Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

i960, február M SZOLNOK MEGYEI XÉPLat 3 OLAJ és ötéves terv Gazdagodó város Egy évszázad, egész tör* lénelem Kisújszállás életé­ben. Száz évvel ezelőtt, 1863-ban íródtak néhai Bu- day János helybeli kovács­mester keményfedelű nap­lójának első megsárgult lapjai. Ekkor rögzítette pa­pírra első ízben a nagy­kunsági mezőváros lakói­nak gondjait, keservét, küzdelmét, a kulturálaüan- sóg, a nehéz életkörülmé­nyek, a hihetetlenül ala­csony életszínvonal ellen. Mit tártál máznák e hite­les dokumentum mélyen - szántó sora ? ,_A város parasztságának iparkodósa füstbemen vén, mert a kikelet száraz, so­vány volt. Eső helyett por volt Nem volt kilátás, el tellett hagyni a szülőföl­det barmainkat elpocséko iánk. Az éhség miatt a föl­det rágánk. Hajmeresztő látvány volt az egész nyár.” Ez volt száz évvel ez­előtt És ma? Az elmúlt nyáron az aszály uralta a kunsági vidéket. A terme- ióeeűvetkezCTí gazdaságok­ban a gazdák, a korszerű gépekkel, az öntözésad, az állattenyésztés tervezett ho­zamának emelésével elten- súlyozták a természet csa­pását Senkinek sem kellett elhagyni a szülőföldet Sőt! Arra is jutott, hogy a aár- azámadási vásárokon több dánt negyedmiUió forintot költsenek el háztartási esz­közök, motorkerékpár, tele­vízió, rádió vásárlására. A megtakarított összegekből ezrek kerültek még taka­rékba is, A város képe. külső ar­culata is megváltozóét Mó­dot Zsógxncnd diákköri vá­msában. Bégen hiába kilincseltek a kisújszállási parasztem­berek ivóvízért. n«n talál­tak orvoslásra. Megépítet­prros bőrkötésű brigádnap­ló. Még az eredeti átlátszó védőpapírja is megvan, meg a vastag karton tokja, — amellyel együtt vásárolták. Látszik, nagy becsben tart­ják. Nézzük csak, mennyit érhet ez a féltve őrzött, kü­lön fiókba zárt és „Béke brigád” felirattal ellátott tapló. — Száz, Kázhúsz forint? —■ kérdeztem a körülöttem Mióktól. Egy szót sera szóltak, csak mosolyogtak. — Na, keveset mondtam? Százötven, kétszáz? Mosolyogtak, Végül Hor­váth Rudolf, a forgácsolók oeoporb'^^ője szólalt meg. — Ne firtassuk. Ez a könyvecske már jóval töb­bet ér eredeti értékénél. — Hoyv mennyit? Forintban nem tudnánk kifejezni, — igaz fiúk? — fordult a bri- gád társaihoz. — Ügy van Rudi — így a brigádvezető, Szabó István. — Eddig még én sem gon­dolkoztam azon, — vajon mennyit, hány forintot ér­het a bizalom. Tizenhármó- tok bizalma. — A munkafegyelemre sem lehet tarifát megálla­pítani — nevetett Szabó Fe­renc, a műhely „vén róká­ja”. (Most negyvenöt éves.) — Hát a barátság, az ösz- szefogás mit kóstál? — vic­celődnek, kacsintgatnak. — Nos becsülje fel a naplón­kat, ha tudja. Ez a vízügyi igazgatóság géptelepének háromszoros szocialista brigádja. A kü­lönösen indult beszélgetés után elmondották hogyan alakult a brigád, milyen eredményeket értek el, egy­szóval nagyon sokat beszél­gettünk. Ha jól emlékszem, úgy említették, hogy hatan ala­ték 1958-ban a vízmű eüaö részét, azóta modem hidro­fil óbug víztorony emelkedik a város fölé. Az idén to­vább folytatják a vízmű építését, valamennyi utcát bekapcsolnak a közműibe és megkezdik a régóta óhaá- uott strandfürdő építését. E város megteremtette a korszerű gyógyító munka feltételeit is. A kulturálatlanságo* is a múltnak adták át. Meg­épült az új filmszínház, a termelőszövetkezetek klub­ja, ahol kényelmes beren­dezés, televízió, rádió, tár­sasjátékok fogadják a pi­henni vágyókat A régi vá­rosi börtönt szép könyvtár­ié alakították át. A tanács legfrissebb felmérése sza­kítottak brigádot 1960 ápri­lis 4-én. Jelenleg tizenné­gyen vannak. Most, körül­belül három évvel későb­ben enyhe öngűnnyal me­sélték, mennyit is dolgoztak az első hat hónapban. — Mégsem nyertük el a szocialista brigád címet — mondta Horváth Rudolf. — Persze akkor még nem is­mertük a brigádnapló érté­két. Irtunk is bele, meg nem is. Munkánkat nem le­hetett megfelelően értékel­ni. Nagyon elkeseredtünk az első kudarc után, de ha­mar rájöttünk, nem vészes a dolog. Nem bennünk, a brigádban van a hiba, mert a hat hónapi munkánk alapján, — ha azt rendsze­resen bevezetjük a naplóba és igazoltatjuk, — magasan miénk a szocialista brigád cím. — Tehát? — Tehát? Arccal a bri­gádnapló. a reális és köny- nyen értékelhető vállalások felé. Ez lett a jelszavunk — mondotta a brigádvezető. A bőrkötéses brigádnap­ló mindazt tartalmazza is. Nézzük csak mit mutat a vállalás első pontja?! Száz­tizennyolc százalékos éves átlagteljesítmény. Havonta a tervelőadó értékeli a bri­gád vállalását. Továbbá az áll a naplóban, hogy 2000 kilogramm hulladékvasat, használnak fel. Ez is köny- nyen értékelhető az anyag vissza, illetve kivitelezési jegyek alapján, rint több mint három ée félezer rádió, százhetvenöt televízió sugároz műsort a klubokban, családi ottho­nokban, amelyek száma a tanácsok megalakulása óta mintegy kétszázzal növeke­dett. A korábban „létkér­dést1' jelentő közlekedési eszköz, a kerékpár is mind­inkább kiszorul. Jelenleg háromszáz motorkerékpár és százhúsz kismo tortulaj - cirmost tartanak számon. A termelőszövetkezeteik és a magánemberek huszon­nyolc gépkocsit vásároltak: az elmúlt években'. A kisújszállási várasd ta­nács ebben az évben újabb másfélmillió forintot irány­zott Mő vároefejtesefesne. Épül, szépül a nagykunsági városi l%öikútéibtn Azt is vállalták, hogy két műszaki fejlesztést elősegí­tő — újítást nyújtanak be. Ezt meg az újítási előadó igazolja, benyújtották az újítást vagy sem. Egy érdekes dologról is árulkodik az írás. Az áll benne. hogy: kollektív együttműködés. így magya­rázzák: — brigádon belüli takarékpénztárt létesítünk, takarékbetétkönyvekkel. A befolyt összegből a tagok­nak esetenként kölcsönt adunk. A pénztárkönyvet egy adminisztratív dolgozó vezeti — természetesen tár­sadalmi munkában — és a tervelőadó ellenőrzi. Továbbá szakmai önkóp- zőköri előadásokról, kultu­rális továbbképzésről —szí­nészeket hívnak meg e cél­ra — és TIT-előadások hallgatásáról számol be a napló. S amiről a féltve őrzött szép brigádnapló sóm tud, azt elmondotta az újonc, fiatal brigádtag, Szekeres Tivadar. — Néhány hónapja kerül­tem a vízügy géptelepére a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalattól. Hét évig dol­goztam előző munkahelye­men, mint esztergályos. Miért hagytam ott? Tudja, a gépipari technikum esti tagozatának második évfo­lyamos hallgatója vagyok. Ott nem tudták megoldani, hogy csak délelőtti mű­szakban dolgozzam. Itt a brigád egy szóra teljesítet­sz 1962-es esztendő, az ötéves terv második esz­tendeje, bebizonyította, hogy népgazdaságunk képes a megnőveikedett feladatok légkörében is a kitűzött célok elérésére s túlszár­nyalására, a gazdasági mű­szaki színvonalának emelé­sére, amely egyben további előrehaladásunk legfőbb záloga. Ha az új esztendő kü­szöbén, a jövő feladatainak távlatából mérlegeljük ha­zánk gazdasági életének szerkezeti változásait, azt kell mondanunk, hogy egé­szen különleges szerep jut a Barátság kőolajvezeték­nek és az ezzel kapcsolat­ban létrejövő Dunai Kőolaj- finomítónak. A gazdasági elemzés azt mutatja, hogy a kőolajvezeték magyar sza­kaszának kiépítése világ­viszonylatban is a legol­csóbban és műszakilag leg­korszerűbben, » ráadásul Érdekes 1 ndomány os feltevés Vaszttrj Nazarov neves szovjet óceánográfus sze­rint Földünk Északi és Dé­li földrajzi pólusa az Egyenlítő irányába eltoló­dik; Amennyiben a föld­rajzi pólusok eltolódásának mai tendenciája százezer esztendőn át megmarad, lé­nyeges változásokra kerül sor Földünk éghajlati öve­zeteiben. Üj-Fundland kör­nyékén és Kanadában, to­vábbá a déli féltekén Ausztráliában és Űj-Zé- landban a jelenleginél sok­kal hidegebb lesz az ég­hajlat, Szibériában, a Csukcs-félszigeten, Japán­ban, Kínában, Argentíná­ban és Uruguayban viszont felmelegedés következik be. Vassilij Nazarov hipoté­zisét arra a tudományos feltevésre alapozza, hogy bolygónk Észak- és Délsar­ki jégsüvegei mintegy meg­te »Érésemet Igán, fonógé­pen dolgozom, de ugyanazt a pénzt megkeresem, mint odakint — intett fejével a gépjavító felé. — Nagyon rendes, jó Búk Nem gondoltam vol­na, hogy ilyen rövid idő alatt így megbarátkozom velük és hogy ilyen szere­tettéi fogadnak maguk bo­ok Jól esete hallgatni a fiú szavait Aztán valami az asaemtoe futott. Odamen­tem a brigádvezetőhöz: — Itt mindig minden a legnagyobb rendben megy? Itt soha sincs valamilyen hiba, vagy nézeteltérés? — faggattam Szabó Istvánt. Aztán tréfásan megfenye­gettem. — Ez már szinte gyanúsan jó brigád! — Ne higyje, hogy ná­lunk is nem fordulna elő kisebb zsörtölődés. vagy veszekedés — mondotta —, ha nem akadályoznánk meg idejében. A forgácsolónak, tehát az egész brigádnak a téli hónapok a legnehezeb­bek. Három műszakban hajrá­zunk, hogy a föld- és erőgé­pek a tavaszi árvízvédelmi munkákra kijavítva készen álljanak. Ilyenkor az em­berek kimerültebbek, en­nek következtében ingerlé­kenyek, lobbanékonyak. Tegnap brigádmegbeszélést tartottunk. Arról beszél­tünk, ha valamilyen hiba csúszik a munkába, ne tár­sainkon próbáljuk a pilla­natnyi dühünket levezetni. Csitítjuk, és a szokásosnál is barátibb, melegebb han­gon igyekszünk megnyug- ta' i egymást — És sikerül? — Eddig mé£ egy inge­rült szóváltás sem volt. Nem ártana, ha a szocia­lista brigádok mindenütt bevezetnék ezt. — bognár — távlatilag is megoldja a gazdasági életünk száméra létfontosságú kőolajbehoza­tal problémáját. Éppen ezért jelentősége kihat az ország egész gazdaságának fejlődésére és rendkívül sokoldalú segítséget nyújt az ötéves terv második fe­lében előttünk álló magas­szintű feladatok sikeres megvalósításához. Ahhoz, hogy ennek je­lentőségét felmérjük, előre kell bocsátani: a gazdasági­technikai fejlődés világ­szerte az olaj és földgáz rendkívüli előretörését hoz­ta az egyes országok ener­gia mérlegében. A szovjet fűtőanyag-mérlegben része­sedésük már ma is több mint negyven százalék, há­rom év múlva már meg kell haladnia az ötven szá­zalékot, 1980 körül pedig a hatvanöt százalékot. A Szovjetunióban ennek meg­van a természetes anyagi bázisa. A népi demokráciák viszont (Románia kivételé­vel) az igényekhez képest olajszegények. A magyar kőolajtermelés az utóbbi öt évben kétszeresére nőtt és 1962-ben az ideiglenes ada­tok szerint meghaladta az 1,6 millió tonnát — de így is csak alig felét fedezi a szükségleteknek. Nem is beszélve arról, hogy a gaz­dasági fejlődéssel párhuza­mosan haladó fűtőanyag­mérleg változások az igé­nyeket is gyorsan növelik. Eddig is a Szovjetunió elé­gítette ki az említett orszá­gok iparának kőolajigényét: az olajat két-h áromezer ki­lométeres távolságra vasúti kocsin szállították. Ez a szállítási módszer azonban nem gazdaságos. Sőt a szál­lított mennyiség növekedé­sével arányban egyre ke­vésbé az. A Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának X. ülésszaka 1958-ban ezért határozta el a „Barátság olajvezeték” megépítését, amely 1965-ben mintegy évi 15 millió torma kőolajat szállíthat « Szovjetunióból a népi demokratikus orszá­goknak. Ez az olajvezeték már méreteiben is szim­bolizálja a KGST-ben meg­testesüli tervszerű szocia­lista együttműködés erejét és távlatait. EZ a világ leg­nagyobb kőolajszállitó cső­vezeték-rendszere. ötezer kilométeres hosszával ak­kora, mint az utána követ­kező két leghosszabb veze­tők, az észak-amerikai Big Inch és a Szaud-arábial Tapline együttvéve. A ve­zeték a Volga-menti Kujbi- sevből indul el, a világon egyedülálló 1020 milliméte­res csőátmérővel. A bjelo- russziai Mozh- városánál válik ketté, északi és dél! ágra. Az északi ág több mint 1200 kilométeres hosz- szú ságban északnyugati irányban húzódik és Len­gyelországon keresztül az NDK-beli Schwedt városá­ba fut. A déli ág 1730 kilo­méteres hosszúságban cseh­szlovák területen lép be Magyarországra. A cseh­szlovák ág Pozsonyon ke­resztül Brno érintésével Prága közelében ér véget. A magyar elágazás után a nyomvonal hossza 130 kilométer és „végállomása” az épülő szászhalombattal finomító, a születés előtt állá dunai kőólajfinomitó. Ez az üzem, amely 1965- ben kezdi meg a kőolaj fel­dolgozását, ötéves tervünk évink legnagyobb alkotása. Elkészülte után évi több millió tonnás kapacitásával hazánk világszínvonalon ál­ló korszerű, nagy kőolaj- finmnitóia lesz. Á finomító mellett épül Magyarország legnagyobb erőműve. Ez a finomítás után visszamara­dó fűtőolaj bázisára épül­ve. villamo«energiát termei. A nagy százhalom­battai finomító elkészülé­séig a kőolajvezetékeket Kápolnásnvékig meghosz- szabbftották. s egy régi ve­zeték felhasználásával Sző- rnrig továbbítják a kőola­jat. Itt a régebbi üzemek mellé évi egymillió tonna kapacitású desztillációé üzem épül. Ennek felhasz­nálása és létrehozása azt jelentette, hogy még a nagyfinomító teljes elké­szülte előtt „beléphetett'’ Magyarországra a csőveze­téken szállított szovjet kő­olaj. A múlt év őszén meg­tartott szőnyi avatóünnep így valóban „nagy napja” volt az ötéves terven dol­gozó magyar népgazdaság­nak és a KGST-nek egy­aránt. Mint említettük, a Ba­rátság olajvezeték és a Du­nai Kőolajfinomító műkö­désének teljes gazdasági jelentősége csak a jövőben — de már a legközelebbi jövőben — bontakozik ki. Mindenekelőtt azt kell meg­állapítani, hogy az előzetes számítások szerint a cső­vezetékeken történő oláj- szállítás önköltsége három - négyszerié kisebb a vasúti szállítás költségeinél. Így a csővezeték beruházása mintegy három év alatt megtérül. Vannak azonban ennél mélyebbre ható gazdasági előnyök is, amelyek már közvetlenül befolyásolják ötéves tervünk és távlati fejlesztési terveink sikeres teljesítését. A legjelentősebb talán az, hogy a világ leg­nagyobb kőolajelőfordulá- sadval állandó és zavar­mentes kapcsolat létesül, s így a magyar kőolajellátás hosszú tervidőszakokra tel­jesen biztosítva vasa. Már pedig legfontosabb célkitű­zéseink: a mezőgazdaság gépesítésétől a közúti szál­lítás fejlesztésén keresztül az ipar energiaellátásán át a vasút dieselesítésédg —, mind kőolajtermékeket igé­nyelnek. Ugyancsak döntő a zavarmentes olajellátás leggyorsabban fejlődő és iparunk világszínvonalra emelése szempontjából ta­lán legdöntőbb ágazatra, a vegyipar szempontjából. Hi­szen a kőolajtermékek biz­tosíthatják leggazdaságo­sabban a vegyipar, alap­anyag-igényét, a műszálaik, műgyanták, műtrágyák gyártásának Ha egyáltalában lettet ebben a kérdésbe»' fokozatokról beszélni, tat kell mondanunk, hogy Ma­gyarország számára még fontosabb, nagyot* jelen­tőségű a Barátság kőolaj­vezeték, mint a többi népi demokratikus ország szá­mára. Nem szabad elfelej­tenünk, hogy kedvezőtlen természetű adottságaink miatt a hazai energiater­melés zömét kitevő gyenge minőségű szenek termelése sokkal drágább, a termelé­kenység jóval kisebb, mint Csehszlovákiában, az NDK- ban vagy Lengyelország­ban, s ezekben az orszá­gokban az egy lakosra jutó energiahordozó-készlet is sokszorosa a miénknek. így hát valóban nem túlzás azt mondani: a Barátság Olaj­vezeték belépése, majd. a Dunai Kőolajfinomító meg­indulása valóságos fordula­tot jelent hazánk gazdasági fejlődésében, döntő tényező lese ötéves tervünk sikeres megvalósításában és áj, merészségükben is reális tervek távlatait nyitja meg számunkra. G. E. Szabolcs-Szatmár me­gyei munkahelyeire gya­korlott ÜTÉS SZEREINKET VÍZVEZETÉK SZEREINKET ILLANYSZERELÖKET felvesz a Szabolcs-Szat- már megyei Állami Építőipari Vállalat. Nyíregyháza, Széchenyi út 43. y- •••. ' A kisújszállási Vas- *a Faipari KTSZ gumi javító rész legében Váróé*! Kálmán résslegvezető teherkocsi külső gumijának futósását végül bontják a Fűid „egyensú­lyát. Szép es a nagy, vaskos BRIGÁDNAPLÓ /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents