Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-14 / 37. szám
^}TT'vr*r~V'*r> MAz Brigádnapló borkcfésbefi Olaj és Ötéves terv Jena pof mindenkinek! Elveszett egy autóbusz ? Nánási László látogatása Tiszaföldváron Több mint hárommillió forintot hozott hét téglagyár kongresszusi munkeversenye Csakúgy mli.t vasárnap J íszkiséren, itt Tiszaföld- váran is többen személyes ismerősre leltek , Nánási Lászlóban és régi emdéke- ket idézgettek. Elsőnek Kádár Imre veterán, a Hazafias Népfront községi bizottságának titkára elevenítette fel a vöröshadsereg 1919-ben vívott csatáit Kíst újszállés határában, ahol ő mint vörösparancsmok harcolt. Nánási László pedig ott, Kisújszálláson ezántott-vetett a Dühöngő, a Sóhaj néven ismert városrészek mellett Nánási László országgyűlési képviselőjelöltet az Elnöki Tanács tagját, a SZŐ VOSZ Felügyelő Bizottságának elnökét Faragó János községi párttitkár és a falu vezetői fogadták. Megyénk listavezető képviselőjelöltje kíséretében érkezett Tisza- íöldvárra Molnár György országgyűlési pótképviselőjelölt a Szolnok megyei KISZ-bizottság titkára. Nádas József, a Szolnok járási pártbizottság első titkára, Bereczki László, a Szolnok járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke. A községi pártházban Faragó János párttitkár vázolta röviden Tiszaföld- vár szövetkezeti gazdálkodásának történetét, majd Bódi Imre orszá®vvűlé3Í pőtképviselőjelött, a Lenin Tsz elnöke indítványára kocsikba -szállt a látogató csoport, s a termelőszövetkezet tanyaközpontjában rövid tájékozódás után a sertéstelepen kötött ki. A hétezerötszáz holdas Lenin Tsz határát egy nap alatt sem lehetne tüzetesen bejárni, ezért csak az állat- tenyésztést tanulmányozta Nánási László, A szarvasmarhaistállókban Papp Imre borjúnevelővel és Döm- 6ödi István tehenésszel tréfálkozott, beszélgetett Nánási elvtárs. A Lenin Tsz-ben sok minden érdekelte a listavezető képviselőjelöltünket, aki országos fórumokon szószólója a magyar szocialista mezőgazdaság haladásának. Kérdezősködött afelől, hogyan van kistafíroz-, va szakemberekkel a' nagyhatárú és az országban is ismert nevű Lenin Tsz. A megnyugtató válasz után a búzatermesztés és az ezzel összefüggő alomszalma ellátás után kérdezősködött. Ugyanitt Molnár György pótképviselőjelölt a parasztfiatalok helyzetéről polemizált Bódi Imre elnökkel és Tóth György párttitkárraL A község másik termelő- szövetkezetében, a Szabad Nép szövetkezeti gazdaságban Tóth A. Mihály főmezőgazdász kalauzolta a látogatókat. Később megérkezett Nagy Miklós, ia kollektív üzem betegeskedő elnöke. Tőgyi László állat- gondozó részletesen tudósította Nánási Lászlót, milyen munkabeosztással, szakszerű takarmányozással érik el, hogy náluk egy liter tej előállítási költsége A nagy érdeklődéssel várt közgyűlésen Gácsi János elnök számolt be a tsz tavalyi eredményeiről. Az évek óta rosszul gazdálkodó tsz-t az összeomlás veszélye fenyegette évekkel ezelőtt. Tehetetlen és kapkodó vezetés, szervezetlenség és laza munkafegyelem volt a tsz-ben. Tavaly teljes őrségváltás volt a vezetésben. Az új elnök és főagronómus a tagsággal együtt igyekezett úrrá lenni a nehézségeken. Az aszály okozta kieséseket az állattenyésztésben igyekeztek pótolni. A sertéshizlalók például 23—24, a szarvasmarhahizlalók pedig 25—26 százalékra javították a takarmányértékesítést. Szorgalmas munkájukkal állattenyésztési tervüket 132,5 százalékra teljesítették. A sertéstenyésztők 150 sertést, a juhászok 300 növendékjuhot terven felül hizlaltak meg. mindössze 2,80 forint. A Szabad Nép Tsz vezetői megemlítették, hogy ebben az esztendőben nagyobb területen szeretnének öntözni, de nehezen tudják beszerezni az öntöző berendezéseket. Délután a községi tanácsházára várták Nánási Lászlót és kíséretét. Itt gyülekeztek a termelésben, a munkában szorgalmukkal, becsületükkel kitűnt szövetkezeti tagok és a tömegszervezetek tiszaföldvári vezetői, aktivistái. A jókedvű beszélgetés után a községi művelődési otthonba tartott Nánási László. A választói nagygyűlés résztvevői érdeklődéssel hallgatták ízes beszédét. B. L. A közös gazdaság összbevétel! tervét tavaly csaknem félmillió forinttal túlteljesítette. Ezzel is magyarázható, hogy amíg 1961-ben 4783 forint, addig tavaly 8502 forint volt a tagok átlagos jövedelme. Visszatért a szövetkezeti gazdákba a bizalom. Gácsi István éjjeliőr szavaival élve: kezdünk kikeveredni a kátyúból. A gazdák tehát látják az előrelépést, elismeréssel szólnak az új vezetőség munkájáról, de látják a hibákat is. Gácsi Tstván például kifogásolta, hogy nem használják ki megfelelően az erőgépeket. Még előfordul, hogy állnak a tsz saját gépei, ugyanakkor a gépállomással fuvaroztatnak, A közgyűlés résztvevői lelkes tapssal köszöntötték és nagy érdeklődéssel hallgatták Czinege Lajos elvtárs felszólalását, aki a párt köznonti bizottságának, a Miniszertanácsnak és a honvédségnek üdvözletét tolmácsolta Czinege elvtárs elmondotta, hogy évekkel ezelőtt a megyed vezetők úgy beszéltek az inokai közös gazdaságról, mint amelyikkel állandóan baj van. Most a dicsőség fokától még hiányzik néhány lépcső, de ezt el tudják érni. örvendetes — mondotta —, hogy saját emberségükből és erejükből jutottak előbbre. Ez értékesebb és saját maguk is jobban tudják becsülni ezt. mintha kölcsönt kaptak volna, i A szocialista nagyüzemek eredménye, hogy a megye közös gazdaságai- az idén a kedvezőtlen időjárás ellenére is mindenből többet termeltek, mint a kis- áru termelő gazdálkodás utolsó esztendejében, 1958- ban. Képviselőjelölt a gyárban Tegnap délelőtt a kunszentmártoni tejüzembe látogatott Ragó Antal, megyénk képviselőjelöltje, Czakó elvtársnak, a járási tanács elnökének kíséretében, A vendégeket Sarrodi Horváth Károly üzemvezető helyettes fogadta és kalauzolta a feldolgozó üzemekbe. Ragó elvtárs megtekintette a tejfeldolgozó üzemet, a sajtkészítő részlegeket, elbeszélgetett a dolgozókkal, majd az üzem vezetői ismertették múlt évi eredményeiket, Elmondották, hogy 1962-ben már jelentős exporttermelést végeztek és az idén is fejleszteni kívánják a fehér juhsajt termelést. Megyénk képviselőjelöltje különösen a mezőgazdaság és az üzem povmásrahatásáról érdeklődött a helyiektől. « Czinege elvtárs végül a néphadsereg erősítéséről tájékoztatta a szövetkezeti gazdákat. Katonáink helytálltak, mínusz 26 fokos hidegben is teljesítették ki- Képzési és harci feladataikat. Befejezésül sok sikert •és eredményes gazdálkodást kívánt a tiszainakal gazdáknak. Szerdán délelőtt 8 órakor tartotta soronkövetkező ülését Szolnok város tanácsának végrehajtó bizottsága. A különféle határozatok végrehajtásáról, a fontosabb intézkedésekről szóló beszámoló után meghallgatták Zakár Zoltán művelődésügyi osztályvezető jelentését a középiskolák — 1962—63 tanítási évének első félévében- elért eredményeiről, valamint az általános iskolát végzett tanulók továbbtanulásának biztosítása érdekében tett előkészületekről. A végrehajtó bizottság tagjai elfogadták a jelentést, mely részletesen foglalkozott a város középiskoláinak munkájával. így többek között kitűnt a referátumból, hogy ebben az Iskolai évben 2 285 középiskolai növendék tanul a városban. A jövő évben előreláthatólag huszonkét első osztály kezdi meg munkáját a középiskolákban. Ebből hét a tiszaparti gimnáziumban, három a Varga Katalin, öt a Verseghy gimnáziumban"? négy a köz- gazdasági-, három pedig a gépipari technikumban. Egy-egy osztálylétszámot negyven tanulóra terveznek A félévi konferenciák még nem voltak meg az iskolákban, így félévi statisztikát nem készíthettek. Általában azonban megállapítható, hogy a gimnáziPártunk VIII. kongresz- szusának tiszteletére indított szocialista munkaver- seny 1962. decemberében mindenütt befejeződött. A Szolnok megyei Téglagyári Egyesülés kidolgozta hét vállalatának a kongresszusi munkaversenyben elért eredményeit nyolc versem ypontba foglalva, forintértékben és százalékban egyaránt kifejezve. Ezek szerint a hét vállalat összesített eredménye a következő. Az első pont a tégla selejtcsökkenését tartalmazza a tervezetthez viszonyítva. Egyesülési szinten Ó,3 százalékos selejt- cökkenést vállaltak, ehelyett 0,8 százalékkal csökkentették a selejtet. A félszázalékos különbség 357 ezer 900 forint megtakarítást eredményezett. A cserépeel ej írnek 2,4 százalékkal való csökkentését (a második pontban) nem tudták elérni, mert a Martfűi Téglagyár selejt je . 2 százalékkal több volt a tervezettnél, ami az összesített eredményt 57 600 forinttal csökkentette. A tégla minőség javítására tett vállalást (harmadik pont) az abonyi, a kunszentmártoni és a tiszaföldvári üzemek nem teljeumokban a helybeli iskolákból jött tanulók állják meg legjobban a helyüket. Főként az Újvárosi-, a Kassai-, és a Beloiannisz úti iskola volt növendékei értek el legjobb erdményéket. A gépipari technikumban a tantervi anyag túlméretezése nagy tehertételt jelent tanulóknak, nevelőknek egyaránt. Az intézmény korszerű műszaki felszerelése révén azonban a tárgyak színvonalas oktatására minden lehetőség adott. sítették, ami egyesülési szinten 0,3 százalékkal rontotta a minőséget és 164 300 forinttal csökkentette az eredményt. A negyedik pontban foglalt csetép minőségjavítás a tervezett 0,2 százalék helyett csak 0,1-re sikerült, így a remélt 16 200 forint helyett csak 11 700 forintot sikerült elérni. Az egy munkásra jutó termelési értéket azonban a vállalattal szemben többszörösen túlteljesítették. Az 1,4 százalékos termelékenységnövelés helyett 8,2 százalékot értek el. A kemenceszén megtakarításból 959 000 forint keletkezett Az egyesüléshez tartozó hét téglagyár nagyszerű, dicséretet érdemlő munkát végzett a kongresszusi munkaversenyben, de közülük Is kiemelkedik a Karcagi 'Téglagyár. A karcagi üzemben 1,2 százalékkal javult a minőség, 13,1 százalékkal emelkedett a termelékenység, 8,3 százalékkal csökkent afc önköltség és a munkaverseny eredményeként pluszként jelentkező több mint hárommillió forint ötven százalékát a Karcagi Téglagyár produkálta. ményt mutattak a tiszaparti gimnázium növendéked. A gépipari technikum szocialista kollégiumában eggyékovácsol ódott százhúsz fiatal az iskola egész kollektívájának életét kedvezően befolyásolja; Részletesen szólt a jek n- tés a politechnikai oktatásról, ahol jelenleg probléma a munkára nevelésben a leánytanulók elhelyezése. Szükséges tehát a leánySzigefelőzési politika De Gaulle: — Algéria elveszett, de Szent Ilonára igényt tartokl tesen foglalkozott a korszerű pedagógiai nevelőmunkával, a közösségformálás, a közösségi tudat kialakításával. Kiemelte, hogy e téren különösen szép eredgimnáziumban varróműhely beállítása, a Verseghy gimnáziumban további műhelyek építése, felszerelése. A jelentés az iskolákban végzett KISZ-munka értékelésével zárult. Üllő után Szarvason Leégett egy fúrótorony négy motorja — Közel 2 millió forint kár Ebben az évben már a második nagy kár érte az Alföldi Kőolajfúró Vállalatot. Az üllői gázkitörés után hétfőn, február 11-én 19 óra 30 perckor kigyulladt a Szarvashoz négy kilométerre lévő fúrótorony négy motorja. A tüzet sikerült a szarvasi tűzoltóknak éjfélre eloltani, de a négy — mintegy 2 millió forint értékű és összesen 1600 lóerős — motor teljesen használhatatlanná vált. A tüzet a kipufogóból kipattant szikra okozta. A 3200 méter mélységűre tervezett kútnak a 2400 méterénél következett be a tűzeset. A fúrást egy másik berendezés átcsoportosítása után körülbelül három nap múlva folytatják az olajbányászok Czinege Laios a tiszainokai gazdák zárszámadásán Kedves vendégeket fogadtak tegnapi zárszámadási közgyűlésükön a tiszainokai Szabadság Tsz gazdák A szövetkezet mintegy háromszáz tagja lelkesen üdvözölte a körükben megjelent Czinege Lajos elvtársat, az MSZMP Politikai Bizottságáirak póttagját, vezérezredest, honvédelmi minisztert, megyénk országgyűlési képviselőjelöltjét, Csáki István elv társát, az MSZMP Központi Bizottságának póttagját, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottság első tit árát, Karsai Mihály elvtársat, a járási pártbizottság első titkárát. Szolnok középiskoláinak első félévi munkájáról tárgyalt a városi tanács végrehajtó bizottsága vTShSG FSOiSTÁSíAI iCTÍSuiv IxJjr»j StV. érlaiyaiU, Sí, arát», Ára 50 fillér j.968, február 14^ csütörtök,
