Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-07 / 31. szám
1963 február 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 „Primőr“ csirkét szállítanak a megye termelőszövetkezetei Nem válik dicséretére a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységének, de a Szolnok megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának sem az a csigalassúságú ügyintézés, ami miatt néhány száj öli úttörő és szüleik is elég sokat bosszankodtak., 4 múlt év augusztusáig kell visszalapotzrü .a naptárban, hogy a történetet az elején kezdhessük. Az alcsiszigeti üzemegység kertészeiében ekkor 180—200 iskolásgyermek is dolgozott. Az a brigád, amelyhez Nagy Sándor és még öt száj öli úttörő is tartozott, paradicsomot szedett. Szeptember elején kellett volna megkapniuk munkájuk diját, de. i. — Nem szerepelnek a bérjegyzéken — ez volt a válasz, amikor kérték keresetüket. Sőt még ilyen vélemény is elhangzott: — Biztosan nem dolgozták le a munkaidőt ezek a fiúk, amikor már nagyon melegen sütött a nap, „angolosan” távoztak a kertészetből. Ennyi idő után nem lenne könnyű bizonyítani se pro, se kontra, hogyan is történt a dolog. Nagy Sándor most is azt mondja: nem hagyták ott a munkát, pajtásaival együtt dolgozott, úgy, mint a többiek, csak éppen fizetést nem kaptak. Épp ezért fordult panaszával szerkesztőségünkhöz, mert jogtalannak tartja, hogy néhányan nem kapták meg munkabérüket. A szajoli úttörőik panaszát tartalmazó levelet elintézés v ' "vtt még szeptember 26-án elküldtük az állami ga^aságok igazgatóságának, de választ a sürgetés ellenére sem kaptunk. Azt viszont tudjuk, hogy Nagy Sándor és édesapja kíséretében december 28-án felkereste az igazgatóság jogászát, aki azt tanácsolta: menjenek el ismét az alcsiszigeti üzemegységbe, ott majd pót jegyzéket vesznek fel, s kifizetik bérüket Másnap a hat közül három fiú — Nagy Sándor, Hegedűs László és Forgó György — él is ment Alcsi- szigetre, de ismét dolgavégezetlen távoztak onnan. Végre most már elintéződik az ügy. A minap érdeklődésünkre Seres Mihály üzemegységvezető azt válaszolta, hogy a február 10-i fizetéskor számfejtik a szajoli úttörők munkabérét és postán elküldik a pénzt. inéiért kellett erre hat hónapot várni? Ha jogos a gyerekek követelése, az szeptemberben is az volt Egy kis jóakarattal akkor rögtön orvosolhatták volna a panaszt. Megkímélték volna a fiúkat a sok járkálástól és a csalódástól, amely első munkahelyükön érte őket. Az iskolában a pedagógusok sokat fáradoznak azért, hogy tanítványaikkal megszerettessék a fizikai munkát Az ilyen ügyintézés viszont elveszd a gyermekek kedvét attól, hogy a nyári pihenőidőben munkát vállaljanak. N. K. A megyében két-három év óta télen is rendszeresen nevelnek csirkéket a termelőszövetkezetek. ‘ November végén a tsz-ék kétszázezer naposcsibét vettek át a keltető állomásoktól. Az állatok rövid Két hónap alatt nyolcvan—kilencven dekagrammos súlyt értek el, így február elején megkezdődött a „primőr” csirkéje folyamatos szállítása a törökszentmiklósi feldolgozó üzembe. Pályázat fl Magyar Nép* hadsereg tiszti Iskoláira A Művelődésügyi Közlöny legutóbbi számában tájékoztatás jelent meg, hogy kik jelentkezhetnek a Magyar Néphadsereg tiszti iskoláira. Mindazok pályázhatna*, akik 21 évesnél nem idősebbek, s az 1962/63-as oktatási évben befejezik, vagy az ezt megelőző években fejezték be iskolai tanulmányaikat s hivatásos tisztek akarnak lenni. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hivatásérzet, középiskolai végzettség, fizikai alkalmasság katonai szolgálatra, erkölcsi-politikai megbízhatóság, büntetlen előélet, nőtlen családi állapot. A tiszti iskolára pályázó tanulók íelentnezési lapot az iskola igazgatójától kapnak, az előző években érettségizet* tek pedig a lakóhelyük szerint illetékes kiegészítő parancsnokságtól. A kérelemhez mellékelni kell sajátkezű leg írt részletes önéletrajzot, születési anyakönyvi kivonatot, valamint IV. osztály első félévéről szóló tanulmányi értesítő kivonatát (a korábban érettségizetteknek az érettségi bizonyítványt). A pályázók jelentkezési lapjukat kitöltve, a fenti okmányokkal együtt az iskola igazgatójának illetve a kiegészítő pa* rancsnokságnak adják át: A pályázók április 9. és 28. között az Egyesített Tiszti Iskolán felvefeli vizsgát tesznek. Ez alkalommal állapítják meg, hogy ki milyen tagozatra kerül. Az előírt követelményeknek megfelelő jelentkezőket ez év őszén behívják és egy évig csapatnál teljesítenek szolgalatot. A tiszti iskolák tanulmányi ideje három év. Ez idő alatt az Egyesített Tiszti Iskola növendékei a katonai tantárgyakkal párhuzamosan egyszakos tanári oklevelet, illetve felső fokú szaktechniitusi oklevelet szerezhetnek. Ezek az oklevelek a polgári életben megszerezhető főiskolai végzettséggel azonos értékűek. A pályázat beküldésének határideje 1963, március 17, (MTI) EBÉ, AMI AAz értékekkel tanúsított nemtörődöm bánásmód kifejezője az „Ebé, ami a másé!” szólásmondás. A mögötte rejlő gyakorlat nem éppen dicséretes; s még helytelenebb, ha a felületesség a társadalmi tulajdonra irányuk Sajnos, nem nagyon ritka, hogy az idézett mondás ekként módosul; „Ebé, ami a miénk!” Ellátogattunk a Szigligeti Színház immár tatarozott, festett részébe. A második emeleten az üdezöld festést friss vakolatfoltok tarkították; tarkították a folyosón s még két helyiségben. Mi történt?... „Csak? annyi, hogy az Építő és Szerelő- ipari Vállalat nem a szabványnak megfelelően vezette a villanyt. A hibát persze ki kellett javítani, s az idő melegebbre fordulásával újra keli festeni' jánéhány négyzetméternyi falfelületet. Az ÉM Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat épületének negyedik emeletén hatezer forint értékű, a •vállalatnál hasznosítha- tietUm nyomtatvány haver. MIÉNK? A papírokat még akkor rendelték meg, midőn úgylehet, senki sem sejtette, hogy a vállalat áttér a gépi' könyvlésre. Bár így lón, a nyomda a vissza nem mondott űrlapokat legyártotta, az ÉM Dokumentációs Központ pedig eljuttatta Szolnokra. Az intézménynél most érdekfeszítő totózás folyik arról, vajon sike- rül-e, s ha igen: mikor és melyik társvállalatnak lehet „elsütni” a papírhaimazt. Nem lehet vitás, hogy a szállítás eddig sem történt ingyen, ezután is pénzbe kerül majd. Tény — nem akkora horderejű dolgokat tettünk szóvá, melyek a vállalatoknak helyrehozhatatlan, meg- térithetetlen kárt okoztak volna. Egyik esetben sem az anyagi veszteség nagysága, mint inkább a felrótt hibás szemlélet a lényeges. Ügy-e, jobb s mindannyiunk számára hasznosabb volna, ha a soraink elején említett mondás végre így szólna: „Enyém, ami a miénk...” «- h. «. * Ötvenötezer ipari tanulót vesznek fel az idén A fiatalok továbbtanulását, elhelyezkedését az idén már az általános- és a középiskolák tanmenetébe beépített pályaválasztási tanácsadás segíti. A tanácsadás megkönnyítésére a Munkaügyi Minisztérium, az Országos Tervhivatal és a Művelődésügyi Minisztérium közreműködésével „1963. évi pályaválasztási tájékoztató’.’ címen vaskos füzetet adott ki az általános- és középiskolákból kilépő ifjak továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeinek ismertetésére. A füzetet megküldték valameny- nyi iskolának, a megyei pályaválasztási tanácsokban résztvevő szerveknek, a KISZ, a szakszervezetek, a nőtanács, stb. képviselőinek, hogy segítségéve] felvilágosíthassál' a szülőket és gyermekeiket mindazokról a lehetőségekről, amelyek az elhelyezkedéshez, továbbtanuláshoz rendelkezésükre állnak. Szakmunkásképzésre országosan ötvenötezer elsőéves ipari tanuló felvételét irányozták élő. Legnagyobb az elhelyezkedési lehetőség a vasr- és fémiparban: mintegy 24 000 fiatal jelentkezését várják, elsősorban a lakatos, az esztergályos, marós és a különféle műszerész szakmákban. (MTI) Állami életünk további demokratizálásának egyes kérdései Irta: OLÁH GYÖRGY országgyűlési képviselőjelölt £\ választások előkészí- tésének időszaka nár- lünk a szigorú számvetés időszaka. Számbavesszük eredményeinket, megállapítjuk fogyatékosságainkat és azok okait, s egyúttal meghatározzuk az előttünk álló feladatokat. A mérleg- készítésnek része tanácsaink munkájának értékelése, további feladataik meghatározása. Szigorú, de tárgyilagos szemmel nézve a tanácsok tevékenységét, megállapítható, hogy a létrejöttük óta élteit rövid időszak alatt fejlődésben nagy utat tettek meg. Igaz, a fejlődés nem volt egyenletes ütemű, sőt területileg is eltérő volt, egészében véve azonban tanácsaink megfeleltek annak a bizalomnak, amelyet létrehozásuk kezdeményezésével a párt és a kormány, megválasztásukkal pedig a lakosság helyezett béléjük. Betöltötték az államhatalom helyi szerveinek szerepét. A tanácsok részesei és cselekvői voltak annak a munkának, amelynek eredményeként előrehaladtunk a társadalmi és a gazdasági élet különböző területein, amelyékre mindannyian jogos büszkeséggel tekintünk. Ahogyan javult a tanácsok és szerveik munkája, ahogyan képesek voltak egyre hatékonyabban átfogni az irányításuk alatt álló területen az élet valamennyi fontosabb kérdését, ahogyan egyre jobban számba tudták venni a lakosság igényeit és tudtak intézkedni ezen igények fokozódó kielégítésében, szerepük és tekintélyük egyre növekedett. Ezt bizonyították a jelölőgyűlésék is. Megyénkben a megyei, járási, városi és a községi tanácsokba összesen 3745 tanácstagot jelöltek. A tanácstagi megbízatás tekintélyét és megtisztelő voltát bizonyítja, hogy a különböző szántókén tanácstagnak javaslatba hozott dolgozók között igen kevesen akadtak, akik e megbízatást nem vállalták. Ezek sem politikai okokból és nem a közösség ügye iránti közömbösségből, vagy kényelemszeretetből, hanem egészségi, családi és egyéb, ténylegesen alapos okok miatt. A tanácstagi jelölő- gyűléseken részt vett mintegy 150 000 választó is minden eddiginél alaposabban mérlegelte, hogy a javaslatba hozott személyek megfelelnek-e a tanácstagsággal járó követelményeknek, érdemesek-e megválasztásra. A jelölések alapján ki- bontákozik előttünk az új tanácsok valószínű összetételének képe. Ez a kép azt mutatja, hogy azok összetételükben is sokoldalúbbak lévén, képesek lesznek az eddigi eredmények továbbfejlesztésére. az előttük álló nehéz és bonyolult feladatok eredményes elvégzésére. Az előttünk álló ciklús- ban ránk váró feladatok eredményes megoldásának egyik követelménye, hogy az állami életet, a tanácsok, mint államhatalmi szervek tevékenységét tovább demokratizáljuk. Ebből a szempontból az első legfontosabb tennivaló a tanácstagok munkájának még rendszeresebbé, még sokoldalúbbá, alaposabbá tétele. Mindenekelőtt azt kell elérnünk, hogy ne legyen egyetlen tanácstag sem, aki nem látja el feladatát A tanácstagi munka végzésének elsőrendű követelménye a tanácsüléseken való rendszeres és aktív részvétel, a tanácstagi beszámolók megtartása ém a választóik ügyes-bajos dolgaival való foglalkozás fogadóórák keretében, vagy azon kívül. A tanácstagi munka csak akkor lehet igazán eredményes, ha a tanácstagok a választókkal való állandó közvetlen kapcsolatban állnak. Nem lehet kétség afelől, hogy a tanács munkájának színvonalát is emeli, a választókat is nagymértékben bevonja a tanácsi munkába és a tanácstag tekintélyét is növeli, ha például a tanács ülése előtt a tanácstagok választóikkal vagy azok egy részével megbeszélik a soron következő tanácsülésen napirendre kerülő kérdéseket, kikérik a választók véleményét a helyzet értékelésére és a teendő javaslatokra vonatkozóan. Helyes, ha a tanácstag a tanácsülés után újból találkozik választóival, tájékoztatja őket az adott kérdésekben hozott határozatokról és egyúttal megszervezi a határozatok végrehajtását. 13 endszeresebbé és mód- szeresebbé kell tennünk az állandó bizottságok tevékenységét is. Bár az elmúlt ciklusban itt is előrehaladásról adhatunk számot, de kétségtelen, hogy az állandó bizottságok munkája mégis messze elmarad a követélményektől és a lehetőségektől egyaránt. Most, amikor az új tanácsok összetétele sokoldalúbb lesz, nagyobbak lesznek a lehetőségeink olyan állandó bizottságok létrehozására, amelyeknek tagjai egy-egy területen megfelelő képzettséggel, gyakorlattal és tapasztalatokkal rendelkeznek. Ilyen feltételek birtokában növelnünk kell az állandó bizottságokkal szemben támasztott követelményt, egyúttal nagyobb segítséget nyújtva munkájukhoz. Megfelelő összetételű és aktívan dolgozó tanácsi állandó bizottságok számos olyan feladatot él tudnak végezni, amelyekre eddig ideiglenes, vagy állandó jelleggel — az ‘állandó bizottságoktól független — bizottságokat hoztunk létre. Jobban élnünk kéH azokkal a lehetőségekkel is, amelyek a lakosságnak a tanácsok, vagy az állandó bizottságok munkájába való közvetlen bevonására rendelkezésünkre állnak. Bcf- digi kedvező tapasztalatok alapján hasznosnak bizonyul, ha egy-egy kérdés tárgyalásához — tanács, vagy állandó bizottsági ülésre — meghívnak a napirenden szereplő kérdést jól ismerő embereket. Az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani arra is, hogy a lakosság rendszeresen megismerje a tanácsok munkája mellett a végrehajtó bizottságok munkáját is. E célból a tanácstagi beszámolókon kívül célszerűnek látszik időnként olyan beszámolók szervezése, amelyeken a végrehajtó bizottságok vezetői tájékoztatják a lakosságot a végrehajtó bizottság által végzett munkáról. Az is célszerűnek és szükségesnek látszik, hogy a községi és városi tanácsok hatáskörébe nagyobb számban adjunk olyan feladatoka), amelyek jelenleg a végrehajtó bizottságok hatáskörében vannak. Ez előnyére válik mind az államhatalmi, mind az államigazgatási munkának* A tanácsi munka további demokratizálásának egyik fontos feltétele, hogy a választók is fokozottabb követelményeket támasszanak az általuk választót tanácstagokkal, az egész tanáccsal szemben. Követeljék meg a tanácstagoktól feladataik maradéktalan ellátását. Régi tapasztalat, hogy ahol az igények növekednek, ott kialakulnak a feltételei az igények magasabb szinten történő kielégítésének is. Nem vitás, hogy a választók bizalmon alapuló fokozottabb igényére a tanácstagok felelősség- érzete növekszik és nagyobb lesz akarásuk feladatuk jobb ellátáséra. Az igények növelése természetesen feltételezi a választók részéről a tanácstagok részére nyújtott fokozottabb segítést is, hiszen a tanácstagi munka igazán eredményes csak a választók és választottak szoros összefogásával, rendszeres együttműködésével lehet. A választókkal szembeni igények növeléséhez hozzátartozik, hogy amennyiben akadnak tanácstagok, akik képteleneknek bizonyulnak feladatuk elvégzésére, vagy hanyagságból nem végzik azt él, úgy a választók éljenek törvényeinkben foglalt azon jogukkal, hogy a választottat visszahívják és helyette megfelelőbbet válasszanak. Jft z állami élet további demokratizálásának kérdései között ott szerepel az igazgatási munka demokratizálása, szélesebb alapokra helyezése is. A Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának kezdeményezésére az elmúlt két évben egyes igazgatási feladatok intézése kezdett társadalmi jelleget kapni. A tapasztalatok azt mulatják, hogy tovább lehet és tovább is kell szélesíteni azoknak a konkrét ügyeknek a körét, amelyeknek intézésébe helyet kell kap- niok a tanácstagoknak, sőt gyakran a kérdést ismerő nem tanácstagoknak iát, anélkül azonban, hegy ez a tanácstagok túlzott megterhelését és a szakapparátusról a felelősség elhárítását jelentené. A tanácsi munka szélesítése terén sok tartalék és eddig csak részben kiaknázott lehetőség van a tanácsok és szerveik, valamint a társadalmi szervek és tömegszervezetek együttműködésében. Az eddigieknél jobban össze kell hangolni a különböző akciókat, rendszeresebben és részletesebben meg kell határozni a feladatokból az egyes szervekre háruló tennivalókat, egyszóval jól összehangolt, egységes folyamatba kell összefogni az állami és társadalmi szervek, a tömegszervezetek és mozgalmak tevékenységét. lUleggy ózod esem. hogy az előttünk álló ciklusban tovább tudjuk fejleszteni tanácsaink népi jellegét, azokat a vonásokat, amelyek államunknak egyetemes népi állammá történő átfejlesztését eredményezik, magas- bb szinten tudjuk kielégíteni a lakosságnak a tanácsokkal szemben támasztott igényeit, tovább növeljük a tanácsok tekintélyét, államhatalmi és államigazgatási szerveink szelepét a szocializmus teljes felépítéséért folytatott munkánkban. Minőségileg a legjobb csirkéket a fegyvernek! Vörös Csillag Tsz küldte a tízezer baromfiátlag egy kilogrammos súlyú volt. A zagyvarékasi Béke és a két- pói Szabadság csirkéi pedig nyolcvan—kilencven deká- sak. Egy-egy aprójószágnál átlagosan hat forint tiszta jövedelmet értek el a tsz- ejc, így a megye közös gazdaságai a téli csirke neve" lésből mintegy hétszázhúszezer forinttal növelik az évi bevételt.
