Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-11 / 8. szám

.983. Január IX. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Új sikerek előtt Beszélgetés a Karmesterrel — Verdi emlékműsor Egy hires kórus tervei a karmesterrel ezúttal nem a pódiumon találkoz­tam. Ott ültünk irodájának egyik meghitt sarkában, a szolnoki Bartók Béla zene­művészeti szakközépiskolá­ban, amelynek igazgatója. Kissé nehezen indult a be­szélgetés, hiszen a muzsiká­ról, az énekről oly furcsa prózában szólni... Kóbor An­tal 16 esztendeje vezeti, irá­nyítja a hírneves szolnoki vegyeskart, amely jelenleg a, Ságvári Endre Művelődési Ház égisze alatt működik. Enyhe mosollyal kezdi: — Mintha csal. most lett volna, úgy elszaladt ez a 16 esztendő. Bizony, jóné- hány kórustag elment ez idő alatt, de akad még sok régi énekesünk is. Sikerekről, ha­zai, külföldi turnékról, a repertoárról egyaránt sokat beszélhetnék, de most a jö­vő, a tervek a téma, igaz? — Valóban. — Az idén hat megyei városba és községbe látoga­tunk él. Emellett Salgótar­jánba, Sátoraljaújhelyre, Sárospatakra és Hollóházára megyünk. Hollóházán a Tisza Táncegyüttessel közösen adunk műsort — a terv sze­rint. — Milyen produkciókat hallhat majd a megyei és a megyén kívüli közönség az énekkartól? — Köztudomású, hogy eb­ben az évben ünnepli a világ Verdi születésének 150. évfordulóját... Ebből az al­kalomból Verdi kórusműve­ket adunk élő a szolnoki szimfónikus zenekar kísére­tével. Lesz ezek között ter­mészetesen felújítás is, pél­dául a Trubadúrból a Kato­na és a Cigánykórus, a Mac- beth-ből a Győzelmi kórus, a Nabuccóból a Szállj gon­dolat, stb. — Ez lesz az énekkar leg­nagyobb vállalkozása? — Korántsem. Ügy érez­zük, eljutottunk most már odáig, hogy bemutathassuk a legutóbbi négy évszázad kórusirodalmának legjavát, keresztmetszetszenien. Helyet kap ebben a műsorban a renaissance, a barokk, a klasszikus, a romantikus és a modem korszak megannyi kórusműve. — Például? — Monteverdi: A hajnal című, ötszólamú madrigálja, négy Bach-mű, Haydn: az Évszakok és a Teremtés cí­mű oratóriuma, Debussy: Es halkan szól a tamburin című műve, Kodálytól a Mátrai képek, — hogy csu­pán néhány számot említ­sek. Az énekkar egyébként csupán a XVI. századi kó­rusművek közül tizenkettőt ismer, s gazdag repertoá­runkból részben felújítással, részben bemutató előadással igyekszünk megvalósítani „keresztmetszet” műsorunkat. Elmondta még Kóbor An­tal azt is, hogy az 1958 ban Szocialista Kultúráért Ér­eleméremmel kitüntetett énekkar már készül a Ság- vári Endre kulturális szem­lére, amelyen Debussy, Ko­dály, esetleg Verdi kórus­műveket is bemutatnak. Nemzeti ünnepeinkre, ápri- 1* 4-re és november 7-re is igyekeznek új meglepetéssel kirukkolni, elsősorban egy új szovjet kórusmű bemu­tatásával... PolUUcai txklátn NEDŰ, ISZÁKOS ÖREG HÖLGYEKNEK ILLEMSZABÁLY OK AZ ELNÖKNEK POLITIKAI GÖRLÖK KOZMIKUS BOROTVAPENGE — hubor —­Sa|tótájékoxfafó műkorcsolyázó és jégtánc Európa-ba^nokságról A ban budapesti Kis Stadion­február 5—10-e között sorra kerülő 1963. évi mű- korcsolyázó és jégtánc Euró- pa-bajnoksággai kapcsolatban csütörtökön «ajtótájékoztatót tartottak a rendező és szer­vező bizottság tagjai. Micsonai Béla, a Magyar Jégsport Szövetség főtitkára, a rendezőbizottság titkára és a szervezőbizottság vezetője közölte, hogy az EB iránt minden eddigit felülmúló érdeklődés nyilvánul meg. 12—15 ország részvételére számítanak, és előzetesen eddig 10 ország jelezte rész­vételét: Szovjetunió* NDK, NSZK, Ausztria, Jugoszlávia, Hollandia, Nagy-Britannia, Franciaország, Norvégia és Csehszlovákia. Érdekesség, hogy a hollan­dok Soukjre Dijkstra mellett egy férfiversenyzőt is indí­tanak Walter Toledo szemé­lyében. Az EB versenyedről 17 ország 20 tv-éllomása ad helyszíni közvetítést és külön tv-fllm készü] az amerikai­aknak. Nagy létszámú új­ságíró-gárda is jelen lesz a versenyen, csütörtökig 20-an jelezték részvételüket, első­sorban nyugati államokból. Ezután dr. Térték Elemér, a rendezőbizottság egyik tag­ja közölte, hogy magyar szempontból máris jelentős eredménynek tekinthető az, hogy ismét valamennyi számban rajthoz tudunk ál­lítani versenyzőt. A mezőny egyébként erősnek ígérkezik, s a férfi, valamint női mű­korcsolyázó-versenyen, a pá­rosbajnokságon és a jégtánc- versenyen 15—20 indulóra lehet számítani. Az 1962. évi Európa-baj- nokok közül 3 lesz itt Buda­pesten, mégpedig a holland Soúkje Dijkstra, a francia Alain Calmat, a nyugatné­met Kilius—Baum] er pár, természetesen ott lesz az in­dulók között a múlt évi Európa-bajnokság második helyezettje, az 1962. évi vi­lágbajnok jégtánc-kettős, i csehszlovák Roman testvér­pár. (MTI) a testvér­Tíz liter bor és ami utána következik Február 5-ig 1< a közgazdász lanfolr A Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem köz­gazdász továbbképző bizott­sága 1963. január 8-i ülésén elhatározta, hogy az 1963. ta­vaszi félévben a következő előadássorozatot indítja. Vi­déken: Szegeden és Kiskőrö- sön megindul az agrárgazda­ságion -sorozat (2 féléves) és Pár évvel ezelőtt a Rhein- gold sörgyár piackutatói ki­mutatták, hogy a szebbik nem éltesebb korú tagjai nagy előszeretettel fogyasztják a folyékony kenyeret. Az igaz­gatótanács az adatok birto­kában széleskörű akcióba kezdett a Rheingold-sör el­adásának fokozására. — Az Egyesült Államok derék pol­gárait — tudták — már nem lelkesítik fed a szimpla hir­detések, különösen nem a gyanakvó öregasszonyokat, — ezért valami egészen újat kellett kitalálniok. Az ötlet hamarosan meg is született a Madison Avenue-n, a New- York-i reklámügynökségek fellegvárában. Azt találták i ki, hogy minden esztendő- | ben szépségversenyt rendez- ; nek válogatott manökenek ! közreműködésével, a nyertes ; képét ragasztják a palackok­ra és a lapokban a következő hirdetést teszik közzé: — „Miss .........azért olyan kar­cs ú, mert Rheingold-sört iszik”. Az ötlet bevált, a cég ' adatai szerint a vásárlók két­harmada ma is az idősebb hölgyek soraiból rekrutáló- dik. A reklám segítségével ma a leghasznavehetetlenebb — lim-lomot is rá tudják sózni az emberekre, csak megfelelő időben kell a megfelelő ötlet. Ez adta az „ötletet” a Madi­son Avenue szakembereinek, hogy necsak kerti törpékkel és krumplihámozóval foglal­shet jelentkezni ; továbbképző amokra folytatódik a miskolci pénz­ügyi sorozat előadása. A tanfolyamokra 1963. feb­ruár 5-ig jelentkezhetnek az érdeklődők. A továbbképző tagozat tájékoztatót adott ki, amely beszerezhető a Marx Károly Közgazdaságtudomá­nyi Egyetem portáján (IX., Dimitrov tér 8.) (MTI) kozzanak, hanem a tőkés vi­lág egyik legnagyobb üzleté­vel: a politikával is. Sorsdöntő jelszó Elsősorban a választások idején lépnek porondra a rek­lámszakemberek. — Kevesen tudják, hogy Eisenhower volt amerikai elnök újraválasztá­sát is nagymértékben John Osborn segítette elő. A Madi­son Avenue koronázatlan ki­rálya találta ki ugyanis a sorsdöntő jelszót: Szeretem Ike-ot, amit angolul Áj lájk Ajk-nak kell ejteni. Az utca hamar felkapta a szellemes és jólhangzó mondatot, hiszen a televízió, a rádió és a hang­szórók naphosszat üvöltötték, s végül mindenki elhitte, hogy valóban szereti az Ike- nak becézett elnököt. Minthogy az amerikai al­kotmány értelmében ugyan­azt az embert csak kétszer lehet elnökké választani, — Eisenhower második megbí­zatásának lejárta után ma­gasra csapott a jelöltek rek­lámhadjárattal kísért versen­gése. A választási szakértők megfelelő beszédekkel és il­lemszabályokkal látták el megbízóikat. — Kennedynek például mindenütt és min­denkire mosolyognia kellett, azonfelül tanácsos volt fele­ségével és gyermekével együtt megjelenni. El kellett fogad­nia minden meghívást, akár bélyeggyűjtők, akár az állat­barátok hívták meg körükbe. Gondosan kellett vigyáznia arra is, hogy a helyi divat­nak vagy szokásoknak meg­felelően öltözködjék. Ezért például az USA nyugati ré­szén cowboy-ruhát öltött, s nem ártott — az előírások szerint — az sem, ha tisztelet­beli indiánfőnökké választat­ja magát Willy és a görlök Hogy a reklámnak milyen nagy hatást tulajdonítanak nyugaton, azt az is bizonyítja, hogy nyugatnémet szakembe­rek utaztak ezidőben az Egye­sült Államokba, s az 1961-es nyugatnémet választásokon felhasználták tapasztalatai­kat. Az SPD például a leg­újabb típusú Mercedes ko­csit vásárolta meg Willy Brandtnak, a kancellár-je­lölt ezen érkezett meg a he­lyi választási gyűlésekre, ahol — szintúgy jenki mód­szerek alapján — nemcsak Willy lépett fel szórakoztató „műsorával”, hanem revü- görlök táncoltak és ismert énekesek adták elő a leg­újabb slágereket. A ham­burgi Welt kimutatása sze­rint Adenauer győzelme és Willy Brandt bukása végül is és összesen 70 millió már­kába került. De ez az összeg még eltörpül a 200 millió dollár mellett, amit az ame- riaki elnökválasztás propa­ganda költségeiként tartanak nyilván. De a reklám nemcsak a választási hadjáratok elma­radhatatlan tartozéka, ma az USA-ban és más nyugati or­szágokban a közvélemény formálásának, illetőleg a po­litikai meggyőződés kialakítá­sának is egyik legfontosabb eszköze. A női műanyagöve- ket gyártó LATEX-cég pél­dául egész oldalakat vásárolt meg a „New York Times”- ben. hogy az antlkommuniz- must és a háborús hisztériát propagálja. Egyetlen politikai kampány sem képzelhető el a reklámügynökségek nélkül. Franco szerződése Hogy ez mennyire igaz, arra a legjobb példa talán a fenséges El Caudillo esete. Spanyolország teljhatalmú diktátora ugyanis fejébe vét- te, hogy országával az Euró­pai Közös Piac békésebb vi­zeire evez. Ezért Franco és a spanyol kormány szerződést kötött egy amerikai reklám- vállalattal, amely illő dollá­rok fejében kötelezte magát, hogy az elkövetkezendő há­rom évben a világlapokban, a különböző szervezeteknél és befolyásos magánemberek­nél minden eszközzel népsze­rűsíti Spanyolországot. Az űrember szakálla A reklám és a politikai vi­lág kapcsolatának legképtele­nebb történetével azonban Franciaország dicsekedhet. A „Monde” című párizsi lap egy ismert tanárember tollából napról-napra kis krónikafé­lét közöl első oldalán. Ezek­ben a jegyzetekben Robert Escurpitte a nagy világese­mények, vagy a hazai szenzá­ciók egy-egy apró tréfás mozzanatához fűz szellemes megjegyzéseket. Ezt tette a szovjet űrikrek útját követő­en is. „A szakáll” címmel arról elmélkedett, hogy a fér­fiak örök gondja még az űr­ben sem szűnik meg. Több sem kellett a nagy nemzet­közi borotvanengegvórnak, a Gillette-cégnek. A következő napon busás pénzért komr- münikét tétetett közzé a ..Monde” első oldalán, s arról szólt, hogy a Gillette-gyár la­boratóriumában hozzákezd­tek az űrbéli borotválkozás nroblémámak megoldásához.- De a földön maradó férfi­millióknak, természetesen Nyikolajevnek és Popovics- nak is, addig a legmelegeb­ben ajánlják a Gillette* pengéket... önody György A hideg szél színje marta az arcukat. Egyikük sem mondta — de rettegett a mai naptól. Olyan emberek ők, akik megszokták az időjárás viszontagságát a villamypóz- nák tetején, de ez a mai po­csék hideg szél elveszi a ked­vet a munkától. Sumák — ez volt a bece­neve a vállas, izmos fekete­képű férfinak — bement a kamrakulcsért Szegedi bá­csihoz. Tegnap, munka után az öreg kamrájába rakták a mászóvasakat, vezetéket, egy­szóval a szerszámot Nem ci­pelhették be minden nap a telepre. — A jóistenit! — topogtak és káromkodtak többen. — Hol van ennyi ideig ez a süket? Jött. Purcsán nevetett tár­sai méltatlankodásán. — Mamlaszok, ti sem siet­tetek volna, ha olyan príma borral kínálnának bennete­ket, mint amilyet én ittam. — Azzal gyengéden megsí- mogatta hasát, ahol már jócskán fűtött a vinkó. — Nagy tróger vagy, hogy ránk nem gondoltál — ütö- gettók viccből a vállát. — Nem-e? Gyertek velem. Beszélek az öreggel, veszünk a borból. Minek nekik tíz li­ter a disznóöléshez? összefutott szájukban a nyál, tudták, milyen jól esik az ilyen dermesztő szélben egy kis szesz. Tétováztak. — Menjünk. — Csak egy pohárral. — De munkaidő alatt... — Ugyan már. te álszent, mintha még sosem ittál vol­na. Vitatkozva indultak Szege­di bácsiék konyhája felé. Az aznap délelőtti munká­ból semmi sem lett. mert a végén mind a tíz litert meg­vették. Dél felé járt, mire kitámolyogtak az udvarra. Sumák volt a leghangosabb. — Titász-brigád, vigyázz! — vezényelt hangosan. — Mászóvasat fel, irány a karó! Induulj! — azzal igyekezett talpon maradni és úgy egyensúlyozott, mint cirku­szos mackó a gömb tetején. — Ne vacakolj, nem tudsz felmenni. Meg vagy őrülve te bolond! — cibálták vissza a józanabbak a villanypózrui aljáfcdL — Engedjetek! — üvöltölte torkaszakadtábóL, — .Majd1 én megmutatom nektek, hogyan kell dolgozni. Százkilehcven százalékot csinálok. — Csinálsz ám. az. öreg­anyád ..; Szó szót követett, össze­vesztek. Az utca lakói kíván­csiam szaladtak össze. Aztán egy ember a szomszéd ház­ból sietős léptekké! elindult... Talán a TITÁSZ Verseghy úti irodaháza felé. m — így történt — mesélte el Sumák az esetet közvet­len a társadalmi bíróság íté­lete után. — Az ítélet? — kérdeztem. — ítélet, ítélet. Nem az a száz százalékon felüli telje­sítményből levont 5—10 szá­zalékos pénzbüntetés, meg az írás- és szóbeli figyelmezte­tés fáj — dünnyögte —, ha­nem az. hogy együtt volt az egész vállalat a kultúrterem­ben, aztán ott teregették ki az ügyünket. Tudja, milyen szégyen az, ha az embert sa­ját munkatársai, jóbarátai ítélik el? — Nem tudom, de úgy gondolom, maguk sem kí­vánják mégegyszer megtudni. — Eltalálta. Minden po­hár bor, amit megiszok, fel­idézi a történteket. Velünk ez még egyszer nem fordul elő. mérget vehet rá m — 1956 óta, a rendelet megjelenésétől dolgozik ná­lunk a társadalmi bíróság — mondatta Győri Béla munka­ügyi osztályvezető. — Nem mondom, hogy az első idők­ben is kifogástalanul látta el feladatát a dolgozóknak e vá­lasztott szerve. De fennállt és dolgozott. — Milyen ügyeket adtak át a társadalmi bíróságnak? — Főleg a társadalmi tu­lajdon ellen vétők és a mun­kaidő alatt leittasodottak fe­lett mondott ítéletet. Az utóbbi vétségről elmondha­tom, hogy — a társadalmi bíróság nevelő jellegű bünte­tései hatására — egyre keve­sebb fordul elő. örvendetes dolog és nagy szó ez nálunk, hiszen a különböző csoportok távol a központi teleptől vég* zik munkájukat, ami nagy lehetőséget nyújt a legjrülön- íélébb vétségek elkövetésére. — Többet mondhat mind­ezekről Chlumotzky Imre, a társadalmi bíróság elnöke, aki „civilben” üzemviteli cso­portvezető és nagy hozzáér­téssel, körültekiijtéssel látja el e fontos társadalmi fel­adatot Feltétlenül beszéljen vele. m — Hány főből áll és mi­lyen a társadalmi bíróság összetétele « TITÁSZ-nál? — kérdeztem Chlumetzky Imrétől. — Tizenhármán vagyunk. Minden üzemrész, ezenkívül a fizikai, műszaki és admi­nisztratív dolgozó egyaránt képviselve van benne. A kar­cagi, mezőtúri és szentesi üz­letvezetőség részéről egy-egy elnökhelyettest is választot­tunk, akik a távoli munka­helyek dolgozóit ismerik, az ott elkövetett vétségek meg­ítélésében ember- és helyis­merettel rendelkeznek. — Megértik és támogatják a társadalmi bíróság munká­ját a dolgozók? — Sajnos, még nem mond­hatjuk el, hogy a dolgozók teljesen megértenék miről van szó. A bíróság még hosz- szú időn - keresztül bíróság marad az ember tudatában, mégha mindjárt saját bará­tai ülnek is az elnöki asztal mögött. — Mi a véleménye a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak a társadalmi bíróságok­ról hozott új törvényerejű rendeletéről? — Könnyebbé — és meg kell mondanom, valamivel népszerűbbé teszi munkán­kat. Eddig egy-egy ítéletün­ket a vállalati egyeztető bi­zottság megváltoztatta. Per­sze. gyakran kétségbevonható indokkal. Az embereknek, a dolgozóknak a társadalmi bí­róságról alkotott véleményét nem a helyes irányba for­málták e változtatások. Pedig látniuk kell. hogy mi ha íté­lünk feltétlenül segítő szán­dékkal tesszük. Bognár János A rádió és televízió negyedévi közvetítési programja n.z ujesziMiiuo sportesemé­nyeinek közvetítésére a Ma­gyar Rádió és Televízió Sportosztálya is felkészült. Igaz. hogy még a teljes évi program nincs készen, de az első háromhavi közvetítési műsor már végleges. A rádió a budapesti mű- korcsolyázó Európa-bajnek- ságról naponta kétszer ad közvetítést. Február 27-én a Ferencváros—Ploesti vásári városok kupamérkőzésről és március 20-án a Wales—Ma­gyarország nemzetek kupája válogatott labdarúgó találko­zóról lesz közvetítés. A televízió tervében sze­repei a muKorcsoiyaan bb es VB budapesti, illetve Cortina d’Ampezzó-i közvetítése, feb­ruár 5 és 10, illetve február 28 és március ,3 között. Sor kerül a magyar asztalitenisz bajnokság döntőjének műsor­ba állítására Is. Márciusban még érdekes eseménynek a jugoszláviai Planicában lebonyolításra kerülő síugró verseny közve­títése ígérkezik. A televízió egész évi terve az, hogy a tavalyi 101 hazai és külföldi közvetítést ne­csak létszámban érjék el, ha­nem minőségben túl is szár­nyalják. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents