Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-30 / 24. szám

SZOLOK MEGYEI NÉPLA1

3

Haza szállnak a gondolatok

16 a tehene de rossz a;

A *öút jobboldalán, Jása- öerénytől alig egy-két kilométerre vannak a Kossuth Tsz szarvasmarha istállód. Száz tehenet és százhúsz kis borjút gondoznak ezekben. S nem is akárhogy. A városi pártbizottságnál és a tanács mezőgazdasági osztályán egyaránt dicsérik őket, mint a város legjobb állattenyésztőit.

Jelenleg hetvennyolc tehenet fejnek, s a havi tejmeny- nyiség huszonnégyezer liter. Tejházuk is van, kitűnő felszereléssel. Ssa Ferenc tejkezelő

naponta SO kiló tejszínt

szállít a csarnokba. (Mivel a mesterséges borjúnevelőben a nagyobb borjaknak már a fölözött tej is megfelelő.) Egyébként a tej zsírtartalma átlag 3,8—4 százalék. Az állatok kondíciója megfelelő, a szomszédos szövetkezetekhez viszonyítva pedig nagyon jó. Takarmányhiány persze náluk is van, de azt jó beosztással, takarékossággal átvészelik. Most silót adnak zöld kukorica és répatető keverékből, azután tarakmány és lucernaszénát fele-fele arányban, s hozzá még jószágonként másfél kiló abrakot egy etetésre. Sajnos, minden állatnak juttatnak abrakot, függetlenül attól, hogy tejtermelésévé! ezt megérd em- <i-e vagy sem. Elég volna, ba csak a rendszeresen tejelő tehenek részesülnének ebben a kiváltságban, úgy a takarmány ie tovább tartana.

Az állományt a napokban cserélték ki TBC-mentea tehenekre.

Nyolc tapasztalt állatgondozó ápolja a teheneket. Jól értenek a szarvasmarhatenyésztéshez, de a közös gazdaság tehenészeti terveit nem ismerik. Sőt a saját eredményeiket sem... Ezt bizonyítja, hogy még arról sem tudnak beszámolni, ki mennyit fejt eddig Mizsei János, az egyik legjobb tehenész azt mondja, hogy ők igyekeznek a lehető legjobb eredményt kihozni, de fogalmuk sincs, mennyi volt idáig a tej. A terv biztosan megvan. Menynyi a terv? — Senki nem tudja. Ez helytelen. Bíró Péter brigádvezető naponta kijár hozzájuk; ő ismertethette volna, ha az ag- ronómusnak nincs eme ideié.

De más Is van, amire a tehenészek, borjú gondozók

cam tudnak válaszolni.

Miért kapott minden tag prémiumot?

«— E. kiállítanák j

Mint egy kis falu, olyan a Mezőtúri Állami Gazdaság pusztabánrévei tanya- központja. — Három, négy férfi is sürgölődik a duruzsoló kályha körül. Egyikük krumplit hámoz, másik a sercegő szalonnát forgatja, harmadik kenyeret pirít a teához. Itt nincs háziasszony, aki vacsorát főzne, nincsenek lábatlanko- dó gyerekek, magányos férfiak egyszerű, dísztelen lakása ez: munkásszállás.

öt év óta Pusztabánrévén dolgozik Kurucz József és brigádja. A tizenkét ember közül néhányan már a kilencedik évüket töltik ezen a munkahelyen. Egy kivételével mindany- nyian endrődiek. Elvileg növénytermesztők, gyakorlatilag azonban mindenesek. Ha kell, állatgondozók, vagy rakodómunkások, de trágyát is hordanak, sőt a gépektől sem félnek. Nos, a brigád mindenes voltából származnak aztán a bajok. Nem a keresettel, hiszen az tavaly is meghaladta a havi 2000 forintot, hanem a ruhával, így télen többnyire olyan munkát végeznek — mindig szabad ég alatt —amihez munkaruha járna. De mert a brigád növénytermesztő, nem kaphatnak. A' trágyahordás, rakodás, — eléggé ruhanyűvő és pisz- koló foglalatosság, meg hideg is van a kocsi és a vontató tetején. A munkaruha iránti jogos követelésüket azonban mindeddig elutasították. Másik panaszuk nemcsak a brigád tagjai, — hanem az üzemegység minden dolgozóját érinti.

— Mióta a központ Mezőtúrra költözött, olyan lett a bánrévei üzemegység, mint valami gyarmat.

Súlyos, de nem alaptalan a vád. Horváth József, a brigád egyik tagja látja el Pusztabánrévén a könyvtárosi teendőket. De hiába jönnek hozzá azolvasnivá- gyók, csak ideológiai könyveket találnak, mert a szép- irodalmat bevitték Mezőtúrra.

— Leszerelték a klubot is veszi át a szót Deim Károly. Elvitték a szép rádiót, a kényelmes foteleket. A jó székeket még a mozihelyiségből is elvitték, most lócákon, vagy nyikorgó sánta székeken üldögélnek a filmék nézői.

— Eh, úgyis hiába mondjuk — legyint egy másik. Legjobb lenne minden este otthon lenni.

S ahogy elhangzott az

5—8 éves különélés után szinte varázslatos erejű szó „otthon” — elhallgatnak a panaszok. Elrévedő szemük az endrődi kis házat, a gyerekekkel bajlódó asszonyt látja, haza szállnak a gondolatok.- patkós —

Ahol a dohány érik

A híres Szabolcs és Heves megyei dohányok kerülnek Szolnokra fermentálásra. Furcsa, ismeretlen ez a szó és legtöbben nem is sejtik, hogy mit jelent. Lényegében ugyanaz a folyamat zajlik le

a dohány fermentálásakor^, mint amíg a mustból bor lesz. Ezt a hasonlatot Nagy elvtárs, az üzem vezetője mondta, aki egyben tájékoz- tatott bennünket a gyár munkájáról is.

Tervüket 3 millió forinttal túlteljesítették,

pedig igen nehéz körülmények között és késve kezdték a szezont. A hosszú, száraz ősz miatt a dohánylevelek kiszáradtak és törékennyé váltak. A tervteljesítés érdekében november 15-től az

év végéig három műszakban dolgoztak és vasárnap sem pihentek. így sikerült a lemaradást megszüntetni, sőt a tervezett - mennyiséget egy vagon kész dohánnyal túlteljesíteni. 1962-ben összesen

90 vagon dohányt dolgoztak fel

A fermentáláson keresztül készül a Tulipán, s a Daru jutott dohány az ország öt cigarettához az alapanyag és nagy gyárába — Sátoralja- a pipások kedvelt Klub do- újhélyre, Debrecenbe, Eger- hánya. A szabolcsi dohányt be, Pécsre és a Lágymányo- az erős cigarettások szerest Dohánygyárba — került, tik. Ez adja meg a Munkás sőt mintegy hét vagonnal és Kossuth cigaretták aro- Nyugat-Nómetorsaágba is máját.

szállítottak. A gyár legfőbb gondja a

a ■,

___I* __ szezonjelleg. Az ősszel ber , y került dohány szárítása tekét fő fajtára oszlik. A he- vaszra befejeződik. Ilyenkor vési az illatosabb — ebből kisebb mennyiségű

gyógynövény szárítását végzik,

ez azonban nem köti le a teljes kapacitást. Amikor pedig az egyéb növényszárítási igények jelentkeznek, akkor már folyik a hajrá a dohány- fermentálásban. Szóval a holtszezonban is szárítanának, kezelnének, de nincs

mit Az időszaki nehézségek ellenére is elégedettek, hiszen a tervtúlteljesítés mellett az export-feldolgozás is kifogástalan minőségben sikerült. Ez pedig újabb exportlehetőségeket biztosít.

E. Gy.

Miért kellett a kisegítő adminisztrátortól kezdve az éjjeli ás nappali őrökig mimAx élelmiszeripar idei terveiből:

több

magasabb tápértékű élelmiszer

Az Élelmezésügyi Minisztériumban kapott tájékoztatás szerint a minisztériumi élelmiszeripar idei termelési terve nyolc százalékkal magasabb a múlt évben elért tényleges eredménynél. Az igényeknek megfelelően azonban olyan iparágakban, amelyek biológiailag értékesebb, magasabb tápértékű élelmiszereket állítanak elő, ennél lényegesen magasabb az előirányzat. Több lesz olyan cikkekből is, amelyek iránt évről-évre az átlagosnál jobban növekszik a kereslet. Ezért a konzervipar 17, a hűtőipar 12, a baromfi- és a malomipar 11—11 százalékkal növeli termelőiét A bel- és külkéreskedelíz istállótrágyát készítésénél ?

lótrágya, azonban a hóleadás ideje hosszabb és egyenletesebb. A trágya kiegészítésére, részbeni pótlására az alábbi szervesanyagokat javasoljuk:

A gyengébb minőségű kukoricaszárat, amit nem használtak takarmányozásra, szártépő, vagy siló segítségével összezúzhatjuk, és az így nyert anyagot az istállótrágya közé létegezzük. A* a trágyával együtt „begyullad”. Ügyeljünk a kellő nedvesség- tartalomra, ez 70 százalék körül legyen, mert ettől magasabb vagy alacsonyabb víztartalom mellett a trágya nehezen melegszik fel. A hiányzó vízmennyiséget legjobb trágyalével pótolni, ennek hiányában azonban vizet használunk. A feltépett vagy felszecskázott kukoricaszár trágyalé hozzáadásával is (istállótrágya nélkül) megfelelő biofűtőanyagot ad, amely a kevésbé meleg-igényes növények palántáinak előállításánál jól használható.

Kiválóan alkalmas a szervestrágya kiegészítésére a törek.

Ebből az első melegágyak készítésekor egyharmad részt keverünk az istállótrágyához, a későbbieknél az arány 1:1, mivel a melegágyak fűtésébe a nap is „besegít” A törek egyike a legjobb trágyakiegészítőnek, mivel a megfelelő (22 Celsius fok) talajhőmérsékletet egyenletesen és hosz- szú ideig biztosítja. A március második felében készült melegágyaknál tisztán töretből trágyalé hozzáadásával is készíthetünk megfelelő szerves fűtőanyagot. A törek elsősorban szarvasmarhatrágyához keverve ad igen jó eredményt.

Gólya Elek

mi igényeknek, valamint a mezőgazdaságtól átveendő nyersanyagok mennyiségének megfelelően az egyes cikkek termelésében jelentős az eltérés. Például az egész konzervipar 17 százalékkal növeli a termelést, főzelékkonzervekből azonban 45 százalékkal, paradicsom- konzervből 20, savanyúságból pedig 37 százalékkal készítenek többet a tavalyinál. Gyulai kolbász 23, vágott- baromfi 11, tojás 18, tej 7, csokoládéáru 9, pörköltkávé ugyancsak 9 százalékkal lesz több.

Gépesítésre mintegy 600 millió forintot fordítanak az idén.

Egy tsz tag zárszámadása

Hozzászólások

Karcag ipara és szakmunkás- képzése” című cikkünkhöz

»f

A megye kisipari szövetkezetei, így a karcagi szövetkezetek is minden évben a tervnek megfelelően kapják meg ipari tanuló létszámukat és ennek megfelelően történik a beiskolázás is. Kétségtelen tény, hogy a Karcagi Általános Szerelő KTSZ foglalkoztatja a legtöbb ipari tanulót. Ehhez az is hozzájárul, hogy viszonylag itt a legjobbak a lehetőségek a szakmunkásképzésre. Kifogás tárgyává teszi a cikk írója, hogy az építőipari ktsz-nél mindössze két ipari tanulót szerződtettek.

Egyetértünk azzal, hogy a szövetkezetnél nagyobb számú ipari tanuló képzésére van lehetőség és a jövőben erre vonatkozóan megfelelő intézkedéseket teszünk a szövetkezet vezetőivel együtt. Karcag városában egyébként — felismerve az ottani problémákat, — a szakmunkás- képzés magasabb színvonalra való emelése érdekében a Karcagi Általános Szerelő KTSZ keretében ipari tanuló tanműhelyt szervezünk, ahol számításaink szerint 60 ipari

tanuló elhelyezésére lesz lehetőség. A tanműhely céljára alkalmas helyiség és szerszámok beszerzése most van folyamatban.

Bordás László

KISZOV elnök

Tisztelt Szerkesztőség!

Városunkból néhány év alatt körülbelül tíz asztalos szakmunkás ment el nagyrészt a fővárosba azért, mert idehaza elhelyezkedni nem tudott. Nyugdíjba Is hat fő ment az elmúlt évben. Ezek szerint a meglévő szakmunkásgárda alaposan csökkent.

Szerintem felesleges a meglévő szakmunkás gárdát növelni addig. míg valamilyen építőipari vagy faipari vállalatot létre nem hoznak városunkban. Értelmetlen az utánpótlás növelésével foglalkozni, helyesebben a tanulók létszámát növelni. A Karcagon épülő épületek nyílásszerkezetét sem hetvben gyártlák. hartem az illetékes kivitelező vállalat műhelyében. A iavltás ellátását pedig az építőipari ktsz Is ellátja.

Karcag jelenleg Is mezőváros ás Itt nagyobb szükség van a mezőgazdaságnak közvetlen dolgozó szakmára, mivel városunkban könnyűipari termelés nagyüzemiig nem folyik.

P. Nagy Sándor asztalos

Karcag, Kinizsi u. 24,

BARÁTSÁGOS MELEGET

sugároz felénk a rozzant kályha. Ütött-kopott oldalán kiviláglik a tűz, néha a füst is kicsap belőle, mégis nagyon jó a közelében. Ebédidő van. Torma János billegő székét a csutka halomba támasztva keres nyugalmat egy kis pihenőhöz. Bamahajú szelíd kékszemű férfi, alig múlt harminc éves. Arcán, kezén látszik, hogy kint dolgozik mindig. Rakodó« vontatón. ,

— Negyedik éve vagyok szövetkezeti tag — kezdi mesélni élete folyását, hogy kérdésemre megfeleljen. — Ötvennégyben, amikor leszereltem, Szolnokra mentem a gőzfűrész üzemhez. Ott dolgoztam évekig. Később hazaköltöztem Mély- kútra, Bács megyébe a feleségemmel, mert közben megnősültem. — Gazdálkodtunk mint apámék. Csak a föld volt meg, más semmi. Gyalogmunkával fizettem vissza minden ekenyomot a foga- tosnak. Rabszolgája voltam

geri részesedés. Búzából pedig huszonkét mázsát vittem haza, meg készpénzben négyezer forintot. Az előleg-fizetéseket nem is számítva. Az évi jövedelmem kitesz harmincötezer forintot.

— Sok munka van mögötte biztosan — mondom. — Hallottam, hogy nyáron még éjszaka is dolgoztak. A részes termények művelésére meg a vasárnapjait áldozta, Szabad idő alig volt, nem sajnálta?

Gyorsan válaszol;

— Akkor sürgős volt a munka, nem várhattunk az aratással sem, inkább hajtottuk magunkat, mint otthon a saját földünkön. A kombájnok tavaly késő estig dolgoztak, mi pedig utána hordtuk be a terményt. Volt úgy, eltartott éjjel két óráig is. Hajnalban pedig már jártam a földeket, hátha ott maradt néhány telizsák a sötétben — hát ne vesszen eL De a vezetők sem pihentek. Jó volt látni, hogy éjfélkor ég a villany az elnök szobájában, akkor tért be a határból és jelentéseket írt.

^— Es a pártalapszervezet- ről mi a véleménye? Segíti az magukat?

ELGONDOLKODIK. — Jó

ideig csend van. Ujjaival a derekára akasztott madzagokkal babrál, azokkal köti a zsákokat a kukoricamor- zsolásnál. Váratlanul érte a kérdés. Nem párttag.

— Mit mondjak? — kérdi határozatlanul. — Nem ismerem úgy őket. Nem úgy különböztetem meg a tagokat, hogy ki milyen elveket vall, hanem a munkájuk szerint. Rendesen kiveszik a részüket. És példamutatók is... Egyszer dolgoztam a párttitkárral együtt, igencsak iparkodott. Becsülöm ezért. —A gyűléseken legtöbbször ők javasolnak valami hasznosat. Én is elmegyek mindig, mert érdekel, de felszólalni csak egy esetben próbáltam. De ez most nem fontos ... Az a jó, hogy becsületes megélhetést biztosít a szövetkezet, s ezután még köny- nyebb lesz, a párttagok is ezért dolgoznak. Jövőre még gazdagabb zárszámadásunk lesz, gazdagabb kell hogy legyen. Erre számítok.

Fehér Máriq

én annak az öt holdnak, meg

is elégeltem egy éven belül. A tavaszt se vártam meg 1960-ban, farsangkor beléptem a tsz-be. Az egész család jött velem.

RÖVIDDEL EZUTÁN ismét visszatalált az útja Szolnokra. A Lenin Tsz egyik legszorgalmasab tagja — mondják róla az agronómu- sok. Sőt azt is, ez az ember igazán megérdemli, hogy írjanak róla. A rakodók munkacsapat-vezetője nem függetlenített. Hetven-nyolcvan munkaegységet keresett a nyári hónapokban és most sem adja alább negyven-öt- vennél.

— I létszáznál is több egysége volt. Gondolom, jól keresett? — fordulok hozzá.

— Jól, hogyne. Bár nálunk csak huszonkét forinl jár munkaegységenként. De ebben nincs benne a részes művelés, mert az is volt. Én hat hold kukoricát vállaltam, mellé még répát és napraforgót. Űj górét kellett építeni, hogy elférjen a sok tenszét — i egyenlösdi

derűdnek egyformán négy forint jutalmat osztani munkaegységenként? Igaz, a gyűlésen így követelték (főleg a dologkerülők), ezért lett így. Talán egy néhány gyakorlati példára alapozott magyarázat segített volna. A régi premizálást többen helytelenítették. De kik? Bizonyára nem a legjobbak, hanem akik nem kaptak (kevesebb teljesítményük miatt!). Azelőtt a kimagasló eredményeket elérő tagakat illette csak a jutalom. Volt feltétel, határ, amit túl kellett szárnyalni tej-, tojás- vagy kukoricatermelésben, s azon alul nem premizáltak. Ezt a módszert vezette be a közös gazdaságok többsége. Talán a jászberényi Kossuth Tsz az egyetlen a megyében, ahol ezt a

helytelen egye ni ósdit

alkalmazzák.

Ügy látszik, a vezetőség azt sem veszi észre, hogy ennek nem minden tag örül. Mert akik többet fáradoztak — így a tehenészek, hajnali háromtól este hét óráig — azok úgy érzik, többet érdemelnek, s az 6 pénzüket illetéktelen emberek kapják. Bató László borjúgondozó is szót emelt a közös jutalom- osztás ellen. Igaz, nem a gyűlésen, hanem az istállóban. S hogy sokan nem bírálnak hangos szóval, az csak a jó zárszámadásnak, a harminchét forintos munkaegységnek tulajdonítható. Hasznos lenne, ha az idei terveket ennek figyelembevételével másképpen állítanák össze.

— v. at —

Mivel pótoljuk í a melegágy

A PALÁNTANEVELÉS

első fázisa — a magvetés — a termelőszövetkezetek többségében melegágyakban történik, mivel szaporítóházzal csak néhány helyen rendelkeznek. A melegágy készíté, séhez nagymennyiségű istállótrágya szükséges, s ennek beszerzése a lóállomány csökkenésével egyre nagyobb gondot okoz- A száz kataszteri holdat elérő palántaigényes növény termesztésénél « melegágyi ablakigény 2000— 2500 darab, s ehhez hetven vagon istállótrágya szükséges. Alkalmazhatjuk a ló- és marhatrágya 1:1 arányú keverését, amely nem ad olyan magas hőfokot, mint a tiszta