Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-10 / 7. szám
IMS. Január 10. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 ISMERKEDÉS A QÉPEKKEL idén szinte minden gépnél biztosítani tudják a kettős műszakot. A leendő traktoristákkal közölték, hogy munkájukra továbbra is számítanak a növénytermesztésben. Többségük csupán a csúcsmunkák idején — a nyári mélyszántás kezdetén — ül a gépre, A tanfolyamot eredetileg ötvenes létszámmal tervezték. A tsz-ek felismerve a szakemberképzés fontosságát — több hallgatót küldtek iskolára. Az Ady Tsz-től nyolcán, a Búzakalásztól huszonhármán mentek. M. L_ Ügyes kezdeményezés Tiszapüspökiben csaknem kétszázan vesznek részt a választás előkészítésében. Az aktivisták, pártvezetőségi tagok és bizalmiak, valamint a választókerületi bizottságok tagjai nemcsak a kétnapos tanfolyamon kaptak segítséget munkájukhoz, hanem a pártházban elhelyezett tabló adataiból is gyarapíthatják agitá- ciós érveiket. A község fejlődéséről így beszélnek a szárnak: kommunális létesítményekre 1958— 1962-ig 2 030 400 forintot költöttek. Évről-évre szaporodik a könyv és az olvasók száma. 1962-ben már 2314 könyv között válogathatott a könyvtárt rendszeresen látogató 358 olvasó. A lakosság életének javulását a boltok forgalma is tükrözi. Tavaly a községben lévő üzletekben 7 311 000 forint értékű árut adtak el. A termelőszövetkezetek fejlődését, a közös vagyon gyarapodását, a gépesítés és az állattenyésztés adatait is elolvashatják a tablóról az érdeklődők. S kit ne érdekelne saját életének, községének változása? A tablókat a legforgalmasabb helyeken függesztik ki, hogy minél többen megtekinthessék. Ügyes ötlet volt ezek elkészítése és köszönet jár mindazoknak — elsősorban a pedagógusoknak —, akik e munkában résztvettek. De Gaulle magyar származású merénylőjének rejtegetőjét szabadlábra helyezték Párizs (MTI). A vizsigáló- bíró szabadlábrahelyezte De la Bare de Nanteuil grófnőt, akit múlt év szeptember 29- ém tartóztattak le, mert Versailles-! kastélyában rejtegette Varga Lászlót, De Gaulle egyik magyar származású merénylőjét A grófnő azzal védekezett, hogy nem tudta, kinek adott szállást Negyvenhárom tsz — egy agrármérnök A TAVALYI aszályos időjárás miatt a növénytermesztés mérlegében hiány mutatkozik a zárszámadáskor. A legtöbb közös gazdaságban ilyenkor az is bebizonyosodik, hogy a terméskiesések egy részét pótolja a kevesebb kockázattal járó, jól jövedelmező állattartás. Persze sok helyen — főleg a Jászságban ez sem volt sikeres. A jászberényi járás tsz-eiA jászberényi Jász Múzeum sok új népművészeti emlékkel és régészeti lelettel gazdagodott. A képen Tóth János Igazgató látható, amint a múzeum egyik új szerzeményét, egy 90 éves férfi-subát mutat be lapunk munkatársának TELI MUNKA A szolnoki Szigligeti úti bölcsődében szájtátva hallgatják a gyerekek a® óvónéni mese j« A termelőszövetkezetekben soha nincs holt szezon. S ha a téli napokban nincs' is szükség annyi munkáskézre, mint tavasztól őszig, tennivaló mégis adódik. A kisújszállási Ady Tsz- ben a növénytermesztők közül most is mintegy nyolcvanson dolgoznak, a takarmány előkészítéséit, szállítását végzik. A hirtelen olvadás, esőzés is szaporítja a munkát, a földeken összegyűlt vizet le kell vezetni. Különösen a II. üzemegységben okoz ez gondot, ahol a szikes területen összeszalad a víz. Ezt már figyelik s szervezik ax ide szükséges munkaerőt A járműveket, fogaitokat hamarosan a trágyakihordásnál hasznosítják. Hasonlóan a korábbi évekhez a tagoktól megvásárolja, illetve megfelelő mennyiségű szalmáért elcseréli a tsz a háztájiban termeit trágyát. Egészségügyi szempontból is fontos az, hogy a házak udvaráról kiszállítják az összegyűlt szervesanyagot a földekre, s ott szarvasokba, illetve kazalba rakják. Megkezdték a gépek javítását is, a tsz traktorosad s a műhelymunkások a különböző munkagépeket hozzák rendbe. Rövidesen a 2 hold füzes termésének feldolgozásához is hozzáfog néhány ember. Kosarakat, kasokat fannak, amelyekre a gyümölcsösben igen nagy szükség van. Az idén negyvenöt holdas öntözött kertészete lesz az Ady Tsz-nek, főként paprikáit, paradicsomot és káposztát termelnek, A 60 négyzetméteres üvegházban már készülődnek a palánta nevelésére, mintegy húsz tagnak pedig — a gyékényből készülő — hasurafomás ad munkát. Mesie'ent a Társadami Szem.e januári száma A Társadalmi Szemle legújabb száma első helyen Nemes Dezsőnek pártunk VIII. kongresszusáról szóló cikke első részét közli. A cikk második része a februári számban jelenik meg. Hetényi István és Vályi Péter húszéves népgazdaságfejlesztési tervünk főbb kérdéseit ismertetik cikkükben. Göncöl György a mai kapitalizmus alapadottságait és a szocializmusért folyó harc új feltételeit elemzi. „Tegyük általánossá a szocialista társadalom erkölcsi normáit” címmel Balló István írt cikket. A folyóirat részieteket közöl L. Iljicsov előadásából. „A társadalmi fejlődés irányításának tudományos alapja és a társadalomtudomá nyok feladatai” címmel A „Szemle” rovatban Trautmann Rezső a lakásépítés időszerű feladatait, Almási Gábor a nagy termelőszövetkezetek gazdálkodásának Fejér megyei tapasztalatait ismerteti. A „Nemzetközi Szemle” rovatban Óvári Miklós tájékoztatja az olvasókat az Olasz Kommunista Párt X. kongresszusáról. Végül Berend T. Ivánnak „Újjáépítés és a nagytőke elleni harc Magyarországon 1945—1948” című könyvéről Szabó Bálint, dr. Mátyás Antalnak „A polgári közgazdaságtan rövid története a marxizmus létrejötte előtt” című munkájáról pedig Szigeti Endre tollából olvashatunk ismertetést. (MTI) ben is kevés takarmány termett. Sajnos, ezt a keveset sem mindenütt tudják gondosan beosztani, sőt az állatok kondi cióromlását még a hanyag gondozással is fokozzák. Néha azért, mert az ápolók nem értenek eléggé a tenyésztéshez, máshol pedig nem is követelik meg következetesen tőlük a vezetők. Kevés megfelelő szakember van a gazdaságokban. A járás negyvenhárom termelőszövetkezete közül csak egyben dolgozik egyetemet végzett főállattenyésztő, — a jánoshidai Vörös Hajnal Tsz-ben Nagy Gyula. A többiek közül heten középiskolai, tizenketten szakiskolai, hatan alsófokú (például brigádvezetői) végzettséggel rendelkeznek. Tizenhét főállattenyésztőnek egyáltalán nincs képesítése. Ezek az emberek irányítják a szövetkezetek egyik, fő üzein- ágát. Felelősségteljes beosztást töltenek be, tehát nem lehet közömbös, hogy képzettséggel, vagy anélkül döntenek fontos kérdésekben. A gyakorlat nem mindig pótolja az iskolában szerzett szaktudást. Vannak elismert, jó gazdák, akiknek sok éves tapasztalata talán többet ér egy fiatal agro- nómus kezdeti botladozásai- nál. Jobban is ragaszkodnak a' tagok az előbbihez. Hogy aztán a hiányos ismeretek milyen nagy kieséseket okozhatnak, azt csak saját kárukon — rendszerint későn — veszik észre. Több tsz- ben csak néhány elemit végzett ember a főállattenyésztő. Ezek mind becsületes, megbízható, rátermett gazdák. Lehet, hogy évtizedekig tartó munkában sajátították el ló, sertés vagy szarvas- marha nevelését. Tapasztaltak, ez igaz, de honnan ismernék a korszerű, nagyüzemi állattartás, a takarmányozás, gépesítés, üzemszervezés újabb és újabb módszereit? Ezeket kell megtanulni. Nem akarjuk azt mondaná, hogy a gazdaságok cseréljék ki vezetőiket, — különben sincs még élég szakember. Néhány fiatalt ösztöndíjjal küldjenek iskolára, vagy serkentsék őket, hogy iratkozzanak be levelező hallgatónak. SOK RÁFIZETÉST OKOZ a hozzáértés hiánya. Nem ismerik például a takarmányok tápértékét, ezért — a hiányos készletek ellenére is — előfordul túlfogyasztás. Máshol viszont annyira takarékoskodnak. hogy az már káros, kondícióromláshoz vezet. Helytelén például, hogy a jászárokszállási Szabadság és Viharsarok Tsz-ekben az anyakocák napi adagja csak két kiló volt. Előfordul az is, hogy a tápokat nem használják, nem ismerik el azok értékét, pedig ez számtalanszor bebizonyított tény. A gyakorlott gazdákból lett vezetők közül többen még egv egyszerű tejmintát sem tudnak megvizsgálni, ezért a tehenészek tetszés szerint félrevezethetik őket. A különböző állatbetegségek felismerése, illetve megelőzése sem lehetséges megfelelő felkészültség nélkül. A felsoroltakon kívül még rengeteg bizonyíték igazolja a szakirányítás fontosságát. MEGTÖRTÉNIK, hogy a gazdaságok nem alkalmazzák a náluk jelentkező végzett agronómusokat. Bizalmatlanok és inkább tűrik a hibákat, ha azokat már ismert, megszokott ember követi el. A járási tanács megpróbált egy fiatal szakembert elhelyezni, sokáig nem sikerült. Végül csak nehezen, hosszas huzavona után kapott állást. De a régi vezetők továbbtanulásától is sok helyen húzódoznak. A képzettség viszont nélkülözhetetlen a hozamok növeléséhez, a gazdaságossághoz, anélkül nem képzelhető «I a jól jövedelmező nagyüzemi állattenyésztés. (F. M.) A Szovjetunió az idei nemzetközi vásárokon A Szovjetunió az idén hét nemzetközi vásáron vesz részt — közölték a TASZSZ munkatársával az Országos Kereskedelmi Kamarában. A szovjet ipar és mezőgazdaság termékei megtekinthetők majd — a többi között — a líbiai Tripoli ban. Lipcsében, Budapesten, Poznanban, Bmóban és Zágrábban. Tavaly a Szovjetunió 18 nagy kiállítást rendezett külföldön. Figyelemreméltó, hogy ezek egy harmadát az amerikai kontinensen rendezték. A lipcsei tavaszi vásáron 19 szovjet külkereskedelmi szerv mutatja be áruit, s a szovjet kiállítás 14 000 négyzetméternyi területet foglal majd el. Bővítik a szocialista mezőgazdaságot bemutató részleget. A Szovjetunió a háború után. 1946-tól 1902-ig több mint 200 ipari, kereskedelmi és egyéb kiállítást rendezett külföldön, Európa. Ázsia. Afrika és Amerika 50 országában. Ezeket a kiállításokat összesen több mint 200 millió ember tekintette meg. — (MTI) Csaknem 60 traktoros ét vontatóvezető jelölt hallgatja Dogossy Ferenc tanfolyamvezető megnyitó szavait Nagy többségük fiatal, néhányat! még a 18. életévüket sem töltötték be. Hármain a Csorbái Állami Gazdaságból, a többiek a kisújszállási termelőszövetkezetekből jöttek. A tanulási vágy, a gépek és technika szeretete vonzotta rétet. Néhány hónap múlva — ha sikeresen vizsgáznak — traktor-istákká, illetve vontatóvezetőkké válnak. Nagy figyelemmel kísérik a tan folyam vezető — a gépjavító üzem igazgatójának — intelmeit: — Azt várjuk önöktől, hogy szorgalmasan tanuljanak. Sajátítsák el az elméleti tárgyakat, szerezzenek minél alaposabb ismeretet a különféle erő- és munkagépek kezelésében. Tanulják meg a gépek beállítását és karbantartását A tanfolyam lehetőséget nyújt ahhoz, hogy alapfokú traktorvezetői képesítést szerezzenek. Ilyen előnyös körülmények között soha nem tanulhattak a szövetkezeti gazdák. A tanfolyam költségeit ugyanis az állam vállalta magára. Csupán a kisújszállási trakto- nosképzés 84 000 forint költséggel jár. A hallgatók három hónap alatt — havonként 240 forint keresettérítést és családtagonként plusz 60 forint támogatást kapnak. Ezenkívül, a tsz-ek napi fél, vagy egész munkaegységet írnak jóvá részükre. Az Ady és a Búzakalász tsz- ekben úgy tájékoztattak: a tanfólyamistáknak napi egy- egy munkaegységet szoktak megszavazni. Kisújszálláson — és a megye többi traktoros tanfolyamain — a hallgatók ugyanazt az elméleti és gyakorlati anyagot sajátíthatják el, mint a bentlakásos pápai és szabadszállási traktoros iskolákon. A gépjavító üzem igazgatója, főmérnöke és a város más vezetőbeosztású ®akem- berei tartják az előadásokat. Az egyéni tanulást konzultációk és közös foglalkozások követik. Az első héten csak elméleti órák lesznek. Ezt követően kiegészülnek a gyakorlati foglalkozásokkal. A hallgatók kisebb csoportokban gyakorolják a különféle erőgépek vezetését, a munkagépek beállítását, alkalmazását és karbantartását. A politikai foglalkozásokat Szekeres József, a városi tanács mezőgazdasági osztályvezetője tartja. Az új KRESZ-t Debreceni István, az AKÖV telepvezetője ismerteti. A gépjavító üzem vezetői kidolgozták a tanfolyam órarendjét. A foglalkozásokat reggel 7-kor kezdik. A hallgatókat a pontos, lelkiismeretes munkára, a rendre és fegyelemre igyekeznek nevelni. Megfelelő követelményeket támasztanak, azt akarják, hogy hallgatóik a szak- és KRESZ-vizsgákon jól megállják helyüket. — Kisújszálláson 66 hallgató jelentkezett a traktoros, illetve a vontatóvezetőképző tanfolyamra — mondja a gépjavító üzem igazgatója. — Hót fiatalt haza kellett küldenünk, mert nem töltötték be 18. évüket. A részvevők féle még egyáltalán, de a többiek is csak időnként ültek gépen. A tsz-ekben — a csúcsmunkák idején — kevés a vontatóvezető. Ezért a Dózsa és a többi tsz-ek vezetői azt akarják, hogy a második műszákra is legyen vontatósuk. Ezért a legjobb eredménnyel tanulók részére lehetővé tesszük, hogy vontatóvezetésből is vizsgázzanak. A legfontosabb azonban az erőgépek kettős műszakban való üzemeltetése. A város tsz-ei 104 traktorral rendelkeznek. Tavaly nagy gondot okozott a traktoros hiány. Az
