Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-15 / 38. szám

i s«*, február ä. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szolnok megye egészségügyi helyzetéről írta: Dr. Berte Zoltán főorvos országgyűlési képviselőjelölt Pártunk és kormányunk bizalommal segíti az értelmiség alkotó munkáját Nagysikerű választási gyűlés Szolnokon A gyűlés hivatalosan csak délután t órakor kezdődött, de az érdeklődők áradata már egy órával előtte megindult a megyei tanács, nagytermébe. A Ságvári Endre Művelő­dési Ház kórusát a zenetanár Mezriczky-házaspár hegedű és zongora játékát, élményt jelentő előadását hallgatták meg a résztvevők, színészek, képzőművészek, pedagógu­sok, majd Somogyvári Rudolfot, a Szigligeti Színháp Já- szal-díjas művészét, aki Ady: Történelmi lecke fiúknak című versét adta elő. Megyénkben a mezőgaz­* ■ daság szocialista át­szervezésével a lakosság 98 százaléka vált közvetlenül vagy közvetve biztosítottá. A jogosultak' hatalmas tö­mege nagy feladat elé állt- tattá az egészségügyi háló­zat dolgozóit. Ismeretes az a tény — ami viszont or­szágos jelenség —, hogy az egészségügyi hálózat fejlő­dése jelentősen elmarad), a követelményektől. A nehézségek ellenére je­lentős az a fejlődés, amely megyénkben az .egészség­ügyi ellátásban mutatkozik; Ezt néhány adattál is iga­zolhatjuk; Megyénkben 1958-ban az egészségügyi dolgozók létszáma 2468 volt, ma 2390. Ezen belül 1958- ban 379 orvos, ma 440 or­vosunk van. Az egészségügyi ellátás alappillére a körzeti orvo­si hálózat Megyénkben 143 körzeti orvosi állás van, eb­ből jelenleg 7 betöltetlen. Ez a szám állandóan vál­tozik. Az üres körzetek el­látását részben a szomszé­dos körzetek orvosai, rész­ben kórházi másodorvosok végzik, patranálás útján. Annak ellenére, hogy a kor­áét! orvosok munkájában nagy segítség a házi beteg- ápolónő és orvosímok, or­vosaink még ma is túlter­heltek. A megyei tanács egészségügyi programjában a második ötéves terv idő­szakában óéiul tűzte W az üres körzeti orvosi állások betöltését, és ha a lehető­ségek engedik, újabb kör­zeti orvosi állások Merve- sávét ia A járóbeteg szakrendelés- oen is jelentős a fejlődés; A megye szakorvosi óra­száma 1961-ben naponta 531 volt, ma 673. A szolnoki sendélmntézetben ez a szám 1960-ban 307 volt, ma már 378. A megyében a kórházak; székhelyein mű­ködnek rendelőintézetek, tas® felül Kunhegyesen és Kunszentmártoniján létesí­tettek as un. alapszakmák­ból szakrendeléseket A rendeléseken a betegforga­lom AMnwdó emelkedést mutat 1961-ben 3400 beteg fordult meg naponta • szakrendeléseken, az elmúlt évben 3800. Szolnokon • rendelőintézetben 1900 be­teg fordult meg naponta, es 1962-bem 2200-ra emelke­dett. Jelentősen Megkönnyíti majd a szakorvosi ellátást áss, hogy a második ötéves tervidőszakban Mezőtúron 17 munkahelyes új rendelő- intézet épül, Karcagon pe­dig az építendő kórház ter­vében szerepel új rendelő- intézet A szakrendelést órák számának állandó emelkedése ellenére —- a nagy forgalom miatt — még mindig csak 8,5 pere jut az egy-egy beteggel va­ló foglalkozásra. Fontos fel­adatunk a járóbeteg szak- rendelések fejlesztése, mert ennek segítségévei is csök­kenteni lehet a kórházi osztályok jelenlegi túlzsú- Sollságát I egnagyobb problé­*■“ máink ugyanis éppen a fekvőbetegellátásban van­nak. A kórházak ágy létszá­ma 1882, ebből 535 tbc-s ágy. Az általános betegek ellátására szolgáló ágyak száma jóval az országos vi­déki átlag alatt ven. Mid megyénkben átlag 29,3 ágy jut tízezer lakosra, addig a vidéki országos átlag 34,8 ágy. Emiatt kórházi osztá­lyaink túlzsúfoltak, még a folyosókra elhelyezett pót- ágyakra is jut beteg több osztályon. Magas az ágyki­használási százalék. 1981- ben megyei szinten 98,4 volt, de néhány kórházi osztá­lyunk 100 százalékon felüli ágy kihasználással dolgozott. Ez az arány országosan csak 93 százalékot tett ki 3061-ben. Btekintetben ta­valy sem mutatkozott ja­vulás. A kórházak túlzsúfoltsága azt eredményezte, hogy — nem sürgős esetekben — a betegeknek több napot, egyes szakoknál esetleg több hetet kellett várni fel­vételükre. Közismert tény, hogy évek óta húzódik a karcagi kórház megépítése. Ma minden remény meg­van arra, hogy az idén el­kezdik. Véleményem sze­rint továbbra is minden in­tézkedést meg keli tenni arra, hogy újabb akadályok ne léphessenek fel és az építés menete folyamatos legyen. A 420 ágyas karca­gi kórház megépítésével ér­né ei megyénk ágyellátott­ság szempontjából a jelen­legi országos vidéki átlagot. I gen örvendetes az a tény, hogy a közlések szerint még ebben az év­ben megkezdik Szolnokom a 300 ágyas MÁV kórház és rendelőintézet felépítését. A két kórház üzembe helyezé­se nagymértékben segíti majd a fekvőbeteg-ellátás javítását. Sajnos, még né­hány év szükséges ahhoz, hogy be tudjanak kapcso­lódni az egészségügyi háló­zat munkájába. Ezért addig js javítani kell a körzeti orvosi és járóbeteg szak- rendelést az osztályok zsú­foltságának; csökkentése ér­dekében. Megyénkben Szolnokon és Ujszászon 535 ágy áll a tbc-s betegek rendelkezésé­re. Ezt a számot a máso­dik ötéves terv időszaka alatt Szolnokon 30, Ujszá­szon 80 ággyal növelik. Megyénk egészségügyi el­látásában igen jelentős a gondozási munka. Ez igen sokrétű. A lakosság legszé­lesebb rétegét érinti a tbc- gondozás. Szívós munka folyt az elmúlt években a tbc-s betegek felkutatásáért és azok gyógyításáért 1957- ben 5253 ilyen beteget tar­tottak nyilván, ezeknek szá­ma az egyre kiterjedtebb szűrések révén 1961. de­cember 31-re 9402-ee, 1962 Végére 9550-re emelkedett; A jól végzett küzdelem eredménye volt az is, hogy igen nagy mértékben csök­kent a tbc-s gyermekek száma. 1958-ban egy év alatt 278, 1962-ben csak 33 volt a gyermek tbc-s meg­betegedések száma. Ebben nagy szerepe van a cse­csemőkorban adott és ké­sőbbi korosztályokra is ki­terjesztett BCG -oltásoknak. A tbc törvény is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy si­kerülni fog a tbc-t leküz­deni, mint népbetegséget. LJaladás történt a bőr- ■t és nemibeteg-gondo- zás vonalán is. Jelentős az a körülmény, hegy az utób­bi években megnövekedett a foglalkozási bőrbetegsé-, gek száma. Fontos a gon­dozás színvonalának továb­bi emelése, mert csak így lehet eredményesen fellép­ni a megszaporodott ipari- és mezőgazdasági bőrbeteg­ségek ellem, amelyek je­lentős szerepet töltenek be a táppénzes-állomány ala­kulásában is. A daganatos betegségek felkutatása is szervezetten folyik az onkológiai hálózat irányításával. A jelenlegi lehetőségek ezen a terüle­ten nem kielégítsek, ezért a szervezeti felépítésben előrehaladást kell elérni. A halálokok között ugyanis mind gyakrabban szere­pelnek a rosszindulatú da­ganatok. Az ilyen betegek többsége későn és igen el­hanyagolt állapotban kerül a kórházi osztályokra. Hazánkban törvény védi a terhes nőket, és a .kis­gyermekes anyákat, de a gondoskodás a csecsemők­re is kiterjed. Ebben a munkában kiemelkedő me­gyénk 146 védőnőjének lel­kiismeretes működése. A jó anya- és csecsemővéde- lemnek legszembetűnőbb bizonyítéka a csecsemőha­lálozás alakulása. Megyénk e téren — az 1961 évben elért jó eredményével or­szágosan első lett a me­gyék között. A gyógyító munkával egyenértékű a betegségek megelőzése. Ezt a Közegész­ségügyi Járványügyi Állo- más irányítja, amely ez év­ben Szolnokon új, modem otthont kap. A KÖJÁL munkaterületén igen fontos feladat a járványos beteg­ségek megelőzése, a védő­oltások megszervezése és lebonyolítása, továbbá az egészségügyi felvilágosító munka állandó fokozása. A járványok területén « legnagyobb eredményt a gyermekbénulás leküzdésé­vel értük el a Sabin-csep- pek felhasználásával. 1959- ben 103 gyermekbénulásos eset fordult elő megyénk­ben, 1961-ben már csak egy, 1962-ben pedig egy sem. A vérhas, kanyaró és skarlát megbetegedések szá­mát viszont nem sikerült jelentősen csökkenteni, sőt a vérhasnál az utóbbi idő­ben állandó emelkedést észlelhetünk. Ezen a terü­leten csak akkor tudunk jobb eredményeket elérni, ha folyamatosan emeljük a dolgozók egészségügyi kul­túráját. Az egészségügyi felvilágosítás kiterjesztésé­ben még sok munka vár a társadalmi- és egészség- ügyi szervezetekre. A szocialista társadalma egyik rendkívül fontos fel­adata a betegekről, rokkan­takról való gondoskodás. Ez intézményesen a társada­lombiztosítás keretei kö­zött történik. A biztosítot­tak számának növekedésé­vel évről évre emelkedett megyénkben a táppénzes betegek száma. 1958-ban 100 991 biztosított volt, 1917 volt a táppénzes, az egy betegre kifizetett táppénz 304 forint, a gyógyszerkölt­ség 156 forint. 1961-ben 163 167-re emelkedett a biz­tosítottak száma, ebből 3647 táppénzes, akiknek fejen­ként átlag 411 forint táp­pénzt és 182 forint gyógy­szerköltséget fizettek. |J ötvenegy gyógyszertár ■* és huszonhét ' kézi gyógyszertár biztosítja a zavartalan gyógyszerellá­tást. Ezek forgalma állan­dóan nő. Száznegyvennégy gyógyszerészünk és a többi gyógyszertári dolgozók meg­növekedett feladataikat be­csülettel, nagy szorgalom­mal és lelkiismeretességgel végzik. A középkáder utánpótlást biztosítja a nemrég felava­tott szolnoki egészségügyi szakiskola. Ez a modern intézmény 144 bentlakó, és 56 bejáró növendék képzé­sét biztosítja. A fiatal kö- aépkáderek legnagyobb problémája a lakáskérdés. Feltétlenül szorgalmaznunk kell nővérszállások létesí­tését. Általában Igen sok olyan megoldásra váró egészség- ügyi probléma is van me­gyénkben, melyekre a helyi erőforrásokat jobban lehet­ne és kellene Is igénybe­venni. E lsősorban arra gondo­lok, hogy a község­fejlesztési alapból jelentő­sebb összeget kellene for­dítani a helyi egészségügyi problémák megoldására. Bí­zunk abban, hogy az elmúlt évek eredményeihez hason­lóan, az egészségügyi ellá­tás még tovább javul, a hálózat egyenletesen, meg­felelő színvonalban fog to­vább fejlődni. Megyénk egészségügyi dolgozói az elkövetkezendő években is becsülettel, jó szaktudással fogják végezni munkájukat és szolgálni megyénk dol­gozóinak egészségvédelmét. Ezután Rácz Gyula, a Hazafias Népfront Szolnok városi bizottságának elnöke mondotta el elnöki megnyi­tóját. Üdvözölte a válasz­tási gyűlés valamennyi résztvevőjét, az elnökség tagjait, akik között ott lát­hattuk Árvái István, a me­gyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Fodor Mihályt, a megyei tanács vb elnökhe­lyettesét, Szolnok város me­gyei tanácstagjelöltjét, az ünnepi gyűlés szónokát, Si­pos Károlyt, a Szolnok vá­rosi pártbizottság titkárát, Kapás Rezsőt, a Szolnok vá­rosi tanács vb elnökét, to­vábbá Szolnok társadalmi, kulturális életének több más vezetőjét. Az elnöki megnyitó után Fodor Mihály elvtárs emel­kedett szólásra. A megyei párt-végrehajtó bizottság, a Hazafias Népfront és a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága nevében üdvözölte a megjelenteket, majd ösz- szehasonlítást tett a tőkés országok választási rend­szere, valamint a mienk kö­zött A tőkés országok vá­lasztási politikájával szem­ben idézte Kádár elvtárs szavait, ami szerint a mi választásunknak célja: — Megerősíteni népi demok­ratikus rendszerünket, meg­erősíteni és még hatéko­nyabbá tenni politikai ha­talmunkat, olyan ország- gyűlést és tanácsot válasz­tani, amely képes a bo­nyolult feladatok irányítá­sát elvégezni, népünk to­vábbi felemelkedése, a szo­Ahogy a sűrű hóesésbe« körbe járom az udvart, vagy fél tu cat táblát olvas­hatok a műhelyajtók felett: akad Itt esztergályos, fém­csiszoló. galvanizáló, aszta­los és kovács egyaránt Nagy utat tett meg a szö­vetkezet az ötvenegye» május elsejétől, amikor né­eialista társadalom megva­lósítása érdekében”. A mi választásunk a de­mokratizmuson alapszik, — ami azt jelenti, hogy a vá­lasztottak kötelesek a dol­gozok érdekében tevékeny­kedni, felelősek választóik­nak, akiknek beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A dolgozó nép nemcsak a szavazásban, hanem a je­löltek kiválogatásában is részt vesz a jelölőgyűlések útján. Megyénkben eddig 3475 tanácstagot jelöltek a jelölőgyűléseken, melyeden 67 községi, 16 városi és egy járási javaslattal nem ér­lett egyet a jelölőgyűlés, s a választás demokratizmu­sának szellemében újabb jelöltek kerültek e helye­ken a szavazólistákra. Fodor elvtárs részletesen foglalkozott az ipar, a me­zőgazdaság, a kultúra, az egészségügy, a kommunális (Lapzártakor érkezett) Tegnap este hat érakor a jászladányl művelődési házban választási nagygyűlésre gyüle­keztek a község lakói. A nagy­termet úgyszólván zsúfolásig megtöltötték az érdeklődök. A nagygyűlést Danesházi István, a községi népfrontbt- zottság titkára nyitotta meg, majd átadta a szót Andrási Bélának, a Jászberényi Felső­fokú Tanítóképző Intézet igaz­gatójának, megyénk képviselő­jelöltjének. aki tisezehasontt“ gyen megalapítottak. A lakatosok még az egykori kulákporta istállójában kezdtek, de 1953-ban már felépült az új, napfényes műhely és ma már több mint másfél százan dolgoz­nak a folyamatosan bővülő műhelyekben; A tizenkét év alatt bejárt beruházások elmúlt négy évi fejlődési eredményei­vel, az életszínvonal alaku­lásával, majd elemezte az ország, a megye, a megye- székhely kulturális prog­ramjának későbbi célkitű­zéseit. Elmondotta, hogy a közelmúltban a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága feladatul tűzte ki az okta­tás, az oktatási szervek és az alsóbb állami szervek dolgozóinak, hogy vala­mennyien szakrendszerű oktatásban vegyenek részt a következő két-három év­ben, s kivétel nélkül végez­zék 'el az általános iskola nyolc osztályát. Ugyancsak e határozat alapján, a me­gyei tanács vb biztosítja az általános iskolát végzet­tek középiskolákban való továbbképzésének tárgyi és személyi feltételeit Fontos állomása lesz e" tervnek a szakközépiskolák és az ál­talános gimnáziumok fej­lesztése Az oktatás, a népművelés kérdései után a megye könyvtárainak eredményei­vel, feladataival, a múzeu­mok, a Szigligeti Színház, megyénk képzőművészeinek munkájával foglalkozott az előadó. tást te« a pedagógusok haj­dani és mostam munkakörül­ménye, életkörülménye között. A Jelenről szólva hangsúlyozta, minden ember igényli a szebbet és jobbat. Ez az éltetőelemük az emberek­nek. Viszont a feltételeket ne­künk, magunknak kell meg­teremtenünk. Majd később így folytatta: február 34-én minden ember szavazatával a párt po­litikájára, mindannyi unit bői • dog jövőjére mondunk igent A választási nagygyűlés a késő esti órákban ért véget. utat az asztalosok elevení­tették feL Szűkén vagyunk a szobában, hiszen az Or­vostudományi Kutatóinté­zetnek készített gyönyörű bútorok is csak egymás tetején fémek be; Együtt az egész brigád, csak éppen Fekete László, a vezetőjük hiányzik; Előkerül egy füzet is — első lapján a tagokról ké­szült csoportkép — teli di­csérettel: a soproni levél­tár és a nagykátai pártbi- xottság egyaránt elismerő szavakkal adózott a jász­apáti asztalosoknak. Pró­féták ók azonban saját hazájukban Is — noha az egész országban ismerik bútoraikat —. a község új strandjának mielőbbi elké­szültét 240 óra társadalma munkával segítették. Nem alaptalan tehát az a titkos remény — amely azért, minduntalan előbukkan a dicsekvő izgatottság mögül —, hogy az Alkotmány bri­gád lesz a győztem Meg is érdemelnék, hi­szen a sok megrendelés az 6 szorgalmuknak is köszön­hető. A jől végzett munka elégedettsége így aztán egészen váratlan helyzetek­ben kényeztetheti őket. Me­séli is egyikük, hogy amikor a múltkoriban a pesti Ka­mara Varietében járt, nem mulasztotta el, hogy mező­túri ismerősének ne dicse­kedjen el a faburkolattal. De ugyanezt megtehetnék az Erkel Színházban, az új győri moziban, vagy a főt? gyermekvárosban is. Az egyik helyen a büfé. másutt meg a ruhatár viseli kezük nyomát, Az utolsó simításokat végzi Major Pál a jászapátiak által készített közkedvelt kályhákon IPAROSOK KÖZT JASZAPATIBAN Boldog jövendőnkre mondunk igent T. L.

Next

/
Thumbnails
Contents