Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-01 / 26. szám
iMS. február 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szakszerűbben és elemzőbben gazdálkodjunk mint tavaly A mezőgazdasági tanácskozáson résztvevő termelőszövetkezeti elnökök felszólalásai nagy szakértelem, gazdag gyakorlati tapasztalatokról tettek tanúbizonyságot, Elemzéseikből is látszott, hogy nagy hozzáértéssel irányítják gazdaságukat Nyíltan és őszintén bírálták a mezőgazdaságot irányító szervek munkájának fogyatékosságait Felszólalsaikból az is tfikrö- ződött, hogy minden erejüket a szövetkezetek megszilárdítására. a hozamok e inelésére, ■ a gazdaságosabb termelésre akarják fordítani. Hogyan premizáljunk? gasaJkodnak a típustervekhez. Egy mindenki által jónak tartott borjúnevelő miatt hét hónapos kálváriájuk volt, míg végül engedélyez ték. A tanácskozáson hallottuk: rövid az egy éves jótállás az építkezéseknél. A túrke- vec'ek néhány éve készült hidroglóbuszát; meg kellett támogatni, hogy össze ne dőljön. A gépi beruházások elosztásánál többen javasolták, bogy a gyenge tsz-eknek ne adjanak Sz—100-as és DT traktorokat Nem tudják azokat kihasználni és felesleges költséget jelentenek a tsz- nek. A gépesítésnél a tanács fokozottabban vegye figyelembe a tsz-ek munkaerő- helyzetét is. Bírálták a mezőgazdasági osztályok munkáját. Mióta többen vannak, — mondatták — szaporodott a papírmunka, keveset járnak ki, ugyanakkor sok párhuzamos jelentést kémek. Elénk vitát váltott ki a különböző premizálási rendszereik alkalmazása. Többen a részes művelés mellett szálltak síkra, — mások az össztermésből való premizálást szorgalmazták A tanácskozás úgy foglalt állást: ahol szükség van erre, nem szabad elvetni a részes művelést a részesedési arányokra azonban vigyázni kell. Ha eltúlozzák • közösség látja kárát Konkoly Béla, a jászbol- dogházi Aranykalász Tsz elnöke, elítélte a célprémiumok fizetését és az össztermékből való premizálást is. Szerintük csak a terven felüli tennék után jár préTavaly kevés helyen érték el a tervezettet a boldogházi „módszer” gyakorlatilag azt jelenti: a növénytermesztésben nincs prémium. Számos gazdaság tapasztalata az össztermés utáni premizálást indokolja. Emellett helyes, ha a terven felüli többletet is jutalmazzák. Nyikos Károly, a kisújszállási Búzakalász elnöke arról tájékoztatta a résztvevőket — a premizálás hatására tehenészeik 170 ezer liter tejjel többet fejtek, s a tehenészeik már novemberben teljesítették éves tervüket. — Karcagi Gábor, a vízig főmérnöke javasolta, hogy a tsz-ek az öntözésben dolgo«31 ura. ’ókat Is premizálják. Szélesebb körben végezzünk önköltségszámítást Megyénkben még kevés tsz-ben számolják az önköltséget A tanácskozás tapasztalatai is mutatták: öo- sölségszámítás nélkül botorkálnak a gazdaságok. Nem tudnak elemezni, és közben elmarad a szükséges intézkedés, ha a mutatók kedvezőtlenül alakulnak. Grősz Ferenc, a Jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnökétől megtudtuk, hogy a sertéshúst 9.93, a tejet 2.90, a búzát 98, a kukoricát 130, a marhahúst 13 forintért állítják elfi. Or. Szabó Sándor, a törtevei Búzakalász Tsz főag- ronómusa javasolta: a tízekben intézményesen vezessék be az önköltségszámítást De erre meg is kell tanítani a tsz-ek főkönyvelőit. B6di Imre, a tiszaföldvári Lenin Tsz elnöke elmondta: náluk vitát okoz, hogy a takarmányszállítást a növény- termelést, vagy az állattenyésztést terhelje-e? Tolna Károly, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója a zárszámdások tapasztalatairól szólt Elmondotta, hogy az évközi felméréseknél több helyen rosszabb lett a helyzet az év végén. Ennek egyik oka, hogy a gyenge tsz-ek vezetői lakkoztak, s eltitkolták a tagság előtt az Igazságot. Lemondtak arról, hogy a kiesések pótlására ösztönözzék a gazdákat. ígérgettek, mely rossz hatást váltott ki. Hangsúlyozta, hogy a vezetők irányítsák a gazdasági folyamatokat ég ne utólag állaoitsák meg a hibákat. — Fontos — mondotta —, hogy a tsz-ek megfelelő alapokat, forgóeszközöket tartalékoljanak az idei gazdasági évre. A szerződés kétoldalú legyen Jónéhány tsz elnök bírálta a termeltető és átvevő vállalatokkal való kapcsolatukat. Mint mondották, egyes vállalatok megbízottai helytelenül, az államhatalmi szervek nevében lépnek fel. Bódi Józseftől, a csataszögi Szebb Elet Tsz elnökétől megtudtuk, a terményforgalmi vállalat az átvett termékmintákról nem akar elismervényt adni. Legutóbb két vagon rizsüket csak hosszabb vita utón fizették ki. Nagy Tibor, a karcagi Má- ius 1 Tsz elnöke kifogásolta, hogy az üzem a hántolt rizs tiszta súlyába beleszámítja • a zsák súlyát is. — Ez lehet, hogy kereskedelmi árrés, de végső soron a tsz-tagokat károsítja meg. Sokan kifogásolták a zöldségátvevők munkáját. Egyesek utólag leosztályozták az árut, mások túlzottan válogatnak. Ezért szívesebben szerződnek a konzervgyárakkal. Csengéi Bálint, a MÉK igazgatója hangsúlyozta: a fogyasztók több és jobb minőségű árut várnak a mező- gazdaságtól. Az osztályozás fontos munka és a jobb minőségű árut magasabb áron veszik át Előfordul, hogy egyes tsz-ek a láda alján rothadt árut akartak átvetetni. Majd elmondotta, hogy a korai zöldségfélét jó áron értékesíthetik a tsz-ek. A jászfényszarui lehelkürt Tsz 2», a csépai Alkotmány Tsz 48 mázsa másodvetésű zöldbabot termelt holdanként. Csorna János, a megyei tanács vb felvásárlási osztályvezetője az értékesítési követelményekről beszélt. A tsz-ektől az idén több gabonát húst és eevéh terméket vár az állam. Felhívta a figyelmet a háztáji gazdaságok árutermelésének jelentőségére is Beruházási visszásságok Több felszólaló beszélt a oeruházásá tapasztalatokról. Kifogásolták a késedelmességet és bírálták a típusterveket. Év elején a tanácsnál áthúzzák a beruházási igényt, decemberben telefonon szólnak, hogy kell-e? Ha igen, postafordultával kémek közgyűlési jegyzőkönyvkivonatot a jóváhagyásnál. — Nesze neked szövetkezeti demokrácia — jegyezte meg irórriku- mt> Ocósa Ferenc, a jás®alsószentgyörgyi Petőfi Tsz elnöke. Kakukk Károly, a kunszentmártoni Zalka Máté Tsz elnöke a rossz típustervekről szólt. Sok malacuk hullott el korábban a hideg, szírfás fiaztatókban. Most száz kocát egy szűk, de meleg ólban helyeztek el, hogy meg ne fagyjanak. Nekik jobb és olcsóbban kivitelezhető tervük van, de az illetékesek nem bírálják eset felül. RaA patronázs munkáról Bozsük Tibor, az állami gazdaságok megyei igazgatója hangsúlyozta: az állami gazdaságok kötelessége, hogy termelési tapasztalataikat, jó módszereiket átadják a tsz- eknek. Tanítsák meg azok vezetőit az elemző munkára és segítsenek a szakember- képzésben. Szükségesnek tartja, hogy az egymás mellett gazdálkodó tsz és állami gazdaság vezetők, szakemberek gyakrabban találkozzanak. Ez az állami gazdaságoknak is hasznos, ők is sokat tanulhatnak a jól gazdálkodó tsz- ektől. Tavaly például a rizs, a mák, a napraforgó és egyéb növények termesztésében a tsz-ek elérték az állami gazdaságok szintjét Sándor Kálmán, a Csorbái Állami Gazdaság igazgatója a tiszaörsi Búzakalász Tsz patronálásft- aafc tapasztalatairól szólott. Segítségük la hozzájárult, hogy ez a gazdaság kezd megerősödni. Marton Tibor, a Szolnok megyei Erdőgazdaság igazgatója a megyei pórt és tanács vb által elfogadott fásítási tervről szólott. Húsz év alatt 26 ezer hektárt akarnak fásítani. Ebből 1965- ig 3000 hektárt telepítenek. Éhnek költségeit az állam vállalja magára. Arra kérte a tsz-ek vezetőit, hogy segítsék élő a fásítást. A tanácskozáson elhangzott felszólalásokra Bereczkl Lajos, a megyei párt vb mezőgazdasági osztályvezetője és Nyírt Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese válaszolt. Megköszönték a tsz- elnokők bírálatait és igyekeznek azokat a további nunka wain hasznosítani. Szeretik, segítik az öregeket — Még száz forintunk sincs a háznál és meghalt az anyósom — állított be az irodába Dezső László a múlt héten> — No, majd segítünk, gyere csak! — biztatta az idős, őszhajú elnökhelyettes, s már vitte is magával a másik szobába; Néhány perc múlva a főkönyvelő elébe számolta a pénzt. Hatszáz forint a temetési költség, Megkér- dezti&z — Ezret adunk, elég lesz? Az ember bólint és halk köszönéssel búcsúzva elmegy. Később egy asszony érkezik sietve, vállán a kockás nagykendőt fázósan húzza össze, t — Légrádinénak babája született — újságolja. — Kap-e kelengyét a kicsinek? Kap, persze, hogy kap. Indulnak is nyomban a boltba vásárolni. Délután meg öreg bácsik jönnek pénzt kérni. Mindig fontos és halaszthatatlan a segítség. Megkapják. A szociális alapból fizetnek. Olyan még nem volt, hogy valakit elküldték volna. Harmincezer forintot és százötven mázsa búzát tartalékolt az öcsödi Szabadság Tsz a szociális alapra. Legtöbbet ebből az idős tagoknak juttatnak. Legutóbb Némedi Lajos volt bent pénzért. Beteg ember, minden héten Szentesre kell utaznia a kórházba, s útiköltségre valót kért. Magányos öreg néni Győri Istvánné. Hogy megsegítsék időnként anyagi gondjaiban, már több ízben utaltak ki számára kétszáz forintot. Szántó Imre brigadve/.^- tő pedig arról számol be. hogy a nvugdfiasoknak cukrot, sót, paprikát, gyümölcsöt vásárol a rábízott összegekből. A betegek nem tudnak elmenni a boltba, de van olyan is akire nehéz rábízni a pénzt, mert kocsmába viszik a barátai, másoktól meg a kedves gyerekei kérik eL Kölcsön — ha ugyan megadnák. Hasonló a helyzet a kenyérgabonával is. Kénytelenek három részletbe adni, hogy jobb beosztáshoz segítsék az embereket. Az utolsó részt csak márciusban szállítják ki a házakhoz. Miért van erre szükség? A jólelkű öregek szívesen segítik családtagjaikat egy kevés liszttel — azok el is fogadják, — a* apjuk meg jön egy hónap múlva könyörögni búzáért a tsz -be. A tüzelő gondot szintén megoldották • szövetkezet vezetői. Az egy kocsi szalma járandóságon kívül mást is juttatnak. Mindenki kérhet morzsolt csutkát. A nyolcvannégyéves Szilágyi Pál már kétszer kapott. A szintén nyolcvanon túli Danyiszenkéné helyett a gondozója volt bent tűzre- valóért öt tagú szociális brigádjuk figyelemmel kíséri. hogyan bánnak az ápolók a magatehetetlen, elgyengült emberekkel. A betegeket pedig az orvoshoz is elszállítják. Külön erre a óéira állítottak be egy fogatot a központba. Elég sűrűn használják Ősszel az egyik vezetőségi tag már ki akarta tenni a kocsit a tanyára, de az öregek nem engedték. Karácsonyra több nyugdíjas tagnak adtak 300— 300 forintot, hogy kellemesebben tölthessék az ünnepeket S mindezt a szociális alapból fizették ki. Ki is merült a kassza teljesen Alnniáhan véve nem nagv összeg volt. De ha azt is figyelembe vesszük, hogv pz a Vorn«; nnffr mérleghiánnyal küszködik, skkor értékesebbnek tűnik Ilyen körülmények köz* nehezebb jól eondeskodn' az ores tagokról így n* gyóbb áldozatot i°lent. Fehér Mária Az V. kerületi Vécsel út 5. sz. alatt lévő mezőgazdasági könyvesboltot egymillió forintos költséggel átalakították, újjáépítették. A korszerűen berendezett önki válasz tó mezőgazdasági könyvesboltban as új könyvek mellett antik, vár, sót {degeonyclvfi aaakkönyvek |s kaphatók > Újabb vasúti korlátozás megyénkben A váratlanul hosszú ideig tartó kemény hideg néhány újabb vasúti korlátozást tett szükségessé. A kényszerű korlátozás csekély mértékben érinti megyénket. További rendelkezésig az alábbi vonatok közlekedése szünetel. Nem közlekedik a Szolnokról 9.27-kor Szentesre, onnan 16 07-kor Szolnokra érkező — a Hatvanból Szol- ónokra 11.18-kor érkező, Szolnokról Hatvan felé 12 75-kor induló — a Nyugat; pálya- i udvar felé Szolnokról 15.23kor induló vonat, mely különben la csak szombaton járt. A korábbi korlátozás módosításaként azonban szombatonként közlekedik a Szolnokról 12.44-kor Nyugatipályaudvarra induló vonat. A vasutasok ismételten kérik a közönséget, hogy csak halaszthatatlan ügyben utazzék, s hogy Indulás előtt érdeklődjék az állomásokon. A szolnoki vasútállomáson a napi tudakozódások száma a megszokott 100—150-ről 1000 fölé emelkedett. ban is egyre «W» szakértelmet, a saját munkaterület tökéletes megismerését és egyéb mezőgazdasági szakterületekkel való összefüggésének meglátását követeli meg. Nem véletlen, hogy a parasztság tanulási kedve is egyre magasabbra szökik. Több ezrem tanulnak ezüst- kalászos tanfolyamon, öntözési szakmunkásképzőn, általános iskolában és másutt Ugyanakkor azonban a szakkönyvek még nem foglalták él azt a helyet a paraszt- emberek életében, amelyet jelentőségüknél fogva megérdemelnének. Nem is any- nyira az érdeklődés hiánya, mint inkább a könyvkiadás és könyveli átás nehézségei okozták eddig azt, hogy a legtöbb könwtárban a kelleténél kisebb százalékban olvasták ezeket a könyveket. A mezőgazdasági könyv- hónap, amely a mai napon országszerte megnyitásra kerül, az olyan fontos és nélkülözhetetlen szakkönyveket kívánja megismertetni és megszerettetni azokkal, akik a legtöbbet tanulhatják belőle. Ma már nyugodtan elmondhatjuk, hogy könyvkiadásunk kezdi letörleszteni régi adósságát, és a közösre, a nagyüzemre vonatkozó szakkönyveket gyors egymásutánban adja ki. A legmagasabb színvonalú, agronó- musoknak. kísérleti gazda- ságveze+őknek írottakon kívül egyre több ..közepes”, azaz brigádvezetőknek szóló alaposan felkészültek a könyvhónap lebonyolítására. Megnövekedett árukészlettel várják a vevőket az' FMSZ könyvesboltok. Ezenkívül a guruló könyvesbolt iprüasn- ben V«z ., * A művelődési szervek fokozott figyelmet fordítanak a mezőgazdasági ismeretterjesztésre, a korszerű termelési kultúra megismertetésére. Ismeretterjesztő előadásokat. filmvetítéssel, könyv- árusítással és könyvkiállítás- sál egybekötve csak a törökszentmiklósi járásban kilenc helyen tartanak... Mezőgazdasági könyvismertetéseket, ankétokat tartanak ismert szakkönyvirók, a mezőgazdaság tudósai. Sárközy Péter, Tiborcz László, J. Ho*= váth László és mások. A könyvtárak felfrissítik állományukat, ajámló bibliográfiát készítenek. Régóta bebizonyosodott, hogy a cégér a jó bornak sem árt. A mezőgazdasági könyvek propagálása viszont csak huszadsorban üzleti kérdés. A stzakkönyvek megszerettetésén is múlik, hogy mennyi, vagy mennyivel több tej, hús. gabona, tojás kerül a dolgozók asztalára, hogy a tsz-ek jövedelmezősége a tervezettnél jobban emelkedjék, s hogy a munkaegység értéke is több legyen. Ezért üdvözöljük a ma Induló mezőgazdasági könyvhónapot és reméljük a „kóstoló” után megjön az étvágy is. ' — ht — A mezőgazdasági könvvhónap elé és az egyszerű tagoknak írt. népszerű könyvekig széles skáláját olvashatjuk a szakiroda lomnak. Mind a könyvkereskedelem, mind a könyvtárak Ma már egyre inkább közhelyként ható igazsággá válik, hogy a fejlett nagyüzemi termelés nemcsak a vezető posztokon, hanem a legkisebbnek látszó beosztás-