Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

1663. Január 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A választók javasolták — Munka Egy szavad óverseny a karcagi A karcagi városi tanács titkárságán kötegnyi jegyző­könyv fekszik; a lakosság és a tanácstagok kapcsolatának írásos dokumentumai. A jegyzőkönyveket a tanácsta­gok fogadóóráin és beszámo­lóin vették fel. Kisebb rész­ben panaszokat, többségük­ben közérdekű javaslatokat tartalmaznak. Arról szólnak, hogy egyik, vagy másik utca választópolgárai miként kép­zelik el városuk és körzetük fejlesztését. A lakosság javaslatait meg­becsülik a tanács vezetői és az apparátus dolgozói. Min­den észrevételt gondosan megvizsgálnak és elintéznek. Rövid időn belül válaszolnak, melyet a tanácstagok közve­títenek választókerületük la­kóihoz. Az emberek szeretnek kul­turáltabb környezetben élni. Nem akarnak a sötét utcák­ban botorkálni, sarat taposni és nagy távolságról vizet hor­dani. Jogos kívánságok ezek. S kinek tolmácsolnák, ha nem a tanácstagoknak, akiket ők választottak, ős akik értük dolgoznak. Karcag kommunális intéz­ményei a felszabadulást meg­előzően elmaradottak voltak. Az utóbbi négy év alatt többek között 13 kilométer villanyvezeték, négy tanyasi bolt és 38 kilométer járda épült. A lemaradás mégis nagy. Elsősorban a külső kör­zetekben ritka a vízvezeték- hálózat, kevés a kifolyócsap és sok a sáros járda. Akad­nak még kivilágítatlan utca­részek. így nem csodálkozha­tunk azon, ha ezek meg­oldását sürgetik a választó- polgárok. Az igények kielégí­tése természetesen a pénz­ügyi fedezetnek megfelelően a városfejlesz.tési tervekben —• folyamatosan történik. Mindig figyelembe veszik a választók? észrevételeit. Ivánjá- Lőrinc,j. .tanácstag. Némth. Józsefné kérését tol­mácsolta: villanyt kémek a Ketel utcába. A tanács tel­jesítette ezt, s 1962. második negyedében már villany vi­lágított ap, addig sötét utcá­ban. Nagv Imre választópol­gár sürgetésére a Kinizsi és a Kisűiszállási út sarkán lé­vő hibás világítótestet még az nao kiiavítatta a tanács. Téliesítettek a Jándi utcaiak kérését, ők is lámpát kap­tak. Jdnéhány kifolyó létesült tavaly Karcagon. tanács megvaiósitotla margójára gyök után kifolyócsapot kap­nak a Kisföldi Ill-as utca és a Kerekes István utcai lako­sok is. A Fás utcában a tanácstag sürgetésére árkot húztak. Ki­javították a Virág utcában a megkopott téglajárdát. A Szivárvány utcaiak kérésére pedig az idén épül betonjár­da. Berekfürdőt sokan keresik fel gyógyulás, üdülés céljá­ból. A fürdő környéke azon­ban nem fejlődött megfele­lően. Kozma Ferenc tanács­tag javaslatára az állandó bizottság külön foglalkozott a környék rendezésével. Sür­getésére tavaly 400 folyómé­ter villanyhálózat bővítést és 28 000 forint értékű járdát kaptak. Tálas Lajos tanácstag ta­nyai körzetének lakói iskola üggyel foglalkoztak. Megkér­dezték: mikor épül fel a fel­sőtagozatú tanulók várva- várt kollégiuma. A válasz megnyugtató Elkészült a kollégium épü­let terve, melyet felsőbb szervek most hagynak jóvá. A két miHió forint értékű épület költségéhez a tanács 900 ezer forinttal járul hozzá A tervek szerint a kollégium első 150 személyes szekciójá­nak kivitelezését még az idén megkezdik. Jó ideig megoldatlan volt a városiak közlekedése. Erős András tanácstagnak nagy érdemei vannak abban, hogy a vasútállomástól a Kisföl- dekig (Mezőgazdasági Kutató Intézet) közlekedik az autó­busz. Az idén sűrítik a jára­tokat, az AKÖV ugyanis egy új kocsit ígért a városnak. A lakosság bizalommal for­dul a tanácshoz, mert tudja, jó helyen kopogtat Volt amikor erkölcsrendészeti problémát kellett megoldani és többször családi ügyben — gyermektartás, férj iszá- kossága miatt — intézkedett a tanács. A választók észrevételeinek javaslatainak intézése tör­vény tanácsaink részére. A lakossággal való jó kapcsolat kialakítása éltető elem a ta­nácsok működéséhez. A kar­cagi tanácstagok nagy több­sége sikerrel fáradozott e kapcsolat erősítésében; most is van Az állatokat mindennap el kell látni, bármilyen 1» az idő — ahogyan mondani szokták — akar esik, akár fúj. A karcagi Héke Tsz-ben nyolcvanan dol­goznak az állattenyésztésben, je­lenleg ugyan jóval többen. A ta- karmányelökészítés, a morzsolás, darálás, a keverékek összeállítá­sa számos — különben a növény- termesztőben dolgozó gazdának ad munkaalkalmat. — Silózunk is, vagy húszán ezt a munkát végzik — újságolták á szakemberek. Csodálkozásom lát­tán Tímár László főagronómos bővebb magyarázatot adott: — Korábban négy é3 félezer köbméter süót készítettünk. A kukoricaszár egyrészét viszont a betakarításkor kazalba raktuk, most a kiürült gödröket ezzel töltjük meg. Melasszal és sósvíz­zel készítjük a silót, számítá­sunk szerint mintegy 560 köbmé­tert Hamarosan megkezdődik a Bé­ke Tsz-ben a tavaszi vetőmagvak tisztítása Is. Az árpa, zab és ta­karmányborsó előkészítése a ve­tésre szintén több munkaerőt igényel. AZ erdősávok tisztogatá­sa, valamint a 2656 bold őszi bú­za, a 6*6 bold árpa és a «86 hold lucerna fejtrágyázása is a soron- lévő feladatok közé tartozik. Vasárnap délelőtt hu­szonöt ipari tanuló lépett pódiumra Szolnokon, a MŰM 605-ös Iparitanuló Intézet Igazgatósága és KISZ szervezete által ren­dezett szavalóversenyen. Váltakozó színvonalú szavalatok követték egy­mást, ami — ha nem is mindig indokolt ilyen ver­senyeken, valamelyest ma­gyarázható. Nem is az egyes teljesítményről kívá­nok most írni, hanem a verskiválasztásról. Milyen költemények hangzottak itt el? Nos, tizenhét Petőfi vers. Tizenhét olyan re­mekmű, amit bármikor szí­vesen olvasunk, vagy hall­gatunk. Várnai Zsenitől három költeményt hallhat­tunk, majd Arany, Ady, Kiss József, Tóth Árpád, József Attila, Radnóti, HeL tai, Jevtusenko, Jánossy István egy-egy műve kö­vetkezett. végül egy ameri- Icai népballada. Mielőtt bárki Petófi-elle- nességgel vádolna, gyorsan ideírom, egyik kedvenc versíróm Petőfi Sándor. Mégis, hogy már a kezde­tétől fogva unalmassá kez­dett válni a műsor, annak oka az volt, hogy a műsor szerkesztői — azzal az in­dokkal, hogy a diákotthon a költőről van elnevezve — előirt minden résztvevőnek legalább egy Petőfi-versjt. Ez az intézkedés csak ak­kor lett volna indokolt, ha egv Petőfi-estről, vagy egy Petőfi nevével fémjelzett szavalóversenyről lett vol­na szó. így, a szavalatokat hall­gatva, az volt az ember érzése, hogy a fellépő ipari tanulók nem is ismernek más művészt Petőfin kívül. Azt persze én sem állítom, hogy így van, de abban — remélem — egyetértenek velem az intézet tanárai, hogy egy ilyen szavalóver­senyen felesleges tizenhét Petőfi-verset elszavaltatni más költők rovására. Mi legyen, mi kell, hogy legyen az ipari tanulók sza- valóversenyéhez hasonló rendezvények célját Min­denekelőtt az okosan tör­ténő verskiválasztás. Az, hogy a szavalók minél több költőt mutassanak be. Nem Harm int- éve a község állatorvosa Ha nem tudnám, hogy rxn a foglalkozása a velem szem­ben ülő férfinek, azt hihet- ném, Kenderes főállatte­nyésztője. Csak úgy emléke­zetből sorolja, hogy a község két termelőszövetkezetében mennyi szarvasmarhát, ser­tést, juhot és baromfit tarta­nak. Hány ezer árucsibét ne­veltek fel tavaly, s hogy a Haladás Tsz-ben jelenleg is háromezer kiscsibét gondoz­nak. Zsófi nagyon ügyes asz- gzony —- dicséri a baromfi­gondozót, — nem hiába több év óta ez a munkája, de érti is a dolgát. Állandó „mun­kacsapata” van, ugyanis a férje és gyerekei segítenek neki á sokezer apró jószág gondozásában. Tudja, na­gyon sokat jelent az, ha min­denki egyforma felelősséggel, lelkiismeretességgel végzi a munkáját. S Zsófiáknál így van. Fürkésző, eleven szemével rámtekint, kényelmesebben helyezkedik el a fotelban — vigyázva, mert a csizmája sáros, —* s így folytatja: — Baloghnére. a Vörös Csepel Tsz baromfi gondozó­jára sem lehet panasz, ö is kitüntetett baromfigondozó. De talán annyival nehezebb a helyzete, hogy munkatár­sai, segítői változnak. S míg beletanulnak a mesterségbe, jó időbe telik, egyike, mási­ka hamarosan megunja az állandó lekötöttséget, s más munkát választ Elgondolkozik. S a rövid hallgatás után, mintha más témát kezdene. De nem. — A tanulás, a szakmai is­meretek megszerzése nagyon fontos. Az olyan állatte­nyésztő, aki már végzett va­lamilyen tanfolyamot sok­kal magabiztosabb, kevesebb hibát vét. Évek óta vezetem az ezüstkalászos tanfolya­mot, illetve tartok ott elő­adásokat. Elég gyakran ta­lálkozom munka közben is az állatgondozókkal, a szö­vetkezeti gazdákkal, s nyu­godtan mondhatom, fel le­het kelteni az érdekkörü­ket. Jó paraszti ésszel köny- nven megértik, s követik az új dolgokat, a hasznos taná­csokat — Én nem vagyok gyakor­lati gazda, de mindig azt tar­tottam: a hivatásommal jár, hogy egy kicsit az legyek. Az állattenyésztés, az állategész­ségügy szempontjából sem közömbös mit, s hogyan ter­mel a növénytermesztés. A helyesen takarmányozott álla­tok hozama magasabb, s a be­tegségekkel szemben is ellen­állóbbak. A takarmányter­mesztésnél nagyon fontosnak tartok két dolgot: az öntö­zést, s a fehérjében gazda­gabb növények termesztését — Az idei tervem? TBC mentessé tenni a község szarvasmarhaállományát öt­ven hét jószágot kell kicserél­ni, s akkor Kenderes, teljes egészében negatív tejet szál­lít. , Ez literenként 30 fillér felárat jelent. Ha sikerül ez a terv — amiben nem kételkedem, — a termelőszövetkezetek, a háztájiban tehenet tartó gaz­dák jövedelme szaporodik. Mintahogy abból is elsősor­ban nekik van hasznuk, ha elhárítják az állatok járvá­nyos megbetegedését S ki az, aki mindezt tudásával, fáradhatatlan munkájával segíti valőraváltani? A kenderesiek jól ismerik, hiszen harminc éve él közöt­tük: Dr. Horváth János, a község állatorvosa. N. K. Negyvenezer családi ház és lakás épül az idén magánerőből A Belkereskedelmi Minisz­térium TÜZÉP Főigazgatósá­gán kapott tájékoztatás sze­rint tavaly csaknem 40 000 családi ház, illetve lakás épült magánerőből. Az idén mintegy két százalékkal több, 2,4 milliárd forint értékű építőanyagot biztosítanak er­re a célra. Ez a mennyiség legalább 40 000 családi ház és lakás építéséhez elegendő. Az OTP egymiUiárd 200 mil­lió forint hitelt nyújt az építkezőknek, 100 millió fo­rinttal többet, mint tavaly. baj. hogy a közönség ke­vésbé, vagy egyáltalán nem ismeri még a művész ne­vét, vagy ha éppen a ssa valóversenyen hallja elő­ször. Nem heti félni a ku­darctól, hiszen ma már nemcsak Petőfivel lehet csatát nyerni, sikert el­érni. Alkalmam 9olt beszélni* szavalóverseny díjnyerte­seivel. Elmondották, hogy a tavalyi verseny nagyobb sikert hozott a mostaninál, t bizonyítékul a tematikai szegénységet, a változatas- 8ág hiányát hozták fel, Megemlítették azt *®, hogy többen az egyéniségűktől, érdeklődési körűktől elütő művet választottak elő­adásra. Többen utaltak a korszerűbb irodalmi isme­retek, t a jő szavalás alap- ismereteinek hiányára is, ami méginkább kiemeli as intézet tanárainak helyes, időszerű szándékát: mi­előbb létrehozni az ipari ta­nulók irodalmi színpadát.* B. Gy. A KOMMUNISTAELLENESSÉG APOSTOLA ÉS AZ Ő BIBLIÁJA ' Bővült a vízvezetékhálézat. A lakosság nemcsak társa­dalmi munkával, hanem anyagilag la hozzájárul építés flies. Jő ivóvizet kaptak a Dózsa György út, a Jókai és a Kere­kes István utca lakói. Kifo­lyócsap létesült a Győrfü ut­cában. Tüdős Mihályné a tanács­tagi beszámolón javasolta: a Sánta utcában 110 méter víz­vezeték hálózat létesüljön. Az építés teljes költségét ők az utcabeliek fedezik. A ta­nács méltányolta az igényt, s az idén először itt kezdik a vezeték lefektetését. A fa­A FÖLDRÉTEG MÉRÉSE A TENGER FENEKÉN Amerikai oceanológusok, a Columbia egyetem mun­katársai egy 553 tonnás, három árbócos luxushajón 12 hónapig járták a ten­gert, 56 000 mérföldet tet­tek meg és különféle tudo­mányos kutatásokat végez­tek. Többek között a tenger fenekén a sziklákat borító földréteg vastagságát és ré­tegződését vizsgálták, éspe­dig hanghullámok segítsé­gével. A hangot közvetle­nül a tengerszint alatt rob­bantott kisméretű bombá­val állították elő. A rob­banás hangja részben le­hatolt az óceán fenekére, s különböző mértékben verő-, dött vissza a sziklákról ésj *z őv-et borító puha rété-1 •Aröl. 1 Uf ASHINGTONBAN tör- ■■ vényszék elé citálták a kommunista pártot A per hivatalos elnevezése: „Az Amerikai Egyesült Államok kormánya kontra az Ameri­kai Egyesült Államok Kom­munista Pártja.” A vádanyag oroszlánrészének a „szállító ja” az amerikai titkosszolgá­lat: a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI). Ezzel kapcsolatban foko­zott érdeklődésre tarthat szá­mot Edgar Hoovernek, az FBI igazgatójának a közel­múltban megjelent könyve, amelynek címe: „A kommu­nizmus vizsgálata”. A titkos- szolgálat vezetője: a kom- mundstaellenesség első számú apostola az Amerikai Egye­sült Államokban. Könyve egycsapásra a kommunizmus ellenségeinek b'bliája lett. „Tansegédletként” ajánlják iskoláknak, egyetemeknek, katonai tanintézeteknek. Ezt a könyvet bizonyosan elol­vasták azok a bírák és es­küdték is, akik részt vesz­nek a kommunista párt el­len indított perben. Edgar H »ver „A kommu­nizmus vizsgálata” című könyve alapján fogalmat al­kothatunk magunknak arról, hivatalosan milyen érveket sorakoztat fel Washington a kommunista párt ellen. Mielőtt azonban rátérnénk Hoovemek a kommunizmus­ról szóló fejtegetéseire, sze­retnék rávilágítani az „il­lusztris szerző” — hogy úgy mondjam — „alkotói mód­szerére”. Ahogy kinyitottam a könyvet, ezt olvastam: „Titkosrendőrség nincs...” Meg kellett dörzsölnöm a szemem. Nem kétséges: az Amerikai Egyesült Államok­ról volt szó, ahol az éppen Hoover vezette titkosrendőr­ség a spiclik, besúgók és pro­vokátorok légiójával hálózta be az országot! Csak nem­régiben ismerte be Jack Levine, az FBI egykori ügy­nöke, hogy Hooverék hivata­la provokátorokat épített be a kommunista párt soraiba. Hiszen ugyebár .....titkos­re ndőrség nincs”! ILI ISTER Hoover könyvé­BT* ben szeszélyesen ele­gyedik a féligazság (amely köztudomásúlag a hazug­ságnál is rosszabb) a leggátlástalanabb és leg­arcátlanabb hazudozással. Es a2 amerikai titkosszolgá­lat főnöke „elméleti” vizsgá­lódásaiba korántsem erede­ti: mindenféle ócskasággal hozakodik elő Ilyen például az az állítása, hogy a kommu­nisták tagadják nemcsak a hagyományos értelemben vett erkölcsöt, hanem min­denféle erkölcsöt. S ez a zagyvaság egy évvel azután látott napvilágot, hogy az SZKP új programjában fon­tos helyet foglal el a kom­munisták erkölcsi kódexe! Edgar Hoover gyermeki közvetlenséggeü keveri-ka- varja a tényeket. Itt van példának okáért az az állí­tása, hogy Lengyelországban külön törvényt hoztak (így írja: törvényt), amely kötele­zi az írókat, hogy műveiket a kommunista párt szájaíze szerint alkossák meg. Szinte hallom, mekkorát»kacagnak majd ezen a sületlenségen a lengyel íróik és költők! Arról, hogy Hoover milyen forrásokból meríti a Szovjet­unióra vonatkozó értesülé­seit, elég világosan beszél a következő tény: a „szabad kormány” eszményképének — Kerenszkij ideiglenes kor­mányát tartja! S tüstént ter­jedelmesen !dézi is ennek a régi, kétbalkezes politikusnak a rosszindulatú acsarkodását. Amint várható volt. a bé­kés egymás mellett élés elve különösen nincs Ínyére ez Hoovernek Kneíenti: .....ez új abb nagyereiű feswer a kommunizmus arzenáljában”, amely hivatva van „elaltatni a szabad világ, jelesen az Egyesült Államok éberségét”. Ebből nyilvánvaló, hogy a könyv szerzője a „veszették” táborához tartozik, akik el­lenzik az államok közötti békés kapcsolatokat. A MÚLTBAN az FBI ve­zetójéről nem egyszer kiderült, hogy rokonszenve­zett a nácikkal. Oj könyvé­ben is van egy jellemző hitlerbarát kijelentése. A szovejt hadsereg volgai csa­tájának győzelmes befejezé­sén keseregve azt írja, hogy ez „nemcsak fordulópont volt a szovjetek sorsában a má­sodik világháború idején, hanem a kommunista elő­nyomulás kezdetét is jelen­tette, amelynek folyamán hét európai ország vesztette el szabadságát...” A szovjet hadsereg hősies támadása felszabadította Kelet-Európa országait a náci megszállás alól. a vérgőzös terror, a gyűjtőtáborok és a gázkam­rák uralma alól. — ez az a .szabadság”, amelynek el­vesztésén Hoove- siránkozik. Tűrhetetlen, hogy egy kor­mánytisztviselő, mint ami­lyen Hoover is, durva — és nagyon buta — kirohanáso­kat Intézzen hivatalos szov­jet intézmények ellen Már- Dedig elmeszüleménye bő­velkedik az ilyesmiben. Szoviet int^-t—Anvek munka­társainak néldául a legko- molvabb—i Mróia hogy új­ságokra és fölvói—toVr-p fi­zetnek elő, könyveket vásá­rolnak, nyilvános előadáso­kat látogatnak. Bizony jó lenne, ha Moszkvában műkö­dő amerikai intézmények egyes munkatársai az ilyen gyakorlat keretein belül ma­radnának. A 2 CSAK természetes, hogy Hoover könyvé­ben leginiká' j az amerikai kommunistákra jár rá a rúd. A szerző állítása szerint va­lamennyien kémek és szabó- tőrök; a kommunistákra bukkanó lojális állampolgár­nak kutyakötelessége lóhalá­lában elrohanni az FBI-be, hogy megtegye feljelentését. Mister Hoover persze egyet­len egy esetet se tad pro­dukálni, amikor egy kom­munista törvényellenes cse­lekedeteket követett volna el. Mindezek után hadd idéz­zük az amerikai kémfőnök hajmeresztőén képmutató hazugságát: „Büszkék va­gyunk arra, hogy az Ame­rikai Egyesült Államokban a véleményszabadság nrn- deniki számára biztosítva van, — jelenti ki Edgar Hoover. — Mindenki máshoz hasonlóan a kommunisták­nak is joguk van egyéni meggyőződésre. Minthogy al­kotmányunk szavatolja a szólásszab'^ásot, nrndnvá- jan — ide értve a kommu­nistákat is — szabadon ltí- feithetiük áfiáoTVMntiiTvirat a törvény szabta keretek kö­zön.” Ugye müven jó illusztráció ez a Washington’ kirakat­perhez?... B. Izakov

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents