Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-31 / 25. szám
j963. Január 31. SZOLNOK HEG f El NÉPLAP 3 Pecsenyebárányt exportálnak a tsz-ek Az 1963. évi feladatokról Beszámoló a kétnapos mezőgazdasági tanácskozásról A juh tenyésztő gazdaságokban megkezdődött a nagyüzem, — erről adott tájékoztatást Fodor István, a Gyapjuforgalnú Vállalat Szolnok—Heves megyei ki- rendeltségének vezetője. A tavalyi kedvező tapasztalatok alapján kijelölték azokat a termelőszövetkezetek és állami gazdaságokat, amelyek az idén is résztvesznek az exportálásban, örömmel állapítható meg, hogy azok a tsz-ek, amelyeket a tenyésztői munka szakszerűségének hiányában két évre kizártak az exportálásból, ma már elérték azt a szintet, amely • * Ünnep nélk A zárszámadó közgyűlésen Bene László a jászíelsőszent- györgyi Oj Hajnal Tsz elnöke így kezdte beszámolóját: Ünnepnap ez, amikor egy év küzdelmes munkájáról, s arról adunk számot, hogy a vezetőség miként képviselte a nagy család érdekát.” Nem akarok ünneprontó lenni, de nem hallgathatom el, hogy a beszámoló nem mutatta meg a közős gazdaság való életiét, s jóformáin csak az érem egyik oldalát ismerhettük meg. Azt, hogy kik voltak a legszargalma- salbbak, miből mennyit termeltek. mennyit értékesítetmeg kell a rejtett tartalék< mát A beszámoló is megemlítette: az aszály okozta károkat növelték a gazdálkodásban történt hibák. A burgonyából nem lett volna holdanként >d>. 40 q a terméskiesés, ha legalább csak egyszer is megöntözik. A paprikát, paradicsomot és a dinnyét is sokkal olcsóbban termelhetnék, ha jobban kihasználnák a tenyészt őrületet, növelnék a tőszómét és csökkentenék a kézi munka ráfordítást. A «■«tájékok közé sorolható teái vezetők se ú tsz den Az eimúK évben nemegyszer megtörtént ez. Pedig az ön- kényeskedós, a kollektíván hozott döntés felrúgása szerkezet lenséget, fegyelmezetlenséget eredményez. Holott érteikül is van éppen élég ..helyre rakni", rendezni való. Ebben a közös gazdaságban túlteng a részes művelés. A kalászosok kivételével minden növényt ilyen alapon műveltek. A dohányt, s burgonya egy részét felibe, a kertészeti növényeket és lucernát 40, a kukoricát 33 százalékért. Az állattenyésztésben dolgozók viszont a Hagyományos munkaegységet Kapják. Csodálható-e, he ez i helyzet ellentéteket szül, ; ha egyik-másik tag — különösen a kertészetben — jogtalan jövedelemhez le ju- Lott. A tsz vezetőé annyira megbíztak a részes művelőkben, hagy a termés szétosztását sem ellenőrizték. Az ellenőrző bizottság beszámolójában olyan eseteket is snHtett, hogy a tagok éjszaka, kerülő úton valósággal megszöktek a zöldáruval Budapestre, s azt saját zsebükre értékesítették Az ellenőrzés hiánya, a •ossz elszámoltatási rendszer, « bizonylati fegyelem be nem tartása visszaélésekre ad lehetőséget és szinte csábít a közös eltulajdonítására. Egy korábbá vizsgálat során meg is állapították, hogy nagy méreteket öltött a lo- i«áfe. a társadalmi tulajdon ismét alkalmassá teszi őke exportszállítmányokra. t • A vezsenyi Tiszamenti, a tó szegi Dózsa, a karcagi Má jus 1, a mezőtúri Magyar- Mongol Barátság Tsz és töbl közös gazdaság már kifogás tálán minőségű állománnyá rendelkezik. Az idea első pecsenyeoá rány szállítmányt a szolnok vágóhídról már útnak indították Franciaországba. Növekszik az élő bárányok exportja is. Görögországi megrendelésre a következő hetekben, hónapokban két éi félezer élőbárányt szállítanak; »rontás ül... tek. Tagadhatatlan, hogy na eredményekben benne tükröződik a nagy csalód közős erőfeszítése. S mindenki — ki jobban, ki kevésbé — hozzájárult ahhoz, hogy a korábban gyengén gazdálkodó tsz a jó közepeseik sorába került, s egy év alatt csaknem megduplázódott a munkaegység értéke is. 1961-ben 17,20 forintos munkaegységgel zárták az évet, most pedig 32,20 forintot ér minden egység. De vajon csak ennyi Van ebben a közös gazdaságban? Nem. Ennél jóval több, csak találni ik kiaknázásának Hát hát az öntözés fejlesztése, a tőszám növelése — ez nemcsak a kertészeti növényeknél fontos — és a gépesítés is. Talán elsőiként leheteti volna említeni az emberek gazdálkodásban és kertészkedésben szerzett több évtizedes tapasztalatát, amiből szintén sokszor meríthetne a vezetőség. Ehhez természetesen az szükséges, hogy meghallgassák az emberek véleményét, s sértsék meg lokráeiát elherdálása. Túlzottan támogatja a vezetőség az igával rendelkező kívülállókat is. Nemcsak munkát kaptak a tsz-ben, hanem jószágaik számára abrakot és legelőt. Több hold földet jogtalanul bitoroltak a nem termelőszövetkezeti tagok háztájiként, vagy részes művelésre vállalt területként. Mindezt, s más hibákat Is a záirezámadó közgyűlés elé tárta az ellenőrző bizottság. A gazdasági beszámolóban is el kellett volna mondani ezeket, mert nemcsak az eredmények, hanem a gondok, bajok is hozzátartoznak az elmúlt évhez. Elemezni, véleményt mondani, s főleg tanulni egy esztendő tapasztalataiból csak akkor lehet, ha az érem mindkét oldalát ismerjük. A zárszámadó közgyűlésen adós maradt a vezetőség annak megválaszolásával, miként képviselte a nagy család érdekét. Tegye meg ezt az életben. Ne tűrjék neg a fegyelmezetlenséget, a zűrzavart, s ne egy-egy em- őer egyéni hasznát, hanem iralóban a közösség érdekét tartsák szem élőtt. Minden adottságuk megvan ahhoz, aogy még eredményesebben gazdálkodjanak, tovább erősítsék a közöst, s növeljék araiam származó jövedelmüket is, .Vagy I A megyei párt-végrehajtó bizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottsága az évek óta kialakult, helyes gyakorlatnak megfelelően a gazdasági év lezárása után tanácskozásra hívta össze a termelőszövetkezetek elnökeit, a párt, a tanács vezetőit, és a mezőgazdasági szervek képviselőit A tanácskozás megállapította. hogy a párt és állami vezetés erőfeszítésed, a szövetkezett gazdák szorgalma nyomón az aszályos időjárás ellenére tovább fejlődött megyénk szövetkezeteiben a növénytermesztés. A talajmunkákat mindenütt időben és jó minőségben végezték el. Sikerült elérni, hogy 1951 őszén nem maradt szánta tton terület a miegyében. Az intenzív búza vetésterülete tavaly meghaladta a ezázezer holdat, « a teK-ak a A nagyüzer A szocialista nagyüzemek fölényét dokumentálja az árutermelés fejlődése és a felvásárlási mutatók alakulása. A főbb cikkekből 958 millió 842 000 forint' értékű árut értékesítettek termelő- szövetkezeteink. • Csaknem tízmillió forinttal többet, mint 1959-ben. Tavaly 9740 vagon búzát — a tervezett A zárszámad; Két héttel ezelőtt megkezdődtek a termelőszövetkezetekben; a zárszámadási közgyűlések. Nem végleges adatok szerint a tsz-ek gazdálkodási eredménye a következőképpen alakul: A növénytermesztés bevétele a tervezettnél az aszály miatt jóval kevesebb, az állattenyésztésé viszont 81 millió forinttal több lesz. Az egy kát. holdra jutó gazdálkodási eredmény 1550 Forint körül várható. Az egy tagra jutó jövedelem — a Földjáradék nélkül. — 1981- sen 11418 forint volt, most 10 000 forint körül lesz. örvendetes. hogy több »yenge tsz a közepetek színvonalára emelkedett, néhány közepesből pedig kiváló lett. A párt és állami vezetés határozott intézkedéseket tett a íyenge tsz-ek megszilárdítása érdekében. Tapasztalt vehetőiket küldtek « gyönge tsz-ek élére. Technoié A tanácskozáson részfcte- san szóltak a tennelőezövet- cezetek idei feladatairól. A negyei pórt- és tanács vb Fontosnak tartja, hogy a iszik tudományos igénnyel szervezzék meg a növény ter- nesztést Enélkül elképzel hegt! en a korszerű, nagyüzemi gazdálkodás. Az állami gaz- iaságok már genetikai- és •alaptérképpel rendelkeznek, jlemzik a meteorológiai adatokat, és táblatöraakönyvet vezetnek. Közeleg a ta A tavaszi munkára való jó elkészülés közös gazda sálaink egyik legfontosabb fel- idata. A szakemberek ügyel- < ék az optimális időpontot, miikor a legjobb talajmun- tet lehet végezni a földön, ; ; oda koncentrálják a gépi rőt. Néhány nap alatt le 1 :ell törleszteni az őszi adós- j ágat, s felszántani a még 1 látravaló 22 000 Icát. hold ‘ erületet. A talaj 40—60 cm mélyen j negfagyott, s ha gyors olva- | Lás következik, belvíz kelet- j :ezhet- Ezért helyes, ha a : iazdaságvezetők a vízügyi j zakemberekkel előre felké- ■ zülnek az elhárítására. ] Az őszi kalászosok ápolás- f a, táplálásra szorulnak. Sok 1 lelyen már megkezdték a 1 ejtrág^ázást. Itt az ideje, rogy valamennyi gazdaság > lövesse a példát. Időben keli i kukoricatábláik több mint 90 százalékán hibrid vetőmagot alkalmaztak. A szövetkezetek többségében már jól kezelik az istáliótrágyát, és a rendelkezésre álló műtrágyát célirányosan használják fel. A tanácsi szektorban a tervezettnél többet — 97 000 holdon — öntöztek. Az öntözésből származó többlethozam 1962-ben elérte a 265 millió forintot. Az árvíz, az aszály, a növényi- és az állati kártevők súlyos csapást okoztak tavaly. Visszavetették a növények fejlődését, és csökkentették a termésátlagokat. A termelőszövetkezetek búzából 9, őszi árpából 11,1, tavaszi árpából 12,1, kukoricából 11,6, cukorrépából 100,9, napraforgóból 6,1 mázsás átlagtermést takarítottak be. A tervezettnél jóval kevesebb lucerna és silókukorica termett; nek fölénye 70 százalékát — adtak el az államnak. Az ötvenes években a jó közepes termés esetén sem lehetett 5500—6000 vagonnál többet felvásárolni. A tsz-ek többék között; 181 ezer 712 sertést, 31 401 vágómarhát, 39 538 mázsa baromfit, 368 880 hektoliter tejet és 31 162 000 tojás* adtak él az államnak, ások mérlege A gyenge tsz-ek megszilárdításához sok segítségét adtak a patronáló állami gazdaságok, gépállomások és ipari üzemek. A megyei pártbizottság nagyra értékeli mimikájukat és köszönetét mondott tevékenységükért. A tavalyi 19 közül az idén csak 7 lesz ismét mérleghiányos. Ugyanakkor több régi tsz a gyengék színvonalára süllyedt. Ilyen a túri-eved Búzakalász Tstz és Török- szén tmiklós város és járás több szövetkezete. A megye húsz ttsz-éber várható mérleghiány. Vajon má ennék az oka? Néhány tsz-nél a rossz talaj és klimatikus adottságok- Másoknál a rossz tervezés, a vezetés gyengesége, a hozzá nem értés, és a munkafegyelem hiánya. A pártós államvezetés az idén is megkülönböztetett gonddal foglalkozik a gyenge taz-ek- kél, és igyekszik őket kimozdítani nehéz hélyaetükhőL giai terv A tsz-ek és a tanácsuk szakembered tanulmányozzák az állami gazdaságok technológiai terveit, s a helyi adottságoknak megfelelően a tsz-ekben is készítenék ilyen tervet. A technológiai tervnek tartalmaznia kell, hogy a különböző növényeknél a meghatározott termésátlagot milyen talajroűvélési, trágyázása, növényápolási, növényvédelmi és betakarítási eljárásokkal akarják biztosítani. vaszi munka elvégezni a hengerezést, illetve a borcnálást is. Gondoljunk a még javítatlan erő- és munkagépek kijavítására, hogy amikor eljön a tavasz, minden gép rendelkezésre álljon. Az idén mintegy 300 000 hoki szorul növényvédelemre. A rendelkezésre álló giépi kapacitás azonban csak 200 2zer hold növény védelmére elegendő. A gépeket tehát maximálisan kel] kihasználni és szükség van az üzemek tözötti kooperációra. Ha a talászosoknál elmulasztjuk i vegyszeres gyomirtást, 2—3 ■Rózsával csökken a termés- ítlag. Az idén előbbre kell épmi az arankairtásban, a izőlők. gyümölcsösök, és a egelök vegyszeres kezelésé- ■>en. Az dér m-'ntegy 93 000 ' 'dn* kell öntözni. A avaiyi tapasztalatok kedvezőek, a minőségi követelmények azonban nagyobbak Minden öntözhető területre vezessük el a vizet, és fordítsunk gondot az ön t özén dt kultúrák összetételére. Nem- szabad látszateredményekrc törekedni. Időben kell gondoskodni a telepek előkészítéséről. az öntözés anyagi műszaki és technikai fél tételeinek biztosításáról. Lemaradás a szőlőtelepítésnél Az idén több mint ItOÍ holdon akarunk szőlőt tele pitém. Az előkészítésnél azonban nagy a lemaradás Jászberényben, és a Tiszazugban sem' fejezték be a mély forgatást, s a szaporító anyagot is csak részben szállították itt a helyszínire. Hasonló a helyzet a gyümölcs- telepítésnél is. A tanácsi szektorban 14 006 holdon termelünk zöldségféléket. Itt a legfontosabb a minőségi követelmények teljesítése. Minél több primőráru kerüljön exportra, és a belföldi piacra. Már most biztosítsuk a palántanevelés feltételeit. Nem helyes, ha egy-egy gazdaságban sokféle zöldséget termelünk, tehát fontos a nagyüzemi feltételek megteremtése. A biztonságos termelést, a hozamok növelését az öntözés, és az egyéb agrotechnikai intézkedések teszik lehetővé. Az állat- tenyésztés feladatai A szűkös takarmányellátásra való tekintettel az idén nem növeljük az állatállományt. Törekedni kell azonban a minőség javításéra. Gazdaságosain használjuk fel a rendelkezésre álló takarmányt, és ügyeljünk a nagy temyészértéket képviselő állomány kondíciójára. Vigyázni keli] arra, hogy a hozamok ne essenek vissza. A tanácskozás nagy jelentőséget tulajdonított a törzskönyvezésre. A tsz-ek vezetői nagyobb követelményeket támasztanak a törzskönyvi felügyelőkkel szemben. Fontos, hogy ebben az évben minden gazdaságban báni Az h idegen n\ továbbfejleszt Az iskolai idegen nyelv oktatás továbbfejlesztésének tervéről tájékoztatták az MTI munkatársát a Művelődésügyi Minisztérium Közoktatási Főosztályán; Elmondották, hogy a tervekben előtérbe került a 12 évfolyamos Idegen nyelvi iskolák fokozatos kiépítése. Ezekben az első nyelv tanítása — egészen könnyed formában — már az általános iskolai alsó tagozaton, a harmadik osztályban kezdődik. Erre a célra a tankönyvkiadó vállalat hat—tíz éves gyerekek részére már megjelentetett német nyelvkönyvet, s készüt az orosz, valamint a' francia is. A második idegen nyelvet az ötödikben kezdik tanulni a gverekek így módjuk nyílik, hogy — a gimnázium évfolyamait is tinzzá számítva — tfz évim áf foglalkozzanak az első, illetve m-nir Árig a második idegen nyelvvel. A tervek között szerepe! hogy az ilyen újtípusú iskolákban néhány tantárgyat is oéldául történelmet, földrai- zot — már az alsó tagozaton •'degen nyelven oktatnak. A nemrég lezajlott gimnáziumi tantervi viták tapasztalatai- törzskömyvet vezessenek a :. szarvasmarha- és a jtocaállo a mányról. Enélkül nem lehel- perspektivikus tenyésztő! 5 munkát végezni. • í A háztáji I árutermelésről A háztáji gazdaságok nagy .szerepet játszanak az áru- ellátásban. A tavaly felvásárolt sertések 26,5, a baromfi 36, a tej 25, a vágómarha 19,3, a tojás 65 százaléka a háztáji gazdaságokból származott- E számadatok is mutatják a háztáji árutermelés ) fontosságát. Épp ezért a- szövetkezetek vezetői minden l tőlük telhető módon segítsék • elő a háztáji árutermelést ■ Az állattenyésztéshez adja- i nak szaktanácsot, és segít- > senek a takarmányozási g on. ■ dók megoldásában. ■ A tanácskozáson sok szó ’ esett a vezetés színvonalának javításáról, az anyagi- és érv ' kölcsi ösztönzés módszereinek alkalmazásáról. Az önkölt- 1 ségszámítást fokozatosan ál- | talánossá kell tenni a termelőszövetkezetekben. Az öo- ! költség ismerete fegyver a ’ vezető kezében. Ha ismeri a termékek önköltségét, akkor | elemezhet, * keresheti, hogy ; mely termelési tényező nö- ! véli a költséget, mit lehet, ; és mitt kell tenni annak csökkentése érdekében. A Földművelésügyi Minisz. : térium irányelveket adott ks az anyagi ösztönzés módszereinek továbbfejlesztésére, A megyei vezetés a közeljövőben szintén ad ki irányelveket a megyei tapasztalatok alapján- Szükséges, hogy a szövetkezetek alkalmazzák a már bevált módszereket, a rosszakat pedig vessék él; Fontos, hogy az anyagi ösztönzés terjedjen ki a gazdaság minden ágára. Egyes munkáknál helyes, ha célprémiumot is alkalmaznak. A százalékos művelésnél, követelmény a megfelelő arányok megállapítása. Ahol pénzben! díjazást alkalmaznak, ott is vezessék be az anyagi ösztönző módszereket. Az anyagi elismerésen túl a gazdaságvezetők gondoskodjanak a termelés legjobbjainak erkölcsi elismeréséről is. A kétnapos tanácskozáson sok értékes hozzászólás és javaslat hangzott el. A vita ismertetésére visszatérünk skotai felvoktatás 1esőnek tervei nak birtokában a nyelvoktatás továbbfejlesztésénél a műszaki területen jelentkező 1 igények kielégítésére is lehetőséget kíván adni a minisztérium. Szó van ugyanis arról, hogy egyes természet- tudományos tárgyakból bizonyos anyagrészeket, szakkifejezéseket a magyar meghatározáson kívül az első idegen nyelven is oktatnak a gimnáziumban. Amíg az új- tipusú nyelviskola az igényeknek megfelelően kialakul, fenntartják, sőt növelik a már több gimnáziumban megindított nvelvi tagozatú osztályokat. (MTI) Aláírták a szovjet—bolgár áriic«ereforgalmi egyezményt . Moszkva (TASZSZ) A Szovjetunió és Bulgária közötti árucsereforgalom értéke az idén meghaladja majd a 800 000 000 rubelt, s jelentősen túlszárnyalja a* 1962. évi árucsereforgalom volumenét. Az erre vonatkozó meráHariofiást most írták alá Moszkvában. (MTI)
