Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

1983. január űv. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 „Azok a cégi, békebeli szép idők" Beszédes számok az ötven év előtti Szolnokról Megalakult az e ső if úsáqí klub Szo'nokon A „Tiszavidéká Újság” és a „Független Lap” 1913—14. évi foszlányaiban sok érdé kés apróság található a régi Szolnokról. Ezek közül vá­logattam össze néhány jel­lemzőt, — a korra. Legtöbb elgondolkoztató, s a régi szolnoki ma egyik-másik hí- rén kacaghat is kedvére, — vagy felsóhajthat: Tehát; „Azok a régi, békebeli szép idők!” JANUÁR: „Az anyakönyvi hivatal je­lentése 1913 évről: Házasság köttetett 263, a születések száma 1071, a halálozásoké: 730. Húsárak: marhahús 1,52 Korona borjúhús 2,40 Korona sertéshús 1,60 Korona szalonna 1,50 Korona zsír 1,60 Korona FEBRUÁR A városi üzemekről érde­kes statisztika jelent meg. A villanytelepben, vízveze­tékben és jággyárban ösz- szesen 3 millió 352 ezer ko­rona tőke fekszik, — évi haszon: 42 561 korona, tehát 0,7 százalék volt. • A választókerületek új be­osztása szerint a szolnoki választókerületben 5458, a karcagiban 5086, a mezőtúri­ban 4060, a jákóh almaiban 3885 választó választ egy képviselőt, míg a törökszent­miklósiban 2796, a kunszent­mártoniban pedig már csak 2214 választó... • „Rendőri hírekkel nem szolgálhatunk olvasóinknak: — Sem verekedés, sem lo- * pás nem történt mostanság. Ügy látszik javulnak az er­kölcsök, vagy pedig olyan nagy a szegénység, hogy a tolvajnak sincs már mit lop­nia”. • A tűzoltóságot a Szapáry utcán posztoló rendőr felje­lentette gyorshajtás címén. A főkapitányság nem bün­tette meg a maga elé citált városi és önkéntes tűzoltó­kat, de: figyelmeztette őket, hogy máskor lassabban ro­hanjanak a vész színhelyére.” MÁRCIUS: Az alispán évnegyedes jelentése: az utolsó három hónapban született 3450 gyermek, meghalt 2099. ön­gyilkos lett 28, baleset kö­vetkeztében elhalt 27, gyil­kosság áldozata lett 4 ember. ÁPRILIS: Kitűzték a sorozást. Szol­nokon a hadkötelesek szá­ma 550. • Tömeges balesetek a Szol­noki Cukorgyár építkezésé­nél. Ruzicska Jakab, Szabó István, Bede Lajos és mások sérültek meg: egy év alatt 64 baleset fordult elő. MÁJUS: „Általános szegénység” cím alatt megjelent cikk írja: Hat üzlethelyiség maradt niiiiiimiiiHiiiiiimiiiimmiiiiiiiiiMiiiiiiiiiii r Értesítés A Szolnok megyei tanács vb építési, közlekedési és vízügyi osztálya a Közleke­dés és Postaügyi Miniszté­rium vasúti főosztályával kö­zös menetrendi értekezletet tart február elsején, délelőtt tíz órakor a megyei tanács­háza klubtermében. Ezen az értekezleten a május 25-én életbelépő1 menetrend kiala­kításáról tárgyalunk­Felkérem megyénk dolgo­zóit, a vállalatok, üzemek, intézmények vezetőit, hogy a menetrenddel kapcsolatos javaslataikat személyesen, vagy írásban ismertessék az építési, közlekedési és víz­ügyi osztállyal. Tarján! József osztályvezető zárva a múlt héten Szolnak városában. Tehát minden napra esik egy csőd. • A város tisztasági helyzete: találós kérdés. „Mi szükséges ahhoz, hogy Szolnok világváros legyen?" — Seprtj. JÚNIUS: — Hogy lehetne Szolnok város minden utcáját asz- faltoztatni? — Ha minden hónapban másik polgármes­tert választanánk, akiknek különböző utcákhan van a házuk! * A város rendkívüli köz­gyűlést tartott, amelyen utasították a polgármestert, hogy — a szomorú gazda­sági helyzetre való tekintettel — az adók behajtása körül humánusan járjon él! JÚLIUS: A vármegye törvényható­sága szabályrendeletet alko­tott, amely előírja, hogy minden járművet a tulajdo­nos nevét, lakhelyét feltün­tető táblával kell ellátni. * S végül egy levél a kora­beli sajtó hasábjairól: Tisztéit szerkesztő úr! Alázattal kérem alábbi esdő soraimnak becses lapja legközelebbi számában leen­dő szíves közlésére: Szolnok város Tekintetes, Nagyságos és Méltóságos nagyszívű úri közönségéhez. Mint a nemes város egye­düli jogosított közszolgája, hódoló legmélyebb tisztelet­tel és legnagyobb alázatos­sággal aziránt emelem es­deklő szavaimat ezúton ne­mesen érző szívükhöz, mi­szerint tekintettel nagyszá­mú, nyomorgó családom tag­jaira, akiket 20—30 krajcár eddigi napi keresetemből a gyilkos drága életviszonyok között még a legnélkülözhe­tetlenebb élelemmel sem vagyok képes ellátni, hűsé­ges szolgálatomat fokozot­tabb mértékben igénybe venni, vagyis helyben szóló minden szerelmes, vagy egyéb bizalmas levelezései­ket és küldeménye’két álta­lam közvetíteni kegyesked­jenek és méltóztassanak, mi­nek megfelelni a legnagyobb lelkiismeretességgel lesz az életcélom, ellenkező esetben elpusztulok. Telefon: Nem­zeti Szálloda. Legmélyebb alázattal: Hort! Kovács Lajos közszolga Királyi gyermekek NDK FILM Így kezdődik egy német népdal: Volt egyszer két királyi gyermek. S a népdalhoz kapcsolódva indul a film, amely két fiatal nagy. hosszú időt és megpróbáltatást kiálló szerelméről szói. A film művészi felvételei, formabontó jellege miatt tart számot különös érdeklődésre. A KÁBÁT Ez volt a címe annak a kisfilmnek, amelyet minap láttam a szolnoki Vörös Csillag moziban. Izgalmas, telt házat vonzó nagyfilm előtt vetítették. A széksoro­kat — s ebben talán a kény­szerű iskolai szünet is ré­szes —, jobbadán fiatalok töltötték meg. Amint az ilyen többségű közönség esetében lenni szokott, előadás előtt nem maradt el a helykere­séssel járó zsibongás, füty- tyentgetés. Elsötétült a nézőtér. A vásznon kisvárosi vásár képe tűnt fel. Szegény mo­sónő járja végig a sátrakat, de csak nagyobbik fia szá­mára futja télikabátra. A kisebbik odahaza csalódottan tudja meg, hogy számára nem jutott kabát. Feszített munkával, csomaghordással szeretné árál előteremteni de hiába. Mielőtt álma meg­valósulhatna, elviszi a tüdő- gyulladás. — Ha a nagyfilm is Ilyen hülyeség lesz, itthagyom! — hallottam váratlanul hátam mögül. Ismerős fiú, nyolca­dik általánosba járó mon­dotta. Elszomorodtam. Mintha csak édesanyámról szólott volna a felszabadulás előtti időkben játszódó film. Hány­szor, de hányszor tereget­tem vele idegen padlásokon imbolygó gyertyafénynél a vakító tisztára mosott fehér­neműt! A közbekottyanó számára nem volt nehéz mentséget találnom. Mai gyerek. Ta­pasztalatból nem ismerheti a megaláztatást, éhbéres robo­tot. Az iskolában hallhatott ugyan valamest róla, de szü- J lei szájából — sajnos — nem. Ezért nem hitte el a gyerek, í amit a moziban — a felnőtt közönség pedig két évtized- ( del ezelőtt az életben látott A „régi jóvilágról” — gon­dolom —, helyes lenne oly­kor családi körben megem lékezniök a szülőknek M. S. anár, Szolnok Újsághír: Vasárnap tar­totta első közös össze­jövetelét a szolnoki Helyőrségi kjub ifjúsági köre... A fenti, néhány soros híradás nyomán keres­tük fel Szolnokon a Helyőr­ségi Klubban megalakult If­júsági Klub tagjait és veze­tőit. Csak a legnagyobb elis­meréssel lehet fogadni azt a szándékot, hogy otthont akarnak adni a fiataloknak, lehetőséget teremtenek szá­mukra, hogy szabadidejüket kulturált körülmények kö­zött, hasznosan tölthessék el. Tóh Sándor főhadnagy, az Ifjúsági Klub tanácsának el­nöke mondta el a klub meg­születésének történetét: — Nap, mint nap tanúi voltunk és vagyunk annak a vitának, amely a társadalom­nak szinte minden rétegét foglalkoztatja. Országszerte már sokan elmondták, peda­gógusok és más, a fiatalok­kal foglalkozó emberek, hogy fiatalságunknak lehetőséget kell adni arra, hogy szabad­idejét kellemesen, de ugyan­akkor hasznosan is töltse el. Ez az igény már Szolnokon is régen jelentkezett, azon­ban az ötletnél és több-keve­sebb sikerrel járó kezdemé­nyezőnél tovább eddig még nem jutottunk. Kétségtelen azonban, hogy a szolnoki fia­talok, a pedagógusok várták és még most is várják az ifjú­sági klubok terveinek meg­valósítását. A fiatalok szabadidejét már sokan és sokféleképpen megszervezték. Erre szükség is van, ariól azonban gyak­ran elfelejtkeztek, hogy az ifjúság sajátos helyzetéből kell kiindulni. Az ifjúság szeret tanulni, új ismerete­ket gyűjteni, de szeret — és ez nagyon helyes — szóra­kozni is. A szolnoki első if­júsági klub vezetői a fiata­loknak ezeket a tulajdonsá­gait szeretné összeegyeztet­ni. Reméljük, a jövő igazolni fogja elképzeléseiket. A repülős tiszti iskola KISZ bizottsága és a Helyőrségi Klub elgondolása alapján szervezték meg a klubot. Céljuk az, hogy a fiatalokat szórakozva nevel­jék. A klubnak azok a fiata­lok lehetnek tagjai, akiket az iskolák, üzemek, intézmé­nyek KISZ bizottságai java­solnak és a klubtanács — amelynek a KISZ alapszer­vezetek vezetőségéből kerül­nek ki k tagjai — elfogad. Elsősorban csak a jól dolgo­zó és tanuló fiatalokat vár­ja az ifjúsági klub. A klub vezetői különös gondot fordítanak a középis­kolás fiatalok nevelésére. — Problémáik megbeszélésére összehívták a középiskolai KISZ-tanácsadó tanárokat. Sajnos, ezen a fontos meg­beszélésen nem mindegyik jelent meg. A szórakozni akaró fiata­lok havonta — igen méltá­nyos — tagdíjat is fizetnek. Az így befolyt összegeket a klub fejlesztésére és kirán­dulások szervezésére akarják fordítani. A klub mintegy kétszáz­hetven főnyi tagságát gaz­dag program várja minden héten három és hét óra kö­zött. A klubdélutánokon ne­ves írók, művészek, sporto­lók előadásait, élménybeszá­molóit hallgathatják meg. Irodalmi esteken, fejtörőkön, szellemi vetélkedőkön csi­szolhatják tudásukat. Az „Is­merd meg hazádat” — moz­galom mintájára a fiatalok szellemesen összeválogatott filmekről ismerhetik meg hazánk legszebb tájait, ba­rangolhat ják be képzeletben azokat. fi jó idő beköszöntésével kirándulás, természet- járás is szerepel a klub prog­ramjában. Természetesen, a felsoroltakon kívül nem lesz hiánv vidám társasjátékban és táncban sem. Molnár Sándor, Boldogok vagyunk Látogatás a túrkevei szociális otthonban Verőfényes téli délután látogattuk meg a túrkevei szociális otthon lakóit, óz épület folyosóján réztábla van a falon. Ezen rótta le 1934-ben háláját a város közönsége egy budapesti iparosnak, aki 52 ágyat ajándékozott a szegényház­nak. A „ház” lakóinak nyo­morúságos volt az élete a felszabadulás előtt. A szal­mazsákon, a napi egyszeri étkezésen kívül más jutta­tásiban nem részesültek. Ki vízhordással, kd koldulás­sal tengette életét. Az épü­let elhanyagolt volt, javí­tására nem jutott pénz. A felszabadulás óta az állam gondoskodik az ar­ra rászorult idős emberek­ről. Túrkevén is. A kicsi­nosított, valódi otthonná Egészségügyi előadások Cibakházán Mi, Cibakháziak a múlt hét derekán két érdekes orvosi előadást hallgathattunk meg községünkben- Az elsőt fa­lunk kedvelt fogorvosa tar­totta. Szólott a fogápolás fontosságáról; s arról, meny­nyit áldoz kormányunk a biztosítottak fogazatának or­vosi kezelésére. A Szolnokról érkezett bőrgyógyász szakor­vos a gombás megbetegedé­sek veszélyéről, főként azok megelőzésének módjáról be­szélt. Meggyőződésem, hogy az orvosi előadások igen hasznosak. Barta János, Cibakháza Vál 'szol az illetékes P. J. tiszafüredi olvasónk azzal a panasszal fordult szerkesztőségünkhöz, hogy munkaruha járandóságát a Szolnok Megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalat helyi kirendeltségétől nem kapta meg rendesen. Érdek­lődésünkre a vállalat írásban közölte, hogv P. J. azért nem kapta meg időben járandósá­gát, mivel a tiszafüredi ki- rendeltség nem igényelte a cikkeket. A még hiányzó ruhadarabokat január folya­mán szállítja a Köz"'Wí R'i- hanagykereskedelmi Vállalat, szépült szobákat ma har- mdncketten lakják. Egy ember ellátására évi 15 000 forintot költ a népgazda­ság. A napi tíz forintos élelmezési normát a házi termesztéssel egészítik ki. 4.5 holdon takarmánygabo­nát vetettek. Évi tíz ser­tést vágnak le. a 800 négy­szögöles gyümölcsös is je­lentősen hozzájárul a nor­makiegészítéshez. A folyamatos orvosi el­lenőrzés biztosítására reo- delőszobát szereltek feL A házi patikában minden szükséges gyógyszert meg­találni. A tisztálkodás a szépen felszerelt melegvizű fürdőépületben történik. Minden ápolt intézeti ru­hát kap. A kulturális igé­nyek kielégítését televízió, rádió, különféle társasjá­tékok, képeslapok, újságok, házi könyvtár biztosítja. Minden feltételt megte­remtett az állam ahhoz, hogy az idős, pihenésre vágyó emberek békésen, kényelmesen éljék napjai­kat. Az ebédlőben együtt vannak a lakók. Ki olvas, ki beszélget, évődik, ve­szekszik, kibékül — nincs más dolguk. Néha j-erzsi Laci bácsit kérik meg a eilerázásra, még táncra is perdülnek. Az egyik asztalnál töb­ben ücsörögnek. Diskurál- nak. x — Miről beszélgetnék? — Az ifjúságunkról, em­lékeinkről, erről esik a leg­több szó — mondja N. Ju­liska néni. Hartyányi Eszter köny­vet olvas. Katajev: Tanya a pusztán című regényét lapozgatja. Az otthon tehe­nét Ajtai János gondozza „társadalmi munkában”. — írja meg, hogy bol­dogok vagyunk, minde­nünk megvan. Nagyon sze­retünk élni, vidámak va­gyunk. Szép napokat élünk át — fejezi ki közös gon­dolatukat Juliska néni. A többiek helyeselve bálon- gátnak, „így igaz’‘-oznak. Elbúcsúzunk. — Köszönjük a .látoga­tást — mondják kórusban. A kapuból visszanézek még az épületre, amelyre nemsoká emeletet is húz­nak, s a parkírozás is tel­jes mértékben befejeződik az idén. Jön a tavasz. A kertet tarka nyugágyakban békésen pihenő öregek ve­szik birtokukba, estenként megszólal a citera, halk be­szélgetések, kártya, domi­nó... Vacsora ... Élet. Gondtalan élet, nem sze­gényház. Szociális otthon. — fp — Vöröskeresztes szervezetek a család védelméért Szolnok megye vöröske- resztes szervezetei jelentős eredményeket értek el a csa­ládgondozásban 1962-ben 223 családot részesítettek támo­gatásban­Az aktívák nagy szeretettel tettek eleget feladatuknak. Példamutatóan dolgozott a mezőtúri szervezet, 47 csalá­dot ápoltak. Megkímélték az öregeket a tüzelőbeszerzés gondjaitól, házukhoz vitték a gyógyszert, a lakások tisz­tántartásában is segédkeztek. Jászberény városban meg­szervezték az öregek napkö­zijét. A kunszentmártoni já­rásban tíz községben rendez­ték meg az öregek napját, amelyen 1626 dolgozó vett részt. Hasonló rendezvényen Mezőtúron ezernégyszázan voltak. A szolnoki yárosi vöröske­reszt szervezet^ pedig felejt­hetetlen ünnepség keretén belül köszöntötte a nyugdíja­sokat, s azokat az idős em­bereket, akik még ma is helytállnak a munkában.

Next

/
Thumbnails
Contents