Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-12 / 35. szám
ISSE február *2. SZOLNOK MEGYEI NKPLAi* Nánási László beszéde ű jászkiséri választási gyűlésen (foiytaiús az 1, UmItöí) lertmeíéfj jelentős növelésének. Természetesen, nem votoa helyes, ha nem ejtenénk szót a fejlődést gátló tényezőkről is. Az elmúlt két esztendőben elsősorban a rendkívül mosten ha időjárás csökkentette a munkánk eredményét. A legutóbbi két évben olyan sok és különböző formájú csapást szenvedett mező- gazdaságunk az időjárástól, hogy az 10 vagy 20 esztendőre is elég lett volna. Ehhez járult még, mint a termelés növelését akadályozó tényező, hogy nem minden • termelőszövetkezetben találták meg a vezetésre legalkalmasabb embereket, a megfelelő munkaszervezési módokat, s itt-ott még a tagok szorgalmával is akad baj. Kormányzatunk támogatásával a szövetkezés erejével a magyar mező- gazdaság dolgozói végeredményben azonban mégis sikerrel birkóztak meg az időjárás mostohaságaival 1962-ben az országos átlagtermés sok olyan esztendőét felülmúlta, amelyekben az időjárás sokkal kedvezőbb volt. Természetes következménye ez a ma sas a bbrendű gazdálkodási formának, a kialakulóban levő és egyre lobban fejlődő szocialista mezőgazdaságnak; — Előrehaladásunk egyik fontos biztosítéka a megválasztott ivezetők és a választók kölcsönös bizalmon •alapuló együttműködése. A bizalom alapja az őszinteség. Ezért esik ma, a választások előtt kevés szó az ígérgetésekről. Ne higyje senki, egyetlen választó sem, hogy a mostani képviselőjelöltek nem tudnának úgy ígérgetni utat, hidat, toronyórát láncostul, minta régi rendszer képviselőjelöltjei tették, de mi inkább 3Zt akarjuk, hogy ne az ígéreteink alapján tiszteljenek meg a választásokon bizalmukkal, hanem eddig végzett munkánk szerint, s elsősorban azért, mart egyetértenek azzal a politikával, amelynek alapján hazánkban a szocialista tár* sadalmi rend épüL — A képviselők feladatainak ellátásához — hangsúlyozta a továbbiakban — elengedhetetlen a sokrétű és állandó kapcsolata választóikkal. Az a képviselő, aki elszakad választóitól, nem tudja a helyét megállni. Befejezésül közvetlen napi problémákról szólott. Az időjárás — mint mondotta —, ebben az évben is igen mostohán köszöntött be, s már eddig is sok kárt okozott népgazdaságunknak. Népünk ezekkel a nehézségekkel szemben is keményen helytáll. A bányászok, az erdőben dolgozó munkások hősi erőfeszítéssel biztosítják a tüzelőt. A vasúti dolgozók, gépkocsi- és vontatóvezetők helytállása is éppen úgy megérdemel minden dicséretet, mint azoké a parasztembereké akik hóviharokban, 20—25 fokos hidegben gondozták a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok állatait. Azért is lényeges ez, mert a munkahelyeken való helytállás nem csupán kenyérkérdése a dolgozó embereknek, hanem a szocialista társadalmi rend iránti bizalomnak is igen szép és értékes megnyilvánulása. A gyűléó után Nánási László elbeszélgetett a jelenlévő saövetkezetti gazdákkal. Az emberiség számára legfontosabb kérdés a béke (Folytató* az l. oldalról) hárította az iszonyatos tűz- hengert az emberiség feje felől. — Külpolitikánk alapvető elveihez tartozik: minden oldalú szoros politikai, gazdasági, katonai szövetség, egység, a szocialista táborral, amely a kölcsönös gazdasági segítség tanácsában és a Varsói Szerződésben jut kifejezésre. Ebben a táborban a mi kicsiny, 10 milliós né pünk is egyenrangú, hatalmas és legyőzhetetlen. — Meggyőződéssel, jé szívvel támogatjuk a gyarmati népek harcát felszabadulásukért és segítjük a szabaddá vált népeket országépítő munkájukban. Ez internacionalista kötelességünk. Czinege Lajos ezután a szocialista 'és a kapitalista tábor politikai, gazdasági, katonai erőviszonyainak kérdéséről beszélt. Rámutatott, hogy az imperialistákra mindig a szocialista tábor országainak gazdasági ereje, politikai egysége gyakorol kijózanító hatást, s nem utolsó sorban a hatalmas katonai erő késztette és készteti meggondolásra a háborús kalandorokat. A miniszter ezzel összefüggésben megemlítette, hogy a második világháborúban az Egyesült Államok 360.000 embert vesztett. Az amerikai szakemberek számításai szerint viszont ha az agresszív körök esetleg' megindítanák a támadást, a szocialista tábor első visszacsapásának eredményeként igen rövid idő, talán néhány óra alatt 40 millió ember pusztulna el ámerikában. Ezután belpolitikai helyzetünket elemezte a miniszter. — Ma már ellenségeink is kénytelenek elismerni, — mondotta, hogy selők között, nálunk pedig egy tőkés sincs. A következőkben a inegye eredményeiről beszélt és elmondotta, négy évvel ezelőtt még csak 2400 traktor volt a megyében, 1962- ben pedig már 3800. 1958 óta több mint 50.000 ka- tasztrális holddal növekedett az öntözött terület. A háború előtt mindössze néhány kisüzem képviselte a megye iparát, most évente 500 millió forint értékű árut exportálnak Szolnok megyéből. 126.000 családból 107.000-nek van rádiója, a televíziótulajdonosok száma pedig 7200 Szolnok ’.negyében. ~ A miniszter az országos fejlődés illusztrálására egyebek közt megemlítettéi hogy a tízezer lakosra jutó orvosok számában már több nyugati országot megelőztünk. Amíg 1937—38- ban hazánkban a 14—18 év közötti korosztályból csak minden 14. fiatal járt középiskolába, ma már ebből a korosztályból minden negyedik gyerek középiskolában tanul. — A következő hégy évben — folytatta — a szocialista építőmiinkában bizonyára nehézségekkel is kell majd megküzdenünk Az a feladatunk, hogy a magunk házatáján rend legyen a magyar nép jobban él, és akkor a váratlan dolgok sem okozhatnék számunkra meglepetést. Feladatunk, hogy továbbra is folytassuk pedig 7200 Szolnok megyékor biztosak lehetünk hogy az eredmények sem maradnak el, — fejezte be hosszantartó tapssal fogadott beszédét Czinege Lajos mint valaha. Azt már nem állíthatják, hogy éhezik, rongyos. De mert feltétlenül rágalmazni akarnak bennünket, azt mondják a magyar nép „jogfosztott”. Ilyen rágalmakra nem érdemes Válaszolni. — Mindenki tudja, milyen jog van most nálunk és mi volt azelőtt. Érdemes viszont feltenni néhány kérdést: miért nincs a nőknek és a fiataloknak szavazati joguk Svájcban? Miért nincs majdnem egymillió embernek munkája Angliában,. 4.5 milliónak Amerikában? Miért olyan nagy a munkanélküliség Franciaországban és Oloszor- szágban, miért fizetnek kevesebbet ugyanazért a munkáért a nőknek és a fiaA fiaztatóban Hatalmas vödröket töltögetnek kerten a kamrában, ruhájukra, hajukra rá- poráoti a korpa, árpa-, ku- kcricadara, nehéz megállapítani, hány évesek leheti nett Juhász Inure bácsi, az idősebb, a belső héLyiségbe tessékel a melegre. Ez a Utaztató. Középen széles út, kétoldalt frissen meszelt, fehér kutricák. Innen-on- nan apró röfögés hallatszik, de az csak alig zavarja a bent uralkodó nagy csendet. Kísérőm Így kalauzol befelé: — Jöjjön csak* Érdemes ezeket megnézni. Most ötven anyakocánk van, a szaporulat pedig háromszáz. De még több is lesz... Tisztaság, rend mindenütt A kocák lustán eifekve pihennek a szalmában. Körülöttük rózsaszínű, szürke- csíkos, vagy fekete-tarka malacok futkároznak. Émitt pedig mozdulatlanul fekszenek, egy csomóba húzódva, picik, most hajnalban »születtek”. Mástoelyütt még nincs szaporulat, a vemhes anya egyedül van a kutricában. A helyiség végén az oszlopnál váratlan tárgyba ütközöm. Csodálkozom. — Itt alszik? — mutatok a vaságyra. — Igen. Minden éjjel, — mondja Imre bácsi, tekintetével végigsimítva a színes paplanon, mely alól kilátszik a szalmával helyettesített matrac. — Már amennyire azt alvásnak lehet nevezni, hiszen a jószágok nem hagynak engem nyugodtan pihenni. Jóformán csak bóbiskolóit egy-egy kicsit, és minden neszre fölébredek. Vigyázni kell az állatokra, hogy agyon ne nyomják a kicsiket. Most van a szezon i fUusta tóban. ilyenkor mindig kiköltözöm ide ágyastól. — Honnan? — Innen a szomszédból — válaszolt. — Látta biztosan idejőve! azt a nagy, tornyos házat?.,. Na, ott lakom. Emlékszem rá, szép volt. Száz méterre sincs ide, csak az udvar választja el a sertésszállástól Régen úri birtok volt itt, gazdag ember lakta az oszlopos tor- nácú majorházat is. Juhászék ismerték az urat, Hat- házynák hívták. Akkor még cselédeskedett Imre bácsi, meg a nyolc gyerekéből is a nagyja, ő most már ötvenkilenc éves, a fiuk elkerültek mind a háztól, csak a legkisebb, Jancsi van még otthon. Nyolcadikos, de sokat segít az apjának. Együtt készítették a takarmányt az előbb. Az. apja nagyon dicséri. Visít egy kismalac — Tud dolgozni a gye- r’ek. Ebben a hónapban hetven munkaegységei keresett, én meg száztizet. A tanyáról tíz órára jár iskoláiba, előtte végzünk az etetéssel. — Prémium nines? «— kérdezem. — Van, persze, hogy van. — mondja. Azóta rendes, szép és jövedelmező a kunmadarasa Petőfi Tsz sertéstelepe. Volt úgy, ketten tizenkét malacot is hazavittek. Három éve gondozó Imre bácsi, azelőtt brigádvezető voit. A szövetkezet állattenyésztő agronómusa mesélte, hogy mennyire helytállt 56- bam is, az ellenforradalomkor. Néki köszönhető, hogy megmaradt a jószágállomány. Kommunista az öreg, több mint tíz éve. Sőt 1919-ben is az volt... Sokat megverték miatta. Visszagondolok most kicsit a régmúlt időkre, de megzavar egy sürgető kiáltás: — Szaladj Jancsi, gyorsan. Távolabb élesen visít egy kis malac, biztosan megnyomta kicsit az anyja. F. M. falóiknak, mint a férfiaknak a tőkés országokban? És folytathatnánk a sort. ök azt mondják tehát, hogy nálunk „jogfosztottak” az emberek A rágalmak ellen tényeket tudunk felsorakoztatni. Kik képviselték többek között Szolnok megyét a Horthy-parlament- ben? Gróf vitéz Takách- Tolvay József. A nevében benne van a foglalkozása is. (Derültség.) Vitéz Gömbös Gyula, az ellenforradalmi szegedi gondolat egyik megalapítója, a magyar fasizmus egyik szülőatyja. Dr. Sefcsik György, a szolnoki járás egykori főszolgabírója, aki megye- szerte híres volt törvénytelenségeiről — és voltaic még jónéhányan hasonlók rajta kívül. Ami pedig a „jogfosztottságot” illeti — hogy erre visszatérjek —a magyar nép tízmilliós táborában lehet néhány ezer ember, aki lelke mélyén jogfosztottnak érzi magát, aki egyébként nem jog- fosztott, csak gyárától vagy birtokától fosztottuk meg. (Derültség.) 1958-ban 338 képviselőt választott a dolgozó nép hazánkban. Közülük 169 munkás, 75 dolgozó paraszt, 78 értelmiségi, 16 alkalmazott. Valami „hasonlóság” van a Horthy- parlamenttel: náluk egy proletár sem volt a képviA gyűlés után a résztvevők és rajtuk kívül még sok érdeklődő a közeli új Tisza hídhoz mentek, ahol Träger Herbert főmérnök, az építés egyik vezetője tett jelentést Kossá István elvtársnak, az új híd elkészültéről. Jelentette, hogy az 1959-ben kezdett tervezői és építői munka egy egészen korszerű hidat teremtett e nagyfontosságú tiszai átkelőhelyen. Ez az új híd az első olyan — méreteiben is nagy hazai építmény, — amelynél á szokásos nagysúlyú pályaelemek elmaradtak. — Ehelyett közvetlenül az acélszerkezet felső síkacél lemezére került a pályatest. Újszerűén — többségében — hegesztéssel végezték összeállítását is. Az ártéri híd építésénél — a 15 egyforma nyíláshoz — előregyártott szerkezeteket alkalmaztak, ezzel jelentős mennyiségű állványanyagot sikerült megtakarítani A híd méreteire jellemző, hogy 120, egyenként 26 tonna súlyú főtartót építettek be. (Träger. Herbert főmérnök az ünnepség után elmondotta azt is, hogy e híd alapján készítik a fővárosi volt Erzsébet híd pályatestét, bár a híd maga függőtartós rendszerű lesz.) A jelentés után ICossa elvtárs rövid beszéd kísére- • tében átadta a hidat Szolnok városának és azt a város nevében Kapás Rezső, a városi tanács elnöke vette át. Köszönetét mondott az állam anyagi segítségéért, a hídépítésben résztvevők odaadó munkájáért. Hangsúlyozta, hogy az új híd nem csupán városi, hanem országos jelentőségű. Ügy vesszük át a hidat — mondotta Kapás elvtárs, — hogy sokáig használhassuk békében és ha helyette másikat kell építeni, azt csak azért tegyük, mert a fejlődő élet és közlekedés éhnél is jobhai kíván.1" A legbüszkébb... { kisipar feladata: növekvő szaktudással bővíteni a szolgáltatást Szolnok megye kisiparosait nyolc küldött képviseli április 26-án a KIOSZ IV. országos küldöttgyűlésén Tegnap délelőtt tartotta küldöttértekezletét a Szolnok megyei KIOSZ, a szervezet Ságvári Endre úti helyiségében. A küldöttértekezleten a megye kétezer- hatszáztíz kisiparosát harminc küldött képviselte. Az elnökségben helyet foglalt Pintér Dezső, a megyei tanács vb ipari osztályának vezetője, Halmi Ferenc, az MSZMP Szolnok megyei bizottsága ipari osztályának munkatársa, Erdős Györgyné, a Hazafias Népfront Szolnok megyei Bizottságának munkatársa, Tari Ferenc, a Szolnok megyei KISZÖV elnökhelyettese, Száraz Ferenc, a MŰM R05 sz. Ipari tanuló Intézet igazgatóhelyettese és Szoboszlai István, a KIOSZ megyei titkára. A választmányi beszámolót Szoboszlai István tartotta. 'MA . Az ünnepi szavak után Czinege Lajos elvtársi vágta el a hidat záró széles nemzetiszfnű szalagot. — majd a vendégek vezetésével a sokszáz főre nőtt tömeg átsétált Szolnok legújabb, korszerű létesítményén. Bár jóval elmúlt már ;« ebéd ideje, az ünnepség hivatalos része még nem ért véget. A Tisza Szállő nagytermében a híd építésében kitűntek részére rendeztek fogadást és baráti hangulatú beszélgetést. Ez alkalommal Kossá elvtárs több dolgozónak kitüntetést nyújtott át. Bándi Iván mérnököt a kormány előterjesztése alapján a Minisztertanács „Szocialista munkáért” érdeméremmel jutalmazta. Heten — közöttük segédmunkások, kőfa- i ragók, mérnökök „Munka- érdemérem” kitüntetésben részesültek. „A közlekedés kiváló dolgozója” kitüntetést tizenegy munkás és tervező kapott. Többen a Hídépítő Vállalat és a Ganz- MÁVAG dolgozói közül „A gépipar kiváló dolgozója” kitüntetést és miniszteri elismerő oklevelet kapták. A kitüntetések átadása I után Csáki István elvtárs \ köszönte meg a híd készí- j tőinek nagyszerű munká- | iát és sok sikert k(yánt az j újabb hidak építéséhez. Ezután mindnyájan közös ebéden vettek részt, majd a jelenlévő miniszterek, országgyűlési képviselőjelöllek és a hídépítő dolgozók | között meleghangú, baráti beszélgetés alakult ki. A különvonat a kedves vendégekkel a késő délutáni órákban indult vissza a fővárosba. » E. Gy. A legnevezetesebb Hsle- j gény manapság Szolnokon i a 4 éves Tatár Józsika. Az \ új szolnoki Tisza híd ava- j fásakor Czinege miniszter bácsival együtt vágták el a hidat jelképesen lezáró \ szép, nemzetiszínű szalagot, j Régi ismeretség, sőt ba- ] rútság fűzi őket egymáshoz, hiszen 1961-ben Karcagon I Józsika névadói ünnepségén is együtt szerepeltek: Czinege Lajos, az MSZMP akkori megyei első titkára volt a névadó papája. Józsika korán megkezdte közéleti szereplését, . hiszen részt vett a választási gyűlésen apukájával, | egyik főszereplője volt a hidavaiásnak és a részivé- j vők első sorában lépegetve | 'néha ugyancsak szaporáivá) haladt át az új hídon, j A látottakat pedig hasz- í nosította is. mert vasárnap j iélután már a ház kicsi- 1 igeinek tartott beszámolót | élményeiről. ahol mindenki j oülön-kiildn megcsodálhatta 1 ízt- a leit darab féltve I rrzött szalagot, amit | i felnőttektől kapott j .közreműködői jutalom- 1 :ént.” Hétfőn pedig már | gazi nagygyűlési hangulatot | 'eremtett az óvodában. 1 imikoris népes közönség ’lőtt számolt be Czineg* f vicsiról, az új hídról és a | öbbi látottakról. EGY. f
