Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-24 / 46. szám
1963. február 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az élet teremtette, a gyakorlat igazolta... Ä megyei népi ellenőrzési csoportokról Az új elnök munkához lát A megyei, járási, városi népi ellenőrzési bizottságokat országszerte tíz- és tízezer népi ellenőr segíti munkájával. Nem is oly rég csak akkor tevékenykedhettek, ha már kezükben volt a konkrét feladat ellátására szóló megbízólevél. Ez a gyakorlat nem szolgált a népi ellenőri munka folyamatosságának javára. Ennek következményeként jöttek létre úgy másfél évvel ezelőtt a népi ellenőrzési csoportok, a NECS-ek. Születésüket nem előzte meg semmiféle központi utasítás. Megteremtésüket az élet követelte. — az emberek megvalósították. Megyénkben ma már kevés híján száz NECS működik, kereken ezer taggal. E csoportok lakó-, vagy munkahelyükön folyamatosan ténykednek. Felfigyelnek a kisebb-nagyobb hiányosságokra, azokról tájékoztatják a vezetőket; íly- módon segítenek abban, — hogy — lehetőleg külső beavatkozás nélkül — megszűnjenek a hibák. — A NECS-ek eredményeinek köszönhetően megyeszerte mind nagyobb e csoportok becsülete a lakosság, a párt- és tanácsi vezetők előtt. A jászberényi járás falvaiban — például — a községi pártbizottságok, községi tanácsok rendszeresen beszámoltatják tevékenységükről a NECS-vezetőket. Alattyán községi tanácsának elnöke a NECS-et kérte fel: végezzen vizsgálatot a bölcsődében. Másutt — és ez a jellemzőbb — a NECS a kezdeményező. Az volt, többek között, a jászberényi Fémnyomó és Lemezáru gyár ban, hol a kooperáló üzem szerződésszegése miatt már-már egy nagyobb részleg kényszerű leállásától kellett tartani. Az üzem népi ellenőrzési csoportja a bajt a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottságnak jelentette, ez pedig a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak. A KNEB intézkedése folvtán még idejében megérkeztek az any- nyira várt alkatrészek. Némileg hasonló probléma megoldását segítette elő Székely József, a tószegi NECS vezetője, a helyi Dózsa Tsz főagronőmusa. Jelentésére a szövetkezet megkapta az öntözéshez szükséges szórófejeket, s újakat a hasznavehetetlennek bizonyult öntözőcsövek helyett Felbecsülhetetlenül nagy a NECS-ek szerepe a párt- és gazdasági vezetők tájékoztatásában. A kisújszállási városi NECS legútóbb alapos vizsgálat után szögezte le: a százhúsz férőhelyes sertéshizlalda típusterve a gyakorlatban — teljesen használhatatlan. — módosítására azonban nincs lehetőség, mert a tervektől eltérés a bankhitel azonnali megvonásával jár. Népi ellenőrzési csoportok figyelmeztettek arra, hogy a beruházási keretek elosztása nem megfelelő. A kisújszállási NECS azt sérelmezte, hogy a keretet a harmadik- negyedik negyedévben biztosítják a szövetkezeteknek: akkor pedig már erősen kétséges, hogy az építkezést idejében be lehet-e fejezni. A mezőtúri Béke Tsz gazdáira a tsz beruházási iroda egy munkatársa kívánta ötven férőhelyes növendék- marha istálló építését rábeszélni: noha a szövetkezetnek tízvagonos póréra volt szüksége. Ä NECS erélyes fellépése akadályozta meg a tsz-hen teljesen felesleges építkezést. A népi ellenőrzési csoportok jelentései alapján kap a megyei NEB, a KNEB rendszeres tájékoztatást az 1962. évi, márciusi — a mezőgazdasági terme- r lés növeléséről szóló — párthatározat végrehajtásáról. E felelősségteljes feladat teljesítése méltán növeli a népi ellenőrök önérzetét, lelkesedését. Népi ellenőrök vizsgálata nyomán derült ki, hogy a megyénk három mezőgazdasági technikumába 1956 óta beiskolázott 2400 diák közül csak 1200 kapott oklevelet; a többi apránként abbahagyta a tanulást. Sajnos, még a végzett hallgatóknak is csupán 35 százaléka hasznosította ismereteit a mezőgazdaságban. A népi ellenőrök kiszámították: ha a végzett diákoknak fele maradna a választott pályán, még akkor is csak 1972-ben volna annyi szakemberünk, amennyi már ma kellene. Ilyen meggondolások alapján javasolták az iskolák igazgatóinak, hogy a beiskolázás során azokat a fiatalokat részesítsék előnyben, akiket . a termelőszövetkezet, állami gazdaság javasol, s azokat, akiknél aligha lehet kétes, hogy valóban élethivatásnak tekintik a mezőgazdasági munkát. Az e területen elhelyezkedettek érdekében pedig azt javasolták a népi ellenőrök, hogy munkáltatójuk biztosítson számukra lakást, az eddiginél több jövedelmet, főiként pedig lehetőséget a gyakorlati ismeretek elsajátítására. A tájékoztatás fontosságáról mondottakat a Szolnok megyei tanács vb határozata is példázza. Ez a határozat ebben az évben száz agronómus részére háromhónapos továbbképzést, húsz számára mérnökképző tanfolyamon részvételre, további húsznak öntözéses technikumba beiratkozásra negyvennek szakiskola elvégzésére nyújt lehetőséget. Száznegyvenen öntözőgép kezelő tanfolyamon vehetnek részt. Az oktatás ilyen nagyarányú kiszélesítésére a népi ellenőrök észrevételei, javaslatai nyomán kerül sor. A Szolnok megyei népi ellenőrzési csoportok munkájának e távolról sem teljes képét tekintve felmerül a gondolat: volna-e mód elősegíteni, hogy kedvezőbb feltételekkel' még- nagyobb eredményeket érhessenek el? Véleményünk szerint igen. Kívánatosnak tartjuk, hogy a népi ellenőröket — egyes jogszabályok fejlesztésével — állandó jellegű megbízólevéllel lássák el. Ennek birtokában bárhol azonnal és határozottabban intézkedhetnének. Az állandó érvényű megbízólevél kiadása nem jelentene valamiféle front- áttörést. hiszen azzal már régen rendelkeznek a kereskedelem társadalmi ellenőrei. . A NECS-ek létrejöttével a népi ellenőrzés hálózata új, hasznos formával gazdagodott. A társadalmi tulajdon fokozottabb védelméhez, a gazdasági és az állami életben még felbukkanó bürokratikus jelenségek megszüntetéséhez, a munka- és az állampolgári fegyelem megszilárdításához nyújtana az állandó megbízólevél népi ellenőA Központi Statisztikai Hivatal a napokban kézikönyvet bocsát ki, amely Magyarország társadalmának és gazdasági életének legérdekesebb adatait tartalmazza. A könyv kimutatja, hogy hazánkban a lakosság 48 százaléka férfi, 52 százaléka nő, ez a különbség azonban lassan eltűnik, mert a férfiak között már több a fiú, mint a lány. Az utóbbi jelenség annál inkább se lebecsülendő, mert a lakosságnak kereken egynegyede 15 éven aluli. Gazdasági fejlődésünkkel foglalkozva a kiadvány rámutat, hogy az ország nemzeti jövedelme fokozatosan növekszik, s már 1961-ben meghaladta a 147 milliárd forintot. Egy-egy lakosra évenként 14.700 forint nemzeti jövedelem jut. Létrehozott új értékeink 73.7 százalékát elfogyasztottuk. 18.6 százalékát Javában folyik a jelölőgyűlés. Amikor az elnök megkérdezd, hogy van-e más tanácstagjelölt is, a magasba nyúlik egy kéz. — Kérem — mondja egv nagybajuszú, bekecses bácsika —, én magamat jelölném, lehet? — aztán mereven az elnökséget figyelve, várja a választ. Azok meglepődnek, zavartan összedugják a fejüket, hirtelen nem is tudják, hogy ilyen önjelöléskor mi a teendő. Végül kisütik, hogy lehet. Az öreget annak rendje és módja szerint felveszik a listára és a jelöléskor . kiderül, hogy kapott vagy két-három szavazatot. Öt azonban nem töri le a ku-( darc, jókedvűen ül a helyén. (, A gyűlés végén az elnök megkérdi tőle: — Mondja, bácsdkám, hogy jutott magának eszéA felszólalók elégedetlenek voltak a tsz vezetésével. Megmondták az elnöknek, hogy határozatlan és eltűri a lazaságokat. Belenyugszik a fogatosok önkényeskedésébe. Ha nem az állóalapok növelésére költöttük, a többi a készleteket növelte, illetve kiviteli többletet alkotott, öt esztendő alatt összesen 163 milliárd forintot költött az ország beruházásokra, ebből 40 milliárdot lakásépítésre, szociális, kulturális, egészségügyi, város- és községfejlesztési célokra. A könyv részletes adatokat közöl Magyarország export-importforgalmáról. Az élelmiszerfogyasztásról szóló adatok közül talán a legjellemzőbb, hogy Magyarországon a napi átlagos kalóriafogyasztás egy lakosra számítva meghaladja a 3 000 kalóriát, ami világviszonylatban sem megvetendő eredmény. Az utóbbi években különösen a húsfogyasztás nőtt. nagymértékben, de jelentősen megnőtt az érdeklődés az édességek, a csokoládéáruk iránt is. VÁLASZTÁSI be. hogy tanácstag akar lenni?, — Nem akarok én, kérem — válaszol az öreg —, csak próbára akartam tenni a demokráciát. Gondoltam — jogom van nekem is jelöltnek lenni. * A képviselőjelölt beszélget választóival. Egy idősebb polgár meséli: — Mifelénk a régi választásokon fortélyosan ígérgettek a jelöltek. Az egyik utat ígért és a választást megelőző napokban már leverték az útjelölő cölöpöket is vagy kilométernyi hosszban. A választás után pedig az út helyett csak a cölöpök maradiak. aztán a környékbeliek azt is széthordták, mondván, legalább ennyi tetszik nekik bizonyos munka, máshova mennek dolgozni. Az egyik állatgondozó csipkedően jegyezte meg: — Hiába szóltunk a trágyakihordás miatt. Most már ott tartunk, hogy "1 odébb kell vinni az istállót, mert nem fér el a trágyától. Talán túltrágyázottak a jiászalsószengyörgyi Alkotmány Tsz földjei? Szó sincs róla! Két éves trágya halmozódott fel az istállók tövében, s a vezetőség nem gondoskodott sem a kezeléséről, sem a kihordásáról. A vezetéssel szembeni elégedetlenség nem az alacsony osztás miatt volt. Az Alkotmányban — a részes- művelésen kívül — 28,50 forintot ért egy-egy munkaegység. A tagok azonban látják, hogy jóbban is le he* * gazdálkodni. A Petőfiben csaknem 10 forinttal többet osztottak, pedig azoknak sem jobbak az adottságaik, f A közgyűlés végül úgy döntött, hogy leváltja B. S.-t, az elnököt, s egyúttal felkérte Grósz Ferencet, a Petőfi Tsz elnökét, vállalja el náluk is a vezetés tisztét. Néhány héttel ezelőtt így lett a közmegbecsülésnek örvendő Grósz Ferenc az Alkotmány Tsz-nek is elnöke. Megkérdeztem a patronáló elnököt: — Milyen tennivalókat lát a szomszédos tsz-ben? — Tennivaló az bőven akad. Állataik rossz kondícióban vannak. Jellemző erre, hogy három-négy liter tej az istállóátlag. (A Petőfi Tsz-ben 11 liter a fejésd átlag.) Ott sem a gondozókkal van baj, hanem a szakirányítással. Növelni akarják a szarvasmarha- létszámot, ahelyett, hogy a gyengén tejelő egyebeket kiselejteznék. A hozamtól függetlenül adnak minden tehénnek abrakot. — Most csoportosítjuk a teheneket. Az azonos hozamúakat egy istállóba helyezzük él, és a tej meny- nyisége után abrakolunk. Fokozatosan felfrissítjük az állományt. — Milyen a sertésállományuk? — Ne is említse! Ha a szerfás sertésfia ztatókra gondolok, mindig bosszankodom. A nagy hidegben 30—40 malac megfagyott bennük. Rendbe kell tenni a f’aztatókat. Befalazni az oldalát és mennyezetet ' emelni. Az elhullás miatt kevés a hízó alapanyag, vásárolni kell. — Február elején 2000 csirkét hoztak, de tízezret is elhelyezhetnének. Nem szabad a nagy költséggel épült ólakat üresen hagyni. Mi 2,5 ezres férőhelyen tavidámsáqok hasznunk legyen az ígérgetésből. — Sajnos — vág vissza a képviselőjelölt —, én még cölöpöket sem ígérhetek, mert otthon a feleségem a miniszter és fizetést csak a választás utáni elsején kapok a munkahelyemen. * Amikor bejelentik, hogy ki' az új tanácstag,jelöit, váratlanul közbekiabál egy hallgató: — A faluvégén lakók bizalmát a környék le^dere- kább. legrátermettebb, leg- okosább emberében, — Kolompár Lájos igaz mágyár- ban nyugszik. Gt válasszák meg. — Ki az? — kérdi az elnök, aki a népfront megbízottja, mert nem ismeri a környékbelieket vaiy 32 000 csirkét neveltünk. Az Alkotmány idei tervét is húszezerre emeljük. — Változtatnaik-e a vetésszerkezeten is? — Feltétlenül. Kevés a takarmányterület. Zöld futószalagot állítunk be és felülvetésként 50 hold lucernát telepítünk. — Hagytak-e üzemviteli tartalékot az Alkotmányban? — Sajnos, nem. A zárszámadás után futott be a Jászsági Vízmű hatezer forintos számlája, azt sem tudjuk kifizetni. — Lesznek-e segítőtársai? Most került ide egy fiatal, egyr'emet végzett agronómus, őt is segítenünk kell, hogy gyakorlati tapasztalatokat szerezzen. Szorgalmas, becsületes emberek az Alkotmány tagjai. Kár, hogy a vezetés nem hallgatott eléggé rájuk. Igaz, nem is lehet úgy irányítani, hogy alkalomszerűen tartanak vezetőségi ülést, és azt tárgyalják, ami éppen eszükbe jut. Nálunk egész éves program szerint kéthetenként tartunk veztőségi üléseket és mindig a legfontosabbakról, perspektivikus céllal tárgyalunk. Ha az Alkotmány gazdái jóváhagyják a készülő tervet, és megerősítenek a vezetésbe, ott is változtatunk a rossz módszereken Több helyen a részésmű- velés hatásosságára eskü- döznek. Az Alkotmányban is ezt alkalmazták tavaly. A tagság azonban nem ragaszkodik hozzá. Az idén munkaegység szerinti részesedésre térnék át és premizálnak. - " " A jó vezetésen múlik elsősorban a gazdálkodás magasabb színvonala és az osztható jövedelem aránya. Az Alkotmány gazdái bizakodva kezdik az évet, s joggal reménykednek, hogy közös erővel megszüntetik a gazdaság fonákságait. Máthé László TELEVÍZIÓS KÉSZÜLÉK A MELLÉNYZSEBBEN Az idén tavasszal .valószínűleg megjelennek az európai piacon a japán miniatűr televíziós készülékek. Eddig elsősorban az ÜSA-ba és Kanadába exportálták őket, most azonban kimondottan „európai ízlésnek megfelelő” modellt állítanak elő. Kis méreteik ellenére, az úgynevezett „Sony” televíziós készülékek állítólag éppen olyan éles képet adnak, mint a legjobb európai hagyományos gyártmányok. — Én —- hangzik a válasz. » Az igazgatói irodában várják a képviselőjelölt látogatását a meghívottak. A rossz út miatt késett az autó és így a várakozás közben megiszogattak egy üveg konyakot. Az egyórás késéssel érkező vendéget az egyik jelenlévő, régi barátja így fogadta: — Szeretett képviselőjelöltünk! Amíg -ád vártunk, elfogyott egy üveg ital, ami kilencven forintba került a vállalatnak. Légy szíves, fizesd ki, elvégre mi a te korteseid vagyunk. A képviselőjelölt pedig bevételi pénztárbizonylat ellenében, választási költség címén befizetett 90 forintot. Aki nem hiszi, járjon utána. »- esz "s: reinknek segítséget. — b. z. — I Tombor Jusztina, a szolnoki Hulladékfeldolgozó KTSZ tagja a Vörös Csillag brigádban dolgozik, mely elnyerte a kongresszusi vers»eyzászlót. Képünk munkaruha varrás közben ábrázolja. Statisztikai kézikönyv Magyarország társadalmi és gazdasági helyzetéről
