Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-03 / 28. szám
1963. február i. 3201 NOK JklEGl’ÉI NÉPfcAf .> 25 ezer hektárra! gyarapszik megyénk erdőterülete Szolnok megye 2.8 százalékos erdősültségével hazánk legfáüanabb területe, erdőben legszegényebb megyéje. A felszabadulás idején még ennél is rosszabb, csupán 0,7 százalékos volt az arány. Az elmúlt 17 év alatt tehát 2,1 százalékos volt a növekedés. Sajnos még ma is láthatunk nagy kü terjedésű fátlam területeket, ahol a káros szeleknek egyetlen fasor sem állja útját. A korábbi évek rendszertelen telepítése következtében járásonként is igen eltérő képet mutat az erdősültség. A kunhegyesé és a kunszentmártoni járások 4.3 százalékkal a legjobban, a törökszentmiklósi járás 2,1 százalékkal pedig a legkevésbé fásított területe megyénknek. A városok közül (Jászberény határa a legfásítottabb, míg Szolnoké a legkopárabb (1,7 százalék). Megyénk rendkívül alacsony erdősültsége károsan érezteti hatását és akadályozza a második ötéves, valamint a 20 éves tervidőszak célkitűzéseim ék megvalósítását. 1980-ig 7—8 százalékos erdősültség elérése kívánatos. Zöld övezet a városok kárul A 7—8 százalékos erdősültség elérése mintegy 25 ezer hektár új erdő és erdőjellegű fásítás létesítéséit teszi szükségessé. A fenti célkitűzést három ütemben valósítjuk meg. Az első szakaszban (1963 —1965 között) mintegy 3 ezer hektár új erdőt telepítünk. Ebből 800 hektárt Szolnok, Jászberény és Tö- rökszentmiklós városok körüli zöldövezetek kialakítására: 100 hektárt a Kisújszállás határában 1951- ben megkezdett mintafásítás befejezésére; 100 hektárt a Tisza hullámterének nyárigóton belüli, mezőgazdasági művelésre gazdaságosan nem használható területeknek nyárfával való telepítésére; 300 hektárt a termelőszövetkezeti majorok fásítására; 800 hektárt pedig legelő- és mezővédó erdősávok telepítésére veszünk igénybe. Az erdősávok növelik a mezőgazdaság hozamát A második szakaszban (1966—1970 között) tovább folytatódnak a hulláimért fásítások. Kezdetét veszi a Jászságban — a szőlő- és gyümölcstelepítéssel összhangban — a futóhomokos területék fásítása a csaknem évről évre megismétlődő homokverésből eredő mezőgazdasági károk megakadályozására. A megye egész területén a leromlott legelők fűhozamának és minőségének növelése érdekében erdősávokat telepítőink a legelők mentén. A nagyüzemi táblák határain a mezőgazdasági terméshozamok növelése érdekében szintén mezővédő erdő- ftávrendszeréket alakítunk ki. A korszerű mezőgazdaság ugyanis rjem nélkülözheti a tervszerű fásításokat. Az Erdészeti és Faipari Egyetem egész országra kiterjedő vizsgálatai szerint az erdősávok védelmében 8—10 százalékkal több gabona és 20 százalékkal több pillangós takarmány terem. (Vem nélkülözhetik az er- dősávokat az öntözés alatt álló területeken sem. A harmadik szakaszban (1971—19801 között befejeződik a szükséges mező- és legelővédő erdősávrendszerek kialakítása, a termelőszövetkezetek majorjainak fásítása. A harmadik szakaszban létesítendő körülbelül 14 ezer Hektár új fásítással megyénk erdősültsége el fogja érni az alföldi megyék jelenlegi erdősültségének átlagát, mintegy 7.5 százalékot. Mindhárom szakaszban különös figyelmet kell fordítani a gyorsan növő fajok (nyár és akác) területi arányának növelésére. Az erre alkalmas területeken a nemesnyárfákat kell előnyben részesíteni. Á jászsági homokon a talaj adottságától függően az akác telepítését is szorgalmazzuk. Á Tisza hullámterében él kell terjeszteni az úgynevezett olasz rendszerű ültetvényes nyártelepítést. E telepítés lényege abban áll, hogy az 5x10 méteres hálózatban ültetett nyárak sorközeit 10 éven keresztül meghatározott vetésforgó szerint mezőgazdaságilag művelik. Tíz éves korban — amikor a nyárak árnyalása már akadályozza a mezőgazdasági termelést — a fákat kivágják, majd ismét 10 éves fordulóban hasonlóan művelik e területet. Az így hasznosított hullámtéri terület jövedelmezősége lényegesen felülmúlja a mzőgazdasági művelés alatt álló területek jövedelmezőségét is. Ezenkívül a hazai fasort is papírgyártásunkat is fontos alapanyaghoz juttatjuk. A telepítés költségeit az állam fedezi Ax új erdősítések 80 százalékát a termelőszövetke- /elek területén telepítjük Kormányzatunk a vissz? nem térítendő fásítási — beruházási hitelek folyósításává] is jelentős támogatást nyújt íermelőszövet- keaeteiiíknék. Indokolt te hát, hogy a tsz-ek az eddiginél jobban szorgalmazzák o fásítást és hatékonyabban támogassák a ki f vi 10 millió csemete A fásítási program meg valósításához évente mintegy 10 millió csemetét és 100 ezer suhángot kél] nevelni. Megyénk mostoha éghajlati viszonyai következtében a zavartalan csemeteellátást. csak öntözéssel lehet biztosítani. Az öntözéses csemetetermelés megteremtés« az eidőgazdaság egyik soron következő legfontosabb feladata tesz. A nagyarányú fásítás rfkeres megvalósítása az ■tdőgazdaság munkáján kivi telelésében az erdészeti dolgozókat. Az erdőgazdaság az 5 hektárnál nagyobb területeket veszi át kivitelezésre. Az érméi kisebb terjedelmű telepítés — dülőutak, bekötőutak — a termelőszövetkezetek feladata lesz. Az ehhez szükséges csemetét is az erdőgazdaság biztosítja. A fásított terület a termelőszövetkezet tulaj - danába« marad is igényel. A fásítás érdekében meg kell szerveznünk a megye lakosságának támogatását. Az Országos Erdészeti Főigazgatóság a megye területén végrehajtandó fásításokhoz hathatós segítséget nyújt. Ez a segítség, valamint Szolnok megye lakosságának összefogása biztosíték arra, hogy a távlati fásítási tervet megvalósítsuk. Marton Tibor áaofoofc megyei Állami Erdőgazdaság igazgatói* 170 millió forint értékű társadalmi munka- Megyénk lakossága az elsők között — Jőve leim *zo kertészet a Zöldmezőben A helyi tanácsok az egész országban megvitatták és elfogadták az idei községfejlesztési terveket, amelyek a közlekedés, a kultúra, az egészségügy és n szolgáltatások továbbfejlesztését szolgálják. A községfejlesztésben továbbra is a kommunális beruházások foglalják el a főhelyet, az idén azonban már az eddiginél nagyobb mértékben előtérbe kerültek a kulturális és szociális beruházások is. Szinte valamennyi megyében épülnek új iskolák, óvodák, orvosé rendelők. A termelőszövetkezeti községek és városok közlekedésének kultúrál taá gát is tovább javítják. Az országban községfejlesztósi alapból összesen 150 kilométernyi szilárd burkolatú út és 900 kilométeres járda épül. A közlekedési vonalakon 70 autóbusz-megállót létesítenek, a különféle patakokat, csatornákat újabb 38 híddal ívelik át. A lakosság vízellátásának javítására az országban 30 törpe vízmüvet létesítenek, amelyek percenként 100— 1000 liter vizet szolgáltatnak, 90 artézikutat fúrnak és 67 kilométernyi víznyomó-csövet fektetnek le. A községfejlesztés nagy jelentőségű munkájához a lakosság is jelentős mértékben ajánlotta fel támogatását, kereken 170 millió forint értékű társadalmi munkát vállalt erre az évre az ország lakossága, 30 millió forint értékkel nagyobbat, mint tavaly. E közös erőfeszítésekre a legnagyobb készséget a Vas megyeiek mutatták, ahol egy-egy dolgozó átlagosan 05 forint értékű társadalmi munkával segíti a községfejlesztést. Megközelítően hasonló méretekben vesz részt lakóhelyének szépítésében, korszerűsítésében Szolnok s Veszprém megye lakossága. (MTI) Nyáron kétszázötven-háromszáz ember is dolgozik a jászíényszarui Zöldmező Tsz kertészetében, most azonban még alig találni ott valakit. Hiába is mennénk télen a falumenti Gyékényes lapos dűlőbe, mert kihalt, csendes a behavazott határ. Csak a melegágyak mellett látni sürgölődő embereket, megkezdték az előkészületeket a korai zöldségfélék vetéséhez. Negyvenhárom fogatja van a közös gazdaságnak, ezék többsége most hordja a trágyát az 'istállóktól a kertészetbe. Igaz. a vetés csak február végén kezdődik, de akkor egyszerre nem tudnának biztosítani elegendő friss trágyameny- nyiséget. Kétszázötven kilót számítanak ablakonként s összesen majdnem háromezer mázsát kell a helyszínre szállítani. Érmek egy részét már kivitték, a napokban rakják prizmába. Egy munkacsapatnak pedig a takarókötés ad munkát a téli hónapokra. Juhász Sándor, a szövetkezet elnöke vezeti a kertészetet. Agronómusuk, sajnos, nincs. Voit már több is, de mind elment, illetve a közösség mondott fel nekik. Kisegítő mezőgazdász, technikus is dolgozott náluk, az sem vált be. A leg utóbbi gazdász egy hónapja hagyta cserben a gazdaságot, pedig — mint mondják — mindent megadtak a számára. Biztosítottak szép. kényelmes lakást, jó fizetést, mégsem végzett elfogadható munkát. Talán mind ügyetlen agronómus volt. de könnyen elképzelhető, hogy a tsz is hibát követett el velük szemben. Most keresnek új gazdászt, reméljük sikerül, s ez már végre megmarad nálunlr. A múlt évben több mint ötmillió forintot jövedelmezett a 365 holdas kertészeti üzemág. Csak paradicsomból volt százötven hold, most is ültetnek majd belőle egy százholdas táblával. Uborka ötven hold lesz az idén. Korai fajtát termesztenek gyeptéglába tűzdelve, mert így jobban bírják a gyenge palánták a ki ültetést. Tavaly nagyon jól jövedelmezett az uborka, négyszázötvenezer forintot vártak és csaknem kétszer annyi bevételük lett. A paprikából, sajnos, kiesésük volt, a hetven holdas tábla hatvan százalékát ki pusztította a mocs>- kospajor. A kidőlt palántákat zöldbabba! pótolták, öntözték és szép termést hozott. Kilónként 4—7 forintért értékesítették a piacon. Ez évben is vetnék babot, azonkívül zöldborsót, főzőtököt és dinnyét Az öntözés csőkutakból történik, mert folyóvíz a közéiben nincs. Nyárra vásárolnak egy új szórófeje» berendezést Négy brigád dolgozik a zöldségtermelésben. Prémiumot egyik sem kapott, mert nem teljesítették túl a tervet minden növényféleségből. A legjobban Czeg lédi Imre brigádja dolgozott, s a legolcsóbban termelt. mert háromezerrel kevesebb munkaegységet használt fel, mint a másik három csoport, ők legalább valami jutalmat érdemeltek volna f. M TIZNAPÓNKÉNT 150—200 MÁZSA KUKORICÁT MORZSOLNAK A JÁSZAPÁTI VELEMI TSZ GAZDÁI TAKARMANYKEVEREKCSERÉRE. jól dolgoztak a szövetkezetek Kende Sándort TESTVEREK szocialista A megye kisipari szövetkezeteiben egy évvel ezelőtt indult meg a ,,szocialista brigád” mozgalom. A címért folyó harcban 10 szövetkezet 33 brigádja vesz részt. Ezek közül is az elsők között van a karcagi Általános Szerelő KTSZ — ..Alkotmány” esztergályos brigádja, amelynek vezetője Győrffi Imre. A brigádra jutó tervet több mint 10 százalékkal túlteljesítették. Ez azért jelentős, mert a szövetkezet exportra készít híradástechnikai berendezéseket. Napi munkájuk mellett, társadalmi munkát is végeztek, résztvettek a városi fürdő építésében, s a szövetkezetben a kerékpár- tároló elkészítésében is segédkeztek. Az idősebb szakmunkások rendszeresen segítik és oktatják a fiatalabb brigádtagokat. Egy-egy érdekesebb munkafolyamatot közösen megbeszélnek. — Az ilyenirányú képzésen kívül technikumi hallgatók is vannak közöttük. A politikai oktatásra pedig együttesen jár a brigád. Ilyen eredmények alapján várják a brigád tagjai brigádjai az értékelést és bíznak abban, hogy megkapják a szocialista címet A közös munkát ebben az évben is folytatják. A szövetkezet mindhárom brigádjának csupán egy kérése van: több segítséget várnak a vezetőségtől és a szövetkezeti bizottságtól — munkájuk végzéséhez. Az Ígéretet erre is megkapták, most tehát már a tavalyinál még jobb munkán a Lapunk január 30-i számában „Forintot fillérre; kenyeret darabszám?” címmel hangot adtunk T. József tiszapüspöki olvasónk panaszának. T. József azt helytelenítette, hogy a cse- rellszt beadása és a sütési díj megfizetése ellenére a jogosnál 20 dekagrammal kevesebb kenyeret kapott. Cikkünkre Balogh Imre, a Szolnoki Sütőinari Vállalat igazgatója válaszolt. Kende Sándor kisregénye fiatalokat mutat be. A cselekmény egyik szocialista városunkba« játszódik, ahol az emberek már túljutottak az első idők szertelenségein és kezdenek várossá szerveződni. A regény hősei la éppen most vetkőzik 1« gyerekkoruk meggondolatlanságait és a közös munka meg a szórakozás közepette már kialakulnak jellemük alapjai is. Két bonyodalom köré szövődik a változatos cselekmény: sikerül-e a fiúknak helytállni a munkában, mi lesz a gyámoltalan Sós Balogh elvtárs elismerte, hogy a tiszapüspöki boltvezető hibát követett eh hiszen amint ő mérlegelve kapja a cserekenyeret a gyártól, néki is méréssel kellett volna kiadnia. — A vállalat igazgatója reményét fejezte ki hogy a boltvezető a jövőben mérve ve- I szí át és ugyanúgy adja to- I vébto a cMrakcayarct. Pista sorsa'.' ‘.Miközben Sós Pista a részeges szülők közepette eltöltött évek szomorú emlékeitől eltelve elszigetelődik pajtásai körében. a pártszervezet ál) mellé. így fogadják örökbe az egyedülmaradt gyermeket. Ez persze pozícióharcot vált ki közte és a többiek között. Jól formált jellemeket találunk mindkét oldalon: a vezérségére büszke, de azért tárgyilagos Szabó Karcsi, a tájékozott Bohus Matyi, a zárkózott Nagy Jóska vagy a megértő GaJ- góczi Feri és a tapasztalt Márton bácsi. Azt, hogy a könyv végére igaz megállapításként hangozhat el a cím, nemcsak az. idősebb nemzedék okos nevelésének, de a munkát alapjá- banvéve becsülő, a közösségben feloldódó fiatalságnak is köszönhető. A szerző gyakorlott író. Munkáján látszik, hogy tökéletesen kezeli mesterségének fogásait, éles megfigyelése a valóság sok apró részletével ismerteti meg aa olvasók Doma Ferenc levelező Válaszol az illetékes Jeli munka a tss-ben
