Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-13 / 10. szám

1963. január 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s Az igazgatónak szabad? Erdős Antal, a Szolnok me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat igazgatója el­len egymás' után érkeznek bejelentések felettes szervei­hez. Nos, ilyen esetekben szá­molni lehet intrikával is, hi­szen a vezető beosztásokban dolgozóknak — adódhatnak rosszakarói. De csak intriká­ról van szó ez esetben? Erdős Antal régebben már kapott fegyelmit igazgatóhoz méltatlan magatartásáért. A kereskedelem szakosítása előtt előfordult, hogy külföl­di utazásakor a hozzátartozó üzletből magához vett egy pár női cipőt, s annak árát csak hosszú idő után egyenlí­tette ki, mikor már nagyon vizsgálgatták az ügyet. Minek visz külföldre női cipőt egy férfi? — latolgatták beosz­tottai. — Biztosan csencselni akar. de akkor miért nem fi­zeti meg az árát? Felettesei mondták neki akkoriban: „a vezetők job­ban reflektorfényben állnak, nem engedhetnek meg ma­guknak olyan tetteket, ame­lyek csorbítják tekintélyü­ket”. Erdős Antal ígérte: nem is­métlődik meg hasonló eset. Szavát nem tartotta be. Mi­kor a közelmúlt hónapokban az NDK-ba utazott jutalom- üdülésre, tehát olyan pihe­nésre, amiért egy vasat sem kellett fizetnie, élelmiszere­ket kért az egyik üzletből. Bíró Boldizsár, az üzlet ve­zetője 3—400 forint értékű élelmiszert küldött Erdős la­kására. A küldemény árát csak hetek múlva fizette visz- sza Erdős Antal. — Humanitásból tettem, — mentegetődzik most Bíró Bol­dizsár. — Azt mondta, nehéz anyagi körülmények között élnek. Erdősnek van ugyan három gyermeke, — de négyezer fo­rintot meghaladja a havi jö­vedelme. A vállalat dolgozói­nak keresete viszont csak 800 —1200 forint, s köztük is van Jónéhánvnak két-három gyer­meke. Nincs igaza tehát Bíró Boldizsárnak. Ö a vállalat pártszervezetének titkára, s e hivatása szerint sem lett vol­na szabad elősegítenie, hogy az igazgató jogtalan kérelme teljesüljön. Az a cél, hogy segítsünk minden embert egyenes úton tartani. Ez viszont nem sike­rül akkor, ha nemcsak elnéz­zük, hanem elő is segítjük szabálytalanságait Miért nem szólnak az igazgatónak, miért nem figyelmeztetik? S beosz­tottai egyrésze miért takar­gatja cselekedeteit? — Azért, mert azt tartják: „mégis csak az igazgatóval állunk szem­ben, s nem biztos, hogy ha fegyelmit kap, leváltják-e. S akkor ezernyi — be nem bi­zonyítható módon árthat”. Az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál is van ilyen véle­ménye a dolgozóknak. Egymás közt sokat beszél­nek arról is, hogy az igazgató ballépéseit mások is követhe­tik. Mert például hogyan tart rendet az olyan vezető, aki az áruraktárban iszik? Ho­gyan ellenőriz, miként köve­telhet fegyelmet? Erdős Antalnak már ko­rábban látnia kellett volna ezeket, s levonni belőle a megfelelő tanulságokat. Gon­dolni arra, hogy az igazgató kedvéért sokszor akaratuk el­lenére is tesznek szívességet az emberek. — Nehezen hihető pél­dául, hogy csak szívességből vitte le Erdőst a Balaton- menti vállalati üdülőbe saját gépkocsiján az egyik beosz­tottja, akit erre az útra a vál­lalat ellenőre kért fel. S vicclapba kínálkozik az üdülőbeli eset: — Hozni kel­lett volna húst is ide, mert rossz a koszt, — mondotta megérkezésükkor Erdős. Be­osztottja elértette a célzást: két nap múlva az igazgató után küldött néhány kiló sült- húst. Ilyen dolgoktól még nem dől össze a világ, — de köny- nyen megdől sok ember hite a vezetőjében, s akkor már oda a tekintély is, ami vezető beosztáshoz nélkülözhetetlen. Simon Béla CSAKNEM 58 000 HOLD TRÁGYÁZOTT FÖLD Megyénk közös gazdaságai­ban a vezetők és szakembe­rek egyre nagyobb gondot fordítanak a talajerő vissza­pótlására. Tavaly például csaknem 58 000 holdra szór­tak istállótrágyát. Jelenleg is sok helyen hordják a trágyát a földekre, s ott szarvasokba, illetve kazlakba rakják. Több közös gazdaságban telepítenek szőlőt Jászberény környékén és több járásban a termelőszö­vetkezetek 1963-ban is gyara­pítják a szőlőterületet. A terv szerint 1049 holdon végeznek talajforgatást, készülve a sző­lő ültetésére. A kunszentmár­toni járásban befejezték, a jászberényiben 140, Jászbe­rény város közös gazdaságai­ban pedig 205 holdon végez­ték el ezt a munkát. A kunhegyesi járásban 60, a törökszentmiklósiban vi­szont csak mintegy 10 száza­lékát forgatták meg a szőlő telepítésre kijelölt talajnak. Takács Tibor, a karcagi Általános Szerelő KTSZ dol­gozója 1200 lóerős tolóhajó akkumulátortöltő távvezérlő berendezését szereli. A Vörösmező kiszesei Lesz-e „Huszárvágás” Szandaszöllősön ? — Összeesküvés — Kukoricásból futballpálya — Nem csináltunk mi még semmit a KISZ-ben. Alig pár hónapja múlt, hogy együtt vagyunk. Kezdetben nehezen megy minden. A közös tanulás, sport, ver­seny. még nagyon távol állt a fiataloktól. Szerepelni akartunk. Lázas készülődés következett, egyik próba a másik után, örültem a lel­kesedésnek. Háromfélvonásos vígjáték volt, szilveszterre terveztük. Aztán nem lett belőle semmi. Ül velem szemben és pa­naszkodik. Hallgatom. Pali harmadik hónapja KISZ-tit- kár. Arad belőle a szó: — Nehéz lesz újra elkez­deni valamit. Olyan rossz így... Ez volt az első vál­lalkozásunk, ez nem sikerült. Nagyon sajnálom... — Én is... — bizonyít mel­lette szomorúan Rozika. — Rossz volt, miikor megtud­tam, hogy elmarad. Két na­pig utána szólni se lehetett hozzám. Otthon is megszid­tak. Haragudtak a késő esti próbák miatt. És hiába jár­tam... Pedig jó volt együtt Nekem nincs semmi funk­cióm itt. Szeretem a KISZ-t. A többiek is szeretik, tu­dom, mégis olyan nehéz szól­nom valamit. Biztatni, lelke­síteni kell Jeges Rózsit és a FELHÍVÁS A Szegedi Vedres látván Építőipari Technikum Igaz­gatósága közli az érdeklődő szülőkkel és tanulókkal, hogy azok az általános iskola Vili. osztályát f. tanévben végző tanulók, akiknek félévi ta­nulmányi eredménye leg­alább közepes, vagy akik az elmúlt tanévben ugyancsak legalább közepes eredmény- nyel végezték el a VIII. osz­tályt és a 18-ik életévüket még nem töltötték be, vala- nmt érdeklődnek az építő­ipari technikusi, pálya iránt beiskolázásuk és felvételük érdekében március 1-ig je­lentkezhetnék az illetékes ál­talános iskola igazgatójánál, ahol a további részletes tá­jékoztatást megkapják. Orvo­si vizsgálat kötelező. A fel­vételi vizsgák április hó ele­jén lesznek. Felvételi vizsga magyarból, szabadkézi rajz­ból és matematikából van. A vizsga pontos anyagát a Művelődésügyi Közlöny 1960. nov. 15-i (22.) száma tartal­mazza. Leánytanulók részére kollégiumi elhelyezést bdzto­a£iv*nA rvm titkárt, hiszen nincs veszve minden az előadás miatt. Kevesen vannak a szerve­zetben, húsznál alig többen, az is baj. És a helyiségük is nagyon kicsi. Azt mondja Pali: — Az egyik irodában tart­juk az összejöveteleket. Egy hónapja azt is odaadtuk a vesszőtdsztító brigádnak, ott nem fáztak. Mi meg néha azt sem tudjuk, hol próbál­junk. — Miért nem? — szólok közbe, mert csodálkozom. — Mikor idejöttem, hozzátok a tsz-be, a Kossuth úton lát­tam egy táblát: „Szandaszöl- lős, Vörösmező Tsz, Kiss János KISZ-szervezet szék­háza”. Elég nagy épület volt. Most ő csodálkozik tájé­kozatlanságomon. Elmagya­rázza, hogy az már régen non az ő széfcházuk. A tábla tévesztett meg. Ott felejtet­ték. Tavaly, meg az előtt még több mint nyolcvanéi voltak a községi alapszerv­ben. — Aztán összeesküvést szerveztek ellenünk. Igen, összeesküvés volt, nem túl­zók, Kiközösítettek bennün­ket, téesz tagokat. Nem szól­tak, nem foglalkoztak ve­lünk. ök gyárban dolgoznak, Szolnokon. segédmunkások. Minket meg nem becsültek. & akkor megsértődtek, otthagyták a társaságot. 1962. tavaszán elhatározták, hogy külön szövetkezeti KISZ-t szerveznek. Fekete Ilona, az akkori titkár nem tudott bánni a fiatalokkal. Ezért maradt el a politikai oktatás is. Ritkán jártak be, hébe-hóba volt egy-egy gyű­lés, más nem. Októberben a vezetőlány azt mondta, 6 nem jön többet. Akkor vá­lasztották meg a kászesek Kusnyár Pált, aki most egy kicsit pesszimista, de nem nagyon, mert... — Látod azt a fekete szán­tást? — mutat M az ablakon túli nagy, üres területre. — Ott lesz a mi futballpályánk. Magunk készítjük. Az őszön még kukorica .volt benne. Tavaszra kész lass csak a jó időt várjuk az elmunkálás-. hoz. Későbbre oktatást is tervezünk és bekapcsolódunk az „Ifjúság a Szocializmu­sért” mozgalomba. — Az előadással mi lesz? — kérdezem. — És azt sem mondtátok meg, hogy miért maradt el? — A szerepnek egyelőre vége — idézi Rózsi a siker­telen próbálkozást. — Pedig jól kezdődött. Muosi Sándor hozta a színdarabot Tenyő- szigetről. A címe „Huszár vágás”. Sanyi már kultúrfe­lelősi tanfolyamot is vég­zett, őzt mondta, majd be­tanítja vélünk. Aztán ő nem járt rendesen a próbákra. Mikor másnak adtuk a sze­repét, megsértődött. Felkap­ta a szövegkőnyyet, meg az abból kimásolt papírlapokat és elment vissza a tanyára. Ez volt december közepén. Nem láttuk azóta. Pali szemvillanásából lá­tom, hogy legalább úgy ha­ragszik rá, mint ez a kis­lány. — Kár volt' megbízni ben­ne — mondja, — nem ér­demelte meg. Csak a szerep­könyv megvolna... De én megszerzőm a föld alól is. És márciusban előadjuk, já­runk faluról falura, a téesz- ekbe. — Rámnéz. — Ugye elhiszed, hogy nekünk sike­rül? Elhittem, Fehér Mária Ékkövek A LOMBIKBAN A Haile körzetében lévő Bitterfeld-i elektrokémiai kombinát Kelet-Németor- szág első üzeme, amely lombikban ékköveket állít elő. A mesterségesen elő­állított kövek 15 színár­nyalatban készülnek Az üzem specialitása a füstto­páz és különféle azneüszt- saerű mű-kövek Álltam a falu főterén és fülem a következő mondatot kapta el: ,-Jön o dömperrel és az agrc-nómus megmondja majd neki, hogy melyik üzemegység területén dolgo­zik, én úgy tudom, hogy a hidrogióbus mellett. Szőr ku csmás, jegenyema­gas atyafi mondotta ezt egy söröshordót formázó testes emberkének. Mindkettő lát- nivalóan parasztember volt Az a fajtád amelyiknek em­lékezete még őrzi a népme­sék Argyílus királyfiját, és a népballadákat benépesítő be­tyárok rekedt indulatszavait. És ez a mondat már olyan volt, hogy ha 18 évvel ez­előtt hangzik el, nincs ma­gyar paraszt, aki megértse. Ilyen nagyot változott pa­rasztságunk nyelvkincse ilyen rövid idő alatt? Ilyen nagyot! S ebben a változásban nem kevés a nyelvnek természetes gazdagodása — és nagyon sok az- amit a viharos iramú társadalmi-gazdasági átala­kulásunk hozott magával. A nyelvészek számontarí­ják, hogy a Czuczor—Foga- rasi-féle nyelvszótár, amely 1874-ben jelent meg, még „csak” 110 784 cikkből állt s ezen belül mintegy 100 000 szót ismertetett Negyedszá­zaddal később az Akadémia által kiadott ,-Címszójegy- zék” már 122 000 szót ismer­tetett Nemrégiben jelent meg a Magyar Nyelv Értelmező Szótárának hetedik, befeje­ző kötete s a hét vaskos kö­tetben 206 873 szócikket talá­lunk. Nyelvünk óriási arányú általános gazdagodását jelzik ezek a számok. És ezen bélül a paraszti élő beszéd színe­sedését szebbé kifejezőbbé válását is. Hírhedtté vált a múlt szá­zadban egy Müller nevű in­gái nyelvésznek az az állí­tása. amely szerint vannak angol parasztok, akiknek a szókincse még a 300 szót sem éri el. Talán ez a képtelen „megállapítás" is bátorított nálunk az 1940-es években egy cikkírót arra, hogy ki­fejtse: a magyar parasztem­ber beéri 300—500 szó hasz­nálatával. Aki életében tíz percet be­szélt már magyar paraszttal, vagy akárcsak belelapozott egy népköltészeti antológiá­ba. az tudja, hogy ez a té­nyek milyen durva, igazság­talan — parasztságunkat mé­lyen sértő — meghamisítása. És ha csak futólag is szem- ügyre vesszük, mivel, meny­nyiben gyarapodott paraszt­ságunk szókincse a felszaba dulás óta, elámulunk. Üj szavak seregét hozta el­sősorban a munkásmozga­lom, Még az átlagértetmisé- gjek körében is vajon há­nyán ismerték a Horthy-vi- lágban például ezeket a sza­vakat: aktíva, népnevelő, pártmunkás, ideolóiga, párt- iskola, dogmatizmus stb., stb. A nagyüzemi gazdálkodás sajátos szervezési formái, mindennapi gyakorlata issza vak százaival vagy talán ez­reivel gazdagította nyelvün­ket- Valaha vajon mire gon­dolt volpa a parasztember például ’ezeket a szavakat hallván: munkaegység, zár­számadás, brigád-vezető, kom- bájnos, háztáji, agromómus, tervfegyelem, mérleghiány, gépállomás, üzemegység, ser- tésgondozó, ellenőrző bízott- súq9 De áradtak — és áradnak • az új szavak a közigazga­tás- a kereskedelem, az is­kola életéből is. Ma már meg­szokott csengésük van az ilyeneknek: vébe tag, népi ellenőr, tanácstitkár, önlci- szolgáló bolt, vendéglátóipar, árualap, technikum, levelező hallgató, társadalmi ösztön­díj, vegyszeres gyomirtás, hi­telkeret, faluszínház, űrhajó, televízió, kardigán. Űj fogalmak, intézmények, eljárások, árucikkek — az új élet megannyi ténye hozta nyelvünkbe e szavakat, vagy tette korábban ritkább hasz­nálatukat nándfiraaagttvá. Még régi közmondásaink egyike-másika is megújult az évek során. Korszerűbb gon­dolati tartalmat kapott Jegy­zetfüzetemben bukkantam például a következőkre: „Jobb a sűrű előleg, mint a híg zárszámadás.” Vagy: „Idővel a buta elnök is hajt az okos szóra.” Es: „A gebe csak gebe marad, ha tsz jászlához kötijc is.” A magyar nyelv történe­tének viszonylag rövid sza­kasza során gyökeresedték meg nálunk e szavak. É9 jámbor testvériességben élnek és hatnak olyan évezredes szavainkkal, mint a mos, varr, főz, apa, anya, vot meztéláb. És jól megférnék a nyelvújítás karában alko­tott olyan — ma már matu­zsálemi korúnak vélt — sza­vainkkal, min t például a sü­temény, ügyes, veszteség, ver­senyez, emberiség és társaik És ha már a nyelv gazda­godásáról beszélünk, nem mehetünk él szó nélkül, el­hulló, lassan-lassan feledés­be merülő szavainkról sem. Azokról, amelyek használata a régi világ intézményeihez, emberi viszonylataihoz, jog­rendjéhez kapcsolódott Gyakran tapasztaltam, hogy a mai falusi gyermekek több­sége nem érti mór egyes olyan szavak jelentését — holott azok használata még húsz esztendeje is természe­tes volt. „ispán, intéző, szol- gabíró, fiatalúr, méltóságod’ — sorolhatnánk a régi rend­szer hatalmi viszonyait érzé­keltető szavakat De az ilyen direkt politikai vonatkozású szavakon kívül százszámra vannak az olyanok, amelyek közvetettebb módon ugyan, de ugyanerről a változásról beszélnek. Néhány hete pél­dául egy falusi iskola har­madik osztályos tanulóinak föltettem a kérdést: „mit ne­vezünk palatáblának?" Hu- szonégy gyermek válaszolt valamennyi írásban. Egyetlen elfogadható féleletet sem kaptam. Mégis ideírok egyet a buzgó felvilágosítások kö­zül- így szól: „Palatáblának mondjuk azt a táblát, amire őseink írtak, mert nem volt még papír.. S ezt a népmese ízű fele­letet töltőtollal rótta papírra a nebuló, ugyanolyannal, mint amilyennel én ezt a cikket írom. így vallhat szavak eltűnése arról, hogy miként válik tel­jesebbé, szebbé az élet Bajor Nagy Ernő Műtéteknél varrás helyett — ragasztás Röviddel miután ameri­kai sebészek a műtéti csi­peszek helyett megkezdték speciális ragasztószalag al­kalmazását a sebek össze­fogására, most feltaláltak egy új ragasztószert is, amely helyettesíti á var­rást. .Ezentúl a véredénye­ket nem varrással, hanem a plasztik anyagból készült ragasztóval lehet majd ösz- szekötni. Az eljárásnak, feltalálói szerint, a követ­kező előnyei vannak: a szöveteket azonnal össze­fogja éspedig olyan erővel, amely lehetetlenné teszi, hogy elváljanak egymástól, mielőtt bekövetkeznék a természetes behegedés. A ragasztóanyag nedves szö­veteken is „köt” és az em­beri test hőmérsékletén megtartja valamennyi sa­játosságát. Végül, de nem utolsósorban, baktérium­ölő hatása is van. Az amerikai sebészek a legújabb technikát egyelő­re még csak kísérletileg al­kalmazzák. Eddig 170 ku­tyán végeztek sebészi be­avatkozást vele kivétel nélkül síkerreL * Szavak élet© — országunk élete

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents