Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-29 / 23. szám
1963. január 29. 5 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP A cibaliházi úttörők tor narer senye Torna versenyre készülnek a d bakházi úttörők. Főleg a hetedik és nyolcadik osztá- lályos tanulók részvételével számolnak a rendezők. A lányok és fiúk előírt és szabadon választott gyakorlatokkal szerepelnek. A háziverseny döntőjére februárban kerül sor. Addig az őrsi és rajküzdelmeket bonyolítják le. A legjobbakból kialakított közös csapat, amely részt vesz a járási bajnokságon is, lelkiismeretesen jár az edzésekre, szorgalmasan készül a feladatra. Lévai Ágnes, Faragó István, Jenei Piróska, de a többiek is minden igyekezettel azon vannak, hogy jól felkészüljenek a döntőre. Külön elismerés illeti a sportkör vezetőjét, Varga János testnevelő tanárt, aki lelkesen foglalkozik az úttörő csapat sportolóival. A hegedűk szerelmese A tiszaföldvári 15-ös számú P ATY OL AT-kirendeltség október elseje óta működik. Jelenleg tisztítást ér festést, — de előreláthatólag márciusban mosást is vállalnak. A kirendeltség kölcsönzéssel is foglalkozik, a többi között mosógépet, porszívót, padlókefélőt ad a háziasszonyoknak. Képünkön Vidinszki Gá- bomé, a kirendeltség vezetője a mosógép működését magyarázza. Névsorolvasás helyett — jelentés az új jászapáti iskolából Méltóságteljes, magyaros stílű a Lechner Ödön ízlése szerint 1910-ben épült jászapáti járási tanácsháza. Mit is mondok?... — volt tanácsháza. Az apáti és herényi járás egyesülése a köz- igazgatás számára fölöslegessé tette a szép, emeletes épületet; a járási falusi vezetők — nemkülönben a Művelődésügyi Minisztérium — jóvoltából pedig alkalmassá iskolának. Országszerte szénszünetet tartanak az iskolák, iskolások, szülők és nevelők. (Bizony, a szülők is, hiszen minden rendes háznál fogt»lkoznak az isko’ásgyerekek tanulmányaival!) Jászanátin e napokban sem néntelen az Iskolává lett tanácsháza. Az átalakítás terveit a Szó1 nők megvei tanács Ter- vezőírodáiának munkatársai kószftottAk. A Művelődésiért Minisztérium egymillió háromszáz- ezer forintot adott az átépítésre. A Szolnok megvei tanács Építési és Szerelőipari VáPalaténok munkásai! igen derék teljesítményt j nvűitottak. hogy ennyi név számára tud helyet szorítani a Néplapban? ... Nagyon-nagyon sokat jelent számunkra az új iskola. Benne csak egyetlen osztály tanul majd csupán váltott műszakban. Végre búcsút mondhatunk a cédulaházi iskola néven ismert épületnek. Megköszönhetjük a gimnáziumnak az eddigi vendéglátást; a magunkban leszünk. A cédulaházi iskola épületén az AKÖV és a földmű* vesszövetkezet osztozik. Az előbbi forgalmi irodáját, az utóbbi baromfibegyűjtő állomását helyezi oda. A fürdőhöz vgzető úton tehát nem sereglenek majd a gépkocsik, a főutcán nem csap zsivajt, nem hullajt tollat többé a rengeteg baromfi. Gazdagodott, és szépült a falu. — b. *. — Tánczos György igazgató ■ öröme elmondhatatlan. Társaságában végigjárjuk a termeket, folyosókat. Mindenütt mamák, papák, kislányok, kisfiúk — megannyi társadalmi munkás. Kérdjük a legszorgftlmasabbak nevét. — Maidnem háromszázharminc növendékünk van, — így a direktor. — Gondolja, Feleslegesnek látszó szószaporítás mindkét nem szépítkezése ügyében SZOLNOK nyolcadik kerületében néhány év alatt alaposan megnőttek az igények. A megszaporodott gyári dolgozók és a Lenin Termelőszövetkezet tagjai kulturált és kényelmes körülmények között szeretnének élni. Nem elég, hogy a szomszédba megvásárolhatják a húst vagy a lisztet, azt is reklamálják már, hogy miért kell a fárasztó utazás a városba, ha fodrászhoz akarnak menni. Nyisson az ő kerületükben is üzletet a szövetkezet. Ez eddig magától értetődik és természetes kívánság. Az a huzavona, amely az A maga ura lett szegény TÖRÖKSZENTMIKLÓSI VAS ÉS FAIPARI KTSZ mindennemű háztartási és egyéb HŰTŐGÉPEK speciális javítását és karbantartását, valamint a Lehel és Szaratov (szov- j jet hűtőgépek garanciális és egyéb javítását mint kijelölt szerviz vállalja. Telefon: 85. 1 1 «L TÖRÖKSZENTMIKLÓSI VAS és FAIPARI KTSZ speciális motorkerékpár javításokat valamint bármilyen (autó és egyeb) hengerfúrást és főtengely görgőzést rövid határiődre vállal. Telefon: 85. Karcagiak hangversenye Tiszafüreden A karcagi zeneiskola kedves te. . ai közé tartozik, hogy a körzetébe tartozó helységekben zenei ismeretterjesztő r -’dással egybekötött bemutató* tartsanak. Nehány nappal ezelőtt kezdtük meg a tájolást. Első álló. másunk Tiszafüred volt, ahol a zenetanulás iránt, körzetünkben a legnagyobb az érdeklődés. Kodály Zoltán életéről szóló mege.-fékezéssel kezdődött az est, m»id Kodály, Bartók, Haydn, Beethoven műveket adtak elő zeneiskol nőve” •’ -'-Vei. A megjelent közönség nagy tetszéssel fogadta Mező Imre fiatal zeneszerző egyik művének zenekari bemutatá?."’. Ezzel készülünk különoen ,.z ofzágos ifjúsági kamarazene fesztiválra, melynek bemutatója áprilisban Ny. -evhér*- lesz. i Y. Nagy Bálint J hadarja. — Csak ötszáz forint Es takarítok íe, mert úgysem bírnám ki anélkül. Ülnék és nézném ezt a drága...? Ne félj tőlem, miért sírsz megint...? Nagyon szeretem a gyerekeket... Mindenem a gyerek. Most hogy a magam ura lettem, el is határoztam, hogy gyerek mellé megyek... — A mi zsebünkhöz sok az ötszáz. Látni, kissé megretten el- kedvertenedésemre. És a gyerek is üvölt valahányszor közeledik hozzá. Közelebb megy a meleget árasztó cserépkályhához; az legalább megérti és őt is melengeti. Sajnálom, de mit tegyek? Hogyan mondjam meg, hogy..i — Non olyan sok az, csak annak aki fizeti. És a kicsi is majd megbékél. Meg fog szokni. Minden gyerek nagyon szeret, mert én értek hozzájuk... Kényszeredetten hallgatunk. Sokára kérdezem csak: — Hogyan lett a maga ura? — Három lányom és egy .fiam van és amikor megnősült a fiam, lakást nem kaptak, az enyémet elcseréltük és odamentem hozzájuk. Odavittem mindent, de azután ... De azután én mégis vissza vágytam Szolnokra. Mert itt éltem. — És a lakás? — Otthagytam nekik, szegénykéimnek. Én meg itt albérletet kerestem. Százötvenet fizetek, nagyon jó, csak hideg van... Nagyon hideg... — Mennyi a nyugdíja? — Kétszázötven volt, most több, mert emelték. — És a fia is küld, ugye? — Hát szegénykém nem tud, mert a menyem abbahagyta a munkát, gyenge és nem keres. így nekik is kevés. — Éa a három lánya? — Nagy a család... De azért segítenek. Én szoktam kimosni, mert nem akarok a nyakukon lenni, és ezért adnak, ezért elfogadom. Halkabban hozzáteszi, csak úgy, magának: — ... ha adnak ... Most már újra azzal az erőltetett könnyedséggel beszél: — Mert öreg vagyok, ilyenkor szeret az ember a maga ura lenni, hát ezért lakom a bútorozott szobában. Egyedül! Ha akarnám, akármelyik gyerekemhez mehetnék. Elvégre özvegy létemre né- győjüket neveltem, taníttattam. Négyein könnyen eltartanának ... Ha akarnám. De én nem akarom. Nem. Csak ezért vagyok itt. A hangja megcsuMott és szeme is különös csillogásé. A kályha felé fordul és gyors mozdulattal végigsimít arcán. Szegény öregasszony. Hát így lett a maga ura. — Csak egy hónapra próbáljanak ki Egy hónap nem sok. Kevesebbért is elvállalnám, mert nagyon édes a kicsi. Nagyon szép. Te drága... Te csodálatos... Ne sírj, jaj, hát miért félsz ennyire tőlem, amikor én úgy szeretlek, mint a kenyeret... Ne sírj, ne félj... Jaj istenem, hát máért fél tőlem? Higgyék el, megszokna... Talán a fekete ruha... Fehéret veszek fel... Vagy így. leguggolok és játszunk... Most még jobban... NEHÉZKESEN, nagyon fáradtan emelkedik. Egészen összetört. Lehajtja fejét. Most nagyon öregnek látszik. — Hiába, minden hiába. Fél. Pedig milyen jó lett volna... Gyerek mellé. Azt még bírnám. Azt még igen. De a mosást már nem. A derekam miatt nem megy a mosás... Most már... A magam ura vagyok teljesen. Szántó István új fodrászüzlet megnyitása körül folyik azonban már jóval kevésbé rokonszenves. Még tavaly október végén kérte a megyei tanácstól a kerület nevében Bozsó János tanácstag, hogy a fodrászüzletnek szorítsanak valahol a környéken helyet. A megyei tanács ipari osztálya — noha nem is közvetlen feladata volt — példamutató gyorsasággal napokon belül megvizsgálta az ügyet. Kiderült, hogy a Csallóköz utca 26. számú házban zöldséget és gyümölcsöt áruló földművesszövetkezeti bolt helyébe löltözhetnének a fodrászok, hiszen a közeli önkiszolgáló csemegeüzletben elfér még néhány láda vegetáriánus csemege. Aztán a városi tanácshoz került a dolog. Az ipari csoport tárgyalt a KISZÖV-vel. a MESZŐV-vd, megnézte a Csallóköz utca boltjait, de segíteni nem tudott. A szövetkezet terjedelmes memorandumot küldött a megyei ipari osztályhoz — vajon miért nem a városihoz — és ebben kijelentette, hogy átvenné a Sütőipari Vállalat ritkán használt üzlethelyiségét. Igenám, csakhogy ezt a pékek dupla vagy semmi alapon kínálják: a fodrászoknak még a sütődét is birtofkolniok kellene. És ezzel meg is akadt az ügy. Érthető, ha nem is elfogadható, hogy sem a földművesszövetkezet, sem a sütőipar nem rajong a költözködésért, de hogy a városi tanács — amelyhez az ügy tartozik — megelégedjen a kudarc megállapításával? Nos — mondták, — ha akad egy helyiség, azt kétségtelenül kiutalják a fodrászoknak. Csakhogy éppen az nem akad, s ezért tért vissza az egész gondolatmenet önmagába. Pedig az idő sürget, rengeteg félóra, óra megy ei városba utazgatással, itt csak a tanács segíthet HA KÉZBE VESZI a dolgot és teljes tekintélyével kiáll mellette, hamarosan elhangzik a Csallóköz utcában is az első kérdés: —» Borotválást is tetszik? — Hadd segítsünk egy ötlettel: a zöldségárusítás megoldható lenne egy aluminium pavilonban is. Tompa László Felvétel ápolónői és gyermekápo ónöi szakra A Szolnok Megyei Tanács Egészségügyi Szakiskolája felvételt hirdet kétéves általános ápolónői, kétéves gyermekápolónői szakra. Felvételi feltételek: a) VIII. általános iskolai végzettség vagy érettségi bizonyítvány. b) 17—38 életév. e) Testi és szellemi alkalmatosság. A felvételt felvételi vizsga előzi meg. A tanfolyamok indulási ideje: általános ápolónői szakon 1963. április t. OyerrriekáDolónői szakon 1963. június 1 A jelentkezők Iskolánk elmére az alábbi iratokat küldjék be: Iskolai bizonyítvány, születés! anyakönyvi kivonat, szülő vagy eltartó kereseti kimutatása, önéletrajz, kérvény, melyben megjelölik a választott szakot. Jelentkezési határidő: általános ápolónői szakra 1968. március l, gyermekápolónői szakra 1963. május 1. Iskolánk vidékiek számára bentlakást biztosit. Munkaruhát, tankönyvet, ellátást valamennyi hallgató részére térítésmentesen ad. Szolnok. Egészségügyi Szak- .skola, vörös hadsereg út S. TÁLÁN NEM IS a bölcsődében fázik meg a kicsi, hanem reggel, amikor visszük | és délután, hazafelé. De már ; harmadszor beteg december ; eleje óta és... Hát igen. jó j lenne mellé valaki. Legalább a téli hónapokban, amíg a nagy hideget átvészeljük. Ajánlottak egy asszonyt Valamelyik délután eljött Fekete fejkendős, fogatlan j kis öregasszony. Hatvan éves I lehet. Ezer ránc barázdálja (arcát keze eldurvult kirepe- ; dezett. Embertelenül sokat dolgozhatott Szegény öreg. Erőnek erejével frissnek és fiatalnak akar mutatkozni. Ledobja kabátját és szalad a gyerek ágyához. — Ja, de édes.,. Eszem a rózsás kis arcod. Es csókolja. A gyerek persze megrémül. Esetlenül tartja karjai között a rú gkapáló, üvölts gyereket Feleségem elveszi, nyugtatni igyekszik a kicsit Nehezen megy. — Mennyiért vállalná? — kérdezem. — Már el is vállaltam — Hegedűsöd, Lavotta édec bús szerenádja csalogató! bennünket az ikerablakc Mike« Kelemen utcai házb Mezőtúron. Itt él, dolgoz! Kecse Sándor, a túri hegedű készítő mester. Ámbár mű vésznek is nevezhetnénk a ötvenegyóves, alacsony, fia talon mozgású, soványaid férfiút, olyan művésznek, ak szép szenvedélyének gyér mekkora óta áldoz. Öröm é csalódás kísérte eddig útját öröm, amikor sikerült a mű úgy sírt a vonó alatt a húi ahogyan „meg van írva”; i csalódás, midőn nem sikerül az alkotás. A riporteri kíváncsiság elő szőr e szép szenvedély fórrá sait kutatta. — Szeretem a zenét, mióta eszemet tudom, de gyerekko romban ez csak vágyálom maradt. így támadt az ötle teán: . csinálok” zenét ma gammák, jobban mondv. hangszert, amin bármikor bármit játszhatok. Tizenkét éves voltam... — És hogy sikerük az elsí hegedű? Elmosolyodik: — Szólt... Ez volt a lényeg... Később citerán tanult játszani, megismerte a kottát, de me is a népdalok állnak legközelebb a szívéhez. A barna kis fatok, a hegedű megannyi titka mágnesként vonzotta Kecse Sándort. 1960-ban készítette ed a századik hangszert, s azóta újabb hat hegedű került ki kezéből. Szerszámait is maga csinálta. ott vannak az udvar végén műhelyében. Most újabban csak Stradivári típusú hegedűvel foglalkozik. — A Szovjet Kultúra egyik számában láttam meg a mintáját, így nézett ki — mondja, s az asztalra helyezi a minta után készített új hegedűt. — A hangja müven? — Figyeljen csak! — és játszani kezd. — Szép... — Dehogy szép! Legalább egy hőnap kell a hangszereléshez. De még azután is csak jóval később derült ki, hogy lesz-e belőle igazi hegedű. — Mi ennek a fettétele? — Egyik alapszabály, hogy a fedőlap régi épületből kikerült fenyőgerendából legyen. Oj fából is készülhet, ha azt levegős, napos helyen tartva kicserezték, hogy a benne lévő anyagoktól megszabaduljon, mert csak így tudnak a húrok szabadon zengeni. A fa csak ekkor tudja átadni magát a rezonanciának, ekkor engedelmeskedik a hangrezgéseknek. — Mit gondol, miért olyan nagy érték egy-egy Stradivári hegedű? — kérdi tőlem. — Mert régi. — Ez igaz, de a régiség nem öncél. Azt jelenti, hogy miinél öregebb a fa, annál szebben szól a hegedű. Tehát az idő nemesítette meg a sftradiváiik hangját — Eszerint a Kecse-hege- dük it nagyértékűek lehetnek évszázadok múlva?... Váratlan a kérdés, a válasz el is marad, viszont a mester szeme mintha bizakodást árulna el — Én csak azt szeretném ■ — mondja —, ha egyszer a ! Zeneakadémián művészek ; próbálnák ki hegedűmet, szakemberek előtt. Vége a beszélgetésnek. Még bekukkantunk a szobába, ahol a bútorok többségét ő maga készítette, faragta, a falon saját festményei függenek. Kedvtelésből, pihenésből, kikapcsolódásként faragta a bútorokat, festette a képeket. — Tagja vagyok a városi művelődési ház képzőművészeti szakkörének is. Minden érdekli: a tudományok, a zene, a képzőművészet, az irodalom. Igazi ezermester, okleveles foglalkozása egyébként: konyhakertész.., — b u bor — ..........— 1 " ^
