Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-16 / 12. szám
I Mi január 16. SZOLNOK WKO % Az érem két oldala — Meg/egy zésen Cibakháza kultúráiig helyzetéről — A színházi közönségszervezés helyzetéről Ördögh Imre tanító. Cibakháza egyik legelfoglaltabb embere. Harminc éve tanít a községben, három éve fél- függetlenített igazgatója a helyi művelődési otthonnak. Ügyvezető igazgatója a takarékszövetkezetnek, karnagya az általános iskola úttörő énekkarának és a művelődési otthon vegyeskarának, a népfront bizottságban ve- aetőségi tag, titkár a horgász- egyesiiletbent, sportegyeeü- leti vezetőségi tag. helyi TBUSZ megbízott. Emellett rendszeresen tart TIT-elő- adáscskat, s időníként áldoz nagy szenvedélyének: a motorozásnak is. Hirtelenjében ezeket sorolta fel ördögh Imre amikor funkciói félő! érdeklődtünk, de lehet, hogy egy-kettő még ki is maradt... Ebben a cikkben a művelődési otthon igazgató Ördögh Imréről, s ennék kúposán a cibakházi kulturális élet néhány problémájáról írunk. — Az érem egyik oldala — Ha nem is a teljesség igényével, előbb az eredményekről szólunk. Három akadémia: belkereskedelmi, népfront és a szülők akadémiája működik jelen pillanatban. Dolgozik a méhész, kézimunka. szabás-varrás, kisállatte- ayésztő és a nyúltenyésztő szakkör, a művelődési otthonnak van tánc-, színjátszó wopartja, énekkara és fúvós- ■enekara. Megkezdődött a társas tánctanfolyam, s rövidesen megkezdi működését a nyolchetes ezüstkalászos tanfolyam is. Kielégítőnek mondható az ugyancsak a művelődési otthonban székelő könyvtár olvasottsága, akárcsak a Szigligeti Színház nézőközönségének száma is. Mindezek alapján jogos az elismerés ördögh Imre Irányába mind a falu közvéleménye mind pedig a felsőbb szervek részéről, amit dicséretek, kitüntetések és egy jutalomból megtett külföldi utazás is reprezentál... — ... és a másik — Érdemes ezekután megvizsgálni azt is, miképpen dolgozik, hogyan érte el e jelenlegi, jónak mondható színvonalat a kultúrmunka Cibakházán? Vagyis a módszereket. íme, a valóság. Rendszeres, konkrét támogatást igen keveset kap a művelődési otthon igazgatója a községben. Az irányitó. szervező munka dandárját ő végzi a mór említett társadalmi funkciói mellett. A passzivitás, saj-' nos. a község vezetőire, a pedagógusokra, a gazdasági vezetőkre egyaránt érvényes. Persze, vigyáznunk kell ennek kategórikus értelmezésénél. Az igazságnak tartozunk azzal, hogy megjegyezzük: akadtak és ma is akadnak, akik időnként tettek ezt vagy azt a község kultúrájáért, de ez szórványos és rendszertelen támogatás volt és maradt, Ördögh Imre mellett egy gondnok működik, és még ördögh Imre felesége az, aki megosztja férjével a munkát — teljesen ingyen. Rajtuk kívül Tímár Mihály segít a zenekar és a tánccsoport irányításéban. Dékány Lajos pedig az énekkarban tevékenykedik. Néhányan, mint például dr. Miklós Károly orvos, dr. Kertész Dénes állatorvos. Ambrus József tanító, szívesen segítettek a műsorterv összeállításában, vagy tartanak TIT-előadáso- kat, — Egy rende'et és a cbaki valóság — 1961 végén jelent meg egy rendelet, amely előírja: létre kell hozni a művelődési otthonok rr ellett a népművelési tanácsokat, amelyek biztosítják a kulturális munka kollektív tervezését, szervezését és végrehajtását. E rendelet megszületését és végrehajtó- r sának szükségességét az élet! követelte. A távolabbi évek gyakorlata bebizonyította ugyanis, hogy falvainkban, városainkban • kulturális forradalom teljes győzelmének egyik feltétele a népművelés önkéntes, ..amatőr’ katonáinak segítsége, sok-sok ötlete és támogatása. Nos, a népművelési tanács 1962 elején csak formálisan alakult meg Cibakházán. Két év alatt egyetlen összejövetelt sem tartott, s nem is tett semmit (ilyen körülmények között nem is tehetett) a község kulturálódésáért... Ma már könnyű lenne megmondani: ki, mennyiben „ludas” e mulasztásban. De most nem ez a lényeg, hanem az, hogy vajon hol tarthatnának ma már Cibakházán, ha a művelődési otthon igazgatója mellett, a két évvel ezelőtt összeverbuvált tizenöt tagú gárda is dolgozott volna? Szebb, nagyobb eredményekről számolhatnánk be ezeken a hasábokon! — Hogyan tovább ? — Megkérdeztük ördögh Imrét. mondjon néhány példát, miben tudott volna és tudna ezután is segíteni egy jól működő népművelési tanács Cibakházán? — A közönségszervezésben, a rendezvényeken az ügyelet ellátásában, a művelődési otthon csinosításában, a gazdasági ügyintézésben, az adminisztrációs munkában, a műsorterv összeállításában, a klubfoglalkozások irányításában stb.. stb. Ne féljen, mind a tizenöt személynek tudtunk volna és tudnánk fontos reszortot biztosítaná ... ördögh Imre válaszában is benne van tehát: a község kulturális Setének igazi gazdájává kellett volna válnia a népművelési tanácsnak. Részben azért, hogy egy csomó terhet levegyen ez a kollektíva az igazgató vállairól, másrészt azért, hogy valóban társadalmi üggyé váljék a kultúra ügye Cibakházán. A legközelebbi feladat tehát: a népművelési tanács megalakítása a községben. Olyan embereket kell meghívná ebbe a testületbe, akik nemigen végeznék még tárA martfűi Tisza Cipőgyár kazán-főgépészt keres 10 éves szakmai gyakorlattal és vízvezeték szerelőt 5—10 éves - gyakorlattal, azonnali belépésre. — Jelentkezni lehet a személyzeti osztályon személyesen, vagy írásban. CSOMAGOLÓANYAG FALÁDA FAHORDÖ PAPIRDOBOZ Felújított állapotban raktárról szállít az egész országba: GÖNGYÖLEG FELÜJlTÓ VÄLLALAT Budapest, XIII., Dagály u. 3. Telefon: 200—285, 200—380, 200—705. VASHORDÓ ÖBLÖS ÜVEG NÁTRONZSÁK ...................... sa dalmi munkát. Vannak ilyen emberek Cibakházán is. Minderre, természetesen, csak a tanácstagi választások lebonyolítása után keríthetnek sort Cibakházán. Addig az idő azonban gyorsan elszalad. Utána már a község vezetőinek is több idejük lesz szétnézni a művelődési otthon tájékán ... Elsősorban nekik kell szorgalmazóitok a népművelési tanács létrehívását, munkájának beindítását, mert csak ezen az úton léphet újabb magaslatokra a cibakháza kulturális élet Bubor Gyula 4 z lenne jó — fejtegette nemrég a társaságban egy színházi szakember, — ha a plakát kiragasztása, az újságcikkek nyomán „automatikusan” jönne a színházba a közönség. Ez még nem elérhető, a kulturális fejlődésnek ilyen fokán még nem állunk. Éppen ezért a szinlióz megszerettetésének, a közönségszervezésnek még igen sokáig nagy jelentősége lesz a színházi kultúra elterjesztésében. Milyen a szervezés helyzete a megyében? Mind a színház pénztári jelentései, mind az illetékesek: egybehangzó véleménye szerint általában jó, a tavalyi évad második felénél meg kiemelkedően jobb. Ma már nem ritkaság a legkisebb községben sem a telt ház, sőt az sem, hogy már napokkal az előadás kezdete előtt nem tehet jegyet kapni... A sikereknek elsősorban az az oka, hogy a színház tájelőidásainak színvonala ebben az évben jelentősen emelkedett. A tájélőadásokra készült, nagy gonddal és művészi készséggel megalkotott díszletek között elmé-------------- . Gim názium a Tisza partján Mint tepnapi lapunkban már beszámoltunk róla, szombaton átadták rendeltetésének a megye- székhely új tanintézetét, a Tiszo- parti gimnáziumot. — Képünk az impozáns épület auláját ábrázolja az átadás ünnepélyes Perceiben. — Klasszikus hangversenyt követel a Tsz — Csel'ótanárokat látnak vendégül — Haromszázharminc Propagandista — Karcagon hatalmas plakátok hirdetik a zeneiskola és az Országos Filharmónia hangversenyeit. A városban ma már megszokott dolog, hogy olyan nemzetközi nevű művészek látogatnak le, mint Jeanne Marie Darré, a világhírű zongoraművésznő, vagy Lev Oborin. De a legjobb magyar zenekarok is rendszeres vendégei a művelődési háznak. Legutóbb a Budapesti Fúvósötös és Debreceni MÁV Filharmóniku- sok rendeztek hangversenyt. V.7 n nPTDzetközi sikerekkel rendelkező KodáÍv-kórus is. Az ősz zeneszerző 80. születésnapján a Psalmus Hunffaricus-t adták elő Ónéra-e^t vonósnégyes szerepel a továbbiakban. Tulajdon kennen ebben semmi csodálatos nincs. Az azonban már feHűnő, hoffv a menyesekbőlÍvel ellentétbe okad nécm— ötszáz ^en^keflvel^. zenehallgató, akik ezekre a b^ninversen vekre szívesen ellátogatnak. — Nem volt konnvu ezt ^érní — mondia T ázár Sza- Holemó. a zonaickoiio i?a7f?a- t.ób ellett ese — .Tórá^zben °nnak köszonbefiíík ezt,. V>oev czoros Irtmpc/vlnthan VP_ ^vjink az embereVVel A t&r- VÖlívjöt-,öcen +6me<*oHnk pcfvm^t. T.eTofóbb p dobrecem mi'v°- c?ek fecradác^rn ezer forintot f»dnff TVmttTvnr mez T'fi np/í’í* /IGVi on rrt'or„ senyt adunk ezért a tanyaközpontban. És aminek legjobban örülünk: nem mi ajánlottuk fel ezt a csereüzletet, hanem maga a termelőszövetkezet kérte. Érdekes a hangversenyek közönségének összetétele is. Ma már mindennapos, hogy a termelőszövetkezetek jegyeket igényelnek Jön elég sok diák. nincs olyan hangverseny, ahol a pártbizottság, vagy a tanács egy—két vezetőié meg ne jelenne. Zeneiskolás gyerekek szüleiket hívják és ezek közül is sokan eljönnek. Emellett a helvbeli értelmiség is szívügvének tartja a zenei életet. Az orvosok háromnegyed része mindig ott látható ezeken a han eversenveken. Egy-egy hangverseny teltháza azonban már csak eredmény, amelyhez valamilyen úton el kellett jutni. Ez az út nedig a zenei ismeretterjesztés Tavalv és tavalyelőtt rn^gtartották a zenebarátok hangversenyeit Nvolevan—száz ember iött össze ezekre, ahol egv-effv zeneszerző életét, munká=ságát részletesen ismertették és ehbe7 ílhic7*ráe’ókat is bemutattak. Tdén ezt nem rendelik meg ami véleményűnk szeri itt — kár. Sokat jelentett a zenei ismeretterjesztés fellendítésére a berekfürdői zenei úttörőtábor. Ez olyan jól sikerült hogy jövőre is megrendezik. Ezen kívül a zeneiskolai csellótanárok országos továbbképzését is Berekfürdőn tartiák majd. Minta zeneiskolában megtudtuk, szívesen tartanának hanglemez-bemutatókat is Ehhez azonban az szükséges, hogy megfelelő lemezgyűjteményt kapjanak. A megyei tanács népművelési osztálya megígérte: még ez évben megkaoiák a gyűiteménvt. A legtöbb propagandát mégis az iskola háromszázharminc lelkes diákja végzi Szinte minden foglalkozó« kénviselve van a szülők között. s a gyerekek otthon a kulturált, szód zene lelkes szószólóivá válnak. A város tiszteli a zenét Oborin ittlétekor a Terin Tsz adott fogadást, amelven nagv szeretettel vették körül a kic'y/'.v’ot A17 egy kicsit jelkép is. Ahol az egyik szövetkezet tagja’ hangversenyt kémek a tanvára. a másik szövetkeze* gazdái meg ünneplésben részesítenek eev zongoramű. vész* nem kell félteni a zenei élet Jgyét, — tu — ívűit, művészi-szfnéssi játék folyik. Amíg az elmúlt években több ízben kaptunk olyan levelet is, amely súlyosan elmarasztal egy-egy gyengébb produkciót, vagy a közönséget lebecsülő színészt, addig az idén egyetlenegy ilyen tartalmú bejelentés sem érkezett, olyan nyilatkozat viszont bőven hangzott ei, amely dicsérte a jó előadást. Néhány egyszerű technikai fogás is a sikert segíti elő. Ilyen például az, hogy a világító Berendezést a színház viszi az előadás színhelyére, így a megvilágítás tökéletes, nem zavarja a közönséget ax esetleges félhomály. J ászalsószentgyörgyöo az eddig megtartott előadások teljes sikerrel jártak. Zsúfolt ház, lelkes, jól reagáló közönség várta a művészeket. Itt a művelődési ház igazgatója, Lukácsi László a szervezés motorja. Az a módszere, hogy ha valahol szülői értekezlet, brigádgyűlés van, vagy csak egyszerűen együtt talál négyöt embert, elbeszélget velük a darabról, felkelti érdeklődésüket, meghívja őket az előadásra. így például a Tartuffe jászalsós zen tgyörgyj bemutatója előtt már a közönség nagy része tudta, milyen jellegű előadást lát. Általában ahol a művelődés.! otthon vezetője szívügyének tekinti a színházat, ott nincs is probléma. Így van ez T-szapüspökin, és Zagyva- rékason is. Ez utóbbi helyen olyan, a megyében egyedülálló eset fordult elő, hogy többen a színház szervezőjéhez fordultak, szerezzen nekik jegyet, mert másképp nem jutnak hozzá. Jászladá- nyon az első községi előadásra minden jegy elkelt. Természetesen ellenpélda is akad. Tiszaföldyáron például ebben az évadbán három előadás maradt el.- Több helyen csak a színház hivatalos szervezője tesz meg nem egy esetben mindent, hogy sikerüljön az előadás. Akad a megyében olyan művelődési otthon igazgató is, aki egyszerűen el sem jön az előadásra, pedig ingyen nézhetné meg. Elképzelhető, Ilyen példamutatás mellett milyen a közönség szervezése, felvilágosítása. Az sem közömbös, hogy a község állam’, párt- és tömegszervezeti vezetői menynyire becsülik a színházat. A már említett jászalsó- ezentgyörgyön nem múlik el előadás anélkül, hogy a vezetők közül igen sokan ünneplőbe öltözve meg ne jelennének. Nyilván érzik, hogy a színház az ő emberi fejlődésük számára is igen sokat jelent. Zagyvarékason a tanács apparátusa a maga, családi és baráti köre részére esetenként 120—150 to- gyet is vásárol. Mire hivatkoznak előszeretettel azok, akilk gyengébb eredményeket mutatnak fel? Elsősorban a televízióra, amely miatt kár is szervezéssel fáradozni. Ezek az emberek csak arról felejtkeznek el. hogy az e cikkben pozitív példaként felsorolt községekben legalább annyi a tv-készülék, mint náluk. C ’oltás még arra hivat- ** kozni, hogy a parasztság nehezen mozdul. Viszont sok helyen a tsz egész széksorokat vesz meg a tagjainak esvs7erre. És nemcsak a legjobban záró szövetkezetok! A kÖ7őncóos7ervezés nem csak és nem is elsősorban üzleti vállalkozás. Kulturá- 'is feladat. N“m közömbös, bánván jönnek el egy-egy előadásra, mit tudnak a bemutatandó műről, milyen érzéssel ülnek le a székekre. A kiművelt ízlésű közönség nem a színháznak fontos elsősorban, hanem éppen a művel "'dési munkásoknak, akiknek lényegesen meg- WVnnvíti a dolgát, ha tájékozott és a színházon keresztül a kultúrához közeledő emberekkel onm* körülvéve. Bér nádi IM Egy város, mely tiszteli a zenét
