Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-07 / 31. szám
tlUAG PROLETÁRJAI EGYESÜLJÉTEK’ SZOLNOK megyei WéfUaét A MEGYE/ PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LAPJA XXX. évfolyam, 31. szám. Ára 50 fillér 1963. február »„ csütörtök. 126 millió forint hitel a tsz építkezésekre _ Az iroda 113,4 százalékra teljesítette eredeti tervét. A specializált tsz-ek beruházásaira későn kaptunk megbízást. Ennek ellenére gyorsan elkészültünk a tervek adaptálásával. Az épületek egy részét áthúzódással tervezték és 24.9 millió forint értékű épület készült el tavaly. A többi hizlaldát és fiaztatót az év első felében, adják át. — Az összberuházást alapul véve valóban kevés — 80—85 százalék — az elkészült épületek aránya. A szükséges szerfát 23 erdő- gazdaság szállította és elég későn. Az építkezések zöme egybeesett a mezőgazdasági munkacsúcsokkal, s így akadozott a szállítás is. A mélyépítési tervet 100 százalékra teljesítettük. Elkészült 8441 hold felületi ég permetező Öntözőtelep és 1000 h oldott végeztek talajjavítást — A tsz-ek hogyan segítenék a kivitelezést? — Sajnos, a Segítés jő néhány tsz-ben akadozik. A tsz vezetők egyrésze lebecsüli a beruházásokat. Késiekédnek az anyagbeszerzéssel és a szállítással. Az öntözőtelepek építéséhez nehezen adják át a munkahelyeket. A besenyszögi Dózsa Népe Tsz-ben a fuvarozás miatt nem készült d az épület Gyakori a módosítás. A tsz vezetők lemondanak a közgyűlés által jóváhagyott beruházásokról. Pedig a közgyűlés tudta nélkül ehhez nincs joguk. Az öntőzőtelepeknél 190, — a magasépítésnél 140 százalékos volt a mozgás. Ez is mutatja, hogy több helyen meggondolatlanul terveznek. Az öntözőtelep építésének lemondása 500 ezer forint többletkiadást jelentett a tsz-eknek, mert ezek tervei Is elkészültek A helytelen szemlélet,- a kivitelezés nem kellő támogatása gátolja a beruházások hatékonyságát. — Később tudják az épületeket használatba venni, kevesebb állatot nevelhetnek a tsz-ek — Az idén milyen beruházást kapnak a termelő- szövetkezetek? — 1063-ban 1500 szarvas- marha, 95 ezer törzsbarom- fí, 60 ezer csirke és 3000 juh részére épül férőhely. Ezenkívül 448 vagonnyi magtár, 9000 hold permetező és 5600 hold felületi öntözőtelep létesül. 6700 holdon végeznek digózást és 4,6 millió forintos költséggel 32 tsz majort villamosítanak. Az idei beruházások értéke 126 millió forint. Mindjárt hozzátehe- tem, hogy az állami beruházási keret mellett a tsz- ek saját erőből is építenek. — Hogyan készítették elő a kivitelezést és milyen következtetéseket vontak le a tavalyi hibákból? Az idei beruházásokat a tavalyinál alaposabban készítettük elő. Minden termelőszövetkezettel tárgyaltunk, meghallgattuk és figyelembe vettük igényeiket. A különböző épületeknél több ajánlott terv áll a tsz-ek rendelkezésére. Elkészült például egy minden igényt kielégítő korszerű szarvasmarha istálló me- aiánlott terve I Dr. Salló Ferenc, I a Tsz Beruházási Iroda I igazgatójának nyilatkozata Tavaly 142 millió forint állami hitelt kaptak beI ruházásokra megyénk termelőszövetkezetei. A máso- ! dik félévben a sertéstenyésztésre szakosított tsz-ek I 37.4 millió forintból sertésfiaztatók és hizlaldák épí- 1 téséhez kezdtek. Együttesen 21 300 hízó és 840 koca ré- 1 szére épül szállás. Bár számottevő az elkészült épü- I let. a kivitelezés ütemével tnég sem lehetünk elége- I dcttek. Dr. Salló Ferenctől, a Tsz Beruházási Iroda ve- I zetőjétől érdeklődtünk: miben látja ennek magyará- § zat.it, ininiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniii'i ..... A t sz-ekben egyre több a gép és 'megoldatlan ezek házi javítása. Irodánk — a tsz-ek kérésére — gépjavító műhely típustervének elkészítésén dolgozik. Az idén ugyanis több közös gazdaságban létesül javító- műhely. Az idei beruházásra jellemző a korszerűbb, gazdaságosabb, nagyobb férőhelyes ólak, istállók építése. Így például 100—110 férőhelyes szarvasmarha istállók, 5—10 ezres tojóházak létesülnek. Nem apróztuk el az öntözőtelepek építését sem. A másik fontos követelmény szerint az épületeset nem szétszórtan, hanem a szakosított majorokban emeljük. Az előkészítésről ítélve az idén kevesebb építkezés húzódik át a jövő évre — fejezte be nyilatkozatát dr. Salló Ferenc. — m, 1. — Az üzemekből jelentik Ma reggel 8 órakor kezdik meg tanácskozásukat az AKÖV műszaki, forgalmi szakemberei. A mintegy 70 résztvevő között több szocialista brigádvezető is részt vesz, A tanácskozáson értékelik a vállalat múlt évi munkáját és megbeszélik az 1963-as év feladatait. Február 11-ével megkezdődnek a termelési tanácskozások is, amelyeket a szocialista brigádok értékelése előz meg. A járműjavítóban megkezdődnek az alapszervezeti taggyűlések, amelyek alapjául szolgálnak a 13-án kezdődő termelési tanácskozásoknak. Ezeken a tanácskozásokon jelentik be, hogy az üzemrészekből, — műhelyekből kik, milyen vállalásokkal kívánnak bekapcsolódni a szocialista brigádmozgalomba. Az elmúlt év folyamán egyesülések következtében a megyei kisipari szövetkezetek száma 71-ről 68-ra csökkent. A szövetkezetek össztervüket 101.4 százalékra teljesítették, ezen belül a legnagyobb fejlődést a lakosság igényei szerint dolgozó szolgáltató iparban érték el. Mintegy 11 millió forinttal nagyobb értékű javító-szolgáltató munkát végeztek, mint 1961-ben. A Kertészeti Magtermeltető és Vetőmagellátó Vállalatnál most van a főszezon. Az ősszel felvásárolt Zöldség- és Virágmagvakból már 17 millió tasakot töltöttek meg a gyorsan dolgozó automata gépek. A vetőmagboltok és a földművesszövetkezeti árudák megrendeléseit 170 fajta tasakból állítják össze a vállalat dolgozói. Ma: Állami életünk további demokratizálásának egyes kérdései EBÉ, ami a miénk? Kié legyen a gyerek ? OJ aszországban máé tavasz ran „Erős“ szomszéd, „rövidlátó“ tanúk As egészségügyi ellátás javításáért A néphatalom helyi szerva, a tanácsok valósítják meg a párt és a kormány egészségügyi politikáját, amelynek célja, a szocialista ellátás feltételeinek megteremtése, folyamatos fejlesztése, az ember védelme. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével a biztosítottak száma 1958 és 1961 között 60 százalékkal emelkedett, ezzel a megye összlakosságának 98 százaléka vált jogosulttá a társadalombiztosításra. Lényegében ez határozta meg a megyei és helyi tanácsok, az egészségügyi dolgozók és az egészségügyi hálózat további feladatait. Az ellátás méreteiben rendkívül kibővült, hatékonysága is fokozódott. Szolnok megyében a fel- szabadulás előtt mindössze Vadgazdálkodási ankét Szolnokon Érdekes, egyben igen hasznos ankét színhelye volt tegnap Szolnokon az építők szállodájának klubterme. A megyei vadásztársaságok intézőbizottságainak tagjai, a TIT agronómiái szakosztályának tagjai, valamint az illetékes megyei szervek képviselői nagy érdeklődéssel hallgatták Dénes Istvánnak, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vadászati osztálya vezetőjének élménybeszámolóját afrikai vadászatukról. Ezután dr. Bertóthy IstJUNCS FELSZÁLLÁS. „ ván tartotta meg előadását Az Alföld vadgazdálkodásának helyzete és jövő feladatai címmel. Hangsúlyozta, hogy a vadgazdálkodás anyagi bázisát az apróvad biztosítja. Tavalyi exportunk például 1 600 000 dollár értékű volt, s ennek nagyrészét az apróvadakért kaptuk. Az Alföld az ország apróvad termésének 70—75 százalékát adja. A vadgazdálkodást nem lehet kiszakítani a méző- és erdőgazdálkodásból, ezeket szoros összefüggésben kell Vizsgálni. Foglalkozott a2 előadó azzal is, hegy a szántóföldek, a legelők, rétek területének csökkenése, a gépesítés és a mezőgazdaság keínizálása új helyzetet teremtett, s a vad- gazdálkodásnak ehhez alkalmazkodnia kell. Mit lehet. tenni? Elsősorban is szorosabban együtt kell dolgozni a mező- és erdő- gazdákkai, termelőszövetkezetekkel, állatni gazdaságokkal, s közösen biztosítani az apróvadak számára a tenyészhelyeket, erdŐ3á- rokat, csendereseket. Fokozottabban gondoskodni — * téli hónapokban — a vadak etetéséről, a tojásóit összegyűjtéséről, tó keltetéséről. Az értékes előadásokat Vita követte, amelynek során többen elmondották javaslataikat az igen jelentős társadalmi tulajdon, a vadállomány védelme érdeké- bán. 239 orvos működött, ma kétszer annyi látja ei a gyógyító és gyógyító-megelőző feladatokat. Számottevően fejlődött az egészségügyi intézmények hálózata. A kórházi ágyak száma az 1944. évi 458-ról 1962-ig 1865-re, a rendelő- inézeti órák száma a napi 32-ről 702-re emelkedett. 1955-ben országos viszonylatban az utolsók között voltunk a gümőkór elleni védőmunkában. Hat évi szívós, tervszerű tudományos munka eredményeképpen 1961-ben megszereztük az országos elsőséget jelentő Korányi serleget. Ma már jogosan remélhetjük, hogy a tuberkulózis^ mint népbetegséget, Szolnok megyében 20 éven belül felszámoljuk. A közegészségügyi és járványügyi állomás munka- feltételeinek megjavítására 7,7 millió forintot fordít a megyed tanács. Az egészségügyi hálózat fejlesztését szolglája a kö- zépkáder-képzés is. A2 1962-ben létesített szolnoki szakiskola építkezési és fel- szerelési költséged elérték az 5,5 millió forintot. Az általános fejlődés bizonyítékát jelenti a működő 66 körzeti orvosi rendelő, amelyben 103 orvos folytat gyógyító tevékenységet. Ezenkívül a biztosított betegellátást végző magánrendelőket is modem felszereléssel látták el. A gyógyszerellátást 71 közforgalmú és 18 kézi gyógyszertár bonyolítja le. A társadalombiztosítás következtében az 1962. évi összes gyógyszerköltség 36,7 millió forintot tett ki. További adatokkal, tényekkel bizonyíthatnánk, hogy a néphatalotn helyi szerve, a tanács valóban méltóan, a nép megbízásából gondoskodik a szocialista egészségügyi viszonyok megteremtésének feltételedről. Újabb vasárnapi műszakot vállaltak a bányászok A szénbányászok, akik a kormány felhívására már két vasárnapi pihenőjüket fordították termelésre, hogy enyhítsék az ország tüzelőgondjait, a bányavidékekről érkező jelentések szerint most önként arra vállalkoztak, hogy újabb vasárnapi termeléssel növeljék az ország szénkészletét. Felajánlották, hogy február 17-én hiánytalanul munkába állnak. Halló itt (lepiflp... — Tessék, itt Szentpéteri Géza beszél. — Ön a Múzeum étterem üzletvezetője ? —■ Csak az egyik, mivel hármam is dolgozunk ebben a beosztásban. Hogy ne vesszen Bele az üzletvezető az. iratokba éfe tudjon a vendégek kívánságaival is foglalkozni. Meg nekünk is könnyebb, ha váltani tudjuk egymást. Ma én maradtam ben- éjszakára — Hogyan fogadták a szolnokiak az új éttermet? — Ezt talán legjobban azzal tudnám érzékeltetni, hogy alig tudjuk kielégíteni az igényeket. Naponta négyszáznál több ebédet is kiszolgálunk. Sajnos, vacsorázni már kevesebben járnak hozzánk ezekben a hideg napokban, mert estére kihűl az étterem. Bizony megtörténik, hogy a forrón tálalt étéi, mire a vendéghez ér már csak langyos. — A tálalásról jut eszembe: hogyan váltak be a konyha és az előkészítők? — Nincsen réjtik semmi panaszunk, noha a konyha eleinte kicsinek látszott, de aztán rájöttünk, hogy az előkészítőkben bőséges hely áll rendelkezésünkre. Tetszik a sgrafitto is. Nem mondhatjuk ej ugyanezt viszont a zenekarról, amely még nem igen szokott ösz- E2e. Igaz ugyan, hogy idő kell ahhoz, amíg megismerkedik a közönség igényeivel, — Es kérték már a panaszkönyvet? — Ilyesmire még nem került sor. Arra törekszünk ugyanis, hogy elejét vegyük a vitáknak a figyelmes és udvarias kiszolgálással. De szabadna nekem is Valamit kérdeznem: vacsorázott ön már nálunk? — Hát ami azt illeti tulajdonképpen még csak szétnéztem az új helyen. — Akkor ajánlom, hogy szemé’yesen is győződjön meg arról, amit elmondtam. — Mi ez udvariasság vagy üzleti érdek? — A kettő a ml szakmánkban elválaszthatatlan.
