Szolnok Megyei Néplap, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-26 / 21. szám

196:1 január 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanyasiak jelölötfy ülése A pusztamomostoriák snindmyájan ismerik Far- l’-as Jóesi bácsit Négy évig nagy leläciismerettel, gon­doskodással képviselte a tanyasi emberek ügyeit a tanácsban. A Hazafias Nép­iront az idei választáson újra méltónak találta őt a jelölésre. Vasárnap délután, gyö­nyörű napfényes téli idő­ben szánkó tartott a Far­kas-tanyába. A népfront küldötteit vitte a jelölő- gyűlésre. A tiszta, melegre fűtött konyhában a válasz­tókörzet minden családja képviseltette magát. Az előadást Csuta Lajos, a községi tanács vb elnöke, a Hazafias Népfront meg­bízottja tartotta meg. Is­mertette a választási elő­készületeket, a helyi és or­szágos gondokat, eredmé­nyeket Majd átadta aszót a gyűlés résztvevőinek. Magyar Vendéi, Kiss Sándor, Tőzsér Lajos, Pe­ches Mihály, Kóczián Lász­ló tsz-gazdák komolyain, ünnepélyesen kezdték mondókájukat. Valahogy nem is hozzászólások vöt fák ezek, hanem bales, kur­tára fogott hitvallás a ha­za ügye, a nép ügye mel­lett. S milyen érdekes: bár mit mondtak is, bármibe kenitek, mindig visszaka­nyarodtak a tsz munkájá­ra, eredményeire, gondjai­ra. Senki sem tiltakozót}, ami kor Magyar Vended bé­csi az* mondta, hogy „re­mélem, Farkas Jóska ba­rátom jói fogja képviselni a tsz érdekeit a tanácsban” s tovább vitte a szót. Ar­ról beszélt, hogy kevés a pUlangóetakarmány. Azt a kévéséi is korábban kellett volna elvetni, akkor nem lett volna tele pipaccsal* A vezetés dolgai rój is komolyan, felelősséggel szóltak. Kiss Sándor pél­dául azt javasolta, hogy tsz vezetőségi gyűléseire hívják meg azokat a gaz­dákat, akik nem tagjai ugyan a vezetőségnek, de tanácsaikkal javára tudnak lenni az egész tagságnak”, Élénk helyeslés fogadta Mavattr Mészáros Júlia Pusztamonostor Hasznos időtöltés Frdei Lajos bácsi egykori szociáldemokrata párti kor­tes még jól emlékezik az 1922-es választásokra. Az 1 öcsödi szervezetlen szocialis­ták akkor Dr. Kiss Jenő budapesti ügyvédet támogat­ták, akit közvetlenül a vá­lasztás előtt „Vissza a tö­megekhez” című brosúrájá­ért a hatóságok letartóztat­tak. Akadálytalanul juthatott így a képviselőházba az el­lenjelölt Dr. Tóth PáL Ismét csalódtak hát a sóikat szen­vedett kubikosok. „1945-tel nagyot fordult a világ” — mondja Lajos bá­csi, aki ma a Zöld Mező Tsz tagja. Képünkön éppen ko­sárfonással tölti idejét. Munkáslányból— tanácstitkár Sári Gizella a felszabadu­lás előtt a fővárosban dolgo­zott Szüleinek semmi föld­jük sem volt, elküldték hát süldőlányukat, hogy nézzen # c rv -'é-v’.'-fxv- f; •' & C * / §|| í p>&||Í kereset után. Budapesten egy gyárban dolgozott az ostro- míg. Aztán visszajött falujá­ba, Nagykörűbe. Az öregek földet kaptak, ő meg a MA- DISZ-ba kezdett járogatni. A nyílteszű, szorgalmas lányra hamar felfigyeltek: előbb J ászalsószentgy örgyön lett főjegyző, majd az első ta­nácsválasztások után Tisza­füredre került járási tanács­elnöknek. Itt ment férj hév. Magyari Lászlóhoz. — Küzdelmes idők voltak akkoriban — emlékezik viscc- sza Magyarmé. — Sajnos, gyakran még a jóindulat is kevésnek bizonyult, hogy le­gyűrjem a tapasztalatlanság ballépéseit Az 1954-es szavazáskor vá­lasztották meg községi ta­nácstitkárnak. Azóta egyhu­zamban látja él az ezzel járó . sokfajta teendőt Jobban érzi főágát ebben a, tisztségben; közelebb kerülték, hozzá az emberek. Kicsit a választóit is gyermekeinek érái — a tízéves fiához és hatéves lá­nyához még jön vagy tíz­ezernyi, akinek lehet gondját Parasztolvasók a jászberényi járásban — Beszélgetés a járási könyvtár vezetőiével viselni. S az emberek érzik is ezt a melegszívű törődést. Gyakran panaszolják neki valódi vagy vélt sérelmeiket — a jóról már ritkábban be­szélnek, ahogy ez természetes — utcán, moziban, sportpá­lyán. Megüt az utolsó szó: — Sportpályái»? — csodálko­zom, — Igen, ott — mosolyog a titkárasszony. — A férjem ugyanis a járási TST elnöke. Az ő kedvéért járok csak ki. így sem figyelek oda, inkább az emberekkel beszélgetek. A végén pedig megkérdenem az eredményt Bizony ritkák az ilyen könnyed, derűs pillanatok. Most, a választások előtt so­hasem ér végére a sokféle in- tézkedpi való. De egyébként á t Polgári Törvénykönyv bizony jócskán megszaporí- totta gondjait. Mindezt per­sze nem panaszkodásból mondja —, mert ms lenne a világból, ha ő is megenged­né magának a csüggedést —, elvégzi ő az igazságosztást is. Csak hát így művelődésre nem igen futja az idejéből. — Most fejezem be a gim­náziumot — mondja. — Ürü­lök, ha a kötelező olvasmá­nyokat elolvashatom. Ebben persze sok gyönyörűséget is találok: különösen Petőfit és Móriczot forgatom szívesen. Február elsejétől huszon­nyolcadikéig tart megyénk­ben is a mezőgazdasági könyvbónap. Móra Sándorral, a jászbe­rényi járási könyvtár veze­tőjével a járás parasztolva­sóinak általános helyzetéről Beszélgettünk. — Mit mutat a statisztika? A megye legnagyobb, 85.823 lakost (az 1960-as nép- számlálás adata) kitevő já­rásában tizenhét önálló könyv­tár, ugyanennyi könyvköl­csönző áll 72.239 kötettel az olvasók rendelkezésére. Ezen Délül a számunkra tanulsá­gos adat az, hogy a járás 21.537 paraszt lakosa közül csak ezemégyszázhetvenen olvasnak (6.9 százalék), ami­vel egyáltalán nem lehetünk elégedettek. — Nekünk is ez a vélemé­nyünk, még akkor is, ha ez a százalékarány nem kisebb az országos átlagnál — ma­gyarázta Móra Sándor. — igaz, ebben a százalékban nem szerepelnek a családta­gok és ismerősök, akik szin­tén elolvassák a kikölcsön­zött könyvet, mert ezek számát lehetetlen teljes pon­tossággal felmérnünk... — Mi az oka annak, hogy a tsz-tagok többségét mind­máig nem sikerült rászok­tatni a rendszeres olvasásra? — Mélyek ennek a gyöke­re. Most csak néhány okot említek a legjellemzőbbek közül. A tsz-tagok többségét ■tok teszik ki, akik a fel­szabadulás előtt jártak is­kolába Azóta egy-két újsá­got, elenyésző számú könyvet olvastak... A parasztemberek egy része még ma is bizo­nyos fokig misztifikálja a könyvtárat. Némi idegenke­dést szül az is, hogy érzik: a gyerekek sokkal többet olvastak, előbbre tartanak, habár sok példát mondhat­nék arra is, amikor a pa­rasztszülők is olvassák a gyerek által kölcsönzött mű­veket. — Hogyan lehetne előre lépni? — Köztudott, hogy a szoci­alista nagyüzemi mezőgaz­daság fejlődése igen sok tsz-tagot „rászorított” már eddig is a tanulásra, műve­lődésre, hisz a szaktudás megszerzése részben áz ol­vasáson keresztül valósítható meg. — Milyen módszereket javasol még a könyvtári szakember a gyorsabb előre­haladáshoz? — Elsősorban a könyvba­rát mozgalmat. Ez az a for­ma, amely — ha lehetősége­ivel jól sáfárkodunk — cél­ravezető. — Sokan emlékeznek még például Jánoshidán és Jász- jákóhalmán J. Horváth Lász­ló, a Vidám rajzos sertéste­nyésztés című könyv szerző­jének nagyszerű előadására, és a mezőgazdasági könyv­kiállításokat is emlegetik mindmáig a községekben és tanyaközpontokban — mon­dotta Móra Sándor. — Most, a bevált eszközök feleveníté- sén túl újabb módszerekkel is kísérletezünk, s a vezetők segítségét is fokozottan igény­be vesszük. Ügy vélem, ez az út vezet odáig, hogy egy­re nagyobb százalékban is­merje meg parasztságunk is a korszerű irodalom, tudo­mány, és művészet ízét — a könyv útján. — bu bor — Kérdezem, hogy nem bi­zalmatlanok-e vele szemben, mivel „csak” nő. Határoaot­tan válaszol: — Én ilyet még nem érez­tem. De az biztosi, hogy ha másutt van is ilyen, a mun­kaalkalmak szaporodása meg­hozza majd a nők teljes meg­becsülését. Ehhez persze a férfiaknak is kell segíteniük — teszi hozzá mosolyogva. S hogy ez így lesz, azt ép­pen Magyarmé példája bizo­nyítja. Akit pontosan úgy szeretnek Tiszafüreden, mint­ha férfi állna a község élén. De lehet, hogy egy kicsit még jobban is. Tompa Léseié Bécsi lokáltulajdonos és magyar társnője erkölcsi botránya B É C S (MTI). A bécsi rendőrség kerítés­sel, zsarolással és kiskorú lányok megrontásával vá­dolva letartóztatta Fatty George-t, váz ismert jazz- klarinétost, aki lokáltulajdo­nos is. A vád szerint a kövér Fatty arra kényszerítette az alkalmazásában lévő nőket, közöttük több fiatalkorú kis­lányt —,. hogy még az éjsza­kai lokáléletben szokásosnál is nagyobb mértékben ba­rátságosak és „engedéke­nyek” legyenek a szeparék- ban szórakozó férfivendé­gekkel szemben. Az erkölcsbotránnyal kap­csolatban letartóztatták a ,,Fatty jazz-szalon” magyar üzletvezetőjét, Marton Annát is. öt azzal vádolják, hogy a nőalkalmazottak magán­életéből kikutatott kompro­mittáló adatokkal zsarolta meg a leányokat és így kényszerítette őket az enge­dékenységre Az „áldozat évétől” — a nyereségrészesedésig A statisztikai adatok jel­lemzik legjobban a Jászberé­nyi Vasipari Vállalat fejlő­dését. 1959-ben 48 dolgozó 4 millió forint értéket termelt, 1960-ban a létszám 41-re csökkent, a termelési értékük maradt 4 millió forint. 1961- ben a 41 dolgozó már 4,5 mil­lió forintot teljesített. 1962- ben a 38-ra csökkent mun­káslétszámmal 5 millió forin­tot termeltek. Ez évben is az előző éviekhez hasonló növe­kedést akarnak elérni. Az évenként egyenletes teljesít­ménynövekedés a munkás­létszám csökkenése mellett igen szép eredmény, különö­sen akkox-, ha ismerjük a vallalat adottságait, lehető­ségeit. A valamikori istálló és gazdasági épületek helyén alakult üzem legnagyobb gondja a hiányos és elavult géppark felújítása, korszerű­sítése volt. Ennek a feladat­nak a megoldására szánták az 1959-es évet. Ahogy az üzem igazgatója mondja, náluk ez, volt az „áldozat éve”. Minden e célra használható pénzükön alkatrészeket, gépeket vásá­roltak, hiszen nagyobb ösz- szegű beruházásra nem szá­míthattak. Könyvjóváírásra vásároltak legtöbbet. Nehéz két év volt az 59-es és 60-as, de megérte, fiz adta műszaki fejlettségük és a ter­melékenység növelésének alapját Az elmúlt két év pe­dig, különösen az 1962-es már gyümölcsöztek. Érdemes újra a statisztikát nézni. 1959 óta 50 százalékkal nőtt a termelékenységük. (Jelentős beruházás nélkül!) 1960-ban még nem tudtak nyereség- részesedést fizetni a dolgo­zóknak, 1961-betn már erre is jutott, az 1962-es évet pe­dig az előzetes számítások szerint körülbelül 2 heti nye­reségrészesedés fizetésével zárják. Az egy dolgozó által termelt évi termelési értékük 128 000 forint. Ez lényegesen magasabb a megyei átlagnál, hiszen a többi vasipari üze­mek 100 000 forint körüli ér­téket értek el munkásonként. 1963-ban tovább kívánják javítani eredményeiket. Fő­ként a munkaigényes terme­lés felé irányítják az üzem profilját és ebben még a ter­melékenység növelésére is van lehetőség; Az mindenesetre tény, hogy a Jászberényi Vasipari Vállalat bizonyított: Az áldó- zat éve nem volt hiábavaló és a mostani eredményük biztos alapja a vállalat jövő­jének. E. Oy. Nagy sikerre/ szerepeli a Gavrilov együttes Túrkevén Hűvös teremmel, de meleg szívvel várták Túrkeve dol­gozói — a szovjet hadsereg Gavrilov ének-, zene- és táncegyüttesének bemutat­kozását. Már jóval az elő­adás előtt népes csoportok igyekeztek a városi kultúr­otthon felé. Ezalkalommal is beigazolódott, hogy a közön­ség szereti a jó műsort. A műsorközlő, magyarul nagyszerűen beszélő szovjet fiú — egymás után jelentet­te be a műsorszámokat. A közönség azonnal szívébe fo­gadta az együttest, amikor felhangzott a Hosszú út előtt című, kedves népszokást fel­elevenítő dal. A műsornak legsikeresebb száma ..Kuba szabad ege alatt” című tánc- kompozició volt. Már a frap­páns nyitókép is óriási tap­sot kapott, pedig az ördön- gős tánc, a kubai tűz csak ezután következett. A koreo­gráfia nagyszerűen fejezte ki a kubai nép vidám élet­kedvét, harcos elszántságát. Egymást váltogatták a szebbnél szebb dalok, táncok. Hol magyarul, hol oroszul csendült fel a katona- és né­pi dallam. Megdöbbentően csodálatos volt Muradeli szerzeményének, a Buchen­wald! harang-nak, előadása. A szólót Anatolij Fj odora» adta elő. ■' Az együttes szólistái óriási sikerrel énekeltek Moszkvá­ról, Budapestről, a népek ba­rátságáról. Előadásra került még az Orosz népi tánc szvit. Ez a műsorszám valósággal elbűvölte a közönséget. A ..Szocialista kultúráért* jelvénnyel kitüntetett Gavri-> lov ének-, zene- és tánc* együttes emlékezetes előadás élményével- gazdagította meg Túrkeve lelkes, hálás közön­ségét. Tsz Tagok! Egyéni Termelők! Az Állatforgalmi Vállalat hitelbe kihelyez ivarérett sQldőkocát fcg-onként 16.50 Ft-os áron. Két­szer) fialásból származó szaporulattal való törlesztés ellenében A hitelben kihelyezett koca ellenértéke kétszeri fia­lásból származó 3—3 továbbtartásra alkalmas süldó vételárából kerül levonásra. A süldőkoca vemhessé- gének Igazolásával egyidejűleg biztosított 3 q takar* mányjuttatáson felül a szerződó az első fialásból át­adásra kerülő 3 süldő után — elléskor — süldőnként SO kg. második fialásból származó 3 süldő után — ugyancsak elléskor süldőnként 50 kg. Tehát összesen • q abraktakarmányt kap a termelő 1 koca után ked­vezményes állami áron. Bővebb felvilágosítást a tárás! kirendeltségek és a községi felvásárlók adnak. SZOLNOK—IIEVES MEGYEI 4LLATFOKGALMI VALLALAT i

Next

/
Thumbnails
Contents