Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-28 / 49. szám

19OT. február 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s f' Átvették megbízólevelüket Tegnap délután a megyed tanács vb-termében össze­ülteik a megye vasárnap megválasztott országgyűlés! képviselői és pótképviselői, hogy átvegyék megbízóle­velüket és megtartsák az első képvisel őcsopoirt ülést. A képviselőket és pótkép- viselőkei, Csáki Istvánt, az MSZMP Közponü Bizottsá­gának póttagját, a megyei pártbizottság első titkárát, s a megyei párt vésreha’tó bizottság több tagját, vala­mint a tömegszervezetak képviselőit Pallai Sándor- né, a Hazafias Népfront megyei titkára üdvözölte. Majd Tóth János, a megyei párt végrehajtó bizottság tagja, a megyei választási elnökség elnöke mondott rövid tájékoztatót, összesí­tette azokat a tapasztalato­kat, amelyek a választást, s a választást megelőző idő­szakot jellemezték. Tóth János elvtárs min­denekelőtt azt hangsúlyoz­ta, hogy a február 24-i sza­vazás nem a szavazólapok gépies leadása volt, hanem aktív politizálás, s ugyan­ezt mondhatjuk el a vá­lasztás napját megelőző időszakról is Tóth elvtárs ezután ki­osztotta a megbízólevele­ket, majd megtartották a képviselőcsoport első ülé­sét, melyen Csáki elvtárs eredményes, jó munkát kí­vánt a mandátumok mellé, s szólt a képviselőkre váró feladatokról. Javaslatára a képviselőcsoport vezetőjé­nek Oláh Györgyöt, a me­gyei tanács vb elnökét, he­lyettesének pedig dr. Beme Zoltánt választották. A képviselők nevében Nánási László mondott kö­szönetét, mindenekelőtt a választók bizalmáért. Oláh György elvtáns pedig a munka megkezdésére tett javaslatokat. A képviselő­csoport alakuló ülése után Pallai Sándomé mondott rövid zárszót, s a Hazafias Népfront megyei elnöksége nevében eredményes, jó munkát kívánt a képvise­lőknek. Tovább látnak földjük határánál... Sok millió értékű árut adnak a tiszaderzsi Kossuth gazdái Dr. Varga Lajos a Tiszazugi Földrajzi Muzcum vezetője rendszeresen karban tartja a múzeum gyűjteményét. Képünkön éppen egy jégkorszakvégi ős-szarvas kopo­nyáját tisztítja Tisztító vihar a jászberényi Vörös Csiliagban A bejelentés villámcsa­páshoz hasonlított. A tizen­három forint elhangzása el­szakította a szógörgeteg gátját. Sejtették már a jászberényi Vörös Csillag 5*sz tagjai, hogy sóskái többre nem számíthatnak, de Baráth Bálint elnök még röviddel a zárszámadás előtt is azt híresztelte: aemmi baj emberek, ka­punk egymilliót az állam- *óL / Magyar! István beszámo­lójából viszont bizonyossá »ált: a millió csak mese. Hol van Baráth, ide Baráthot! — kiáltozták az emberek, A leghangosabbjai — pár pohár itóka hatására is —• kötelet, meg ököljogot em­legettek. A hangulat olyan izzó volt, ha Baráth Bálint megjelenik, bizton vereke­dés tör ki- Ámde a zár- saámadó közgyűlésié se Baráth Bálint elnök, se Bartal főagronómus, se Gál Dénes főállattenyésztő nem jött el, Banáth Bálint a közgyűlés előtt lemondott elnöki tisztségéről. A volt vezetőségnek mindössze néhány tagja vállalta, hogy szembenézzen a vár­ható hangulattal. Így Rus- vai Lajos főkönyvelő ké­pűit leginkább a kereszt­tűzbe Magyari Istvánnal, az ellenőrző bizottság elnöké­vel. Ök hallgatták a szidal­makat a többiek helyett is az elmúlt esztendőért A közgyűlés vihara csu­pán végső következménye volt a termelőszövetkezet­ben eltelt zűrzavarban bő­velkedő esztendőnek. Mi jellemezte 1962-ben a jász­berényi Vörös Csillagot? Három súlyos elemi csapás kétszeri fagyhullám, egy­szeri homokvihar, társulva még egész évi aszállyal. E szerencsétlenségeit eleve meghatározták a zárszám­adást. Hiszen például csak borbevételi tervükből egy­millió ötvenezer forint a kiesés. Szakszerű gazdálkodással szilárd vezetéssel, kifogás­talan munkafegyelemmel, a közvagyon vigyáaásával, legalább a nyelét menteni lehetett volna a veszett fejszének: De mindez hiányzott a Vörös Csillag­ban. Bár a közvélemény elsősorban Baráth Bálint elnöktől kívánt elégtételt venni, nem egyedül ő ma­rasztalható el a kialakult állapotosért. A Vörös Csillag súlyos helyzetét korábban is fel lehetett volna fedni. Már a tavasszal érkezett ugyanis bejelentés — többek között szerkesztőségünkhöz is — a termelőszövetkezet vezető­színre: Bár valódiságuk még nem bizonyított, fel­hangolta a kedélyeket. A hangulat megnyugtatására is mellőzhetetlen vizsgálat útján tisztázni, mennyi az igaz. és mennyi a valótlan a felsorolt vádakban. S áki vétett a közösség erkölcsei ellen, nyerje el a megfelelő büntetését is. A jászberényi termelő­szövetkezet csak a saját erejéből állhat talpra, de hisszük, hogy ehhez állami szerveink is minden segít­séget megadnak, különösen ha látják, érdemes segíteni, mert méltó helyre jut a se­gítség. ' A Vörös Csillagban az idei zárszámadással, az új vezetőség megválasztásával elkezdődött az a folyamat, aminek gyors eredménye lehet a szövetkezet talpra- állása és egészséges fejlő­dése, Borzák Lajos ANDRÁSI JÁNOSSAL, a tiszaderzsi Kossuth Tsz fő- agronómusával lapozga­tunk a készülő tervben. Olyan adatokat gyűjtünk egy csokorba, amely azt tükrözi: a Kossuth Tsz gaz­dái tovább látnak földjük határánál, nemcsak saját érdekeikre gondolnak, ha- .nem részt vállalna* az or­szág elltátásából, s ez év­ben a tavalymól is több árut adnak a népgazdaság­nak. Nem kell eltitkolni, hogy 1962-ben 180 000 fo­rintot kaptak áruértékesí­tési tervü* túlteljesítésé­ért. S azt sem. hogy mlár leszerződtek hízott sertés­re, szarvasmarhára, 55 va­gon kenyérgabonára s egyéb növényre, amelyek között ilyen tételeket is ta­lálunk: 200 mázsa fhacélia, 240 mázsa mustár, 100 miá- zsa lucemamag, 900 mázsa burgonya, stb. — Idei tervünk szerint 200 hízott sertéssel és 30 hízott marhával többet ér­tékesítünk, mint tavaly — tájékoztat a főagronómus. — Én már azt is kiszámol­tam, ha nem 100, hanem 125 kg-os súlyban adjuk át a sertéseket, kilogrammon­ként 80 fillérrel magasabb árat kapunk. A ráhizlalás sertésenként 250 forint tisizta jövedelmet hoz, s ez 1027 jószágnál már jelen­tős summa. El lehet ezt ér­ni, saját példán Ideal bizo­nyíthatom: mintegy másfél hete szállítottunk az átve­vőhelyre 102 sertést. Ebből kilencvenkettő 122, tíz 114 kilogrammos súlyú volt. Ennek eléréséhez nagymér­tékben hozzájárult, hogy sertéstápot etetünk. Most a téli hidegben is négy ki­logramm tápból állítottunk élő egy kilogramm húst. A szokásos gazdasági ábráié­ból ehhez legalább 5,40 ki­logrammot kelleti volna felhasználnunk. — Tehenenként 2680 liter tejet értékesítünk, 40 liter­rel többet a tavalyinál. Áru baromfit 157 mázsát, s tyúkonként 70 tojást számi- tűn i eladni. A tervezett bevételünk — a hízottser- tésből, szarvasmarhából — és (árubaromfiból 2 975 000 forint Milliókkal gyarap­szik a jövedelmünk a szer­ződői« kenyérgabona, az exportra szánt fajtaborsó és a cukorrépa árából is. A TERVEN a jóváhagyá­sig még történhet némi módosítás. Az viszont nem. változik, amire eddig is tö­rekedtek a Kossuth Tsz- ben, hogy minél többet, s minél olcsóbban termelje­nek. s egyre több árut jut­tassanak a népgazdaságnak. N. K, Huszonnyolcán vizsgáztak a tiszaderzsi Kossuth Tsz- ben szervezett ezüstkalá­szos tanfolyam hallgatói köziül. A szövetkezeti gaz­dák november 20-a óta szorgalmasan tanultak, ko­rábban hetenként kétszer este tartották a foglalko­zásokat. Andrása Já­nos, a Kossuth Tsz fő- agronómusa vezette a tan­folyamot, s egyben a nö­vénytermesztést tanította. Schmoczer Adolf főgépész géptanból tartott órákat, dr. Lőrincz József ’ állatorvos pedig az állattenyésztés és állategészségügy előadója volt. A számtant Bercsényi Miklós általános iskolai ta­nár segítségével tanulták. Szabó Pál párttitkár a Fotos Sándor tsz-elnök pedig a politikai ismeretek gyara­pításához nyújtott segítsé­get előadásaivaL Csörgő Sándor tűzoltó főhadnagj a tűzrendészettel, dr. Sár­közi Emilia tiszaderzsi or­vosnő pedig a balesetelhárí­tással és elsősegélynyújtás­sal kapcsolatos tudnivalók­ra oktatta a résztvevőket, A közelmúltban huszon­nyolc hallgató tett sikere* vizsgát, Motoros jég fű rész a Tiszán A Középtiszavidéfci Víz­ügyi Igazgatóság három dolgozója érdekes meglepe­téssel szolgált mindazoknak, akik kedden, a déli órák­ban a Holt-Tisza mellett, a szajoli országúton halad­tak. Ekkor próbálták ki Littmam János hajóvezető elgondolása alapján, vala­mint Szalai János motor- szerelő és Somogyi Gábor autójavító csoportvezető ki­vitelezésében készült moto­ros jégfűrészt. A hallatlanul nehéz fizi­kai munkát megszüntető gép két szántalpon csúszik a jégen, az egy méter át­mérőjű függőleges és víz­szintes irányban mozgatha­tó körfűrészt egy 250 köb­centiméteres Pannónia mo­tor hajtja. Az üzemszerű kipróbálás nagyszerű eredményeket hozott. A motoros fűrész több órán keresztül meg- bizhatóan működött. A kb. 40 centiméteres jeget ját­szi könnyedséggel szelte. Ha figyelembe vesszük, hogy a fűrész a maximális vágási mélységig fúródott a jégbe és így is 10 méteres sza­kaszt pontosan két perc alatt vágott keresztül — meg lehetünk elégedve. Különösen akkor, ha a gép által elért eredményt ösz- szehasonlítjuk a kézi erő­vel történő jégfű reszeléssel. Egy ember ugyanazt a 10 matere» szakaszt négy órai megfeszített munkával tud­ja átfűrészelni Szolnokon a Tisza bal­partján kikötött hajók kö­rül huszonöt-harminc em­ber vágja a jeget, szaba­dítja ki a jég roppant ereje alól az uszályokat. Az újí­tásként elkészült motoros fűrész — bár nyugodtan ne­vezhetjük leendő szabada­lomnak is — ezeknek az embereknek egész heti megfeszített munkáját egy gépkezelő igénybevételével egyetlen nap alatt elvégzi. E remek és hasznos gép nemsokára — és tegyük hozzá, — ha a magyar ipar is úgy akarja, nélkülözhe­tetlen eszköze lesz a /hajó­zásnak, a halgazdaságok­nak és a jégtótermelésnek. — bj — Szaporítják a hidegtől megritkult vadállományt — Én önöket ezennel vadházaslársakká nyilvání­tom! (Fülöp György rajza) gél bólogatott, helyeselte az elnök minden intézkedé­sét. A szövetkezet vezetői körében olyan szellem ural­kodott, hogy Rusvai Lajos főkönyvelő azért nem mert szót emelni, mert iöjegy- zőeködött a felszabadulás előtt. Ez ma már nem in­dok az elmarasztalásra, de Rusvai Lajosban élt még a megkülönböztetés emléke és ellenvetése soha nem akadt. Pedig a főkönyvelő is sejthette,, milyen baj szár­mazik abból, ha a szövet­kezet ide-oda piacolgat, s nem teljesíti áruértékesí­tési tervét. Származott is. Hétszázezer forinttól esett el a Vörös Csillag. Jóllehet a szövetkezet — s éppen vezetői mulasztása miatt is — nem tudta valóra váltani termelési tervét, a vezetők önkényesen, titok­ban, szabálytalanul és lel­kiismeretlenül 86 ezer fo­rint jutalmat osztottak szét maguk között. Űjabb 86 ezer forint kiosztásét a zár­számadás előtt sikerült megakadályozni. Az elnök eltűrte, hogy környezetében topjanak, csaljanak. Tudott arról, hogy Gál Dénes fő- állattenyésztő a szövetkezet takarmányán neveli bor­jait. Védelmébe vette Oláh Józsefet is. Miután a vezetők nem tartották magukat a törvé­nyekhez, majdnem „az a tiéd, amit ellophatszP szel­lem alakult ki a Vörös Csillagban. Még brigádve­zető is' akadt, aki hangot adott ennek a szemléletnek. Csak egyszerű embereket vontak felelősségre, vezető­ket, soha Nagy vihar tombolt a Vö­rös Csillag közgyűlésén, de egészséges, tisztító vihar. Az emberek nem a szocia­lista mezőgazdaságot szid­ták (talán egy ilyen elfo­gult ember akadt csupán), hanem a vöröscsillagbeli ál­lapotokat. Többször elhang­zott példaként a városban gazdálkodó Kossuth Tsz ne­ve. Ott rend van, szilárd, szocialista mezőgazdasági üzem az. Ezt szeretnék el­érni a Vörös Csillag gazdái is. Mi kell hozzá? Az, amit Inges János, a megválasz­tott új elnök kívánt: — Fogjunk össze, dolgoz­zunk emberek. Nagy munka vár az új vezetőkre. S legalább olyan a szintén új ellenőrző bi­zottságra. Ok adhatják visz- sza az emberek megcsap­pant hitét, bizalmát. Ehhez elsőrangú tényező: a köz­tulajdon tiszteletének hely­reállítása. a munka becsü­letének visszaadása. ■ A közgyűlésen igen sok szennyes história került fel­sége ellen. Bujdosó Lajos fogatos, Birgés Frigyes és Halász János tsz tagok *ü- Iönböző fórumokon szóvá- tették Oláh József, volt szövetkezeti elnök, raktáros visszaélését. Jelezték az adminisztratív dolgozó* túlzott dotálását. Jelentet­ték, hogy á tizenöt tagú ve­zetőségből csupán három nem függetlenített dolgozó, a többi közvetlen beosz­tottja Baráth Bálint elnök­nek, teháit tőle függő vi­szonyban lévők. Birgés Frigyes észrevételezte: téri-* tés nélkül étkezne* a szö­vetkezet konyháján a ve­zetők és mások. A jászberényi Járási Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgá­latot indított. Az erről szóló jegyzőkönyv hitelesí­ti: a bejelentések' legalább kilencven százalékában áll­ják igazukat. A jegyző­könyv szereplői vallják: Oláh József legalább tizen­öt pár csizmát vásárolt a közösség pénzén, azokat el­adta, de csak egynek az ánát fizette be a pénztárba: Csakúgy nem találták a pénztárkönyvben hat ■ hold legelő használati díját, amelyet Oláh József adott a sógorának. Többen állít­ják tanúsént, mint mani­pulált Oláh a közös gazda­ság takarmányával. Megállapítja a vizsgálat az elnök és a vezetőség fe­lelősségét abban, hogy az adminisztratív alkalmazot­tak magasabb járandósá­got kapnak, hogy illetékte­lenek háztáji földet élvez­nek a szövetkezettől és rög­zített még a népi ellenőr­zés jónéhány más dolgot. A vizsgálat mégis fékü­kéire! zárult? történt ugyan néhány rész-intézkedés, de többnyire maradt minden a régiben. Csupán egy nem, a bírálók nyugalma. Bújdo- só Lajos ettől kezdve ül­dözésben részesült. Jóllehet vezetőségi tag, meg sem hívták az ülésekre, sőt a pártalapszervezet is kizárta tagjai sorából. Szövetkezet- elleni izgatás címén idéz­gették ide-oda, még becsü­letsértési pert is indítottak ellene. Megfenyegették azokat Is, akik mellé álltak. S amikor Bujdosó újabb kérésére a megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság indított vizsgálatot, az emberek már nemigen mertek beszélni. S így ma­ga Bujdosó kényszerüli olyan kijelentésre: restelli már a dolgot. Annyit mégis elért, hogy a városi _ párt ■ végrehajtó bizottság vissza­helyezte jogaiba. A huzavona közben a szövetkezet süllyedt tovább. A vezetőség szolgaielkűség-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents