 411 forint táppénzt és 182 forint gyógyszerköltséget fizettek. |J ötvenegy gyógyszertár ■* és huszonhét ' kézi gyógyszertár biztosítja a zavartalan gyógyszerellátást. Ezek forgalma állandóan nő. Száznegyvennégy gyógyszerészünk és a többi gyógyszertári dolgozók megnövekedett feladataikat becsülettel, nagy szorgalommal és lelkiismeretességgel végzik. A középkáder utánpótlást biztosítja a nemrég felavatott szolnoki egészségügyi szakiskola. Ez a modern intézmény 144 bentlakó, és 56 bejáró növendék képzését biztosítja. A fiatal kö- aépkáderek legnagyobb problémája a lakáskérdés. Feltétlenül szorgalmaznunk kell nővérszállások létesítését. Általában Igen sok olyan megoldásra váró egészség- ügyi probléma is van megyénkben, melyekre a helyi erőforrásokat jobban lehetne és kellene Is igénybevenni. E lsősorban arra gondolok, hogy a községfejlesztési alapból jelentősebb összeget kellene fordítani a helyi egészségügyi problémák megoldására. Bízunk abban, hogy az elmúlt évek eredményeihez hasonlóan, az egészségügyi ellátás még tovább javul, a hálózat egyenletesen, megfelelő színvonalban fog tovább fejlődni. Megyénk egészségügyi dolgozói az elkövetkezendő években is becsülettel, jó szaktudással fogják végezni munkájukat és szolgálni megyénk dolgozóinak egészségvédelmét. Ezután Rácz Gyula, a Hazafias Népfront Szolnok városi bizottságának elnöke mondotta el elnöki megnyitóját. Üdvözölte a választási gyűlés valamennyi résztvevőjét, az elnökség tagjait, akik között ott láthattuk Árvái István, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb elnökhelyettesét, Szolnok város megyei tanácstagjelöltjét, az ünnepi gyűlés szónokát, Sipos Károlyt, a Szolnok városi pártbizottság titkárát, Kapás Rezsőt, a Szolnok városi tanács vb elnökét, továbbá Szolnok társadalmi, kulturális életének több más vezetőjét. Az elnöki megnyitó után Fodor Mihály elvtárs emelkedett szólásra. A megyei párt-végrehajtó bizottság, a Hazafias Népfront és a megyei tanács végrehajtó bizottsága nevében üdvözölte a megjelenteket, majd ösz- szehasonlítást tett a tőkés országok választási rendszere, valamint a mienk között A tőkés országok választási politikájával szemben idézte Kádár elvtárs szavait, ami szerint a mi választásunknak célja: — Megerősíteni népi demokratikus rendszerünket, megerősíteni és még hatékonyabbá tenni politikai hatalmunkat, olyan ország- gyűlést és tanácsot választani, amely képes a bonyolult feladatok irányítását elvégezni, népünk további felemelkedése, a szoAhogy a sűrű hóesésbe« körbe járom az udvart, vagy fél tu cat táblát olvashatok a műhelyajtók felett: akad Itt esztergályos, fémcsiszoló. galvanizáló, asztalos és kovács egyaránt Nagy utat tett meg a szövetkezet az ötvenegye» május elsejétől, amikor néeialista társadalom megvalósítása érdekében”. A mi választásunk a demokratizmuson alapszik, — ami azt jelenti, hogy a választottak kötelesek a dolgozok érdekében tevékenykedni, felelősek választóiknak, akiknek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A dolgozó nép nemcsak a szavazásban, hanem a jelöltek kiválogatásában is részt vesz a jelölőgyűlések útján. Megyénkben eddig 3475 tanácstagot jelöltek a jelölőgyűléseken, melyeden 67 községi, 16 városi és egy járási javaslattal nem érlett egyet a jelölőgyűlés, s a választás demokratizmusának szellemében újabb jelöltek kerültek e helyeken a szavazólistákra. Fodor elvtárs részletesen foglalkozott az ipar, a mezőgazdaság, a kultúra, az egészségügy, a kommunális (Lapzártakor érkezett) Tegnap este hat érakor a jászladányl művelődési házban választási nagygyűlésre gyülekeztek a község lakói. A nagytermet úgyszólván zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök. A nagygyűlést Danesházi István, a községi népfrontbt- zottság titkára nyitotta meg, majd átadta a szót Andrási Bélának, a Jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet igazgatójának, megyénk képviselőjelöltjének. aki tisezehasontt“ gyen megalapítottak. A lakatosok még az egykori kulákporta istállójában kezdtek, de 1953-ban már felépült az új, napfényes műhely és ma már több mint másfél százan dolgoznak a folyamatosan bővülő műhelyekben; A tizenkét év alatt bejárt beruházások elmúlt négy évi fejlődési eredményeivel, az életszínvonal alakulásával, majd elemezte az ország, a megye, a megye- székhely kulturális programjának későbbi célkitűzéseit. Elmondotta, hogy a közelmúltban a megyei tanács végrehajtó bizottsága feladatul tűzte ki az oktatás, az oktatási szervek és az alsóbb állami szervek dolgozóinak, hogy valamennyien szakrendszerű oktatásban vegyenek részt a következő két-három évben, s kivétel nélkül végezzék 'el az általános iskola nyolc osztályát. Ugyancsak e határozat alapján, a megyei tanács vb biztosítja az általános iskolát végzettek középiskolákban való továbbképzésének tárgyi és személyi feltételeit Fontos állomása lesz e" tervnek a szakközépiskolák és az általános gimnáziumok fejlesztése Az oktatás, a népművelés kérdései után a megye könyvtárainak eredményeivel, feladataival, a múzeumok, a Szigligeti Színház, megyénk képzőművészeinek munkájával foglalkozott az előadó. tást te« a pedagógusok hajdani és mostam munkakörülménye, életkörülménye között. A Jelenről szólva hangsúlyozta, minden ember igényli a szebbet és jobbat. Ez az éltetőelemük az embereknek. Viszont a feltételeket nekünk, magunknak kell megteremtenünk. Majd később így folytatta: február 34-én minden ember szavazatával a párt politikájára, mindannyi unit bői • dog jövőjére mondunk igent A választási nagygyűlés a késő esti órákban ért véget. utat az asztalosok elevenítették feL Szűkén vagyunk a szobában, hiszen az Orvostudományi Kutatóintézetnek készített gyönyörű bútorok is csak egymás tetején fémek be; Együtt az egész brigád, csak éppen Fekete László, a vezetőjük hiányzik; Előkerül egy füzet is — első lapján a tagokról készült csoportkép — teli dicsérettel: a soproni levéltár és a nagykátai pártbi- xottság egyaránt elismerő szavakkal adózott a jászapáti asztalosoknak. Próféták ók azonban saját hazájukban Is — noha az egész országban ismerik bútoraikat —. a község új strandjának mielőbbi elkészültét 240 óra társadalma munkával segítették. Nem alaptalan tehát az a titkos remény — amely azért, minduntalan előbukkan a dicsekvő izgatottság mögül —, hogy az Alkotmány brigád lesz a győztem Meg is érdemelnék, hiszen a sok megrendelés az 6 szorgalmuknak is köszönhető. A jől végzett munka elégedettsége így aztán egészen váratlan helyzetekben kényeztetheti őket. Meséli is egyikük, hogy amikor a múltkoriban a pesti Kamara Varietében járt, nem mulasztotta el, hogy mezőtúri ismerősének ne dicsekedjen el a faburkolattal. De ugyanezt megtehetnék az Erkel Színházban, az új győri moziban, vagy a főt? gyermekvárosban is. Az egyik helyen a büfé. másutt meg a ruhatár viseli kezük nyomát, Az utolsó simításokat végzi Major Pál a jászapátiak által készített közkedvelt kályhákon IPAROSOK KÖZT JASZAPATIBAN Boldog jövendőnkre mondunk igent T. L.
