Szolnok Megyei Néplap, 1963. február (14. évfolyam, 26-49. szám)
1963-02-22 / 44. szám
Mtt február a, SZOLNOK MBGi'a NÉPLAP 3 Az eredményekről a város négy év alatt megváltozott élete beszéljen Életéről, munkájáról nyilatkozik a jászberényi tanácselnök A seépen berendezett «sóba meglehetősen hideg. Kém látszik éppenséggel a lehelet, de azért inkább összehúzom magamon a kabátot, semmin thogy le- »essem. Csodálkozva nézem végig a középre állított; nagy pálmát, hogy éti mindezt túl? — Nincs mindig Syesa hideg — találja ki gondolataimat. Bányai János, a jászberényi tanács végrehajtó bizottságának elnöke. — Csak most, hogy késtek x begyújtással Bányai élvtárs rég ember az államigazgatásban. No, nem olyan értelemben, ahogyan még néhány éve te használták ezt a kifejezést, Csupán annyit Jelent* öt a« egykori mezőtúri lakatosra mondott Időmúlást érzékeltető jelző, hogy népi államunknak már múltja van. S ez egyaránt kftfejez szöérdséeoí ás érdemet. «tint ahogyan Bányai Jé- por is sokat tapasztalt és erősödött abban a harcban, amelynek darabjait most esen a ködös télutói dédelőttöm a karosseaékek mélyére süppedve szedeget jOk Nem volt könnyű dolga* amikor a korábbi küzdelmek tapasztalataival idekerült a jászok egykori fővárosába. Azelőtt is sokat dolgozott, hiszen a mezőtúri fő jegyzésestül a tanácsok megszervezésén keresztül a leghálátlanabb munka területre vezetet? életútja: 6 irányította 1956- fc a megyei begyűjtést igyekezett megmaradni embernek it te. A jászok között azonban mindennél nehezebb dolga ígérkezett: egyszerre kellett megszerettetnie magét és a tanács megtépázott tekintélyét helyreállítani. Bányai vállalta a nehézségeket, hiszen éppúgy hozzájuk szokott már, mint a költözködésekhez. Különösen az egészségügy és a kultúra kívánt sok erőfeszítést, de a kommunális szolgáltatások terén is sokat mulasztott a váro6 korábbi vezetősége, ö leginkább a szellemi igények kielégítésének örül, amire ebben a városban nagyobb lehetősége van. Egyelőre azonban még meg kell elégednie a .fővárosban futólag végignézett tárlatokkal és a könyvszekrényében bekötve sorakozó folyóiratokkal. Olvasásra egyébként is csak az álomba] lecsípett idő jut No és a jászok? Befogadták-e? Bányai azt válaszolja, hogy nem szeret dicsekedni. Aztán annyit még kiveszek belőle, hogy sok * barátja már a városban. Jelölőgyűlését az elsők közt tartották meg. Űtravalóul csak annyit kapott, hogy csináljon mindent úgy tovább, ahogy eddig. — Ez mit jelent? — kérdezem. — Az eredményeikről a várna négy év alatt megváltozott élete beszéljen — tér ki ismét. Ügy látszik ezzel a legfontosabbakat már elmondta. Nem tartom fenn tovább, hiszen már többször nyitották ránk eddig is asz ajtót Búcsúzáskor kérdeni meg, hogy ki festette a szobáját díszítő képeket. — Helyi festő. Vuits István— nyújtja a kezét Bányai János. Méltán érzik már közülük valónak elnöküket a herényiek, X. t. Utat nyitnak a hólének Az állami gazdaságokban az idén számos helyen alkalmazták a* idősebb szakemberek által javasolt módszert a belvíz-károk csökkentése érdekében. Az üzemi belvízgyűjtő- és levezető árkok és csatornák közepén lapáttal mintegy 40 centiméter széles utat, nyitnak a hólének. Az árkokban és csatornákban ugyanis rendszerint későn stedpi a ifigas M & igen gyakran ez az oka a nagyarányú elöntéseknek. Elegendő keskeny járatot vágni, s a víz már megtalálja az útját, gyorsan elolvasztja, magával sodorja az árkok mélyén felgyülemlett jeget, havat. Az üzemi bel víz-levezető árkok megnyitását az állami gazdaságok javasolják a velük kapcsolatban álló termélőszö- nek ift dt/TTTt Delila, a rétisas alig néhány éve került Lelovich Györgynek, a fegyvemeki Vörös Csillag Tsz tagjának háztáji gazdaságába. Azóta — képünk bizonysága szerint — nem akármilyen barátság szövődött közöttük. Delilát a ház asszonya is kedveli, éppen róla készít domborművet. A drótszőrű Idbic érdeklődése nem egészen önzetlen: ő mellkalakként szerepel a formálódó alkotáson. Megalakult a termelőszövetkezeti versenybizottság Százezer forintos jutáimat kapnak az ország légi obi* szövetkezetei Egységes versenyfeltételek az egész országban A «apókban tartotta alakuló ülését a Szolnok megyei termelőszövetkezetek versenybizottsága. A húsztagú versenyértékelő fórum megyénk szakembereit, tö- rnegszervezeti vezetőit tömöríti. Elnökéül Nyíri Bélát, a Szolnok megyei urnára vb elnökhelyettesét választották. Tagjai közt találjuk Kasza Bélát, a megyei tanács mezőgazdasági osztályvezetőjét, dr. Juhász Károlyt, á termelőszövetke- aeti tanúra megyei titkárát, Konkoly Bélát, a jász- boldogházi Aranykalász elnökét, Mudri Mihályt, a jászapáti Alkotmány Tsz főállattenyésztójét, Roas- nyai Sándort, az abádszaló- lú Lenin Tsz pártszervezetének titkárát és másokat. A megyei versenybizottság évente kétszer ülésezik. A félévi tanácskozás után felhívják a versengő szövetkezeti gazdaságok figyelmét, , hol erősítsenek gazdálkodásukban, hogy beleszólhassanak a Minisztertanács vándorzászlajáért és a „Kiváló Termelőszövetkezet” címért folyó versenybe. Az év végi ülés után a megyei versenybizottság a hasonló rendeltetésű járási bizottságok javaslatára felterjeszti a megye 23 termelőszövetkezetét az országos elismerésre. A-verseny értékelése öt kategóriában történik, s jutalmazása is kategóriához szabott. A 4500 holdon felüli termelőszövetkezetek versenyének győztesei 100 000, illetve 50 000 forint pénzjutalomban részesülnek. A versenybizottság már a járási győzteseket is jutalmazza. A járás legjobb termelő- szövetkezetei 5000. a megye legjobbjai 15 000 Ft pénzjutalmat kaphatnak. A mezőgazdasági termelési verseny alapját a termelőszövetkezetek évi tervének teljesítése képezi. A szövetkezetek közötti vetélkedés feltételezi a szövetkezeten belüli munkaversenyt. Az erről szóló VITA A JUHÁSZ TANYÁN — Márpedig akkor éa nem leszek juhász! — fakadt ki mérgesen Antal bácsi, s nagy vörös ökleivel háromszor is rávert az asztalra. Csendesen kezdődött a beszélgetés. Takarmányt hoztak a fogatosok a Gyóri határba, velük jött a brigádvezető is szétnézni a Juhászaiban. Rakodás, vízmerítés közben egymást értea sok dicséret, hogy ilyen szép állomány nincs több a Jászságban, de talán a megyében sem. Persze, örülték a beszédnek a gondozók, Sóspataki Antal, meg a fia, Laci. Itatás után becsukták a hodály ajtót, majd mindnyájan átmentek a szomszédos fehérre meszelt juhász tanyába, a tiszta szobába. Ethelyes»- kedtak a székeken, a kanapén, bejött a háziasszony u egy kte társalgásra. Laci kezdi a szót megint csak a birkákról: — Szép jószágok, az igaz. Nem is csoda, van elég takarmány, abrak, borsószalma, lucernaszéna. Meg ■sz- tán a napokban selejteztük a rosszát, a 6—8 éves foghíjas öreg állatokat Most kétszózptvei. anya van, már a jövő héten ellenek. — Ügy hallottam — mondja Bodies László brigádvezető —, hogy nem választják el a bárányokat, hanem engedik szopni, ameddig akarnak. — Mese a Holdban — hitetlenkedik Laci. — <5n még olyat nem láttam. — Mentél volna csak a Nyírségbe, ott láttál volna, meg a Dunántúlon is. Az az igazi tenyésztés. Antal bácsi nem hagyja annyiban. — Lehet, hogy az, de itt nem lesz. Még mit nem? fin keresni akarok; . Bizonygatja, hogy elég a báránynak két hónapig szopni. Utána már csak kínozza az anyját, sőt még a gyapjút is „tönkreteszi". Ö a fejésbő! akar megélni. Illetve az érte járó munka- egységekből. — Ki .akarok fejni ?B ezer liter tejet — folytatja — és ki te fejek. Ez vagy 50 ezer forintot ér. Vagy hagynánk inkább, hogy a birgéket rágják a kicsik? — fis kapnánk értük 156 ezer forintot! — szakítja félbe a brigádvezető. firre megsértődnek. Csinálja aki »karja, ők nem. — Ketten úgysem bírják — De bírjuk. — fin te fejtön vadamé- kor — folytatja Bohra. — Sok az a juh, úgysem győzik rendesen elvégezni ezt a munkáit, — Nem ért maga ahhoz — gúnyolódik Laci. — Akkor hogy fejtünk ki tavaly 15 000 liter tejet? Nézzétek meg, akár most is megnézhetitek, hogy nesn maradt a tőgyükben egy csepp sem. — De ha többen vannak — szól bele a brigádvezetó —, akkor húszezer liter is lehetett volna? — Igen?... fis ha így van, miért nem adnak még egy embert mellénk?! A válasz csak hallgatás. Nem tudnak még egy gondozót biztosítani. A jász- jákóhalmi Béke Tsz-nek nem telik egység három juhászra. Pedig megérne enynyi áldozatot. Igaz, még azt sem döntötték el véglegesen, hogy fejnék-e vagy pecsenyebárányt nevelnék. A múltkor bent volt Laci a vezetőségnél, azt mondták csinálják úgy, ahogy tetszik, de segítséget nem kapnak. így vélekedik most: — Én minden este számolok. Itt a aok feljegyzés, mind azt bizonyítja, hogy a birgetejjel jobban jár a következet. Pedig igazán nehúz munka. Nincs az megfizetve, hogy száz liter tejet mi „kicsepegtetünk” 1,35 munkaegységért. Mégis így akarjuk. — Nem lesz abból semmi — Inti le a brigádvezető, s ezzel végiképp kihozza sodrából Antal bácsit, aki különben te lobbanékony, ba- m&m természetű ember, r. m. kormányhatározat előírja, hogy a termelőszövetkezetek a tervjóváhagyó közgyűlésen határozzák meg a verseny jutalmazásának összegét, s azt költségvetési tervükben szerepeltessék is. Az országos termelési versenyben azok vesznek részt, akik beneveznek. A nevezési lapot csak a terv- jóváhagyó közgyűlések után tölthetik ki a termelőszö- yetkezetek. Abban a községben, ahol több termelőszövetkezet működik, közsé. gi versenybizottságok döntik el, melyik szövetkezeti gazda síig a falu legjobbja. A verseny irányelvei között szerep>el a takarékos ság, s az is, hogy minden termelőszövetkezeti, gazda ismerje a szövetkezet gazdálkodási tervét, valamint, hogy személy szerint rá mi tartozik ebből. A szövetkezeti gazdaságokban eddig sem volt ismeretlen fogalom a szocialista munkaverseny, de ezideig a versenyt kezdeményező szövetkezetek maguk javasolták a feltételeket. Vékonyodik ii száznapos jégtakaró Száz napja tartja magát a jég a halastavakon, s a hóval borított vastag jégpáncél rendkívüli nehézsév gek elé állította a tógazdaságok halászait is. Ahol szükségesnek mutatkozott, a halászok mesn fenségesen cirkuláltetták a vizel. Az öntözőberendezések félhasználásával aa egyik léknél felszívták, » másikon át pedig porlasztva visszanyomták a tóba. így biztosították többek között a hortobágyi nagy halastó és a tiszasülyi 65 holdas tó pontyállományánate megmentését, A 30 000 holdnyi tógazdasági területen az olvadás időszakában te állandó ügyeletet tartanak és ahol a jégtakaró elvékanyulása miatt már lehet az eddigi módszereket alkalmazni, oti csónakod: kai töretik a gyengülő jeget (MTI) ivaró pában jelenik meg m legtöbb napilap A napokban . megjelent ENSZ-beszámoió a tájékoztatás helyzetéről, a világban megállapítja, hogy Európában jelenik meg a világon a legtöbb napilap és a svédek a legbuzgóbb újságolvasók. Európában 2500 napilap jelenik meg,' Észak- Amerikában 2200, 78 százalékuk az USÁ-ban. A világon összesen 8 ezer napilap létezik, összes oájinyá&ziműk 290 millió. A hírszolgálatot 80 országban 155 hírügynökség látja el, ezen a téren is Európa vezet: 59 európai, 39 ázsiai, 21 afrikai, 20 délamerikai és 11 északamerikai hírügynökség létezik. Rádióadó- áHornás 12 550 működik a világon, vevőkészülék pedig 385100 000. A legtöbb rádióhallgató él Dániában, az N’Z^T"r hn?; LuyonTjJSnrgKíjjy. Az elmúlt napokban adták át a martfűi Tisza Cipőgyár 38/a műhely tizenkéítagú brigádjának a szocialista brigád oklevelet. Képünkön Krasznai Károlyné brigádvezető munkatársaival gyönyörködik a szép oklevélben. I
